Szélsőközép

Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában

· PT1H23M41S

Összefoglaló

A külpolitikai elemző, Feledy Botond vendégségben a Totem Show-ban, ahol Magyar Péter lengyelországi útját, Trump pekingi látogatását és az EU-s pénzek kérdését vitatták meg. Szóba került Magyarország új külpolitikai stratégiája, helye Európában és a világban a választások után…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 21.
Hossz
1 óra 24 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Puzsér Róbert
Témák
külpolitika, európai unió, magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Sok szeretettel köszöntünk mindenkit.

Ez a Totem Show itt az Inga kultúrkávézóban.

Ma visszatérünk Európába vendégünkkel Feledi Botonddal, Brüsszelben dolgozó külpolitikai jellemzővel és rendszeres műsorvezető társammal, Dr. szél Bernadettel, a CEU a CEU affiliált kutatójával, korábbi országgyűlési képviselővel.

Noemi Szilveránál, producerünk és műsorvezetőnk. [taps] Adásunk végén fogtok tudni kérdezni Botontól és Detitől.

Ezt a egy mobil applikáción keresztül fogjátok tudni megtenni.

Minden információt megadunk majd a a fenti nagykivetítőn.

Erősek kezdett a magyar kormány.

Az első hivatalos látogatása Magyar Péternek Lengyelországba vezetett.

Hazar rendelték azzal a lendülettel a Varsai nagykövetet, és korábban berendelték az orosz nagykövetet.

Mit üzennek a nagyvilágnak ezek a lépések az első napokban hetekben? >> Nagyon szerencsés indítás az, hogy a magyar lengyel kapcsolatban szimbolikusan megtörtént ez a lépés, hogy egy nagykövetet látunk végre visszahívva.

Azt gondolom, hogy ez a szám egy viszonylag magas szorzóval fog tovább menni.

Tehát itt több tucatországról kell majd még beszélgetni és megnézni, hogy hol vannak karrierdiplomaták és hogy hol vannak ugye úgynevezett politikai kinevezettek akik kevésbé végeztek a mostani rendszerrel kompatibilis dolgokat.

A lengyel út részben szól a Európai Uniós forrásokról való beszélgetésről.

Tehát hogy a lengyeleknek ez mennyiben és hogy sikerült.

Nem lesz 100%-ban összehasonlítható a két történet, mert az Európai Bizottság is tanult abból, hogy hogyan lehet ezt ügyesen és mit kell elkerülni a lengyelpéda után. részben szólt a visegrádi együttműködésről, és ahogy látjuk, azért itt nagyon sok szimbolikus lépés is történt, tehát akár a Danski egyéb látogatások rakói megálló azt mutatja, hogy a közép-európaiságot Magyar Péter ugye amit el is mondott egyébként tudom emlékeznek-e még a hallgatók, nézők, ugye a legelső székesfehérvári beszéde volt az első programbeszédnek tekinthető külpolitikai megszólalás.

Tehát azt gondolom, hogy ezt tekinthetjük egy tartós elemnek, ami nem Orbán Anita szintjén, hanem tényleg Magyar Péter szintjén, a kormányzati szinten várható fókusz. >> Ugye az előző kormány alatt a V4 nagyon hangsúlyosan megjelent, mint egyfajta cél, amit szeretnének szorosabbra fűzni, húzni, és hát láthatóan ez korlátozott sikerrel működött.

Vajon van most reális esélyünk arra, hogy a V4 egyfajta egészségesebb, európaibb módon össze tudjon kapcsolódni?

Hogy látod ezt a kérdést, Botond?

Én magam is nagy V4 rajongó vagyok, amennyiben az nem fajt egy ilyen szuverenista autokrata klub, hanem egy valós létező regionális központ, esetleg még a három Baltivval kiegészítve 4+3 konstrukcióban, ami egy fontos védelmi bázis is lehet egész Európa számára.

Én azt gondolom, ez üdvözlendő.

Hogy látod, van-e eresély, hogy egy ilyen négyes vagy 4+3-as felállásba összeálljunk konstruktív célok mentén?

Biztos, hogy erről kell gondolkozni, de ez a sebváltó egyesben van.

Tehát, hogy ugye ha kettesbe tennénk ezt a sebváltót, akkor az történne, hogy olyan típusú intézményt hozunk létre, amiben mindegy, hogy kik a klubtagok, merthogy egy intézménybe bejöhet Babis, bejöhet Magyar Péter, bejöhet majd a jövő évi szlovák választás győztese, akárki legyen.

Várhatóan az is egy kellően színes koalíciót fog kitermelni.

