Szélsőközép

Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt

· PT32S

Összefoglaló

A műsor negyedik élő adásában a 'Régen minden jobb volt' című történelmi-popkulturális sorozatban a 70-es évek amerikai filmjeit veszik górcső alá a műsorvezetők. Kitérnek a korszak filmgyártásának válságos, mégis ihletett időszakára, amelyben új generáció jelent meg a…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 04. 16.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Jimmy Carter, Roman Polanski, Laska Pál, Balázsy István, Richard Nixon, Puzsér Róbert
Témák
amerikai filmművészet, 1970-es évek, filmtörténet, popkultúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egyre több tűz, tűz tűz üt ki az Egyesült Államokban.

Akár kulturális tűz, akár tényleges gettó tüzek, akár politikai tüzek, akár háborús tüzek.

A 70-es évek elejére a hollywoodi stúdiórendszer teljesen kifáradt, és a stúdió vezetők érezték azt, hogy már érkezik egy új generáció, aki gyökeresen más akar mást akar csinálni.

A saját sztorijukat akarják elmesélni a saját eszközeikkel, a saját közönségüknek. >> A nyugati ember énképe azon alapul, hogy racionálisak vagyunk egyébként, hogy a munkában hiszünk alapvetően, az értelem vezérel minket és mindenre keresünk magyarázatot.

A félelem az ürességtől, amikor nem tud valamire magyarázatot adni. >> Katasztrófafilm, mint olyan.

Tehát azt mondod, hogy mesterségesen kreált.

Hát mennyiben természetes az olajozott testű gladiátorok bőrcban 1951-ben? >> Üdvözlök mindenkit.

Ez a régen minden jobb volt történelmi, popkulturális rádióműsornak immáron negyedik élő estje itt az ingában.

Magam Csunderlik Péter vagyok, szakmám szerint történész.

Itt ülök Laska Pál forgatókönyvíróval. >> Jó estét kívánok. >> És Balázs Istvánnal, műsorunk ideológusával. >> Jó estét.

Ez az egyes évtizedek legerősebb hollywoodi filmjeit áttekintő sorozatunknak a negyedik darabja.

Ezúttal a 70-es évekkel fogunk foglalkozni.

És hát ebben az esetben tényleg régen minden jobb volt.

Tehát egy évben több-jób film készült, mint később egyes évtizedekben.

Nem függetlenül attól, hogy ez egy nagyon válságos időszak volt.

Tehát politikai, gazdasági, erkölcsi és mondjuk így tűzbiztonsági téren súlyos válságoktól szenvedett az Egyesült Államok. egyéb térreen rendben volt.

Úgyhogy nem véletlen, hogy ilyenkor, amikor ugye válságok vannak, azok mindig egy erős kihívást jelentenek a művészeknek, és inspirálják őket.

Nem véletlen, hogy olykotások robbannak ki egyes alkotók szívéből, amik a mai napig is hát ugye velünk élnek és hát elemi erővel hatnak ránk.

Ezúttal is szabályunk volt, hogy egy rendezőtől csak egy filmet választunk be, így vérzett az én szívem, de nem fogunk beszélni a nagyon aktuális Szerpico című Sydney Lamet filmből.

Ugye 1973-ban, amikor hát egyszerre a legjobb zsarófilm és egyszerre a rendőrségi antikorrupciós film Frank Serpico története Álpásinó alakításában, aki hát rájön arról, hogy valójában nem létezik az a rendőrség, az a rendszer, amit fiatal rendőrtiszként szolgálni akar, és hát kirobbantja azt a botrányt, hogy mi történik valójában a New Yorki rendőrségen.

Ha valaki az elemzéseinkre kíváncsi ezzel kapcsolatban, akkor rádiós gyűjteményünket ajánljuk, mert van külön műsorunk, amit a 10 legjobb rendőrfilmnek dedikáltunk, és foglalkoztunk még rendőrségi sorozatokkal is.

Hát a kocseket is csak említeni fogjuk ma este, hiszen szintén elválaszthatatlan a 70-es évek neworkii bűnözési hullámától.

A mai alkalommal, tehát a 70-es évekkel fogunk foglalkozni, és azt mondhatjuk egyébként, hogy 1969-ben mintogyha ördög szállta volna meg Amerikát.

Tehát volt egy nagyon pozitív ilyen virágos, füves, meszkalim máámoros hippi korszak.

Peace, flowers, freedom, happiness, ez a szeressük egymást.

Hát mondjuk, hogy 1969 augusztusában a Menzon banda, a sátánista Menson banda felkonzolja Román Polanskinak a várandós feleségét és a családnak a a barátait.

