Szélsőközép

Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra

· PT2H9M20S

Összefoglaló

Kis Benedek, a Trivela műsorvezetője köszönti a nézőket, és ismerteti a műsorváltozást: Vécsei Gábor és Szemző Áron személyes okok miatt nem tudnak részt venni. A Trivela és a 24.hu közös estjének fő témája Kele János "Futball/Hatalom" című új könyvének bemutatója, amelyet a VB…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 07. 14.
Hossz
2 óra 9 perc
Szereplők, említett nevek
Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert, Kele János, Szemző Áron
Témák
futball, hatalom, könyvbemutató, vb elődöntő
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Hát szép jó estét kívánok mindenkinek az online, offline tér nézőinek egyaránt.

Én Kis Benbenedek vagyok, a Trivelának az egyik állandó műsorvezetője.

Egy gyors szolgálati közleménnyel szeretném kezdeni a ma estét.

Az eredeti felállásunkból sajnos családi és személyes okok miatt Vécsei Gábor a futball és korrupció témának a megálmodója szerkesztője illetve műsorvezető társam szemző áron nem tud jelen lenni.

Ö emiatt a kellemetlenségért és a műsorváltozásért az ő nevükben is szeretnék elnézést kérni.

Teljes komplexitásában a futball és korrupció témát reményeink szerint majd az inga újranyitása után augusztus 10-et követően fogjuk majd kitárgyalni.

Ritkán van ilyen a a futballban, hogy a mérkőzést megelőző edzésen megsérül a két szervező, Xavi és Inesta kiesett a középpályáról.

Szerencsére nagy részletek a könyv miatt van itt és követ minket az online térben. [horkantás] Szóval térjünk is át erre.

Szeretném megnyitni ezzel a mai futballünnepet itt az ingában.

Közelmúltban megjelent Kele János futball hatalom című kötete, melynek könyvbemutató beszélgetésére igazából nem lehetne alkalmasabb időpont, mint a világbajnokság első elődöntőinek megelőző pár órája.

A könyvbemutatót követően, ami egy bő 45-50 perc lesz, tartunk majd egy rövid szünetet.

Ezt követően pedig felvezetjük immáron Dénes kollégával és jómammal kiegészülve a mai elődöntőt, kitérve majd a holnapi párharcra is.

A mérkőzést majd Nagyvásznon közvetítjük itt az ingában a jól megszokott watchparti keretein belül, ahol szintén Janekkel és Dénessel fogjuk majd szétpofázni a mérkőzést.

Reményeink szerint a franciák győznek, bár látok itt már spanyol meszt, nem baj, adjatok majd hangot a szimpátiátoknak nyugodtan itt mögöttünk.

De először természetesen a könyvbemutató.

Szóval szeretném a színpadon köszönteni a kötet szerzőjét Kele Jánost és a 24.hu főszerkesztőjét Pető Pétert.

Nagy tapsot nekik. [taps] Jó estét kívánok.

Valóban, ha egy kicsit zaklatottabbak lesznek a kérdések, mint terveztük, mert beugró vagyok, úgyhogy igyekszem felnőni a feladathoz, ami nem lesz könnyű, mintogy észta hiányzik innen.

Úgyhogy nem tudom, hova van följebb, de de igyekszünk.

Most az életkoromra céloztál, akkor azak nem örülök, de de igyekszünk valamilyen módon megfelelni a közönség igényeinek.

Tehát Kele János futball hatalom című kötetének bemutatóján vagyunk, amely így néz ki, és 2026-ban jelent meg a Booklepadó, illetve a Booklepadó kiadásában 24 extra könyvek sorozatában.

Az első kérdés sem Janekhez, aki ugye mindamellett, amit már elmondtak róla a 24.hu Icer című podcastjának kis házigazdája.

Úgyhogy még kövessétek a következő napokban, amíg a világbajnokság idején reggelente élőben jelentkeznek.

Messziről indulunk, akkor ezzel tudlak biztatni.

Futball, hatalom, a könyved címe, és egy minnapi hír szerint Nyíri Zoltán a Ferencváros ügyvezető alelnöke távozott posztjáról, és Kubatov Gábor vette át feladatainak ellátását.

Következik ez abból, hogy futballalom címmel próbáltad a magyar futball történetét elbeszélni? >> Hát szépen, hogy mondjam, díszíti ezt, vagy alátámasztja, aláhúzza ezt, ha tetszik piros vagy zöldfehér tintával, amiről szól ez a könyv.