Tehát a lényeg az az lenne, hogy akkor is működjön, ha akárki van megválasztva. ugye idáig nem sikerült a V4-nek eljutni, és ezért van az, hogy időnként megy, időnként nem megy.

Ez azért nem egy szerencsés történet.

A másik, hogy ugye ezt lehet tényleg úgy intézményesíteni, ahogy azt más regionális intézmények, hogy ne istenem mögé teszünk.

A visegrádi alap is nagyon hasznos, tök jó, hogy van, de ugye ez a 90-es évek gondolatiságát tükrözi.

Mondjuk a baltiaknak van befektetési bankjuk közösen a skandinávokkal.

Ez az N8, ugye az öt skandináv balti. ezen kéne gondolkozni, tehát hogy itt itt nagyon hármasból, négyesből kéne gondolkozni már a sebváltóban, hogy hogyan tudja ezt stabilizálni azzal, hogy tényleg érdemben találkoznak ezek a parlamenti képviselők is, nem csak az elnökök mennek el fotózkodni ide-oda, hanem valóban le a alacsonyabb államigazgatási szinteken is megtörténnek ezek a cserék.

Tehát itt rengeteg lehetőség van.

Mondjuk úgy, hogy ezek alacsonyan függő gyümölcsei egy potenciális magyar kormányzat külpolitikájának.

Tehát ezeket azért el lehet érni, mert azt gondolom, hogy a lengyelek is megértették, hogy erre szükségük van.

Ugye az azért mindig egy kérdés volt.

Orbán kormány még nagyon korai Közép-Európa szempontjából nem rossz szándékú éveiben is, hogy hogyan lehet azt összehozni, hogy a lengyelek akarják ezt, és ne a németekkel menjenek el.

Jó, tehát hogy a baltiak elmentek az északiakkal, a skandinávokkal, úgy a lengyelek a W3, ugye a wejmári hárm-akban is nagyon érdekeltek voltak, főleg a ukrán konfliktus kezdetén.

Ugye azt gondolták, hogy a franciákkal, németekkel való beszélgetés jobban megemeli őket, de előbb-utóbb mindenki rájon, hogy a hátsó kertjét is rendben kell tartani.

Ugye kis túlzása Magyarország méretéből fakadóan azért nem a meghatározó országa lesz a régiónak. szellemileg ugye reméljük, hogy igen, de azért a lengyelek mégis csak négyszer nagyobb lakossággal dolgoznak és ugye 25 évnél hosszabban töretlen Zsidb növekedéssel.

Tehát azért ez egy kivételes ország, kivételes gazdasággal, nagyon komoly védelmi kiadásokkal, tehát az a igazodási helyzet előállt már, hogy a V4-ek szempontjából is ebbe álljunk bele. >> Ugye említetten az EU-s pénzeket.

Itt tapasztalatcsere is történt most Lengyelországban, ugyanis pár évvel ezelőtt.

Amikor Donaldusk pártja győzött, akkor ők is próbálták visszaszerezni a korábban visszatartott EU pénzek egy részét, és akkor szinte bemondásra megkapták, felszabadították nekik ezeket a pénzeket részben.

Mennyire valós ez a veszély, hogy az Európai Unió emiatt óvatosabb Magyar Péter kormányával szemben, mert túl gyorsan odaadták még a reformok előtt az újlengyel kormánynak a pénzeket egyet jelentős részét?

Ugye az a helyzet, abban a formában nem tud Magyarországon megismétlődni, hiszen a probléma az volt, hogy az elnök, az államfő akkor is, és utána a választásokon is a másik párt jelöltje volt.

Ugye most Navrocki ugyanúgy a jog és igazságosság jelöltje volt, ha nem is tagja a pártnak.

És innentől kezdve ugye vétózhatta ezeket a törvényeket.

Magyarországon az államfő nem vétóz, aztán hogy lesz a Magyarországon államfőcsere, az egy gondolom másik vendéggel meg fogjátok beszélni itt a kávézóban.

De a lényeg az az, hogy önmagában ez a kérdés így nem ebben a formában áll elő.

Az, hogy ezeket az alapokat hogyan lehet úgy eltenni akár különleges banki eszközökbe, entitásokba, hogy ez az augusztus 30-i határidő például a felújítási program kapcsán ne legyen hátráltatható tényező.

Ezekben lehet technikai szinten tapasztalatot cserélni.

Ezek nagyon izgalmas kérdések, de lehet, hogy nem ma este beszéljük meg.

