Szélsőközép

Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214

· PT55M37S

Összefoglaló

A politikai és közéleti vitában Lannert Judit és Gulyás Gergely állnak szemben egymással az oktatási rendszer átalakítása kapcsán. Gulyás Gergely a Tiszapárt tervét kritizálja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetésére, ezt kommunista diktatúrához hasonlítva. Lannert…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 06. 11.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Bénde Kábris, Horvát Oszkár, Puzsér Róbert
Témák
oktatás, oktatási rendszer, oktatás átalakítása, gimnáziumok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kedves hallgatók, szervusztok.

Ez az önkényes felvételről Egri Viktorral, Bénde Kábrissal és Horvát Oszkárral és Lannert Judittal és Nagy Mártonnal a közeljövőben.

Aztán majd valahogy egyéb módon folytatjuk utánuk is. >> A Tiszapárt a közjogi intézmények és az önkormányzati rendszer után az iskolarendszer totális átalakítását tervezi, írta vasárnap Gulyás Gergely a Facebookon.

Úgy fogalmazott, Lannert Judit a hat és nyolc osztályos gimnáziumok megszüntetéséről beszélt egy interjúban, ezzel bizonytalanságba taszítva több 10000 diákot és családjaikat.

Gulyás Gergely ezt úgy értékelte, a kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra.

A volt miniszter posztját azzal zárta, hogy a Tiszapárt még egy hónapja sincs hatalman, és máris agresszíven, érvek nélkül, és ellenérveket nem tűrve kezdte meg a magyar politikai és társadalmi berendezkedés átalakítását.

Lannert Judith közösségi oldalán jelezte, nem feltételezi, hogy Gulyás Gergelynek szövegértési problémái lennének.

Szerinte a Fidesz frakcióvezető pontosan tudja, nem a hat és nyolc osztályos gimnáziumok megszüntetéséről, hanem arról a problémáról beszélt, amit a középiskolai felvételi rendszer jelent, és amiről társadalmi egyeztetést kezdeményezett a diákok bevonásával.

Én nem tudom eldönteni, hogy a jelenlegi ellenzék az a minden szarizmusban azonosítja-e a korábbi ellenzék viselkedését.

És mivel ez azután kormányzáshoz vezetett, legalábbis az oldal, ha nem is a pártok formájában, akkor ezt kell leutánozni, mint egyfajta rakománykultusz, hátha ez majd újrafordulathoz vezet, vagy egyszerűen ez a szándékos mindennek a mínusz egyszeresével fogunk üzemelni a a sztori. azon egyébként lehet lamentálni egész nyugodtan a négy és hatos osztályos vagy hat és nyolc osztályos gimnáziumi rendszer mellett és ellen is, hogy valóban azok a gyerekek, akik a végül ugyanúgy 12 évig járnak az alapoktatásba az érettségi, hogy ők a nyolcosztályos általános iskolából már ötödikben vagy már hetedikben távoznak, és jellemzően ezek olyan gyerekek, akiknek ugye Lehet, hogy a szülei is nyugodtabb, jobb módú, és a gyerek is jobb tanulási, együttműködésű.

Nem biztos, hogy emiatt fogja vinni valamire az életben, de az iskolában egyelőre ezt díjazzánk.

Ő kikerül ebből a közösségből, amivel lehet, hogy egy jó mintaként szolgált, vagy hogy ha olyan iskolából jön egy jó gimnáziumba, akkor az az iskola kevés ilyen gyerek közelében időzhetett, és ezért megvonja azt a társaságot attól a pár gyerektől.

Ezt lehet, hogy túlmisztifikálom a jelentőségét egy okos gyereknek, de hogy lehet, hogy ez az ember a többi az életben ilyet többet nem lát.

Most nem ezek nem ekkora híró gyerekek, de feltételezem Ábr, hogy te is a hatos osztályos változatba jártál ugyanabba az iskolába, ahol én a négyosztályosban, >> mert egyszerűen átállt arra, mehetnék elmondsz, hogy osztálytársak voltunk.

Nem, hát azt nehezen hoztuk volna össze, de hogy nyilván én is örülök annak, hogy a a egyébként az a gyerek, aki esetleg ezt értékeli később, és nem azt mondja, hogy utálja a versenyistálót, ahová beíatták a szülei, hanem hálás a lehetőségért, hogy mégh ha szarnak is érezte magát, mert mindenki jobb eredményeket produkált nála meg nyolc nyelven beszélt a környezetében, de így utólag az ő középszerűsége is egy a teljes társadalomra nézve versenyképesebbé tette üüm >> ö ha ebben az iskolában egy középszerű eredménnyel élni tudott.