Egyrészt én is köszöntök mindenkit, köszönöm, hogy eljöttetek és köszönöm a az ingának is a szervezést, hogy beszélgethetünk egy picit a könyvről, meg aztán talán majd privátban is, vagy kötettelen formában is beszélgethetünk róla.

Szerintem az egyik legfontosabb célja [torokköszörülés] ennek a könyvnek, hogy megírtam, hogy nekiültem, hogy elméletem ebben a témában, az az volt, hogy megpróbáljám bemutatni, hogy az az elmúlt 11 néhány évben elburjánzott gondolat, miszerint a politika belemászott a sportba, közelebbről a futballba erőnek erejével, az nem valami új sütetű elképzelés a magyar futball történetében, hanem ez végigvonul a a játéknak a hazai történésein az elmúlt 100 évben végig egyfelől.

Ennek voltak persze más és más amplitúdói.

Más és más célokkal szárt bele a politika a futball.

Másra és másra akarta használni egyik vagy másik rezsim.

De maga az, hogy egy ennyire sok embert érdeklő és érintő játékot a politika valamilyen módon fontosnak gondol, és ezzel a fontosnak gondolással együtt használni is próbálja a saját céljaira.

Az egyrészt nem magyar sajátosság, másrészt nem az előző 16 évnek volt valamiféle nóvuma és perverz innovációja.

És ami még fontos üzenete szerintem ennek a könyvnek, ha nem is annyira direkt módon, hanem sokszor csak a sorok között kiolvashatóan, az az, hogy a játék is használja, vagy próbálta használni a politikát.

Tehát amikor egy ilyen sokszor toxikusba hajló viszony, de mégis ilyen eleve elrendeltnek látszó viszony kialakul egy játék és a politika között, akkor óhatatlanul két irányú lesz ez a víz viszony.

Tehát a futball mindenkori elitje, vezetői, játékosok, sztárjátékosok edzők sportvezetők szint úgy próbálják használni a saját politikai kapcsolataikat, vagy a politika működési logikáját arra, amit hitük szerint jónak vagy célravezetőnek tartanak.

Mondjuk a futballpályán sok ilyen példát hoz a könyv.

Sebes Gusztáv az aranycsapat szövetségi kapitányának egy eklatáns példája, akit én ebben a kötetben futball miniszterként jellemzek.

Sokkal kevésbé volt szövetség kapitány vagy edző, mint egyfajta futball minisztere az országnak, amibe beletartozott sok minden.

A keret kijelölésétől kezdve egészen odáig, hogy internált játékosokat megmentsen a magyar futball meg a válogatott számára, vagy mondjuk kiváltságokat járjon ki egy világbajnokság előtt a csapatnak és a játékosoknak.

De mondjuk Utas István ugyanebben a logikában működött.

A magyar válogatott 1978-as világra bajnokságra való kijuttatását ő egy pártmunkaként fogta föl.

Ezt a pártmunkát fogja elvégezni.

Szóval nem annyira újsütető ez a dolog, amit megéltünk az elmúlt 16 évben.

Bár kétségtelenül más amplitúdója van ennek egy piacgazdaságban, egy nyitott társadalomban, egy európai Uniós országban, meg 2021 nehányban vagy 26-ban, hogy még mindig ugyanazokat a köröket futjuk.

Épp erre a utóbbi gondatodra szerettem volna rákérdezni, és akkor a legfontosabb újságírű kérdést tenném csak föl.

Miért könnyebb így a futballnak?

Miért akarja használni? könnyebb, mint egy, mondjuk, ha az utóbbi évtizedeket nézzük, könnyebb, mint egy piaci körülmények között kialakított fenntartható működési modellt kialakítani.

Tehát mi az oka annak, hogy végül mindig úgy látják, vagy rendre úgy látják, sok szereplő úgy látja, hogy érdemes és fontos valahogyan valamilyen módon a politika környékén keresni azokat az erőforrásokat, vagy támogatásokat, amik a futball működtetéséhez kellenek?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert azt is hajlamosak vagyunk gondolni, hogy ez valamiféle magyar hungarikum, hogy hát mi sajnos így gondolkodunk erről.

Sajnos ez Magyarországon történelmileg így alakult, hogy a futball és a politika kéz a kézben jár.

A kéz a kézben járás az sem hungarikum szerintem.

