Szélsőközép

La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02

· PT1H13M27S

Összefoglaló

A beszélgetés a "La Haine" (A Hét Mesterlövésze Filmklub #4) című filmről szól, melyet Csunderli Péter történész, Laska Pál forgatókönyvíró és Erős Gábor szociológus elemez. Kitérnek a film társadalmi és politikai hátterére Franciaországban, a külvárosi lét kilátástalanságára, a…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 06. 27.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Laska Pál, Erős Gábor, Csunderli Péter, Puzsér Róbert, Vincent Cassel, Mathieu Kassovitz
Témák
la haine, filmklub, franciaország, szociológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Amikor láttam ezt a filmet, azt hittem, hogy itt van az új filmes Vátesz, itt van az új filmes fordalmár, aki végre égető kérdésekről beszél elemi erővel. >> Friss, első film, egy új hang.

És és ugye Kban ugye a fesztiválon ugye a maga a Kasovis lenyilatkozta, hogy ez egy rendőr ellenes film, és ő direkt direkt ilyet is akart csinálni. >> A mobilitási pályák be vannak határolva.

De az a kérdés, hogy miért alakul ez, miért alakult ez így Franciaországban szabadság egyenlőség testvériség hazájában, ugye a francia foralom óta, és alapvetően abban a Franciaországban, amely egy igazi jóléti állammá vált, mondjuk így a 60-as-70-es években.

Miért vált ennyire kilátástalanná ez a Bliő lét?

Üdvözlöm a tisztelt jelenlévőket.

Magam Csunderli Péter vagyok, szakmán szint történész, Puzsé Róbertnek rendszeres beszélgető partnere.

És hát megkért, hogy ezt a hét mesterlövésze filmklubot kicsit gondozzam, amikor ő nem tud jelen lenni.

Úgyhogy ma este Laska Pál forgatókönyvíróval, [taps] aki hát egyik, ha nem a legmegbízhatóbb emberem saját műsoromban a régen minden jobb voltban.

És hát Erős Gábor szociológus, Franciaország szakkértő talán bemutatok így. >> Nem szeretem ezt a kif, de lehet, lehet a fura de jó legyek Franciaország szak szociológus.

Igen, egyébként Józsefárocsi alpolgármester, tehát a >> voltam. >> Voltál?

Igen. [horkantás] >> Mezei képviselő vagyok most már, és újra szociológus. [taps] Akkor talán saját tapasztalatból is tud majd értékelni a Bernárd Tapi és egyébb utalásokat, amit elhangzalak, és hogy miképpen működik a városi adminisztrációnak a reprezentációja. >> Mindenképp szegény Bernárd Tapi nem érte meg ezt a vetítést, különben lehet, hogy csatlakozott volna hozzánk. meghagyt. >> Hát ugye egyébként Marsei polgármesteréről van szó, arról a legendáról, aki hát talán nem túl berész kijelentést, hogy mondjuk a a városi szociális pénzekből vett ki annyit, hogy aztán B győzelemig vezess az Olimpic Marseinak a csapatát.

Tehát amit a gyerekek étkeztetésére vagy éppenséggel a bevándorok integrációjra kellett volna küldeni, abból sztárizolások lettek és az Olimpic Marc egy BL győztes lett, de annyira tutira ment, hogy még kieselő csapatok ellen is vesztegetett, úgyhogy végül így lebukott és a Marcel kizuhant.

Bernardi börtönbe került, de aztán a börtönből mire szabadult, eltelt annyi idő, hogy köztisztelben álló, megbecsült személyiség lett belőle.

Lényegében Tapi volt az, aki a Nert megteremtette Marciaben még a Ner előtt, hát egy 30 évvel.

De ne menjünk el- Marciig, van éppen elég probléma Párizsban és Párizs környékén.

Bár azért alapvetően egy francia kontextusban is fogunk beszélgetni arról, hogy mik azok a problémák, mik azok a feszültségek, amiket Maty Kassovic ebben az 1995-ös filmjében hát szinte váteszi módra előrejelzett. helyesebben, amikor még beszélt ezekről a kérdésekről, ugye már akkor is hát ugye izzott, izzott és fortyogott a fazékban ez a sok-sok probléma, és már dobálta a fedőt, tehát még nem robbant föl.

Ellenben 2005-ben konkrétan hát egy brutális nagy zavargás tört ki 10 évvel a film bemutatása után, és akkor is megkereszték ezt aot és azóta is újra és újra hát interjúkat ad ez a rendező, aki egyébként magyar szervozású, és akitől én hát amikor láttam ezt a filmet, azt hittem, hogy itt van az új filmes Vátesz, itt van az új filmes forgalmár, aki végre égető kérdésekről beszél. elemi erővel.