Ö viszont az, hogy az is egy ilyen egymással versengés is volt abban az időben, amikor négy osztályosok voltak, és elők kezdtek előkerülni az első hat osztályosak, még a nyolc az még a kanyarba se volt talán, hogy minél előbb be tudom a gyerekemet préselni a már a hetedik osztályos korától egy ilyen jobb helyre, annál inkább nem kell majd a négy osztályos pillanatban megverednem érte.

Közben a gyerek meg így pislog körbe, mert nem biztos, hogy neki 11-2 évesen már van a fejében valami, hogy ő amúgy humán nyelv vagy természettudományok, vagy tehát még lehet, hogy nincs a kanyar legyen szerinted? >> Hát egy gimnáziumban elvileg nem kell legyen, de megmondom őszintén, hogy a gimnáziumnak az osztálytagozata is elég rendesen hordoz már valami predesztináció jellegű dolgot.

Tehát, hogy én latin szakos osztályba jártam, és utána elmentem külföldre tanulni, visszajöttem, és utána meg egy nyelvszakos osztályba jártam.

Az jobban passzolt, mint a latin, merthogy se az orvostudományhoz, se a jogászkodáshoz, se a galapagos szigeteken való kézirajzolás és a fajok eredetének megkomponálásához semmi közöm a világon nincsen. >> Pedig ezt nagyon el tudnám képzelni neked egyébként. >> Köszönöm szépen.

Majdnem vagy benszülöttek meg.

A minden szarizmus az szerintem a minden jóizmusra adott válasz.

Tehát a Fidesz minden jóizmust folytatott, ami azt jelentette, hogy bármi rossz történt az országban, nem ismerte el, hogy az rossz, vagy ha végképp kiderült, hogy rossz, akkor nem ismerte el, hogy ahhoz köze volt. >> Na most erre jött a válasz a minden szarizmus, ha létezett egyáltalán ilyen.

Bár én szerintem ez csak szóhasználatban létezett.

Most viszont az látszik, hogy ők ezt végre szeretnék hajtani.

Tehát amit ráfogtak korábban az ellenfeleikre, azt ők annyira komolyan gondolják, hogy most így, hogy ellenzékiek lettek, akkor ők tényleg megcsinálják a minden szarizmust.

És az sem zavarja őket, hogy több mint minden szarizmust csinálnak.

Tehát még amit nem mondott valaki, arra is úgy válaszolnak, mintha mondta volna.

Tehát itt több mint minden szarizmust csináltak a minden jóizmus után.

Gulyás Gergely kiforgatta a szavakat.

Ez egy régi módszere a Fidesznek.

Ugye kivágnak ilyen félmondatokat, azokat behelyezik különböző reklámokba, meg YouTube videók előtt lejátszandó félperces kis szösszenetekbe.

Ezzel építettek kampányokat is.

A technológia nem változik. ami hogy Lannert Judit úgy szeretnék feltüntetni ebben a szövegkörnyezetben, legalábbis úgy tűnik, mint aki egy láncfűrészes gyilkos.

Tehát most itt jönnek az agresszív, az agresszív tiszások.

Lannert, Judit és az agresszivitás az szerintem nem fér el nagyjából egy A4-es lapon még nagyon apró 12-es Times New Roman betűkkel sem, tehát annyira nem férnek össze.

Ehhez képest jön ez a válasz, hogy az agresszív tiszások most az iskolarendszert akarják lerombolni.

Hát annyira nem akarják, hogy pont ugye látjuk, hogy először egy olyan televíziónak nyilatkozott, vagyis YouTube csatornának, amelyet gimnazisták meg egyetemisták készítenek, tehát fiatalok tanulók.

Ezzel mutatja a nyitottságot, azzal mutatja a nyitottságot, hogy sokkal komolyabb szerepet szán a diákszervezeteknek, mint amit azok eddig kaptak. azzal mutatja a nyitottságot, hogy nem határoz meg kijelentő módban semmit, hanem kérdéseket tesz fel és problémákat vett fel, ahogy itt is ebben a mondatban is, hogy a hat-nyolc osztályos gimnáziumokban jobban fejlődnének a gyerekek, ez nem bizonyított, nem azt mondja, hogy szarok ezek, hanem csak, hogy nem bizonyított az, hogy ebben jobban fejünk. azt se mondja, hogy emiatt bezárjük az egész iskolát és megszüntetjük az intézményt a már ilyen osztályba járó gyerekekkel együtt, akiket talán még eutanáziának is alávettünk, nem pedig arról van szó, hogy nyissunk ki egy beszélgetést, hogy esetleg hat év múlva már ne lehessen felvételizni egy ilyen szakra, ha egyetértenénk véletlenül ebben.

