Big Pharma vs. Big Wellness: Hogyan lesz valamiből pirula | Metszéspont 2026-06-08 20:01

Összefoglaló

Szabolcs és Dr. Csupor Dezső, a SZE gyógyszerésztudományi karának adjunktusa a "Metszéspont" podcastban beszélgetnek a Big Pharma és a Big Wellness iparágakról. Kitérnek arra, hogyan vált a tudomány megértése nehézkessé az átlagemberek számára, ami bizalomvesztéshez vezet.…

Röviden

Műsor

Szélsőközép

Megjelenés

2026. 06. 08.

Hossz

1 óra 35 perc

Szereplők, említett nevek

Csupor Dezső, Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert

Témák

gyógyszeripar, wellness iparág, tudománykommunikáció, bizalomvesztés

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 0:00 — Beköszönő 2:00 Gyógyszeripar, wellnessipar tulajdonságai 5:40 Konteok és tévhitek a gyógyszergyártásról 54:40 Tévhitek é
2. 1:20:00 — A placeboról #Metszéspont #inga #gyógyszer #táplálékkiegészítő #gyógynövény #bigpharma #bigwellness #placebo #egészségüg

Ebben az epizódban

Azért is van ez a bizalomvesztés, mert annyira bonyolult a tudomány, hogy az emberek egy átlagember nem érti, és nem azért, mert hogy ez ő hibája, hanem egyszerűen nem érthető, mert annyira sok minden van, és és még egy mondjuk, ha a gyógyszerész tudományon belül is mindenki a saját kis szakterületét érti, de egymást sik gyógyszerészt már nem biztos, hogy ért.

És akkor most beszéljünk a orvostudományról vagy természettudományról.

Ezek olyan nagy halmazok, hogy egyszerűen az ember elvész benne, még akkor is a kutató egy átlag ember meg aztán totál elvész benne.

És hogyha valamit nem értesz, akkor ott könnyen vál válsz bizalmatlanná.

És ez szerintem a kutatóknak meg a tudománykommunikátoroknak a feladata, hogy minden bonyolult témát elmagyarázzanak olyan szinten, hogy az átlagember is megértse.

Pont a covid, most nem akarok oda visszamutogatni, mert ez soha véget nem érő sztori lenne, de az nekem nagyon tanulságos volt, hogy azt ott mennyire elhibáztuk, >> tehát hogy mennyire nem kapták meg az emberek a sajátszintjüknek megfelelő érthető magyarázatokat, olyan, ami a tudomány elveinek is megfelel.

Ö, és akkor ne lepődjünk meg, hogy mi lett belőle.

Tehát szeretettel köszöntjük a nézőket Szabolccsal.

Újra itt vagyunk a Metzéspontban.

És a vendégünk az most nem más, mint Dr.

Csupor Dezső, az SZE gyógyszerésztudományi karán, a klinikai gyógyszerrészeti Intézet vezetője, és emellett van egy laborja, ami gyógynövényeknek a gyógyhatásaikkal, illetve ezekkel kapcsolatos kutatásokra szakosodik, valamint még egy étrendi kiegészítőkkel kapcsolatos könyvet is kiadott, és emellett sok minden mást is csinál.

Szervusz, Dezső! >> Sziasztok! >> Szervusz! >> Ha jól tudom, még ugye foglalkozol ilyen tudomány népszerűsítéssel, sőt tudományos cikkírással is, ugye?

Igen, szerintsére sok sok hobbim van. >> Igen, igen.

Szerintem itt ebbe egyet tudunk érteni a Szabolccsal, a túl sok hobbi terén.

Vágjunk is bele rögtön a témába.

Tehát, hogyha esetleg a kedves néző olvasta azt, hogy mi lesz ma a témánk a YouTube videónak a címe alapján, akkor itt lényegében a Big Farmárról és a Big Wellnessről fogunk, ugye ezek ilyen ragadványnevek, beszélgetni a Dezsővel.

És csak azért, hogy egy kicsit ezt bevezessem, ugye mi is ez a big farma, mi is ez a big wellness.

Ugye az egyik az a farma rész, az szerintem nem kell annyira feloldani.

