Szélsőközép

Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01

· PT1H27M50S

Összefoglaló

Az életvégi döntések jogi és orvosi kereteit tárgyalja az INGA és a Karsai Alapítvány közös podcastje. A beszélgetés kiemeli az önrendelkezés, a szabad akarat és a méltóság fontosságát az egészségügyi ellátásban. Dr. Svét Tamás, Dr. Szántó István és Dr. Stánic Péter orvosi, jogi…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 27.
Hossz
1 óra 28 perc
Szereplők, említett nevek
Svét Tamás, Puzsér Róbert
Témák
életvégi döntések, önrendelkezés, szabad akarat, méltóság, egészségügyi ellátás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sok szeretettel köszöntök mindenkit ezen a mai estén.

Én Krajnyik Szintia vagyok, a VMN újságírója.

Itt a kedves vendégeimet meg is kérném, hogy kapcsoljátok be a mikrofonjaitokat.

Az életvégi döntések az egészségügyi ellátás legérzékenyebb és legösszetettebb kérdései közé tartoznak. amelyekről ritkán és nehezen beszélünk.

Na, ha mindannyiunkat érintenek, ha nem is saját magunk kapcsán, akkor vagy a szüleink nagyszüleink gyerekeink vagy valamelyik hozzátartozónk révén.

Ma este három különböző nézőpont fog találkozni.

De arról is fogunk beszélgetni, hogyha életvégi döntésekről van szó, akkor ki dönthet, mikor és egyáltalán mit jelent dönteni egy ilyen helyzetben?

Mit enged az orvosi gyakorlat?

És mi az, amit még emberileg elfogadhatónak tartunk?

Hadd mutassam be a ma esti vendégeimet, vendégeinket.

Köszönjük szépen, hogy itt vagytok velünk.

Svét Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. >> Szép jó estét.

Szántó István, onkológus orvos. >> Jó estét kívánok. >> És Dr.

Stánic Péter ügyvéd, egészségügyi jogász. >> Jó estét kívánok.

István, az egyik nyitó gondolat a te idézeted lesz.

A betegek nem a haláltól félnek, hanem az átmenettől.

Azt gondolom, hogy közel 50 évnyi tapasztalattal a hátad mögött talán hihetünk neked.

És kezdésként nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy nektek személy szerint mit jelent az, hogy méltó életvégi döntés.

Hát ha velem kezded, akkor oldom, mer könnyebb lesz reagálni a többieknek, mert akkor kritizálhatnák az, amit én mondok.

Tulajdonképpen ennél be is fejezhetjük ennél a kérdésnél az egész estét, mert arról van szó, hogy mindig ugyanezt a három szót fogjuk ismételgetni, hogy önrendelkezés, szabad akarat és méltóság.

És ezt fogjuk körbe-körbe magyarázni, legalább én, mert számomra ez a legfontosabb, hogy mindenki dönthesse el saját maga, hogy mit szeretne, ahogy azt is el tudja dönteni, hogy ha elutazik Párizsba, akkor Trabanttal megy vagy repülővel, akkor azt is el tudja dönteni, hogy amikor ilyen drámai helyzetben van, akkor mi történjen vele.

Nyilván erre rengeteg irodalmi és művészeti alkotás úttal ezt ugyanúgy boncolgatják, mint a szerelem, féltékenység halál kapzsiság hatalomvágy.

Erről szól az elmúlt 3000 év írat irodalma.

Visszatérve a válaszra, röviden ennyi. kicsit a bemutatkozást folytatva én nem elsősorban a magyar orvosi titkáraként magyar orvosi kamara titkáraként vagy főtitkáraként vagyok itt jelen, hanem a leősorban azért, mert én amúgy egy aneszt intenzív terápiás orvos vagyok és nagyon sok embert láttam ezen minőségemben meghalni és azért ráadásul én ugye egy az időm legnagyobb részében egy baleseti intézet intenzív osztályán dolgozom, ahova még csak nem is egy hosszú sányvesztő betegség végén szoktak az emberek bekerülni, hanem éppen ellenkezőek, sokszor aktív életet élő fiatalok, gyerekek egy váratlan esemény következtében, ami akár fatális is lehet, és ha nem a helyszínen halnak meg, akkor egy részük nálunk fog az intenzív osztályon.

Viszont ők már nincsenek abban a helyzetben a legtöbb esetben, hogy saját magukról hozzanak döntést.

És ott ez már késő is arra, hogy ott saját magukat a lehető legritkább esetben tudjuk őket magukat erről megkérdezni.