Nem arról van szó, hogy aki odajár, az holnaptól szobafogság.

És ezt szándékosan félreérti Gulyás Gergely.

Én azt nem értem, hogy a Fidesz vagy Orbán Viktor legalábbis így definiálta magukat, hogy ők realisták.

És az, hogy realista, hogyha a minden jóizmus van, vagy legalábbis a még csak az sincs, hogy beállítjuk azt, hogy legyen egy elismert hibaarányunk, mondjuk a kilenc az egyhez, és akkor azt az egyet azt mindig ilyen demo módban elismerjük, ott valakit lemondatunk, de azért az fontos ember legyen, de már eleve azért együk oda, hogy ő hajlandó lemondani.

Mondjuk Szent Királyi Alexandrát elindítjuk a főpolgármesterválasztáson.

Tehát ott látom ezt, hogy itt már volt egy ilyen szándék, hogy odatesszük, hogy majd elvegyük.

De ezt azért, hogy mondjam, ha ha ez sikerült, akkor ezt lehet, hogy gyakrabban kellett volna, hogy legalább a a látszata ott lett volna annak, hogy felelőse van valaminek, és nem csak a látszata, hanem tényleg az elismerése annak, hogy igen, valami nem működik jól, és ne olyan módon, hogy a Lázár János megjön és leszarozza úgy a MÁV-ot, mintha 2010-ben vette volna át, vagy 98-ban vette volna át, mintha ez nem az ő jogfolytonos felelősségi körük lett volna, hanem mindig kicserélem a vezetőt, és az majd mindig meglepődik, hogy szar.

Igen, szerintem nagyon fontos, hogy a lényegről beszéljünk, mert ugye Gulyás Gergely direkt nem arra reagált.

Lannt Judittnak a szövegében az volt a lényeg, hogy a felvételi rendszeren el kell gondolkodni, mert szerinte nem igazságos az, hogy a diákokat egyetlen egy napnak a két órája alatt megírt írásbeli teljesítménye alapján ítélik meg, és az alapján dől el, hogy valahova felveszik-e őket. >> Miért nem nézik a hetedikes átlag, vagy a utolsó két év átlagukat?

A legtöbb helyen ez úgy megy, hogy a felvételin el lehet érni 100 pontot, és akkor az alapján veszik fel a hatal nyolc osztályos gimnáziumokba. >> De az nem két óven múlik, gondolom. >> Hát de >> az csak az a teszt, amit az napot megírsz. >> De de és amúgy amúgy meg embertelen. [torokköszörülés] Tehát Laneak szerintem nagyjából mindenben igaza van a magyar közoktatásnak a buktatói kapcsán.

Egyáltalán tényleg ez a annyira annyira annyira jellemző a Nerre, hogy egyetlen egy pusztán koncepcionálisan, tehát még nem történt semmilyen intézkedés, tehát egy önmagában koncepcionálisan lépést teszünk afelé a az elgondolás meg a meg a remélt konszenzus felé, hogy az oktatás lényege egy modern polgári társadalomban az esélyteremtés és az esélyegyenlőség, mert az lehet, hogy ez nem fér bele a Fidesznek az univerzumába, ugye ez a fogalom, hogy de bocsánat.

Tehát arról van szó, hogy van egy oktatási miniszterünk, aki komolyan veszi azt, hogy mi az oktatásnak a lényege.

És az oktatás ak nem az a lényege, hogy hogy fenntartsa a társadalmilag generációról generációra örökölt egyenlőtlenségeket és különböző esélyeket.

Ugye arra, hogy mondjam, ez nem kell nem kell kommunistának lenni, hogy valaki belássa az oktatás fontosságát, mint esélyteremtő platform, mint esélyteremtő fórum.

Az oktatás az egyik eszközünk arra, hogy mérsékeljük az egyenlőtlenségeket, és amellett történetesen építhetünk versengő piaci társadalmat, és nyilván a Tiszának ez is a célja, de az, hogy egy erős versengi versengőpiaci társadalomja jön létre, amiben a társadalom az többé-kevésbé megelégedett a a boldogulásnak a közös feltételeivel, és igazságosnak érzi őket.

Ahhoz az érzés is kell a társadalomnak, hogy amúgy meg mindt állunk a rajtvonalon.

