Szélsőközép

Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász

· PT1H50M

Összefoglaló

A Konfrontzóna című műsor legújabb adása az Alaptörvény módosításáról szól, különös tekintettel a mandátumkorlátozás kérdésére. A vita során jogászok, jogvédők és politológusok elemzik a tervezett változásokat, felmerülnek az alkotmányozási folyamat kérdései, a jogállamiságra…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 07. 08.
Hossz
1 óra 50 perc
Szereplők, említett nevek
Bajnai Gordon, Orbán Viktor, Vig Dávid, Tordai Csa, Puzsér Róbert, Hack Péter
Témák
alkotmányozás, alaptörvény módosítása, mandátumkorlátozás, jogállamiság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy kicsit más milyen lesz, mint az előző.

Nem tudom, hogy ki látta az előzőt.

Ha nem látta még, akkor nézze meg utólag, és hasonlítsa majd össze ezzel, miután túljut ezen a mostani produkción, mert ez most egy igazán komoly témával foglalkozó összeszedett vitának ígérkezik majd, ahol tojás dobálással nem számítunk.

Az előzőn számítottunk volna, de annyira idegesek voltak a jelenlévők, hogy a saját kezükben összeroppantották a tojásokat, és nem tudták eldobni.

Az alaptörvény 17. módosításával foglalkozunk elsősorban.

Ennél jelenleg nincsen forróbb téma szerintem, és megpróbálunk majd az alkotmányozás folyamatára is kitérni egy picit.

Lehet, hogy nem lesz annyira heves a vita, viszont szellemi értelemben lehet, hogy többet ad majd a jelenlévőknek és a nézőknek, mint a korábbiak.

Latman Tamás, nemzetközi jogász.

Vick Dávid, Amnesty International Magyarország és Juhász Bence politológus.

Rengetegféle megközelítése lehetne ennek a témának, de arra gondoltam, hogy miután valahol az alkotmány mégis csak a társadalomról szól, ezért a társadalom igényei szerint haladunk majd a témákban.

Az azt jelenti, hogy a meghirdetett társadalmi egyeztetésen, amihez a legtöbben hozzászóltak, azzal kezdjük.

Gyorsan egy társadalmi egyeztetés a jelenlévőkkel, hogy ők egyetértenek-e ezzel.

A YouTube-on lehet, hogy nem lehetett hallani, de itt igazából egyetértettek azzal, hogy így haladjunk.

Hát körülbelül ilyen volt a társadalmi egyeztetés egyébként.

Tehát most akkor lejátszottuk kicsiben, csak öt nap alatt jeleztek vissza kézemeléssel az emberek, de azért 23000-en hozzászóltak, és 30%-uk az országgyűlési képviselők választhatóságának 12 évre csökkentéséről mondott véleményt.

Ez volt a legérdekesebb téma szerintük.

Sokan elmondták már, hogy ilyen azért nem nagyon létezik Európában, nem nyugat-Európában, hanem egész Európában.

Ettől függetlenül lehet-e azt mondani, hogy egy teljesen alkalmatlan eszköz arra, amire elvileg az indoklás alapján használni akarják, az az, hogy a népképviseletben való részvétel demokratikus legitimációja nem csupán a választások rendszeres megtartását, hanem egyes választott tisztségviselők megújításának lehetőségét is feltételezze.

Talán én úgy fogalmaznék, hogy pontosítanék, nem az a helyzet, hogy nem nagyon van ilyen, hanem hogy nagyon nincs ilyen, és nem véletlenül nincs ilyen Európában sehol.

Én ebben a kérdésben az első kérdésem az, hogy ha a kormánynak az a szándéka, hogy ezen alaptörvény módosítása után elinduljon egy alkotmányozási folyamat, akkor ezt a kérdést miért nem abban a folyamatban kezelik?

Ugye maga az előterjesztés is azt mondja, hogy ezt a szabályt majd csak a következő választásoknál fogják alkalmazni.

A tervek szerint addig az alkotmányozás folyamata lezárul.

És azokat a vitákat, amik azért a szakmai körökben, szélesebb körben elindultak, és amiknél olyan szervezetek is személyek is, akik igazán nem nevezhetők a kormány kritikusainak, ők is fenntartásaikat fogalmazták meg.

Ugye Tordai Csaba volt igazságügyi minisztérium államtitkár még a Gyurcsánybajnai kormányban most a Karácsony Gergely jogász munkatársa.