Úgyhogy egyszerre művészi ez a film, és ugyanakkor egyszerre olyan, mintogyha dokumentumfilmet néznék.

Tehát bevallom őszintén, Venson Castel alakításán hát azt érzem, mintogyha ténylegesen egy ilyen nincsen jobb szó, egy ilyen kültelepi, külvárosi sutyarákot kértek volna fel, hogy akkor játsza magát.

Tehát annyira átlényegült ez a pali, ez a színész, hogy ez valami fantasztikus.

És alapvetően itt a a gyűlölülettel kapcsolatban az az érzésem, hogy itt hát mintha a forgatókonyvíró meg a rendező mintogyha éveket töltöttek el volna a párzsi külvárosban, mert a mit képzelsz te, vagy a néve a reklámcsaj típusú beszólások, vagy hasonlók?

Hát ilyeneket magától nem tud kitalálni egy forgatókönyvíró, mert annyira egyébként ezek a kővárosi slengek, vagy hasonlókat hallgattam én is dorogon mondjuk a Lenin lakótelep, illetve később átnevezték környékén.

Szóval először is megkérdeznélek téged, Pali, hogy miképpen keletkezett ez a film?

Miképpen keletkezett a gyűlölet?

És ki ez a Matthy Kasovic alapvetően? >> Igen, köszönöm.

Hát kezdeném a az életrajzi elemekkel, és ugye a hát még a második világháború előtt ugye a Kasszovic Félix ugye Budapesten egy animátor volt és például ugye a Halász Gyulával aki később ugye John Halas név John Halász néven lett lett ugye Londonban animációs rendező, >> bocs, az Állatfarm rajzfilm rendezője. >> Így van. >> Amit a CIA finanszírozott egyébként >> részben, csak részben.

És illetve Macskási Gyulával, aki ugye a magyar rajzfilmgyártást teremtette meg, ők hárman egy ilyen animációs stúdiót üzemeltettek különböző ilyen reklám szerződésekhez.

De hát ugye második világháború, illetve ugye az 50-es évek is, hát 56-ban ment ki tulajdonképpen Párizsban, és ő ott szintén egy ilyen animációs stúdiót alapított, és ugye az ő fia ő már ilyen dokumentumfilmrendező, illetve néhány játékfilm rendezése is volt.

Ugye például a 90-es években ugye itt forgatták ugye a Hazudós Jakab című filmet, amit ugye ő rendezett és és hát tulajdonképpen az ő unokája volt ugye a Maty Kasovic, aki már tulajdonképpen egy ilyen második generációs bevándorló, ha így lehet fogalmazni, és aki hát meglehetősen ugye az család értelmiségi művész létéhez ö vagy hát annak megfelelően egy ilyen kellemes felső középosztálybeli életet élt, amit meglehetősen unalmasnak talált, és ezért gyakran lógott különböző ilyen első, illetve szintén másod generációs bevándorlókkal.

Tehát hogy ő azért ismerte ezt a típusú közeget.

És hát ő ugye 93-ban tört ki ugye az aktuális párizsi lázadás, ami nagyjából annyi feltűnést kelt mostanra, mint egy vasútasz.

És és akkor ugye egy zairei bevándorló halt meg, aminek ugye meglehetősen nagy médiavízhangja lett, és ő nézte ezeket a tudósításokat és elgondolkodott, hogy végül is mi az a gyűlölet, ami egyrészt a rendőröket fűti ebben a szituációban.

Másrészt pedig ugye a bevándorlók miért mennek rá ugye a rendőrökre akár cukkolásból, akár egyéb módon.

És és tulajdonképpen ezért lett a címe maga az, hogy gyűlölet, illetve hát maga maga a film és keletkezése hát tulajdonképpen már ugye az előző generáció, tehát a Lukbesoné generációja, John Jacqu Bennei, Leos Karax, már ugye ők nem a francia nagyöregeket tekintették mesterüknek, hanem kifejezetten az amerikai tömegfilmet, a hollywoodi filmet, ami akkor még ugye a abban a generációban a 80-as évek elején közepén még kifejezetten egy ilyen vizuális hatást jelentett, de például azért mondjuk a metrónak a hatásai azért ebben is látszanak. nem csak operatőri, hanem azért rendezési kérdésekben is, de hogy gyakorlatilag már ebben a filmben gyakorlatilag több score zz utalás van, mint mondjuk a Jokerben, és gyakorlatilag az aljas utcáktól kezdve ott ugyanez a nagyjából ez a hármas osztás megvan, hogy van egy állandóan bajkeverő csávó, van van egy ilyen nyugodt arc, akiről kiderül, hogy benne sokkal mélyebb gyűlölet és indulatok forronganak, van a magát mindenbe beleártó figura, tehát hogy ezek a karakterizációk azért már korábban is megvoltak.

És hát ez az állandó reflexió, tehát minden felirat, minden márka, ami megjelenik, annak annak van jelentősége.

Tehát, hogy a ugye a Wince ugye ugye Nike melegítőt visel, ugye egy amerikai tömegmárkát, ugye a Said ugye aki bevándorló, ő ugye ez a Sergio Takinit visel, ami egy 70-es években még egy ilyen kvázi luxus márka volt.

Ez a 90-es évekre egy ilyen Kínában tömeggyártott dolog gá lett.

És hát ugye az Ubernek ez a ugye Bronx, illetve ugye Everless, mint ugye a ilyen boxoló ö típusú póló, amivel ugye a ellentétben ugye a skinheadeknek ugye a lons délje, ami hát ugye azért lett ugye skinhead márka, mert hogyha felveszik rá a bomberyt, akkor az NSDA látszik a pólón és és hogy minden ilyen milyen apróságra egyrészt figyeltek, másrészt pedig ugye maga a tényleg ez az, hogy az amerikai tömegkultúra mennyire befolyásolja egyébként a párizsi, illetve francia mindennapokat, ugye ezek a az óriási feliratok, ugye az, hogy a világ a miénk ugye az ugye a sebhelyes arcúban jelenik meg meglehetősen plasztikusan.

És rengeteg egyéb ilyen utalás is van.

Most nem szemezgetnék >> a bréktáncosok meg >> Így van.

Így van. ami ami tulajdonképpen ennek az utcai szubkultúrának a része, [horkantás] de ugye ez már ugye a metróban is megvoltak ezek a ezek a részek és és hogy tényleg maga egyébként és hát ugye az is hozzátartozik, hogy 94-ben nyerban Tarantinónak a pongyvaregénye és ezek a ilyen feleslegesnek tűnő, de karakterépítő dialógok, amik így bele vannak szőve, ugye ugye a francia képre regénykultúráról, annak különböző részeiről, hogy most azért, mert ugye a Herkules a képregényben feketének rajzolt macska, ő valóban fekete, aki aki egyébként ugye állandóban bajkeverő, és a PIF próbálja mindig ugye ezt a világot valamennyire helyreállítani. >> A PIF meg egy kommunista képregény újság volt érdekes módon egyébként. >> Hát igen igen. és és tényleg nagyon sokféle ilyen kikacsintás, ilyen popkulturális utalás van a filmben.

És hát egyébként maga ugye a forgatása színesben zajlott, és vágás közben döntött úgy a Kasovic, hogy hogy tulajdonképpen a mester kópia az majd fekete-fehér lesz.

És ugye egyrészt meglehetősen nagy siker volt pár évvel korábban ugye a veled is megtörténhet című francia belga film, ami hát főleg anyagi okokból fekete-fehér nyersanyagra forgott.

Ott ugye egy tévés tévstáb követ egy bűnöző párost, hogy megnézzék, hogy na biztos majd valami bajba kerülnek.

Hát bajba kerülnek csak a lehető legrosszabb módon.

És és tehát, hogy vagy az, vagy pedig a Scorz-nek a boxolófilmje, >> Döngő Bika. >> Döngő Bika, köszönöm.

Szerintem inkább a az utóbbi az, ami ami miatt úgy döntött, hogy az ügy sokkal hatásosabb és erőteljesebb lesz, hogyha ez majd fekete-fehérben forog.

Egyébként van olyan kópia ami ami színes, és egyébként meg is jelentették. ö nem lett igazán nagy siker, tehát hogy a hogy az erejét valóban ez a ez a fekete-fehér képi világ adja.

És egyébként nagyon változatos operatőri munkát látunk, és hát meglehetősen sok energia ment el ezzel, még akár úgy is, hogy egyébként gerillában forgattak, tehát nem kértek engedélyt, egyszerűen csak kimentek, és hát mint ilyen alacsonyabb költségvetésű egy ilyen kamara filmjellegű dolog, ezért meglehetősen táktere van az improvizációnak.

Tehát, hogy sokszor látszik, hogy egyébként a színészek, akik ugye és ez ugye európai művészfilmes hagyomány, hogy ugye a saját keresztnevükön játszanak.