És és és borzalmas tényleg ez a ez a a Fidesz 16 évének ez a nagyon nyomasztó kilátástalansága.

Ez a pangás köszön vissza a Gulyás Gergelynek a mondatából, amikor arról beszél, hogy hogy a négy és hatos osztályos, vagy bocsánat, a hatosztályos rendszernek a puszta reformja vagy újragondolása az a kommunizmust idézi. visszaköszön a fajta pangás, hogy nem vagyunk képesek közös rajtvonalban gondolkodni, nem vagyunk képesek egyenlő esélyekben gondolkodni.

Ez a ez a ez a ez a nernek az öröksége, és én nagyon örülök, hogyha a Tisza amellett, hogy megteszi a lépéseket afelé tényleg, hogy egy ilyen versengő társadalom kialakuljon, afelett gondoskodik ennek a az erkölcsi alapvetéseiről is.

Az erkölcsi alapvetés pedig, mint ahogy mondtam, azt, hogy egymás szemébe nézzük és tudjuk azt mondani, hogy neked nem volt 2000-szer annyi esélyed, hogy oda ugyanoda eljussál ahova én még az álmaimba se gondolnám, hogy el tudjak jutni.

És ehhez bizony felül kell vizsgálni, nem feltétlenül eltörölni a hatosztályos rendszert, de felül kell vizsgálni bizonyos a múltból örökölt dolgokat, amik nem a társadalmiságnak az érzetét építik, hanem hanem a hanem a kasztoknak az érzetét, >> ami ebben nagyon fontos szerintem, és ezt kell látnunk, mert egyébként nagyon sokszor elmondják ezt részletekben, de mégis csak arról van szó, hogy Magyarországnak nincsenek igazán nagy ásványkcs lehetőségei, nincsenek olyan adottságai földrajzilag, fizikailag, magában a geopolitikai létben sem, amikből önmagában meg lehetne teremteni ennek az országnak a nagyságát.

És ezt mindig elmondják azok, akik figyelnek arra, hogy mi a világban a fontos, hogy nekünk a szellemi tőkénk van, az agyaink lehetnek.

És ahhoz, hogy ebből kihozzuk a maximumot, ahhoz az kell, hogy ne csak a tehetős családok sarjai kapják meg az esélyt arra, hogy nagy koponyák legyenek idézőjelben.

Most ezt mindegy, nem feltétlenül Nobeldíjasokat kell érteni, hanem olyan embereket, akik a saját későbbi felnőttként választott szakmájuk területén maximumra vagy nagyon magas szintre képesek, hanem azok is, akik rossz körülmények közül jönnek.

És a >> ez egy kommunista dolog.

Ez egy kommunista. >> Lehet, hogy kommunista, de ez a efelé a kommunizmus felé tartanak nagyon régóta az északurópai országok, mert felismerték azt, hogy mekkora lehetőség van abban, hogy a saját humán erejükből mindenkinek megadva a lehetőséget a legtöbbet hozzák ki, és ebből később a teljes nemzetgazdaság profitáljon, és mindenki egyenként is profitáljon.

És ehhez kell hozzátenni, hogy ez ez bocsánat, tehát ennek a logikus eredménye nem egy szocialista tervgazdaság meg a nem tudom.

Tehát ez amikor ez amikor a a Bnie Sanders ugye a a dánokat leszocialistázta, akkor a dám miniszterelnök megsértődött és válaszolta, hogy egyébként gazdasági szabadság szempontjából sokkal előrébb vagyunk mindenféle nemzetközi rangsorban, mint az Egyesült Államok.

Tehát, hogy a az a helyzet, hogy ezek a és ez az, ami nyilván az északi országokban, amikre te utalsz, ott a nem tudom, protestáns etika meg ilyen örökölt kulturális dolgok…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214”

Miről szól ez az epizód: „Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214”?

A politikai és közéleti vitában Lannert Judit és Gulyás Gergely állnak szemben egymással az oktatási rendszer átalakítása kapcsán. Gulyás Gergely a Tiszapárt tervét kritizálja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetésére, ezt kommunista diktatúrához hasonlítva. Lannert… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bénde Kábris, Horvát Oszkár, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214”?

Fő témái: oktatás, oktatási rendszer, oktatás átalakítása, gimnáziumok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lannert VS Gulyás az oktatásról; Nagy Márton luxizása | Önkényes Mérvadó #1214”?

Megjelenés: 2026. 06. 11.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/lannert-vs-gulyas-az-oktatasrol-nagy-marton-luxizasa-onkenyes-mervado-1214-13efa1cc

Több epizód a Szélsőközép-ből