Más országokat is tudunk. azért most az idei világbajnokságról jut eszembe teljesen random módon a dél-koreai államelnöknek a nyilatkozata arról, hogy minisztériumi szintű kivizsgálást követt el a kiesés miatt, mert hogy rengeteg közpénzt fordítottak a csapat felkészítésére, és nem a várt eredményt hozta.

Szinte hallom, ahogy Magyarországon ezt követelnék egyesek, hogyha ott lennénk végre egyszer egy világbajnokságon, de hát nem vagyunk ott most már hosszú ideje.

Szóval, hogy ez nem annyira unikális.

És ugye közben az is van, és erre azért születtek különféle elméletek az elmúlt évtizedekben, tehát neves társadalomtudósok szociológusok foglalkoztak ezzel a témával.

Például a ugye a Hadas Karádi kettősnek ez a legendás futballist társadalom című esséje 90-es években jelent meg.

Abban explicit módon le van írva, hogy ezekben a szerencsétlenbb fekvésű közép-kelet-európai országokban, amit a történelem traumái terhelnek gazdagon, ezekben a futball szükségképpen államügy, mert vagy valamit kompenzálni akarunk a sport és a futballpályán, mint például mi, vagy egyébként ott akarják ezek az országok, amelyeket mondjuk a 20. század elején hoztak létre, és nem az etnikai határok teljes és hiánytalan figyelembe vételével vagy respektálásával, azok meg az állami létüket akarják ezen keresztül demonstrálni. és az akkori világ legnagyobb szenzációjának számító futball meg egyáltalán a sportmozgalomnak az ilyen popkulturális jelenséggé való terepélyesedése, ez egy kiváló eszköze volt annak, hogy megmutassák vagy reprezentálják az államiságukat, a nemzeti létüket, az alkalmasságukat, a képességeiket a világ színpadán.

Tehát szükségképpen a világnak ezen a területén, vagy Európának ezen a területén a futball és a sport államüggyé vált.

És ha a futball állam üggyé válik, mert valami fontos az államnak, meg valami fontos a politikának, akkor onnantól azok már csak részletkérdések, hogy ez az állam, a mindenkori állam, az egyébként milyen, demokratikus, nem demokratikus, totalitárius, parlamentáris, nem parlamentáris, satöbbi, satöbbi, hogy az milyen célokra és pontosan milyen eszközöket használ futballon keresztül.

Még egy példa gyorsan, hogy így konkrétumokat is próbálják a könyvből elmondani.

Mindenki hajlamos azt gondolni, hogy Magyarországon olyan, hogy különféle futballkluboknak megváltoztatják a nevét és a klub színeit, az ugye a Rákosi féle rémuralomhoz köthető.

A Ferencváros meg az MTK Magyar Futball Hőskolának két legendás egyesülete, két legnagyobb magyar egyesület futballklub nevét és klubszíneit, és elvette a Rákosista rémuralom.

A 40-es években az akkori egyre inkább jobbra tolódó, fasizálódó magyar állam a Vasasnak vette el először a klubszíneit és a nevét is.

Egyfelől ugyanazt az eszköztárat használták a kommunista diktatúra emberei, mint amit előtte láttak.

És hát akkor már az 50-es években túl voltunk azon, amikor a magyar állam egyébként akár korábbi sikeres edzői, játékosai, sportvezetői ellen fordult, és konkrétan az életükre tört a saját államuk.

És ezek szerintem mind hozzátartoznak a magyar futball történetéhez, mind hozzátartoznak ahhoz a képhez, hogy a magyar futball ma miért olyan, amilyen, és mind magyarázzák valamelyest azt, hogy a magyar futballnak az egykor volt nagysága, az a páratlanul gazdag, szellemi hátország, kulturális tőke, szakmai intellektuális nívó, ami jellemezte valamikor, az hová lett és mikor, hogyan veszett el, és abban, hogy elveszett, abban a politikának meg a mindenkori magyar államnak, ezeknek a diktatorikus rezsimeknek elképesztően nagy felelőssége van. >> Kitérünk mindjárt ezekre az innovációkra vagy intellektuális teljesítményekre is, amelyek amelyek elvesztek, vagy legalábbis átértékelődtek itt az utóbbi időszakban.

Ám még ezelőtt egy kérdés ehhez kapcsolódva itt a politikai, kulturális, társadalmi kontextushoz.

Aki esetleg még nem látta a könyvtöt, ugye ez 10 mérkőzésen keresztül át segítségével a VM formációtól az Orbánk korszakig szól az alcím, meséli el a magyar futball és minek a történetét.

