Szélsőközép

Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje

· PT2H29M42S

Összefoglaló

A Szférák Zenéje című műsorban Bilkovics Mátyás, Kraftwerk-szakértő vendégeskedett, akivel a legendás német zenekar, a Kraftwerk életművét járták körbe. A beszélgetés során szó esett a zenekar klasszikus zenei hátteréről, a németországi popkulturális vákuumban való…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 10.
Hossz
2 óra 30 perc
Szereplők, említett nevek
Bilkovics Mátyás, Milkovics Mátyás, Puzsér Róbert
Témák
kraftwerk, zene, popkultúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 00:00:57 Bevezető 00:15:59 Ruckzuck 00:30:53 Tanzmusik 00:35:57 Autobahn 00:58:00 Radioactivity 01:11:22 Trans Eur
  2. — Die Roboter 01:40:51 The Model 01:42:33 Pocket Calculator live 01:49:37 Computer Love 01:50:05 A Computer Love Coldplay
  3. — Tour de France 02:06:55 The Telefon Call 02:22:00 Expo 2000 / Összegzés Szférák Zenéje - Ne csak hallgasd, értsd is a ze

Ebben az epizódban

Jaj, [nevetés] de jó! เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] Szevasztok!

Ez itt a szférák zenéje [taps] és a ma esti zenekar, akinek az életművét körbejárjuk, az a Cutferk lesz.

Bemutatnám a ma esti szakértőnket, vendégünket.

Bilkovics Mátyás. >> [taps] >> Köszi.

Aki minden most nem mond el akar el akarod mondani, hogy mennyi minden zenekarban játszottál, de annyit mondok csak, hogy szerintem neki van a Magyarországon a legnagyobb szintetizátor gyűjteménye, amennyire tudom.

Tehát már csak ezért is itt kell lennie mindenképpen ma este velünk.

Kalmár Imre a műsor lelkiismeretes.

Köszönöm a mai jelenlévő >> policista pedig Lovasi András vagyok, aki ma este az antitézis lesz-e.

Márhogy én engem kell meggyőzniük a fiúknak, hogy főleg Matyinak, hogy a Kratferk az csodálatos.

Én még annyit megkérdezek, ez még nem volt itt soha, hogy talán a Robi tudja, mert őszinte minden nap itt van, hogy ez mi?

Meg a lámpáról is beszélj légyszív. >> Ezzel kapcsolgatjuk a lámpát.

És a lámpának az a funkciója, hogy amikor a nagyon fontos pillanatok eljönnek, amikor a nagyon fontos ö hangok felcsendülnek, akkor mi a lámpa fényénél jelezzük nektek azt, hogy ezért jöttetek, ugye ezért hívtunk ide titeket, amit most hallotok.

Ez ez az, ami ez az ami [ __ ] fontos.

Ezért [ __ ] jó a craftwk emiatt, amit most hallotok.

Szóval szik lecsengett, akkor kikapcsoljuk.

Kikapcsoljuk és akkor nyilván nem azt jelenti, hogy lehet menni dohányozni, de hogy az kevésbé az, amiért idejöttetek. >> Hát ezek ilyen felkiáltójelek lennének zenek közben, hogy mégse kiáltsunk fel.

Én azt gondolom a Craftwerkről, hogy a háború utáni Németországban abban a fajta ilyen popkulturális vákuumban született, mégpedig oly módon, hogy szerintem ezek a srácok fellázadtak a klasszikus zene korlátai ellen.

Ők nem akartak Bovóent meg Mócarttot játszani.

Szerintem egy kérdéssel indult az egész történet, hogy hogy hangzik ma Németország >> egyébként ők pont, hogy Bovóent és Molártot játszottak, hiszen zenét tanultak.

Tehát a Ralf Hütter és Florian Sneider, akik a zenekar alapítói voltak a 70-es évek, 60-as évek végén, 70-es évek elején.

Ők klasszikus zenét tanultak mindketten.

Florian fúvolázni és Ralph billentyűzni tanult. konzervatóriumban, és hát ez volt az életük.

Tehát ez azért később visszaköszön, bár [torokköszörülés] azt kell, hogy mondjam, hogy nem feltétlen a nagyon organikus zenei világáról lett híres a a Craftwerk, hiszen nagyon egyszerű és letisztult zenei formákat használnak.

Mégis visszaköszön a klasszikus zenei múltjuk.

Lehet, hogy ezt valamilyen szinten meg akarták haladni, vagy valami mást akartak csinálni, de mégis ott volt bennük, tehát hogy ők nem egy bot csinálta zenekar voltak, hanem nagyon tisztában voltak a a zenei alapokkal és a hangszereikkel is tudtak bánni, úgyhogy így indultak neki.