A palánzki gyilkosság egyszerre döbbenté meg Amerikát, és egyébként megkezdődik a bűnbak keresés, tehát hogy Román Polanski arra érkezik haza, hogy egyszerre tiszta vér minden, és a felesége vérével föl van írva a pig, a disznó a villája falára.

És ugyanakkor a nyilvánosság meg elkezd hibáztatni, hogy magának kereste a bajt, mert a Roszméri gyermeke című 1968-as filmjében nem kellett volna viccet csinálni a sátánistákból, úgyhogy megköszönheti magának.

Aztán mehetünk tovább, ugye 1969 végén a Rolling Stones Rolling Stonnak az általamonti koncertje.

Tehát ugye a a Stones így eleve ugye a lázadóként nyomulnak, aztán hát a közönség ténylegesen megvadul és egy kés történik.

Éppenséggel pont ugye a Sympathy for the Devil, hogy a szimpátia az ördöggel, hogy ilyen kádárkori fordítást idézzek.

Elszabadul, gyilkosság, erőszak.

Tehát a korábbi >> és ugye tegyük hozzá, hogy ezen a koncerten ugye a pokol angyalai voltak a biztonsági őrök. >> Jó, majd fogunk még beszélgetni, tehát amikor majd a pokoli torony című filmünkben OJ Simpson a biztonsági főnök. >> Nem, ez lesz Semény Zsolt kedvenc adása, úgy látom. >> Ú, tehát az ördög sokszor vissza fog má este térni. >> Én még kiegészítem valamivel.

Tehát tényleg az van, hogy a ahhoz, hogy egy évtizednek a természetrajzát megértsük, ahhoz vissza kell mennünk mindig egy picit egy évtizeddel korábbra, és meg kell nézni, hogy milyen hajszárrepedések jelentek már meg az első előző e ezt meg előző évtizedben az adott korszakra vetítve.

Tehát valóban, tehát úgy tűnik, hogy mintogyha csak az 1969-es menszongyilkosság lett volna ennek az origója egy kiindulópontja, ami aztán elvezetett a 70-es évek teljes zűrzavarához, de valójában ez sem a semmiből jött, hiszen voltak olyan kulturális jelenségek és hajszárrepedések, amik már előrezték azt, hogy itt valami történni fog.

Valójában a ez a fajta turbulencia, ami elindult a 60-as években, ez a körülbelül a kergyilkossággal kezdődhetett.

Az volt az első olyan nagy társadalmi trauma, ami aztán elindított egy olyan generációs szembenállást, hogye 63-ban kerülnek be a boomer gyerekek a az egyetemekre, tehát akkor kezdődik meg az ellenkultúrának a megszer a az intézményes megszervezése, tehát a még az intézményrendszeren kívül, de már látható és érezhető módon.

És 1965-ben megjelenik Truman Kepoti Hidegvérrel című regénye, ami egy mezei sorozatgyilkos esetét meséli el.

Ez mondjuk a mi ízlésvilágunkból kiindulva semmi különössel nem kecsegtet, hiszen mi a mi generációnk azért mégis csak a hetedik és a zodiákus rendezőnek, David Finchernek a filmjeinek a fogyasztásával tör történt.

Tehát nekünk igazából semmi különös nincs abban, hogy egy sorozatgyilkosról olvasunk.

De 1965-ben, ha kimondta az ember azt, hogy gyilkos, akkor az amerikai átlagpolgárnak leginkább egy ilyen viktoriánus angliai ilyen hasfelmetsző Jack Dr.

Hyde, ilyen figurák, ilyen ilyen egzotikus figurák jutottak az eszébe.

És 1965-ben ez a regény egy ilyen hangvillaként ütötte meg azt a kor, ez azt a korszellemet, ami aztán a a négy évvel később a Mezongyilkosságban vízhangzott.

És hát közben lényegében azt mondhatjuk, hogy minden ugye jó marxista mindig keresi ugye a gazdasági alapokat és azt mondhatjuk, a New Dillel kezdődő mondjuk így egy ilyen prosperitási időszak a 60-as évek végére alapvetően kimerül.

Az anyagi alapok tűnnek egyébként el, többek között majd a vietnámi háborúnak is köszönhetően, amely felemészti azt a költséget, amit Lindon Johnson elnök a GRE Society, tehát a szociálpolitikai programjára költene.

És ez párosul egyébként sok mindennel. a gettóladásokkal hasonlókkal de tényleg, tényleg egyre több tűz, tűz tűz üt ki az Egyesült Államokban, akár kulturális tűz, akár tényleges gettó tüzek, akár politikai tüzek, akár háborús tüzek, és ezek 69 70-re, 71-re ezek nagyon nagy láng csapnak át.