Részben orvosi döntéseket hozunk, részben pedig a családdal beszélgetünk, és tőlük tudjuk, próbáljuk megtudni azt is, hogy az illető adott esetben mit szeretett volna, milyen értékrend szerint élt, hogyha ott valamilyen döntési helyzet van még, akkor azt hogyan tudjuk meghozni.

És nem tudom, hogy a méltót azt eléggé körbe tudjuk-e írni.

Lehet szebben és lehet kevésbé szépen meghalni.

És mi azt szeretnénk elérni, hogy minél több esetben ez minél inkább emberi, szép, egy békésebb átmenet legyen, amennyire ez megteremthető.

Ha els szabad csatlakozni, szerintem egy nagyon érdekes kérdés, hogy a méltóságot csak az ember szintjén, az egyén szintjén nézzük, vagy ahogy doktor úr is mondta, gyakran már a családtagokkal találkozunk.

Tehát én ügyvédként gyakran látom azt, hogy hogy már utólag már túl vagyunk azon a ponton, hogy elmaradt egy egy családi beszélgetés, vagy egy baráti beszélgetés, hogy hogyan szeretné az élete végét egy ember, illetve ahol ez meg is történt.

Nagyon fontos, hogy a a halál, hát a család marad itt igazából.

Tehát nagyon fontos szerintem, hogy az egyéni dimenzió mellett ennek a közösségi méltóságát is nézzük, hogy egy családnak ugyanúgy egy nagyon fontos esemény, egy tragikus, de fontos esemény a halál.

És beszélnünk kell szerintem arról is, hogy ez hogy érinti az egyént és az ő mellette álló személyeket. >> Még egy gondolatot hadd mondjak erről, hogy és erről is nyilván mindannyian rengeteget tudunk mesélni, az a kommunikációnak a fontossága.

Tehát, hogy nem az a fontos, hogy valaki mit mond, hanem hogyan mondja.

Tehát a őszinteség és a kíméletlenség az két különálló dolog.

És a kommunikációval ölni lehet, a rossz kommunikációval, és egy jó kommunikációs szakember, orvos, az meg tudja előzni a konfliktusokat.

És ami sokkal könnyebb, ugyanúgy mint egy komoly betegségnél megoldani egy konfliktust, hogyha jó a kommunikáció és ennek 1000erféle kifejezése van, de a de a lényegét azt mindenki érti, akkor az emberek sok mindent hajlandók elfogadni, amit egyébként egy durva vagy kíméletlen vagy közömbös, vagy méltatlan kommunikációval nem.

Rögtön a beszélgetés elején érdem érdemes azt hiszem tisztáznunk, hogy pontosan mit is jelent az aktív, a passzív eutanázia, illetve az asszisztált öngyilkosság.

És Péter, te úgy fogalmaztál egy interjúban, hogy egyébként a passzív eutanázia nem is egy helytálló kifejezés, hiszen mindig aktív cselekvést igényel az eutanázia. és felmerül bennem, hogyha még a jogi kérdésekben sem értünk egyet, nincs egy konszenzus, akkor a gyakorlatban hogyan lehetne ezt úgy szabályossá tenni, hogy hogy mindez jól működjön? >> Igen, ez egy nagyon érdekes kérdés.

Hát a köznyelvben, de még a jogi nyelvben, az orvosi nyelvben is él a a passzív eutanázia, mint kifejezés.

Valóban ez nekem visszatérő vesszőparipám, hogy nincs olyan passzív eutanázia.

Ahogy Hegedűs Katalin szokott fogalmazni, az az eutanázia fogalmilag csak aktív lehet, hiszen ennek célja az, hogy egy emberhez méltó életbefejezés történjen az ember saját akarata alapján.

Hát az ő akarata is arra irányul, hogy az ő élete végetérjen.

Az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó, aki ebben részt vesz, az ő akarata is arra irányul, hogy egy méltóságteljes módon, de véget vessen az egyén életének az ő szabad döntése alapján.

Tehát éppen ezért a passzivitása nem értelmezhető az eutanáziának.

Ez mindig egy szabadkérésre történő szándékos és tudatos cselekmény azzal, hogy itt itt nyilván az orvos motivációja az, hogy a beteg kérésének, döntésének tegyen eleget.

Nagyon érdekes, hogy hát jogászok is a fogalmakban nem tudunk tiszta látást teremteni.

A jog én azt gondolom, hogy nem is alkalmas erre nagyon gyakran és a jogászok sem.

Tehát valós az a kritika, hogy a jogászok az elefántcsontoronyból elvonulva próbálnak megoldani társadalmi problémákat.

Tehát ha valaki csak a jogályozás eszközével próbál megközelíteni egy ennyire komplex területet, ahol a filozófia, a vallás, az etika, az orvostudomány, nyilvánvalóan a jog, mint szükségszerű eszköz is érintett.