Az ugye a gyógyszerészeti oldalt jelenti, vagy a gyógyszerészet ipart, vagy egy gyógyszeripart jelenti magát.

És ez a Big Melness, ez egy ilyen viszonylag új összefoglaló név.

Ide ide azokat a dolgokat értjük, amik az ilyen hát hogy is mondjam, egészséges léttel, ugye ahogy ezt szépen mondja a magyar a wellbeinggel kapcsolatosak.

És ide tartoznak például a többek között amellett, hogy mindenfajta ilyen jóga és egyéb dolgok, például az étrendkiegészítők is, amiket ma fogunk vizsgálni.

És csak felütésként bedobom, hogy számomra egy ilyen nagyon meglepő dolog, majd be is fogjuk tenni itt a a nézőknek, hogy 2025-ben kijött egy ilyen nagyobb kutatás, ahol próbálták összesíteni a dolgokat, és ugy mindig azt halljuk, hogy hát a gyógyszeripar az mekkora pénzeket mozgat, és hogy ugye emiatt mekkora vásárlóereje van, mekkora lobbi ereje is lehet.

A a wellness ipar úgy teljesen egész egészében az meghaladta már jóval a gyógyszeri part.

Egészen pontosan 1,6 trillió amerikai dollárról beszélünk a gyógyszeripar esetén, és 6,3 trillió USD-ről beszélünk, amikor a wellness iparról beszélünk.

És ennek az egy része a az étrendkiegészítők azok önmagukban 1,65 millió, tehát hogy trilliót USA dollárra rúgnak.

Tehát elérték lényegében a gyógyszeripart.

És akkor én nem is húznám tovább a körülbelül a szót.

Egy egy pár szót azért Dezső ezután a felütés után tudsz nekünk mondani.

A csak arról, hogy hogy látod te-e jelenleg a csak nagy vonalakban a gyógyszeripart és a és a wellness i part miatt belemennénk a részletekbe. >> Igen.

Hogyha már azt mondjuk, hogy gyógyszeripar, akkor a legtöbb embernek a fejében valamilyen negatív dolog asszociálódik.

És ugyanez van, hogyha a wellness iipart így nevezzük meg, akkor szintén valamiféle sanda dolog jelenik meg, hogy ezek azért vannak, hogy elszedjék a pénzünket.

Ezeket valójában mind a kettő azért van, hogy az embernek az életét jobbá tegye, és valahol bármilyen iparról beszélünk, pénz van a háttérben, és a pénz mozgatja az érdekeket.

Tehát amellett, hogy hogy ez a fogyasztónak jó, nyilván a a az adott iparágnak is jó.

Úgyhogy a gyógyszeriparban is van olyan, ami hasznos az embereknek, és van olyan, ami hasznos a tulajdonosoknak.

Az a jó, hogyha van mögötte egy olyan szabályozás, ami garantálja azt, hogy a fogyasztói érdekek azok azok érvényesüljenek.

Az a baj, hogyha ez viszont hiányzik.

És ebben azért van egy kis aránytalanság a kettő között.

Egyébként meg ezek a számok ilyen nagyon jól hangznak, de így próbáltam szorozni, hogy akkor ez hány forint, de ezt már szerintem nem lehet ki kiszámolni.

Tehát szerintem ilyen mikor 100 millió fölött vagyunk, bármiről szób fagy for ott az embereknek elvész az érzékkelése, hogy hogy ez mennyi pénz.

Egy számot mondok én és a magyar étrendkiegésztő piac az 120-150 milliárd Ft évente ez is jó nagy szám szerintem. >> Abszolút.

Ugye ezeket igen, tényleg nehéz általában ugye ilyen köb köbméter pénz, tehát ilyen raklapokat szokták ábrázolni, majd beteszünk ide a nézőknek csak azért, hogy tudják, hogy körülbelül ez mennyi lehet.

Az én speciális feladatom a mai napon az, hogy fölvezessem a konteóinkat, amiből bőven van.

Hát mikor pénzről beszélünk, akkor rögtön természetesen azonnal megjelennek az összeesküvés elméletek.