És hát a lángokból egyébként kiemelkedik egy olyan elnök, aki a szimbóluma lesz annak, hogy ki költözik, hogy egy gonosz maga költözik be a fehér házba.

Ma már nosztalgiával tekinthetünk ugye Richard Nixon elnökségére.

Hát róla mondta, róla írta Hunteres Thomson, ugye Gonzó újságíró a a nekrológiában, hogy csaló volt, de elnök.

Ez tagadhatatlan. >> Nem mindenki fogja ezt megkapni. kicsit olyan, mintogyha ő is egy ez a Manson gyilkosság által ütött ilyen kozmikus résen keresztül került volna be a mi életünkbe egy ilyen másik dimenzióból >> mindenképpen.

És azért nem véletlen, hogy utána három vagy négy évtizeden át minden ilyen trükkös figurát Dicknek neveztek el a hollywoodi filmekben.

Richard Dixon Richard Dick Nixon neve után.

Szép volt. >> Jöjjön az első filmünk.

Hát Willen Fritkin nem ijedt meg attól, hogy Román Polanski mit kapott a Rózméri gyermeke után.

Ő leforgatta a saját maga katolikus sátán horrorját.

Ebben a trilógiában még az Omen cím filmet lehet említeni.

A Rozméry gyermeke, az ördögőző és az Omen, amely hát a ennek a hosszabb évtizednek lényegében a a sátán horrorjai.

Na most miért választottuk bele ebbe a sorozatunkba?

Mindig hangsúlyozzuk, hogy a legerősebb filmekről beszélünk, ami nem feltétlenül a legjobbat jelenti, bár szerintem ez egy a legjobb horrorok egyike.

Nem feltétlen a legsikeresebbet, bár ez sikeres film, hanem amelynek van valami közéleti vonatkozása.

Valahogy a korszakból tudjuk elemezni, megérteni, mondjuk így szellemtörténeti megközelítéssel kimutatni azt, hogy miért az adott korszaknak a terméke a film.

És hát nem véletlen, hogy Washingtonba helyezik ezt az ördögűző történetet.

Pont akkor, ugye 73-ban, amikor egyre többen gondolják úgy, hogy tényleg az ördög szállta meg a fehér házat.

Ekkoriban már a Pentagon Papers, tehát a Pentagonpírok kikerülnek.

Az Egyesült Államok ugye piszkos akció sorát hajtja végre.

A kongresszus jóváhagyása nélkül titokban bombáztatja a Kambodzsát, amely egyébként esemleges állam.

Tehát az Egyesült Államok, amelynek a kivételesség tudata, a megalapozó mitosza, amely a szabadságot és a demokráciát és az átláthatóságot hirdeti, amerikaiak sorad rá, hogy te jó ég, mi történik ebben az országban, kik vezetik ezt az országot, és hát ekkoriban kezdenek el remegni az amerikai demokrácia alapjai, kábé úgy, mint a kislány ágja az ördögűzőben.

Igazából ehhez még hozzáhozódik az a dolog, hogy egyre jobban erősödött, megerősödött a hippikultúra által generált a transzcendens világok felé történő elmozdulás az amerikai társadalomban.

Tehát gombaót szapor szaporodtak meg a különböző kisegyházak, amelyek rövid idő alatt szektává alakultak át. ö megjelentek a tévékben a különböző ilyen nagyon radikális karizmatikus vezetők, akik ennek a folyamatnak a betemetőzése volt aztán 1978-ban ugye a John Stowny hát a tömeges öngyilkosság, ahol tán 900 ember lett egyszerre öngyilkos, amikor az FBI úgy döntött, hogy akkor lecsap rájuk és ő fölszámolja őket. >> Ugye először egy politikai ugye az történt, hogy eltűntek emberek és a család kerestette őket, hogy ennek a szektának lettek a tagjai. mi vannak?

És végül ugye kongresszusi ügy lett belőle.

Tehát politikusok, a legjobb értelmet képviselők képviselni akarták a népet, és elutaztak oda, ahol meggyilkolták őket.

És amikor a szektavezér rájött arra, hogy itt bukó lesz az egész történet, akkor azzem Ciánnal kivégeztette az egész közösségét.

És tehát ez a fajta biztonságos, szekuláris, kiszámítható világtól a bizonytalan spirituális világok felé történő elmozdulásnak volt a legjellemzőbb alleóriája az az ördögűzőnek a megjelenése. >> Azt érdemes megnézni tényleg azokat a képeket.

Ezek gyerekkorom nagyon benne vanak.