Ő elég pontosan leírta, hogy véleménye szerint a a straszburgi bíróság ezt meg fogja semmisíteni, mert a passzív választójog aránytalan korlátozását jelenti. >> Ez a vélemény.

Van még három megszólalási lehetőség itt?

Persze, >> én azzal teljes mértékben egyetértek egyébként, hogy lehetne ezt a az alkotmányozási folyamatra hagyni gyakorlatilag ennek a kérdésnek az eldöntését, de az is lehet akár egy kormányzati kommunikációs hozzáállás, hogy kvázi mint egy sarokkövét a következő alkotmányos felépítésnek ezt most bedobja a kormányzat, és aztán pedig hát megnézi, megvizsgálja azt, hogy ez egyébként a társadalomban tényleg ö talál-e támogatást vagy sem, és ennek fejében kerül akkor majd be a a hosszú távú tényleges alkotmányba, amit Népszavazás erősítene majd meg.

Mindezen által szerintem egy olyan kritikát is meg lehet fogalmazni, akár ezzel a módosítási javaslat kapcsán, akár a miniszterelnöki ciklusnak a korlátozása kapcsán, hogy azért tényleg nézhetne ezt csak a jövőbe.

Tehát nem biztos, hogy a már országgyűlési képviselőket vagy volt miniszterelnököket tényleg bele kellett volna számolni ebbe a ebbe a limitbe. szerintem megtehette volna a Tiszakormányzat ezt a gesztust, hogy hogy ez tényleg pusztán a a jövőre tekintve alkalmazza ezeket a korlátozásokat.

Ezzel együtt én a nagyképet tekintve egyébként támogatom ezt a fajta irányt, mind a miniszterelnöki ciklus korlátozását, mind akár a képviselői ciklusoknak a korlátozását.

Szerintem szükség van egyébként erre a fajta megújulásra a magyar demokráciának.

Tehát az alapirányt azt azt én messzemenőkig támogatom.

Ö de ezt a két kritikát, ezt ezt tartom.

Egyrészt a a visszaható hatálynak az árnyéká azért felmerül, másrészt pedig ez a módszertani megközelítés, hogy mikor és hogyan dönt erről a társadalomról.

Szerintem ez is egy valid felvetés.

Nekem az a nehézségem ezekkel egyrészt, amit mondasz, másrészt a ezzel a megoldással, amit most láthatunk, hogy egyrészt én sem értem azt, hogy miért van erre szükség most, tehát hogy nem hallatszottak el érvek azzal kapcsolatban, hogy mondjuk az EUs források megszerzésének a augusztus végi határideje miért lenne ebben az ügyben az a kényszerítő erő, hogy ezt most kellene megcsinálni.

De ez most még mindig a folyamat.

Szerintem az is egy megfontolandó érv, amit Péter mondott, hogy hát van egy alkotmányozás, amit tudjuk, hogy el fog indulni, akkor miért nem annak a keretében van erről szó?

Tartalmilag ami szerintem érdekesebb az az, hogy én arra sem láttam érvet, hogy mondjuk olyan képviselők, mint Hadházi Ákos vagy Szélbárnadett, miért ne lehetnének egy következő országgyűlésnek a tagjait, és nem azt mondom, hogy legyenek vagy ne legyenek, hanem hogy egy mindenkori kétharmados kormánytöbbségnek el kellene tudni magyarázni azt, hogy miért nem jó az, hogyha ők a következő országgyűlésnek a a tagjai.

És én is egy kicsit kizoomolnék a a nagy képbe, hogy azért nagyon sok dolog van, ami megfogalmazódott az elmúlt hónapokban, és most hát most már alaptörvénymódosítás szintjén látjuk őket, amiről kicsit az az érzésem, hogy nagyon adhok módon születtek.

Tehát a még mondjuk a nyolc éves miniszterelnöki ciklus cikluskorlátról volt szó korábban, ez a képviselő országgyűlési képviselői korlátozás, ez kicsit úgy tűnik, minthogyha az utolsó pillanatban került volna ide be a képbe, és nincs meg szerintem időben a lehetőség arra, hogy alaposan kitárgyaljuk, hogy ezt akarjuk vagy nem akarjuk, hogy ez kell vagy nem kell, és és hogyan kell.

És ezt nem kérdőjelezi meg önmagában azt, hogy erre szükség van. beszélhetünk majd arról is, csak hogy miért most és miért kell ennyire ezt ezt elsietni.

De a visszakanyarodnék arra, hogy azért az, amit itt csináltunk úgynevezett társadalmi párbeszéd szintjén, az szerintem lényegesen jobb volt annál, mint ami ebben a körben körben történt.