És ugye néha van neki alapja is az a szomorú.

Mondok egy történetet, ami valós történet, nincs köze a gyógyszeriparhoz elsőre, de mégis tanulságos.

Ez a 70-es években Amerikában történt.

Egy meg nem nevezett autógyárral történt meg, hogy gyártottak egy autót, amely hát olyan pocsék konstrukció volt, hogyha hátulról belementek, szinte biztos halált jelentett hátul ülni, mert olyan rossz volt a kiképzése.

Egyrészt rajta ültek a hátsó ülésen konkrétan a benzintartályon, másrészt rosszul volt megkonstruálva, és nagyon sok ráfutásos baleset halálos égéssel végződött.

És az egyik ilyennél egy ilyen fiatal fiúról volt szó, és ők nekimentek ennek a cégnek jogászokkal.

És a nagy Hercehutca során kiderült, hogy erről tudott az autógyár, sőt a gyártás előtt tudott róla.

Létezett egy papír, ami leírta, hogy ez fog történni.

Kiszámolták, hogy mennyi lesz a kártérítés, kiszámolták, mennyibe kerülne átépíteni az autót és a gyárat, és kiderült, hugye sokszorosa, és inkább döntöttek a kártérítés mellett, vagyis szándékosan azt akarták, hogy nyugodtan négyjenek meg az emberek, mert az olcsóbb.

Tehát ilyenek vannak a háttérben, amikor az emberek, a köznép azt gondolja, hogy a nagy cégek összeesküdtek ellenük a pénz miatt.

És ugye a gyógyszerek kapcsán azt szokták így leginkább felhozni, hogy először is már mindenre van gyógyszer, még a rákra is, csak éppen visszatartják a gyárok, méghozzá azért tartják vissza, mert több pénzt lehet keresni a kezelésével, mint a gyógyításával.

Tehát, hogy meg tudom gyógyítani az ézet, nem baj, olcsóbb eladni az ellenszert, amivel valaki karba tudja magát tartani egy életen keresztül, mintogyha bevenne egy szemtablett, amitől meggyógyul.

És hát ennyi, hogy egyszerűen a problémakezelése több pénzt hoz, mint a megoldása.

Igaz lehet ez? >> Hát minden konteóban van valami igazság.

Ebbe is mondhatjuk azt, hogy van valami igazság.

Tehát, hogy a az igaz, hogy hogy van egyfajta ilyen medikalizációs törekvés, vagy erről írnak tudományos cikkekben is, hogy olyan állapotokat próbálnak meg betegségnek néha beállítani, ami valójában teljesen élettani fiziológiás változás, és akkor arra próbálnak gyógyszeres megoldást nyújtani, de ez hogy az össz problémához képest az nagyon elenyésző.

Tehát a az összes betegséghez és az összes betegségterhez képest kevés az, amire azt mondhatjuk, hogy hát ez lehet, hogy nem is annyira betegség, ezt nem kell annyira komolyan venni.

Tehát jellemzőben az, hogy tényleg vannak komoly valódi betegségek, amire tényleg a gyógyszeripar próbál megoldást találni, és hát van amikor sikerül is.

Az, hogy a rákra le van-e gyógyszer, azt azért vonnám kétségbe, mert eleve egy olyan betegségről beszélünk, ami egy gyűjtőnév, ez több 1000er különböző betegség.

Különböző daganat típusok vannak, különböző sejtek indulnak szaporodásnak.

Ezeket teljesen különböző módon kell támadni. olyan generális megoldás soha nem lesz, hogy egy tabletta minden rákot meggyógyít.

És hát vannak olyan dagantos betegségek, amiket ma már nagyon jó eredményen lehet gyógyítani.

Van olyan gyerekeket érintő vérképzőszervi daganat, ami mondjuk 30 évvel ezelőtt a túlélés, öt éves túlélés az mondjuk 30-40% volt, most meg 95%.

Ez gyakorlatilag gyógyíthatónak tekinthető, és ez a cél, hogy minél több gyógyítható betegség legyen.

Ebben nagyon nagy verseny van.

Tehát az, hogyha egy gyógyszergyár egy korábban nem gyógyítható betegséget meggyógyít, akkor az az ő részvényeit olyan mértékben drágítja, hogy egyértelm, hogy neki érdekel, hogy ilyen sikeres gyógyszereket gyártson.

Másfelől meg van egy csomó olyan betegség, ami sajnos akkor is betegség lesz, hogyha már minden csoda tablettát feltaláltak, mert mi magunk teszünk azért, hogy olyan krónikus betegségeink legyenek, ami egyébként nagyjából hát most nem azt mondom, hogy csak rajtunk múlik, de ez a sok életmóddal kapcsolatos betegség, ami a az elhízással, az egészségtelen táplálkoz hát cukorbetegség, mozgásszervű betegségek, szívérrendszeri betegségek.

Hát ez ami a nagyon nagy terhet jelent a társadalomnak és ezeknek jelentős része nem azért van, mert hogy a gyógyszeripar nem akarja, hogy ez, hogy ez ne legyen, hanem azért, mert mi magunk teszünk róla. >> Csak bedobom egyébként, hogy az északurópai országokban van arra törekvés, hogy aki föl tudja mutatni a sportolói igazolványát, annak csökkentik a TBJét.

Nem tudom, erő hallottatok-e. >> Sőt, hogy Németországban hallottam, hogy ott állítólag a lépésszámlálá lépésszámlálóval ha számlálod, hogy mennyit lépsz, és hogyha megvan egy limit, afölött lépsz, akkor valami adókezőt adnak.

Tehát ilyenek vannak, ezek jó pofa dolgok.

Ezekkel valószínűleg élni kellene. >> Hm.

Egyébként csak, hogy én is átronfolyjak egyetesen a röög csöndben.

Japánban >> ugye évente részt részt kell évente venned egy ilyen health checkupon, ahol kapsz egy ilyen a-tóliszem d-ig tartó besorolást.

És az van, hogyha egy bizonyos szint alatt vagy, azt hiszem B alatt vagy, akkor nagyobb szintű egészségügyi hozzájárulást kell fizetned, azért, hogy a a kialakuló ugye egészségügyi terhet, amit te jelentesz, azt fedezd.

Úgyhogy vannak ilyen rendszerek a világban. >> Igen, csak ezt nehéz igazából azért nehéz bevezetni, mert minden országra más néplélek jellemzés van, ahol lehet ösztönzéssel segíteni, például az egészséges életmódot, vagy a szűrésekre járást.

Van, ahol a büntetés is alkalmazható, van, ahol meg ettől az emberek még jobban távol maradnak. ez egy nehéz ügy, de az biztos, hogy nálunk lenne mit kezdeni, mert pont egy pár napja jött ki az OECD-nek egy jelentése, amiben a vastag bélrák szűrésre járóknak az arányáról mutat csináltak egy összeállítást, és Magyarország a legesleutolsó, tehát nálunk 10% alatt van a megfelelő életkorban lévőknek az aránya, akiknek egyébként járni kéne vastag bérrák szülésre, és hát nem nagyon járunk.

Ami nálunk 10% alatt van, az észak-európai országokban ilyen 70-80%. >> És akkor Magyarországon amúgy meg a vastag bérrák miatti halálozás az meg világ szinten is az első között van.

Tehát a kettő között nem olyan nehéz megtalálni az összefüggést, és itt nem a gyógyszeripar hibás. >> Hm.

Hozzáteszem, hogy Japánban leginkább akkor találkozol túlsúlyos emberrel, ha elmész egy szumók mérkőzésre, mert amúgy nagyon-nagyon egészségesen étkeznek.

Igen, egyébként igen, de ez is egy olyan téma, amiről nagyon, hogy mondjam, szőmrentin kell beszélni, mert a gyógyszeri szkaron, ahol oktatok, ott van egy táplálkozástudomány kurzus, és ott a hallgatói vélemények között valaki azt írta be, hogy hogy jó ez a kurzus, de hát hogy az egész kurzus gyakorlatilag a testi egyenítésről szólt.

Tehát van [nevetés] akinek az, hogyha ha >> Ja, igen, ez a modern hozzáállás, Igen. >> Igen. hogy valahol valakit meg nyilván az megsért és valahol érthető, de azért mégis csak ki kell mondani, hogy le lenne egy cél, amit el kellene érni társadalmi szinten, hogy kevesebb legyen az elhízott ember.

Olyan nem lesz, hogy hogy nulla meg, hogy minimális túlsúly se legyen, de nagyon rosszul állunk.

Tehát mi egy csomó mutatóban nagyon rosszul állunk, hogy hogy bőven lehetne javulnunk. [torokköszörülés] >> Hm.

Ha nem haragszatok, egy kicsit visszaterelném, csak az időszűkén. egyébként nagyon érdekes a téma, rengeteget lehetne ebbe az irányba is elmenni, de egy kicsit visszaterelném magunkat egyelőre a gyógyszeripar felé.

Ugye a wellness azt még hagyjuk is.

Ugye egy másik ilyen nagyon gyakori ilyen, hát hogy is mondjam, közhely, amit szoktak ugye mondogatni emberek, az az, hogy hát már régen minden ki volt találva, ugye az eleink mindenre volt megoldásuk, hát régen mennyivel több egészséges ember volt, most mennyivel több beteg ember van, és hogy ezek a természetes gyógymódok ugye kimentek, tudták, hogy a fűben, fában orvossák.

Ugye van is egy ilyen magyar könyv a szerintem ami a legtöbb családnak megtalálható a polcán.

És most pedig ugyanezeket ugye sok pénzért el akarjuk adni az embereknek gyógyszerformájában, de semmi különbség nincs a kettő között.

Hát >> ezt nem olyan nehéz cáfolni, merthogy erre vannak statisztikák, hogy átlagosan hány évet élt, mondjuk 100 évvel ezelőtt vagy 200 évvel ezelőtt egy ember és most mennyit élünk.

Nyilván az élet várható élettartam az kitolódott, és ez főleg a higiéni, a táplálkozási viszonyok a és az egészségügynek a javulásával magyarázható.

De az is igaz egyébként, hogy vannak olyan betegségek, amelyek…

Említett entitások

Témák

• gyógyszeripar
• wellness iparág
• tudománykommunikáció
• bizalomvesztés

Személyek

• Csupor Dezső
• Farkas Attila Márton
• Puzsér Róbert

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Big Pharma vs. Big Wellness: Hogyan lesz valamiből pirula | Metszéspont 2026-06-08 20:01”

Több epizód a Szélsőközép-ből

• Jellinekék letartóztatása; Takács Péter bírsága; Meghalt Deák Bill | Önkényes Mérvadó #1243 2026-09-18
• Jazz - Sok hang, kevés pénz | Szférák Zenéje 2026-09-17
• Elszabadult AI; Gyermekvédelem megerősítése; Alkotmánybíróság újraépítése | Önkényes Mérvadó #1242 2026-09-17
• Hadházy Ákos: Ki ellenőrzi a Tisza-kormányt? | Totem Show 2026-09-16
• Van harmadik út? Vona, Fekete-Győr, Pankotai, Jámbor | Konfrontzóna 2026-09-15
• Takács, Schiffer, Dopeman ragel; Orbán visszatért; Mészáros nem megy el | Önkényes Mérvadó #1241 2026-09-15
• Apu Debrecenben Mohács jelentéséről, Schiffer kiáltványáról, németekről és oroszokról | 2026.09.10. 2026-09-14
• Truman Show | A Hét Mesterlövésze 2026-09-13
• Fradiváros-ügy: ki mer hozzányúlni Kubatov Fradijához? | Totem Show 2026-09-11

  A Fradiváros-ügyet Hrutka János, Murányi András, Egri Viktor és Silverana Noémi elemzi négy szempontból: politikailag az állami finanszírozás és a klub kapcsolatát, jogilag a pénz…

• 911 emlékezete; Transparency és MNB; Fásyék; Orosz-magyar viszony | Önkényes Mérvadó #1240 2026-09-11

  A műsor a 9/11-es terrortámadások emlékével kezdődik, majd a Transparency International és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységét tárgyalja. Ezt követően a Fásy család szórakoz…