De ezen túl ugye nekünk nagyon sok pénz összegyűlt, ami beragadt, hiszen nemcsak ezt a pénzt nem kérte az Orbán kormány, egész pontosan a 27 szupermérföldkövet nem teljesítette, amely a felújítási programhoz kapcsolódott, hanem ott van a másik oldalon ugye az 55%-os visszatartás a hagyományos klasszikus európai uniós költségvetésből.

És ugye ez már egy nagyjából 7 milliárdos összeget ért el kumulálva, tehát 7 milliárd euró beragadt.

És ugye ebből el is vesztettük tavaly és tavaly előtt év végén azt az 1-1 milliárdot, ami a két éves szabály miatt már nem elkölthető.

Tehát azért ha összeadom a Orbán kormány veszteségét, akkor ez ugye nagyjából 2 milliárd 800 millió eurónál jár a napi 1 millió eurós büntetéssel együtt, ami nem Magyar Péter kérdés, hanem ez már el van veszve, többit lehet majd szépen elhozni, és ezek egy részéről technikai szinten lehet a lengyelektől tapasztalatot behívni. >> A Totem Shownak kapta a nevét, hogy arra kényszerítjük a vendégeinket, hogy hozzanak magukkal az életükből különleges tárgyakat.

Ez most is így történt, de még nem mutatjuk meg ezt a két tárgyat, amit Botond és Detti hozott.

Ha már az EU-nál tartunk, ugye ez egy éles cezúra az Orbánkormány után, ami most történik, de mégis arról kérdeznélek titeket, hogy miben várható a kontinuitás.

Tehát hol várható olyan részleges egybeesés taktikai hasonlóság, akár a Tisz a Európai parlamenti képviselőinek szavazásakor, akár általában a külpolitikai irányvonalban, ahol valamelyes kontinuitás lesz szerintetek az Orbán kormányéval.

Gondolok itt akár a migrációra, akár a kvótára, akár az akár Ukrajna anyagi támogatására.

Hol hol váltó a legkevésbécóra?

Szerintetek >> még így a lengyel kapcsolatokra visszatérve szerintem azt fontos elmondani, hogy nem várja azt tőlünk az Európai Unió, hogy teljes váltás legyen minden kérdésben.

Tehát elmondták például a lengyelek is, hogy nem kell finanszíroznunk Ukrajnának a a védelmét, de azt elvárják tőlünk, hogy mi ne akadályozzuk azt, hogy ők finanszírozzák.

Én szerintem ezek az árnyalatok, ezek nagyon-nagyon fontosak ebben a kérdésben.

Ebben én azt gondolom, hogy a mostani kormánynak maximálisan együtt kell működni Ukrajnával, az európai közösséggel és akkor teszik bölcsen, ha ezt megteszik.

Arról nem is beszélve, hogy Lengyelországban, és szerintem ez nagyon emlékezzünk meg róla, milyen legendás trükkel oldották meg végül azt, hogy hozzáfértek az uniós pénzekhez, simán kikerült kikerülték ugye a a az elnököt annó, és egy alacsonyabb jogszabályal sikerült hozzáférniük a támogatásokhoz.

Tehát ilyen szempontból ez a látogatás én azt gondolom, hogy arra is alkalmas, hogy egy kicsit megbeszélg, ventiláljanak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megoldani bizonyos kérdéseket egy olyan környezetben ami nem biztos, hogy könnyű a a éles kormányváltás után.

De visszatérve erre a kérdésre, én én azt várom a mostani kormánytól, hogy azokban a kérdésekben, ami az Európai Unió egységét és stabilitását támogatja, abban együttműködjön, és egyébként meg meg minden, ami a demokratikus alapok fenntartását biztosítja abban, ebbe együttműködjön.

Másrészt meg bizonyos kérésben ők maguk megmondták, hogy nem kívánnak változtatni a külpolitikán.

Ez valószínűleg a szavazóbászés szempontjából is fontos lehet.

Ugye azért ez is egy sok rétegű tér.

Tehát az, hogy egy migrációs politikában hangos külőakasztó vagy és egyébként ezt beválod a napi 1 millió eurós büntetésben, hogy a magyar adófizetőktől tényleg most a 800 milliót egy jó matakostól kérjük meg, hogy szorozza föl, akár csak a mostani árfolyaman, és nem a orbáni 400 Ft-on.

Ö de azért ez egy elég komoly pénz ideológiai szinten.

Tehát amikor a politika és itt egy lépést tegyünk hátra, amikor a politika eljut oda, hogy hajlandó elkölteni 800 millió eurót, nem forintot, eurót arra, hogy egy ideológiai kérdés miatt blokkoljon egy jogalkotást, ami napi 1 millió euróba kerül, azért az egy nagyon, nagyon, nagyon súlyos politikai döntés.