Először láttam dokumentumfilmen, a spektrumon megjelentek ezek a híres bűnesetek és perek, ugye sorozat és helikopterrel ugye pásztázzák és sorra tényleg vagy 1000, de 900 valahány hulla gyerekek idősek ott hevernek. >> Szörnyű, döbbenetes, de hát ez a 70-es évek.

És hát ugye ez a tehát egyrészt ugye ez két élő dolog, tehát egyrészt van ez a vízöntő kora a 60-as évek második felétől, hogy mert nem csak az intézményes vallás létezik, hanem ilyen alternatív dolgok megjelennek.

Nyilván néha vallási köntösben és hát kiemelkedik egy-egy szekta közül.

Ez az >> nemi erőszakoló, mondjuk, aki szexra szolgának tartja híveit.

Igen, akár ez is, illetve ugye azért is fontos, mert itt azért szerintem elválik, hogy itt nem egy külső gonosz támad valamire, mint mondjuk a házhideg szívében, hanem ugye ez egy 50-es évekbeli horrorfilm, hanem hanem egy belső démon szabadul ki, és egy olyan belső démon, ami a családból jön, tehát a leg intimebb helyről támad, és hogy ez a fajta támadás valójában egy ilyen ilyen nem racionális, nem kézzel fogható dolog. >> Igen, pont.

És és tulajdonképpen itt, amikor már a hát egyrészt ugye összecseng a Umberto Eco 70-es évekbeli írásaival, hogy egyfajta új középkort kezdünk el, ugye a nagyon képi világgal, ugye a részben a televízió révén már nem az írás hordozza az információt, hanem hanem a különböző képek mozgóképek illetve az, hogy amikor már nincs racionális, mert nincs kézzel fogható dolog, ott Ott akkor bejönnek a különböző mondjuk azt elvárások, családi szakmai egyéb részek amik amik így in hát majdnem azt mondtam, hogy informálisan, tehát hogy formán kívül próbálják megváltoztatni az embert.

És akkor jön egy ilyen nagyon belülről jövő démon, aki viszont ezt mind nem érdekli, és gyakorlatilag elsöpör mindent.

És ugye van egy olyan rész ugye kábé a film közepén, amikor ugye elviszik orvoshoz, illetve egy kórházba a Reggant, ugye a kislányt, ahol hát gyakorlatilag egy ilyen, nem tudom, egy ilyen orvospornó zajlik itt a különböző műtéti meg egyéb eszközökkel, hogy próbálják vizsgálgatni, >> és hogy és az ember felteszi a kérdést, hogy ez vagy a vacsoravendégek előtti padlóvizelés az, ami Ö kellemetlenebb. >> Jó, nekem az most nekem az a legrémisztőbb az egész filmben.

Tehát ugye a felvilágosodás korában, a nyugati ember énképe azon alapul, hogy racionálisak vagyunk egyébként.

Ugye a munkában hiszünk alapvetően, az értelem vezérel minket és mindenre keresünk magyarázatot.

És egyébként ez a nyugati felvilágosítodás korabeli énkép, amely már egyre inkább szekuláris lesz, ugye Istent is azzal magyarázza, meg egyébként az ördög kitalálását is, hogy az ember mitől fél a legjobban. a horror vákui, a félelem az ürességtől, amikor nem tud valamire magyarázatot adni, és amikor még ugye a természettudomány nem állt olyan szinten, hogy megmagyarázza azt, hogy mit tudom én, mi a villám, miért csap oda, miért égnek el emberek, satöbbi, akkor kitalálja mondjuk az ártószellemeket például, vagy kitalálja ezeket a vagy túlvilági, tehát vagy égi, vagy egyébként alvilági akaratokat.

És ugye ebben a helyzetben ez történik, hogy van ez a nyugati, magabiztos, felvilágosítodt ember, van a regen, történik valami probléma, biztos valami agyibaj,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt”

Miről szól ez az epizód: „Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt”?

A műsor negyedik élő adásában a 'Régen minden jobb volt' című történelmi-popkulturális sorozatban a 70-es évek amerikai filmjeit veszik górcső alá a műsorvezetők. Kitérnek a korszak filmgyártásának válságos, mégis ihletett időszakára, amelyben új generáció jelent meg a… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jimmy Carter, Roman Polanski, Laska Pál, Balázsy István, Richard Nixon, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt”?

Fő témái: amerikai filmművészet, 1970-es évek, filmtörténet, popkultúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Démonok és harcosok – A ’70-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt”?

Megjelenés: 2026. 04. 16.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/demonok-es-harcosok-a-70-es-evek-legerosebb-filmjei-regen-minden-jobb-volt

Több epizód a Szélsőközép-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból