Szélsőközép

NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196

· PT1H13M59S

Összefoglaló

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) botránya kapcsán az Önkényes Mérvadó #1196 adásában Csunderlik Péter és Orvát Oszkár elemzik a helyzetet. Kiderült, hogy a támogatások egy részét kampányidőszakban, Fidesz-közeli előadóknak osztották ki, összesen 17 milliárd forint értékben. Az…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 03.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Rónyai Júlia, Orbán Viktor, Puzsér Róbert
Témák
nka-botrány, nemzeti ellenzék, választási rendszer, kultúrpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon hamar kiderült, hogy a rendszer propagandacélokra használja ezeket a támogatásokat.

Nem azt a kultúrát támogatja, amelyik amúgy nem tudja fenntartani magát a piacon. 17 millió Ftot adnak a Bajnokok Ligája Himnusz népzenei átiratára, amit előadnak egy Guinis rekord kísérlet keretében.

Nagyon nís pártot említesz gyakorlatilag a piros sapkát hordó francia karandai költészet műfordításával foglalkozó PhD hallgatók pártja. >> Szervusztok kedves hallgatók.

Az 1196. önkényes mérvadót látjátok felvételről, Csunderlí Péterrel, Puzsé Robival, Orvát Oszkárral.

Ezt az adásunkat az NKA nem szponzorálja.

Ö ennek ellenére témáink közévettük ö és megvédjük megvédjük a kultúrát ö vagy nem attól függ, hogy mik derülnek ki a következő bejátszóból, ami nem ez, hanem ez. >> A Nemzeti Kulturális Alap szakmai és pénzügyi beszámolót kér be a támogatottjaitól, miután fény derült rá, hogy a kampányidőszakban 17 milliárd Ftot osztottak ki a Fidesz Holdudvarába tartozó előadóknak.

A botrány hatására az NKA alelnöke, Bús Balázs lemondott a posztjáról.

A most napvilágot látott információk birtokában viszont a szervezet elnökét, Hankó Balázst is lemondásra szólította fel Molnár Áron, aki a támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekről hozott nyilvánosságra információkat.

A színész emlékeztet rá, hogy Bush és az NKA bizottsága is azt nyilatkozta, nem tudtak semmit a szóban forgó kifizetésekről.

A bizottság tagjainak teljes listája ugyanis elérhető a szervezet hivatalos oldalán, köztük pedig nem csak Hankó, de többek közt maga Vidnyáski is szerepel.

Az, hogy a bizottság tagjai és az alelnök semmit nem tudtak ezeknek a pénzeknek a kiosztásáról, ez egy ordas nagy hazugság.

Ugyanis az NKA kollégiumoknak, a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben írásban be kell számolniuk az előző évi tevékenységükről az NKA bizottságának. világított rá Molnár Áron, aki a kamerába nézve hozzátette.

Tehát hazudtatok, amikor azt mondtátok, hogy nem tudtok róla, és lebuktatok. >> Megkülönböztethető nyilván a tudott és a tudhatott.

Tehát például Hankó Baláns, akinek az aláírásával ellenjegyeznie kell a komolyabb kifizetéseket, ő neki neki tudnia kell, mert ő írja alá, de ha nem tud, akkor is ő a felelős, mert ő írja alá.

Míg mondjuk egy bizottsági tag vagy egy vezető pedig tudhatott, ennek nyomán a felelősség annyiban állapítható meg, hogy és megakadályozhatta volna, ellondhatott volna.

De hát itt látszik, hogy azért ilyen szándékokért nem volt eséskelés. 2025-ös és 26-os a ez a kiemelt támogatási rendszer.

És ez ez a kettő évesz ez a szumma 17 milliárd Ftra rúgó kiosztogatott pénz, amellyel kapcsolatban például Dopman úgy nyilatkozott, hogy hát minden zenekar pályázhat és csak pályázni kell.

Ez annyiban igaz, hogy nagyon-nagyon sok művészeti tevékenységet végző cég vagy előadóművész pályázhat bizonyos pályázatokra.

Ezekre azonban ezekről azonban ők nem tudhattak, de valóban Dopmannek erre is csak pályáznia kellett, mert neki viszont szóltak.

Azt nem tudjuk, hogy ugye leg leginkább 5 millió Ftonként tűnt ez el.

Tehát az egy dolog, hogy valaki 150-et 100-at kapott, vagy a vagy a Mága Zoltán fotósának a cég ilyen 4-500 millió Ftot.

Tehát ezek ezek különlegesen nagy értékűek. vagy a Deák Bill Gyula vagy a Pataki Attila körüli pénzek, de a az, aki a az egységsugarú 5 millióst kapta, ők nekik is sokan kell, hogy legyenek, hiszen 17 milliárd a szummaösszeg.

Ők lehet, hogy nekik nem sok fogalmuk volt arról, hogy ez egy milyen külön alap, hanem csak annyit tudnak ők is, hogy figyelj, küldjetek be egy pályázatot.