De tény az, hogy a háború után volt egy a háború utáni első felnövő fiatal generációnak nem volt saját zenéje Németországban.

Az amerikai zenét hallgatták, hamburger kultúra volt, vagy az angol százét.

Több interjúban el is mondják, hogy mondjuk a fiatalként a Beach Boys volt az egyik kedvencük.

De hát ők is fiatalok voltak, és nyilván érezték azt a vibe-ot, de nem volt saját zene, és ott sokan fiatalok egyszer csak így elkezdtek mozgolódni és készíteni, vagy valami új újon kísérletezni, valami saját hangot megfogalmazni, ami ami az övék és és csak az övék, és hát többféle formáció jelent meg, elkezdtek zenélni fiatalok, és hát ezt nevezzük crowd rocknak ezt az időszakot.

Ennek volt nagyon vad és lázadó ága is, tehát amire mondhatjuk azt, hogy ilyen punk rock mind, tehát ilyen iszonyatosan üvöltöző zen, tehát akik mondjuk mit tudom én, tele tüdőből üvöltött a mikrofonba az énekes, és egy ilyen nagy csépelés az egész, tehát ilyen igazi lázadózene, nem is zene, hanem egy ilyen nagy robbanás.

Tehát voltak ilyen stílusú arcok, és valahol egy kicsit ebből jön a Craftwk is, de már az első megmozdulásuknál a 70-es években, az első lemezen már hallani azt, hogy hogy azért ez más.

Tehát ők ők őt ők már rögtön egy új útvonalon indultak el.

Igen, ott van még a csörömpölős doberkó, meg Flórián még fuvonán játszik, bár már átmegy egy-két kütyűn, tehát már meg van delayezve, reverbezve, és akkor a rendelkezésre álló különleges hang kütyükön már átment a fuvola is, és ráfűtter pedig egy Farfizza olasz orgonán játszik, de az is már megvolt kicsit trükközve.

És hát majd hallani fogjuk rögtön az első szám, amit meghallgatunk az első lemezről, a rugzuk.

Ez egy benne vannak a crowtrock jegyei, de már ott van ez a repetitív kicsit paternekben gondolkodó és már ott ott van a a Craftwaf DNS-nek már így a a nyoma.

Persze még elektronikus hangzást szó szerint nem hallunk, tehát itt még minden klasszikus hangszer. >> Az elektronikus zene úttöről beszélünk.

Nagyjából a Craftwerk és a Zsanichzsár indította el ezt a folyamatot.

Azt kell tudni, hogy a ez az elektronikus zene, ez kifejezetten a kontinensről származik, amíg a popkultúrára gyakorolt hatása, meg a rockzenére gyakorolt hatása, meg a meg a úgy általában a gitárokra meg a gitárpra gyakorolt hatása Nagy-Britanniának elvitathatatlan, addig bizony az elektronikus zene az a kontinenstről, tehát nem Nagy-Britanniából És főleg nem Amerikából származik, hanem az európai kontinens, a kontinentális Európából.

A a Craftwerk ugye germán, a Jean Misázsar francia, Georgio Moroder olasz és bár Gary Newman fontos szereplő, de a gyökérzeténél, az elektronikus zenének, kezdeteinél az elektronikus zenének a britek mellékszereplők voltak.

Ez egy kontinentális európai irányzat.

És az egész angolszász pubkultúra azt már innen vette át.

Hát ez majd később ki is fog derülni, ahogy megyünk sorban a számokon, hogy hát leszek itt olyan craftwerk számok, ami gyakorlatilag a hiphop kultúrát triggerelte Amerikában, és abból lett a mondhatjuk azt, hogy a a hiphop zene egy craftverkszám.

Hát két gyermeke van a Craftwknek, nem?

A Techno meg a hiphop. >> A >> szerintem >> így van.

És >> hát >> és a partiultúra >> édes gyermekei, de még sok mostája >> és a és a és az elektronikus tánczene. >> Igen.

Tehát szerintem itt itt az elején még ott ott járunk, hogy van egy ipari környezet, ez a Rajna régió, ahol ezek a srácok felismerik, hogy az Aj igenis lehet szép.

Lehet a kortársenének így az alapja, és lehet egy régiónak a népzenéje és a és és és sokkal inkább élő, mint az akkor ott domináns angolszász popkultúra. élő pedig gépies.

És szerintem ezt a dominanciát törlik elő. >> Az élőt fejtsd ki.

Hát, hogy élő kultúra. >> Ja, értem.

Egy élő német identitást. >> Ez oké.

Értem. >> Tesznek le az asztalra.

És ezt is ilyen németesen, tehát gyakorlatilag így elhozzák a a zene végső megoldását.

Mi a mi a zsanel zsári út meg a craftwerki út között a különbség?

A Craftverky ösvény az alapvetően industriális, tehát az a az iparból indul ki, és a szervetlen hangokból indul ki, amelyeket a az iparihlet, az ipar által ihletett.

Aztán a Zsanichel Zsár a 80-as években megpróbál ehhez felzárkózni, de az már a kifejezetten a Craftwerk hatása.

Ezzel szemben a Zsan Michel Zsár, ő a őt a világűr inspirálja, őt a ember kozmikus magánya, ami korábban ugye azt hittük, hogy van egy lyukacsos fedél a föld fölött, és minket az atyaúristen a tenyerén hordoz, és aztán ahogy egyre több információt nyertünk arról, hogy mik is odafönt azok a csillagok, egyre magán ányosabbak és egyre egyre szepáltabbak és egyre egyre kétségbeesettebbek lettünk.

És a Zsisázsárnak az a nagy kihívása, hogy hogyan találjuk meg ebben az elidegenítő űrben mégis azt, ami ami kozmikus, tehát nem kaotikus, hanem kozmikus.

És a Zsisázsárnak a alapjai meg a dallamai így viszonyulnak egymáshoz.

Az alapok azok mindig valami szervetlen káoszt hordoznak, és a dallamok azok, amikben a távoli galaxisok üzenetét hallhatjuk meg.

És a a Craftwk ennél hát kifejezetten földhöz ragadtabb az a és sok és ami megint különös, hogy sokkal egyszerűbb.

A craftwkben az a különleges és az a nagyszerű, amilyen egyszerű.

A az az érzése van az embernek, hogy ilyen kevés hanggal ennyire sokat nem is, hogy kell elmondani ennyire sokat ennyire kevés hanggal.

És ez ebben van valami valami elementáris.

Van egy olyan mondás, hogy aki sok szóval mondja el azt, amit kevés szóval is lehet, az egyéb bűnökre is képes.

Ezt a zenei hangokra is értelmezhetitek, ugyanúgy igaz lesz. >> Hát meg radikális lehetett ez akkoriban, amikor divat volt ez a sok hangos sportgitározás, tudod, és ezek ilyen ultra minimalista zenével jöttek elő. egyébként ez a KF Crafknél tudatos volt, tehát hogy nekik ez prioritás volt.

Tudták, hogy minél jobban, minél egyszerűbben szeretnénk megfogalmazni, amit amit csinálunk.

És amit a Robi is mondott, hogy hogy a KFK föld földibb dolog, tehát ő náluk az ember és a technológ, tehát ha végignézzük a az életmunkájukat, akkor valahogy ez ez az a főszál, hogy az ember és a technológia kapcsolódása így vagy úgy az első lemezen, az autópályán az elsuhanó autók a hogy lehet kapcsolódni? egy számlógéphez, egy komuterhez, egy biciklihez, ami szintén egy ilyen technológiai dolog, és végig végigmegy az egész életművükön ez, hogy az ember és a technológia.

És hát ezért is lettek vizionárisok, mert egy csomó mindent, ami ma van, vagy az elmúlt évtizedekben tetőződött be, ők évtizedekkel előre megénekelték ezt a kort, és nyilván a félelmeiket is, de alapvetően ezekben a dalokban a csodálat van a a technológia iránt, és csodálják a tudományt és a fejlődést, és egy ilyen nagyon egyszerűen esszenciálisan fogalmazz hozzák meg ennek a a szépségét, ami már akár ilyen művészi színnek is mondható, hiszen ehhez párosult egy olyan képi világ és egy olyan megjelenés, egy olyan image, ami így egységesen gyakorlatilag visszaköszön a mai bármerre nézünk, ott van a Craftnek a a nyoma, vagy amit ez a generáció készített, mert a neonfények, a városok, az ő ő esztétikájuk az az ott van körülöttünk a mai napig is.

Tehát az ember, aki áll a kezében egy készülékkel, ők még Pocket Calculatornek hívták, nem volt mobiltelefon, de ez a vízió, hogy állunk és nyomkodunk egy eszközt, ez a ma és az információnak egy magas szintű áramlása is a mai világunkról szól.

Akkor a 80-as években meg a 70-es években az annyira elvont dolognak tűnt ilyenekről énekelni.

Senkinek nem volt számítógépe, meg nem voltak ilyen eszközei, mégis hát futurisztikus volt akkor.

Tehát skifi, inkább egy ilyen megmosolyogtató talán, hogy ez ilyen science fiction.

És nem ők ezt nagyon jól érezték, meg látták, hogy merre merre tart a világ, de erre majd az este folyamán szépen rá fogunk mutatni.

Azt javaslom, hogy vessük bele magunkat a az életműbe.

Először az első lemezről hallgatunk meg egy dalt, >> aminek a címe szintén Craftwerk, tehát a Craftwerk első albumának címe Craftwerk.