Tehát egy ennyire komplex területnél szerintem a jog dolga az, hogy megkérdezze a társterületeket, hogy hogyan is látjuk ezt.

Éppen ennek a lényege, hogy például a passzív eutanázia az alapvetően a jog által kreált fogalom.

Hát nem is illeszkedik az élethelyzetekhez.

Azt gondom, hogy ez nem is annyira meglepő. >> Kibontjuk ezeket a fogalmakat, ha valaki esetleg nincs tisztában van, nincs tisztában velük, hiszen jogilag egyébként ma ma Magyarországon kizárólag a passzív eutanázia engedélyezett. >> Próbáljuk meg.

Tehát, hogy az a baj, hogy tényleg nem teljesen tiszta fogalmakkal dolgozunk, de akkor ügyvéd úr úr majd kijavítanak, hogyha valamit másképp gondolnak, vagy másképp értenének.

Én úgy értelmezem, hogy aktív eutanázia alatt azt értjük, amikor valaki, és a szigorú definíció célja szerint ez mindenképpen egészségügyi dolgozó, a legtöbb esetben orvos, a beteg saját kérésére aktívan tesz azért, hogy a beteg élete a várt természetesen lefolyónál gyorsabban, hamarabb végetérjen.

Ebben az esetben a szigorú definíció szerint valami olyat kell tennie, ami egy egyébként egészséges embert is megölne.

A passzív eutanázia fogalomköre ezzel szemben azt jelenti, hogy nem tesz meg valamit, amivel a beteg életét meghosszabbítaná.

Valamilyen kezelést vagy visszavon, vagy el sem kezd, és ennek következtében a beteg élete gyorsabban végetér, mintogyha az orvostudomány eszközeit bevetették volna azért, hogy ez még meghosszabbodjon.

És igaziból az már egy kicsit egy kérdés, hogy ebbe a fogalomkörbe tartozik-e például az, amikor az intenzív osztályon vonnak valakitől vissza, vagy valamilyen kezeléskorlátozás történik, ugyanis ahhoz, hogy igaziból eutanáziáról beszéljünk, szintén javítsatok ki, hogyha rosszul mondom, a haldoklást megelőzően kell erről beszélnünk.

Aldoklást pedig úgy definiáljuk, hogy van valami olyan szervi zavar egy szervnek az elégtelensége, ami aztán akár többszervi elégtelenségi módosul növekszik így az idők folyam, mert egyszer nagyon ritkán mondja fel a szolgálatot magában, az mindig magával hozza a többit is.

Tehát ha ez megkezdődött, és már az intenzív terápia tartja az illetőt életben, akkor onnantól kezdve már inkább kezeléskorlátozásról beszélünk. és az eutanázia kérdésköre valójában nem nagyon merül fel, annál is kevésbé, mert ebben az esetben a beteg már a legtöbb esetben beleegyezőképes bármibe is.

Részben, mert a szerv rendszeré felmondták a szolgálatot, és ez ennek része az is, hogy már nincs tökéletesen tudatában, részben pedig mi adunk neki olyan gyógyszereket az intenzív terápia részeként ahhoz, hogy ezt elviselje, hogy ő már ne legyen tökéletesen.

Nem, nem ez a cél, csak mellékterméke az, hogy ön már nincs tökéletesen a saját belátóképessége és önrendelkezése birtokában. annyiban vitatkoznék, hogy az aktív eutanázia számomra nem azt jelenti, hogy olyan szert adok egy betegnek, amitől egy egészséges ember is meghal, vagy felgyorsítom a végét, hanem egy ez egy technikai kérdés azt felmérni, hogy egy olyan emberről van szó, akinek ezt a folyamatát előbbre hozom, de nem hetekkel vagy hónapokkal, hanem órákkal vagy perc vagy napokkal.

Ezt szinte lehetetlen korrektül megjósolni.

Vannak kiélezett hosszabb példák természetesen, de még egy mondat nem hangzott el ez a physician assistit su, hogy az orvos által asszisztált, amihez nem is kell feltétlenül orvos.

Tehát hogyha valakit ugye a svájci példák az egzit és a dignitás valakitek fölírnak egy gyógyszert, ami egy halálos dózisú altató, a szokásos dózis, az altató dózis 300-szorosa, az még mindig elfogyasztható egy pohár narancslébe, és azt a beteg megissza, akkor elalszik, de a légzésbénulásban végleg elalszik. keresztő eldöntheti.

Itt a receptfelíráshoz kell orvos, de aktív tevékenysége nincs.