Ez majdnem olyan, mint amikor Ilan Musk a német választási kampány közepén felhívja Alice Widelt és közösen kampányolnak. és cserébe, ha jól emlékszem, 76%-kal zuhant be a Tesla értékesítése a tavalyi évre Németországban.

Tehát amikor vannak ideológiai elkötelezettségeink, és ezért bevállaljuk ezeket a veszteségeket, az egy súlyos dolog.

Nem gondolom, hogy a magyar kormány erre bármilyen módon készülne, szeretne ilyet, és nem biztos, hogy a politikában vagy az üzleti életben ez feltétlenül így kifizetődő.

Látjuk a választás eredményét is.

Tehát hogyha ezt elengedjük és nem a hangos küllő akasztás történik, akkor onnantól kezdve viszont a diplomáciai tárnházak teljes kincses ládája kinyílik, hiszen migrációs paktum életbe lép.

Ugye nyilván ezt a magyar kormány se akarja, el is mondták sokszor.

Lehet kifizetni a befogadás helyetti kvótapénzt, vagy lehet ugye határvédelemben együttműködni más országokkal.

Nyilván a legutolsót fogják választani.

Tehát ha ezt így végignézegetjük, akkor az látszik, hogy retorikai narratíva szinten nagyon sok kontinuitás lesz.

A mögötte rejlő jogalkotási részletekben, költségekben, felesleges költségekben nyilván nagyon nagyon fontos és akár érezhető különbségek. ugyanígy Ukrajnában ugye emlékszünk arra, amikor nemrég megírta a jó sok oknyomozó újsági Rópaniyi Szabolcsal az élen.

Ugye a különböző szijártó epizódokat itt tudtuk a választási kampány során követni.

Az, hogy mikor kezdte el Oroszország a magyar külpolitikába csöpögtetni szándékot Ukrajna ellenességet, és hogyan használta föl a magyar kisebbségigi jogokat, ahol volt ugyan vita.

Na de azért két kiló sóval megszórva azt a sebet, ugye ezt a vitát ki lehetett terjeszteni és felhasználni arra, hogy fenntartsák ezt a mesterséges távolságot, illetve vitás helyzetet Kiev és Budapest között, hogy ne tudjon megoldódni.

Ugye megint ezt nem fogja produkálni a magyar kormány.

Tehát innentől kezdve lehet az ukránokkal tárgyalni a kisebbségi helyzetről, mert lássd csodát, a lengyeleknek és a románoknak sikerült ezt a kérdést megoldani.

Tehát ha a diplomácia dolgozik, és mondjuk a saját érdekét képviseli, akkor meg tudja oldani a diplom diplomáciai kérdéseket.

Ha nem a saját érdekét képviseli, akkor ugye ez Mission Impossible, de hát onnantól definíció szerint ezt nem fogja tudni meggondolani.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezekben onnantól kezdve, hogy sajnos tényleg sok olyan külpolitikai kérdés van, ahol nem feltétlenül 100%-ban magyar érdek volt képviselve, így ez a váltás bekövetkezik, ennek lesznek leképződései, de Magyarország nemzet érdekes szempontjából ezekben nem látok kockázatot.

Talán Szikolsky mondta most, hogy az nem sikerült az a mutatvány Orbánnak, hogy egyszerre képviselje, vagy egyszerre legyen jó Amerikába, Kínával és Oroszországgal.

Tehát, hogy ez a fajta hadművelet, ez nem sikerült.

Ö a jelenlegi kormány teljesen világosan elmondta, hogy egy nyugati fordulatot szeretne.

És ez azt gondolom, hogy az energia és a különböző függőségeknek és ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában”

Miről szól ez az epizód: „Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában”?

A külpolitikai elemző, Feledy Botond vendégségben a Totem Show-ban, ahol Magyar Péter lengyelországi útját, Trump pekingi látogatását és az EU-s pénzek kérdését vitatták meg. Szóba került Magyarország új külpolitikai stratégiája, helye Európában és a világban a választások után… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában”?

Fő témái: külpolitika, európai unió, magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Feledy Botond: Magyar Krakkóban, Trump Kínában, EU-s pénzek nyomában”?

Megjelenés: 2026. 05. 21.. Hossz: 1 óra 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/feledy-botond-magyar-krakkoban-trump-kinaban-eu-s-penzek-nyomaban-c0cb6676

Több epizód a Szélsőközép-ből