Rugzuk című dalt ez az első száma az első lemezükön.

Hallgassuk meg. >> [zene] >> Nehéz kifejezésre juttatni, hogy ez mennyire progresszív volt 1970-ben, >> de ez még nem az a craftwk, akit akiket ismersz és szeretsz, tudod. >> Nem.

És hogyha nézed ezeket az arcokat, figyelj, valahol el kell kezdeni.

Hogyha nézed ezeket a fiatalokat, akik ott álltak, néztek, hogy ez mi a [ __ ] Mi sül ki ebből? >> Ez ez még ilyen tudod ilyen elektroakusztikus ilyen kakofón, ilyen útkeresés.

Nem ez a Kautrok időszak ez egyébként nagyon izgalmas időszak. >> Igen, de a nagyon feszes ütemvilág már itt van.

A az arra ráépülő dallamvilág még nincs, de a nagyon-nagyon feszes, ipari igényű ütemvilág már megvan.

Meg ez a coutrock szerintem ez olyan lehetett ekkoriban Németországban mint mint a Grand a 90-es években Amerikában.

Tudod, hogy olyan stílus, ami nagyon sok ilyen kifejezés módot elbír, és igazából nagyon kell hunyorogni, és az egyetlen közös nevező az tényleg csak a lokáció, a földrajzi elhelyezkedés.

Nem csak ott Seattle, itt meg Németország.

Németország, kortársklasszikus zene, kortárszaj zene, korai Pink Floyd, modern jazz, LSD és káposzta.

Nem itt ez >> egyébként megdöbbentő, hogy hogy mennyire pontosan játszanak, tehát hogy hogy mennyire gépiesen, miközben minden élő itt ténylegesen, ahogy mond mondád, >> itt semmilyen rögzített hang nem szólad.

És és a ami még észrevételem, hogy nem csak a hiphop és a technik a Crutfergtől, hanem a kerekes bend is.

Tehát ezek szerint >> erre én nem >> és egyébként nagyon él, hogy egy harmónia van vég, tehát nincs egy egy akord az egész dal, nincs egyetlen egy váltás benne.

Ez mondjuk ez nem feltétlenül jellemző a mostani gépies zenére, tehát hogy a dinamika és tempóváltások vannak.

És azon belül egyébként meg hihetetlenül egyszerre mozog az a a dobos és a a billentyű billentyűs az egyszerűen össze van nőve, tehát megdöbbentő, hogy mennyire jól pontosan is jól játszanak, >> de azt nem gondod, >> és hogy hogy tudod dinamikáznak, és hogy a tempót váltják együtt.

Meg ne felejtsük el, hogy amit most hallottunk, tele van a fülünk már ilyesmi hangzással, tehát hogy hallottunk már mindenféle rockzenei dobhangzást, meg gitárhangzást, meg minden.

Tehát, hogy ez akkor az, hogy 70-es években egy orgonát rákötünk egy WF pedálra, amitől elkezd lehet szűrni vá.

Tehát ezek mind ilyen új behatások, tehát ezek ilyen újdonságérzések voltak a közönségnek. az, hogy egyába belefújunk, és az ott még nyolc tíszer ismétli, ott magát egy delay effekt viszi.

Tehát, hogy ha nem is volt ez annyira újszerű, de ott ott azért maga az, hogy van egy ilyen repetitív zene és és érdekes hangok.

Nekünk már ez annyira nem érdekes, mert sok ennél sokkal érdekesebbeket hallottunk már azóta, de akkor ebben volt egy ilyen érdekesség is, hogy ez máshogy szól.

Most én megtaláljátok a YouTube-on ennek a koncertnek a a színpad másik oldalán egy másik zenekar játszik, és az egy sokkal klasszikusabb rock and roll zenekar, és ott nincsenek ilyen érdekes hangmegoldások, hanem ott gitár, dob, basszus és énekes és szól valamilyen.

Ő az is egy crowd rokos, tehát az is ezért elég kemény meg bátor, de de ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje”

Miről szól ez az epizód: „Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje”?

A Szférák Zenéje című műsorban Bilkovics Mátyás, Kraftwerk-szakértő vendégeskedett, akivel a legendás német zenekar, a Kraftwerk életművét járták körbe. A beszélgetés során szó esett a zenekar klasszikus zenei hátteréről, a németországi popkulturális vákuumban való… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bilkovics Mátyás, Milkovics Mátyás, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje”?

Fő témái: kraftwerk, zene, popkultúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kraftwerk – Az ember és a gép szimfóniája | Szférák Zenéje”?

Megjelenés: 2026. 05. 10.. Hossz: 2 óra 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/kraftwerk-az-ember-es-a-gep-szimfoniaja-szferak-zeneje

Több epizód a Szélsőközép-ből