Ha ezt ha ezt úgy csináltad volna, Viktor, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy az országgyűlési képviselők ciklus korlátozásáról beszéljünk?

A többség nem mondott volna semmit.

Néhányan azt mondták volna, hogy igen, néhányan azt mondták volna, hogy nem.

Majd megállapítod, hogy hát a társadalmi párbeszéd alapján akkor erről beszélünk.

Ez közelítette volna meg valójában azt, amit a ami most történt. >> Ugye a társadalmi párbeszédről még külön beszélhetünk szerintem az alkotmányozás folyamatának körében, merthogy az valóban ahhoz kapcsolódik.

De én az indoklásból még egyet felolvasnék, mert akkor próbálom védeni a az álláspontját az alaptörvény kitalálójának, vagy a módosítás kitalálójának.

A megbízatás időbeli korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a törvényhozásban szélesebb körben jelenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok.

És egy kicsit azért ehhez hozzátenném, hogy az Európai Parlamentnek egy adhok bizottsága is folytatott ilyen kutatást, hogy milyen előnyei meg milyen hátrányai lehetnek annak, hogyha az országgyűlési képviselők mandátumát korlátozzák.

És hasonlókat írtak a pozitív oldalon.

Írtak természetesen olyat is, ami nem szól mellette.

És érdemes hozzátenni, hogy Franciaországban komoly szinten felmerült évtizedekkel ezelőtt, hogy bevezetnek egy hasonló korlátozást.

És van olyan példa Nyugat-Európában, ahol egy párt saját magára nézve az alapszabályába írta bele, hogy náluk két ciklusnál tovább nem lehet valaki képviselő.

Ez az öt csillag mozgalom Olaszországban egyébként most felvezetésképpen mondtam, de Tamás, a te véleményedet nem hallottuk még ebben.

Először is szeretném megköszönni, hogy eljöttetek és végighallgatjátok a jogászkodásunkat.

En hát az ember úgy érzi, hogy lehet, hogy van értelme.

Ugye érdemes tényleg egy kicsit kizoomolni, aztán gyorsan is abbahagyom.

Én alapvetően ketté választanám a kérdést.

Most ez a ciklus ciklus korlátozás ez tipikusan az, amit én tényleg a jövő építés tekintetében tartanék én is érdemesnek megbeszélni.

Jelenleg a feladata az, és szerintem a legtöbb vita egyébként ebben fog majd kialakulni itt a színpadon is, hogy most a mostani helyzetet miként minek látjuk, miként értékeljük.

És én azt gondolom, hogy a mostani alkotmányozó kétharmad némi szerepzavarb vagy szereptévesztésben van, vagy nem tudom én, identitászavarban küzködik, nem tudja eldönteni, hogy ő most maffia államot bont, vagy jogállamot épít.

Szerintem a kettő együtt nem megy.

És én nagyon régóta azt mondom, hogy azt élesen el kell választani egymástól.

Először meg kell mondani, hogy mikortól meddig bontjuk a maffia államot, utána építjük a jogállamot.

Most jelenleg azt látom, hogy a jelenlegi kétharmada kettőt próbálja egyszerre, vagy mintha kettőt próbálná egyszerre, és akkor én se értem, hogy akkor most akkor most mikor alkotmányozunk és mikor takarítunk.

És akkor most egy picit a a ciklusorlátra hát én egyikkel se értek egyet.

Ez legyen az én bajom. viszont visszatérnék a az indokolásra, amire utaltál, mert az volt az eredeti kérdésed, hogy vajon teljesíti-e az indokolásban kitűzött célokat ez az intézkedés?

A válaszom az, hogy igen, abszolút teljes mértékben, csak maga a célok meg a szempontok hiányosak, amik az indokolásban vannak, mert azért vannak más szempontok is, bocsánatot kérek.

Tehát én értem, hogy kipörgetni a politikusokat gyorsan, mint a mint az egészséges szervezetben az anyagcsereit meg az ürülékanyagot.

Ahogy az egészséges szervezethez is kell egy egészséges anyagcsere, az egészséges közélethez, politikumhoz is kell egyfajta anyagcsere.

Az elmúlt 16 évünk annak világos jelle, hogy mi történik akkor, ha ez nem történik meg.

De [torokköszörülés] de azért arra hadd hívjam föl a figyelmet, hogy hogy működik az ember, hogy működik a politikus.