Az egyetlen kérdés a a technikai része, hogy miben különbözik a terminális szedáció az aktív eutanáziától?

Tehát, hogy én valakinek megbeszélem és felkínálom, hogy addig a beláthatóan rövid ideig, amíg az ő állapota halálhoz nem vezet, addig nem kell ébren lennie, hanem meg tudom tenni, hogy alszik, illetőleg meg tudom beszélni, hogy alszik egy 24 órát, és utána fölébred, és megmondja, hogy ez jó volt vagy nem, jó döntés volt nem.

És ha azt mondja, hogy igen, ezt ez neki így sokkal jobb, mint ami történt korábban, akkor ezt tudom folytatni addig, amíg természetes módon az egy vagy többszervi elégtelenség miatt be nem áll a halál.

Ebben természetesen az onkológus mindennapi gyakorlata a baleseti sebészet intenzív osztályának a vezetőjétől nem csak abban külön, tehát mindenben különbözik, döntően a mentalitásában.

Tehát az, hogy valakinek az az élete, hogy meg kell menteni mindenkit a lehetőség szerint legdrámaibb helyzetből is látott már visszautat. 90%-os égett is volt, aki mégis helyre jött.

Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez egy végstádium. szemben az onkológussal, akin azért több beteget veszített el életében, és még bizonytalanabb, hogy lással a jövőt.

Szóval azt nem tartom jó megfogalmazásnak, hogy egy egészséges embert vagy is eltenne lábalól, mert egy nagyon beteg végstádiumű embert egy pici lökés is átsegít, ami mondjuk egy egészséges embernek meg se kotja.

Nem, nem vitázzunk, csak én úgy tudom, hogy erre is van egy ilyen indirekt vagy nem szándékolt eutanázia című kifejezés, amikor az azt jelenti, hogy a betegnek olyan mennyiségű gyógyszert, például morfint adunk, amivel az ő szenvedése mind lelki, mind testi szenvedése fájdalmai megoldhatók, és tudomásul vesszük azt a mellékhatását, hogy ezáltal az élete is megrövidül, de nem ez a cél, ez egy következmény. amit amivel együtt élünk, amivel amit tudomásul veszünk.

A másik eset az pedig az a az a valódi eutanázia, amikor pedig azért teszek valamit, hogy az határozottan rövidebb legyen. >> A szabad egy új szempontot is behoznék.

Ugye többször hallottuk, hogy a méltóság és az emberől rendelkezése.

Ha egy picit ebből az irányból közelítjük az életvégi döntéseket, ugye akkor mondhatjuk azt, hogy a a beteg döntése alapján történik az eutanázia, amikor az ő kérésére egy egészségügyi szakdolgozó, tipikusan orvos, közvetlenül véget vet az ő életének.

Ehhez nagyon hasonló maga az asszisztált öngyilkosság.

Annyi a különbség, hogy itt itt az orvos nem maga végzi azt a cselekményt, ami a halálhoz vezet, hanem ő rendelkezésre bocsát egy olyan eszközt, vagy egy olyan szert, amivel a beteg saját döntése alapján véget tud vetni az életének.

És a beteg döntésén, ő rendelkezésén múló harmadik szempont vagy harmadik életvégi döntés az én meglátásom szerint ugye a az ellátás visszautolutasítása, amikor szemben a másik két helyzettel az orvos gyógyítana, csak ennek gátját szabja az ember őrendelkezése.

Ugye a modern egészsügyi ellátásban akarat ellenére csak…

Említett entitások

Témák

  • életvégi döntések
  • önrendelkezés
  • szabad akarat
  • méltóság
  • egészségügyi ellátás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Karsai Alapítvány
  • INGA

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01”

Miről szól ez az epizód: „Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01”?

Az életvégi döntések jogi és orvosi kereteit tárgyalja az INGA és a Karsai Alapítvány közös podcastje. A beszélgetés kiemeli az önrendelkezés, a szabad akarat és a méltóság fontosságát az egészségügyi ellátásban. Dr. Svét Tamás, Dr. Szántó István és Dr. Stánic Péter orvosi, jogi… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Svét Tamás, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01”?

Fő témái: életvégi döntések, önrendelkezés, szabad akarat, méltóság, egészségügyi ellátás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Méltóság és felelősség – Az életvégi döntések jogi és orvosi keretei | Karsai Alapítvány X INGA #2 2026-05-27 16:01”?

Megjelenés: 2026. 05. 27.. Hossz: 1 óra 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/meltosag-es-felelosseg-az-eletvegi-dontesek-jogi-es-orvosi-keretei-karsai-alapit-d3ea28ce

Több epizód a Szélsőközép-ből