Tehát például a Marco Ferrarynek a nagy zabálásában is például ezt látjuk, és itt is, hogy a hogy a a színész és a karakter nem válik el élesen, [horkantás][torokköszörülés] és és hát látszik ugye maga a néha egy-egy mozdulaton, vagy egy-egy kikacsintáson, hogy ez hogy ez nem a ez ez nem volt teljesen megírva, hanem ez hogy ez ott ott improvizációból született.

És például ez a kifingott, milyen büdöset satöbbi, az improvizáció volt, az az egyértelműen látszik.

És és például igen, tehát kérdezted a a Kasovic karrierét, ugye ez neki már a második filmje, ugye az első filmje ugye a Mesitz című film, ahol szintén ugye a Vens Castel és a Über Kundé játszik, ott az a probléma, hogy egy mesztic, tehát kevert ugye félvér lány rájön, hogy terhes És az egyik apa jelölt az egy fekete Mohamedán vallású diplomatagyerek, míg a másik egy szegény zsidó futár, és hát meghívja őket egy kávéra, hogy akkor megbeszéljék ezt a fura helyzetet, és gyakorlatilag erről szól maga a film.

És hát már ott ugye a és egy gyakorlat ugye az über Kundé és a Vensan Cassel ugye ők innen jönnek és a Saagmainak ez az első filmje utána később ugye mind a mai napig jelentős francia színésszé vált. [horkantás] És hát azért látszik, hogy azért vannak benne ugye a Kasovicnak a maga a művész közegében való beágyazottságát jelenti, hogy azért gyakran feltűnnek egyébként francia színész, illetve művészkörökben ismert arcok, akik így cameóznak egy-egy jelenetben.

Ugye a V San Lindon ugye egy megbecsült francia színpadi és filmszínész, aki ugye a a részeg elhagyott férjet játssza, vagy a Philip Naon, aki ugye a rendőrfőnököt játssza.

Azt olvastam, hogy a Kasovic azt kérte tőle a Lendontól, hogy részegen is jöjjön a forgatásra, és hogy tényleg itt lassan játszotta a filmben. >> Nyilván tehát, hogy az a fajta, és ezt szintén ugye ilyen amerikai dolognak tartom, hogy ez a fajta method acting, tehát hogy hogy akkor tényleg élje át a karaktert, és akkor egy színész ne játszon, legyen legyen ő maga a karakter.

És tehát, hogy egyébként ez gyakorlatilag úgy is lett kezelve, mint egy ilyen friss első film, egy új hang, és és ugye Kban ugye a fesztiválon ugye a maga a Kasovis lenyilatkozta, hogy ez egy rendőr ellenes film, és ő direkt direkt ilyet is akart csinálni és egyébként tényleg nagyon még mind a mai napig zavaró nézni például a rendőrségi kihallgatás jelenetet.

És és például ott, amikor ugye a természetesen ugye vég kínzás jelenetet >> Igen, >> igen, igen.

És hát ott ugye a filmfesztiválon is, amikor kifejezetten ugye biztosítási célból megjelentek rendőrök, akkor ugye az egész hátat fordított nekik.

Jó, >> hát ez már szintén ugye a bemutató is annak környéke. >> Igen, azért alapvetően ebben a rendőrellenességben, tehát akár baloldali érzékenységtől [torokköszörülés] tekintve is szolidarizálhatunk mondjuk a rendőrséggel, tehát általában nem a felső középosztálynak a tagjai mennek el mondjuk rendőrnek, hanem kifejezetten mondjuk a szegények világából alulról rekrutálódnak a zsaruk, és mondjuk nem jó kezükből, nem passzióból mennek el, hanem mert kevés más lehetőségük van.

Az egy más kérdés, hogy a rendőrség, mint intézményi rendszerre az miképpen termeli ki azt, hogy nagyon sokan közülük szadistává…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02”

Miről szól ez az epizód: „La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02”?

A beszélgetés a "La Haine" (A Hét Mesterlövésze Filmklub #4) című filmről szól, melyet Csunderli Péter történész, Laska Pál forgatókönyvíró és Erős Gábor szociológus elemez. Kitérnek a film társadalmi és politikai hátterére Franciaországban, a külvárosi lét kilátástalanságára, a… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Laska Pál, Erős Gábor, Csunderli Péter, Puzsér Róbert, Vincent Cassel, Mathieu Kassovitz.

Milyen témákat érint ez az epizód: „La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02”?

Fő témái: la haine, filmklub, franciaország, szociológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „La Haine | A Hét Mesterlövésze Filmklub #4 2026-06-27 20:02”?

Megjelenés: 2026. 06. 27.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/la-haine-a-het-mesterlovesze-filmklub-4-2026-06-27-20-02-212e6f03

Több epizód a Szélsőközép-ből