Hogyha nekem van nyolc vagy 12 évem, akkor tudom, hogy annyim van, és akkor zsákmány pozícióvá alakul a választott pozíció.

És lehet bízni benne, hogy de biztos van olyan politikus, aki nem.

Lehet alkotmányt is a jó királyra írni, mert a jó király az soha nem lesz olyan, mint mondjuk Putyin.

És akkor lehet marha jó jogszabályokat írni a jó király parancsára, csak régi alkotmányjogi alapvetés, hogy egy alkotmányt mindig a gonoszra írunk, nem a jóra.

Pont azért, hogy most mostani persze a mostani király természetesen a legjobb, leg legcsodálatosabb, valódi gyönyörszer történik valami és jön egy másik.

És az alkotmány, az azt kell, hogy korlátozza.

Nem a mostani csodálatosat persze.

És ugye ez egy nagyon-nagyon nagy probléma, amit jelenleg úgy láttok ebben az alkotmányozásban, 2010 után is így láttam.

Nem véletlen az, hogy viták vannak-e körül.

Én azért azt is megkérdőjelezem, csak azt elfogadom létező valóságként, hogy mondjuk azokban a államfői hatalom ciklus korlátok, oké, amerikai elnök se legyen harmadik ciklus.

Ugye nem felejtette el senki, hogy az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszere úgy maradt alkotmányos, hogy ilyen alkotmányos szabály nem volt.

A politikai kultúra terméke volt az, hogy nincs harmadik ciklus.

És akkor írták alkotmányba, amikor jött egy olyan elnök, aki azt mondta, hogy á mégis csak legyen.

Egészig egész jól működött a rendszer nélküle.

Oroszországban, az elnöki hatalomon van cikluskorlát.

Tomból a demokrácia Oroszországban.

Amikor ezt valami tévűsorban leírtam a kommentmezőben közölték, hogy hülye vagyok.

Jó, akkor értem a szarkasz szarkazmus nem működik.

Ha ez emlékeztessek arra Kacsinski Lengyelországban soha nem volt semmilyen alkotmányos pozíciója.

Mezei parlamenti képviselő volt, mégis a PISnek az élethalál volt nagyon sokáig.

Tehát valóban igaz-e az, hogy egy cikluskorlát garanciát nyújt hatalmi túlterjeszkedésekkel mindennel szemben?

Mindazon által nem azt mondom, hogy rossz, hogy a miniszterelnök.

Én erre azt mondom, nem értek vele egyet, de nem zavar.

Tehát azt mondom, hogy oké, ez egy érdekes modell.

Összehasonlító alkotmányogász kollégáknak a világon mindenhol kell alapanyag.

A parlamenti képviselő esetében viszont ez egy lényeges különbség, hogy míg a miniszterelnököt nem közvetlenül választjuk, a parlamenti képviselőt, igen.

És itt utalnék arra, amire te is utaltál ugye a Tordai Csabának, vagy tanár úr, te voltál, bocsánat, Tordai Csabának a cikkére, amit én is mindenkinek javaslom, hogy olvassa el a Jogtudomány Intézet honlapján. apróság.

Azért Csaba azt finoman szólva elfelejti, miután egyébként nagyon szépen leírja a vonatkozó straszburgi gyakorlatot az alapjogkorlátozás, szükségesség, arányosság teszt tekintetében is teljesen jó.

Azt én egy picit hiányoltam az írásából, és most nem azért most lehet, hogy nem tűnik elegánsnak, én nem Csabát kritizálom, de ő például nem tért ki arra ebben az írásban mélységében, hogy a…

Említett entitások

Témák

  • alkotmányozás
  • alaptörvény módosítása
  • mandátumkorlátozás
  • jogállamiság

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász”

Miről szól ez az epizód: „Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász”?

A Konfrontzóna című műsor legújabb adása az Alaptörvény módosításáról szól, különös tekintettel a mandátumkorlátozás kérdésére. A vita során jogászok, jogvédők és politológusok elemzik a tervezett változásokat, felmerülnek az alkotmányozási folyamat kérdései, a jogállamiságra… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bajnai Gordon, Orbán Viktor, Vig Dávid, Tordai Csa, Puzsér Róbert, Hack Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász”?

Fő témái: alkotmányozás, alaptörvény módosítása, mandátumkorlátozás, jogállamiság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász”?

Megjelenés: 2026. 07. 08.. Hossz: 1 óra 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/alkotmanyozas-egy-megosztott-orszagban-amnesty-hack-lattmann-juhasz-95da51da

Több epizód a Szélsőközép-ből