Ez lesz a kérdés, mert ugye a könyvmottója Betohofitól az, hogy be vagyok zárva Magyarországra, belém van zárva Magyarország, és most is azért bevezetőként nagyon sokat meséltél azokról a társadalmi kontextusokról, de csúnyán hangzik, többes számban, amelyek amelyek a futballt körbeveszik, amikor végigolvastad magad, illetve hát 10 mérkőzésen át elmesélted nekünk ezt a ezt a futballtörténetet, a futball magyar futballról vagy Magyarországról tanultál többet?

Hát ez egy azért egy érzékeny kérdés, mert nyilván az ember, hogyha történelmi korszakokról szeretne írni egy könyv kereténben, akkor azért óhatatlanul fölmerül az a kérdés, hogy milyen minőségében teszi ezt.

Tehát nem árt hozzá történésznek lenni, vagy szakembernek, vagy szociológusnak lenni, vagy kultúrtörténésznek.

És én nyilván nem vagyok az, tehát nem akarok, nem akarom abba a pózba helyezni magam, hogy itt én akkor magyar történelmet vagy a magyar ország 20. századi történéseit, közéletét fejtem meg.

Inkább azt mondom, hogy szemelvényeket adok ebből. olyan szemelvényeket próbálok adni ebből a kultúrtörténetből, társadalomtörténetből, amelyek primár módon kapcsolódnak szerintem ahhoz, ami a pályán történt, vagy éppen nem történt.

Tehát amíg befolyásolták azt, hogy milyen lett a magyar futball, hiszen az egy nagyon fontos tanulság és sokszor közhelyesen hangzik, amikor elmondják, mert közhelyesen van megfogalmazva önmagában, hogy a futball nem légüres térben létezik, a futball az egy nagy játék, az az emberiség egy közös nagy játéka.

Van olyan idézet, csak nem fog eszembe jutni, hogy kitől olvastam, aki azt állította, hogy a legnagyobb sorscsapása, az emberiség egyik legnagyobb sorscsapása a futball.

Én azt mondom, azért soha rosszabb sorscsapást ennél legyen mindegyik csak ennyire rossz.

De hogy hogy ez nem egy légüres térben történő dolog, hanem vannak történeti kontextusai, társadalmi kontextusai, hogy milyen nyelven beszélünk egyáltalán a játékról, hogy kik beszélnek a játékról, hogy hogyan jelenik meg ez a popkultúrában, a sajtóban, hogy kik lesznek vezetők, kik nem lesznek vezetők, hogyan választódnak ki a tehetségek, kikből lehet futballista, kikből nem lehet futballista.

És akkor nem beszéltem még, amihez talán egy picit több közön van, az meg a gazdaság.

Bizonyos helyeken próbáltam gazdaságtörténeti kitekintést is adni, amikor például a 80-as években a Verebes Józseféába Etóról beszélünk.

Annak a valós kontextusát szerintem nem lehet megérteni anélkül, hogy ne értenénk ezt a 80-as évekbeli már puhuló piacdaságira hasonlító jeleket fölvevő magyar államszocializmusnak a működését.

Ezeket a úgynevezett üzemi csapatokat, mint a Videoton meg a Rába. a második gazdaságnak a terebélyesedését és így tovább, és így tovább.

Szerintem a kettő elválaszthatatlan egymástól, és ezeket próbáltam 10 meccsen keresztül egybe fűzni.

Vagy még egy kicsit anekdotikus kitérő, csak azért, mert minden helyen szeretném elmondani, hogy mióta…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Trivela
  • 24.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra”

Miről szól ez az epizód: „Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra”?

Kis Benedek, a Trivela műsorvezetője köszönti a nézőket, és ismerteti a műsorváltozást: Vécsei Gábor és Szemző Áron személyes okok miatt nem tudnak részt venni. A Trivela és a 24.hu közös estjének fő témája Kele János "Futball/Hatalom" című új könyvének bemutatója, amelyet a VB… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert, Kele János, Szemző Áron.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra”?

Fő témái: futball, hatalom, könyvbemutató, vb elődöntő.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Futball/Hatalom könyvbemutató beszélgetés | VB Elődöntő felvezető műsor | Trivela Extra”?

Megjelenés: 2026. 07. 14.. Hossz: 2 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/futball-hatalom-konyvbemutato-beszelgetes-vb-elodonto-felvezeto-musor-trivela-ex-cdd7978b

Több epizód a Szélsőközép-ből