Csak aztán ha elvárták, hogy és amúgy ennek e ennek a képviselőnek a izé virslivő rendezvényén kéne fölépni, akkor lehet, hogy ott az már gyanús lehetett. >> Miért rátérnénk erre a botrányra, kicsit történetileg nézzük meg, hogy miért hozzák létre nemzeti kultúrs alapot, és mi lenne a célja ezeknek a támogatást adó szervezeteknek.

Adi Andendrének a nyugat első számában van egy magyar pimodán című írása 1980-ban, amiben ír magáról, a művészetről, a művészet szerepéről, és hát nagyon megrendítő és erős gondolatok jelennek meg.

Adi Andre azt írja benne, hogy milyen jó lett volna, ha nem kerül, ha nem kerülnek közém és a művészet közé a pénz.

Amit akartam, azt megcsináltam volna, amit akit akartam, azt leköptem volna.

De mivel ugye az alkotónak, írónak, a művésznek meg kell élnie, ezért lényegében ugye a a tőke rabszolgaságában van hát a harca a nagyúral című Adiendre vers.

Ott a nagyúr az maga a pénz, meg a kapitalizmus, a disznófejű nagy úr, akivel birkózik.

És az is képletesen arról szól, hogy a művész nek egyszerűen meg kell élnie, és és valaki tanárként dolgozik, valaki újságíróként hajszolja magát, de lényeges lényegében nem tudja elvégezni azokat az igazán nagy műveket.

És meg kell alkudnia a tőkével, mert miközben a saját életművét akarja megalkotni, közben a tőke lépten nyomon kivásárolja a művészetéből, mert termékké kell formálnia azt, amit éppen ír. >> És akkor a Tanácsköztársaság idején volt az első ilyen államilag támogatott rendszer, akkor egy írói katasztert létrehoztak többek között, hogy akkor az ország különböző íróit kataszterbe veszik. elsőosztályú író, másodosztályú író, harmados osztályú író.

Ezeknek alkotói ösztöndíjat adnak, egy évig dolgozhatnak.

A végén a ennek kapcsán megszülető műkkerül jogilag a tanácsköztársasághoz.

Ez kicsit ilyen komplikált volt, hogy egy kommunista rendszerben most a szerzői jogot miképpen érvényesítik, de az volt a lényeg, hogy adnak támogatást és részben persze politikailagos adtak, de hogy egyébként pedig olyanok is kaptak támogatást, akiket abszolút nem voltak kommunista szimpatizánok.

De ez a rendszer ugye a tanácsköztárság miatt is, hát nem volt túl hosszú életű, de ugye itt jelenik meg az a gondolat, hogy az állam adjon támogatást íróknak, művészeknek azért, hogy alkossanak.

És ugye Magyarországon az külön probléma, hogy ez kicsi a piac.

Tehát egy angol nyelvű írónak azért viszonylag ugye könnyű megélnie, mint Magyarországon.

Frej Tamás az egyetlen, aki a regénynyírásból megélhet nagyjából.

Nem >> m Csepes András esetleg, Vámos Miklós esetleg Csernus Imreetleg Müller Péter.

Azért van néhány olyan író, aki tényleg képes erre a több 100zres példányszámra, de nagyjából két kezünkön meg tudjuk >> számolni.

De hogyha megnézed, akkor ez a mondjuk az írók esetében a több 100zes példányszám az se jelent sokat, mert a nagyjából a 9%-át kapja meg a szerző.

Tehát a a jó jó alk, de ahogy megy föl a példányszám, a royalty is úgy megy föl.

Tehát az a helyzet, hogy abban a zónában, ahol már ilyen 60000, 70000, akár 100z példányszámról beszélünk, ott már a royalty is fölmegy olyan 15%-ra.

Tehát pont ez a lényeg, hogy ha ha néhány ezres eladással számolsz, akkor akkor van az, hogy olyan 6-7%-os royalty.

És ez persze dinamikusan megy föl, hiszen minél jobban jár a kiadó azzal a könyvvel, amit te kiadsz, annál fontosabb neki, hogy ne menj el onnan más kiadóhoz.

Oké, akkor többen vannak, mint Fregy Tamás, de azért mégse tömegekről beszélünk, és pláne mondjuk így a szépirodalom, vagy vagy a verseny kötetek esetében, vagy mondjuk így, hogy a keveseket elérő kultúrális alkotók esetében, tehát mit tudom én a komzá művészek esetében ugye mindenképpen az állam rászorul.

Tehát cinikus az a hozzáállás, amiket mondanak sokan, hogy a hát a piac, tarts el a piac, éljen meg a piacról, mert nem tudsz egyébként, tehát a művészeknek a 95%-a nem tud megélni Magyarországon a piacból.

És ebben a helyz ebben a helyzetben mindenképpen van az államnak egy kultúratmogató feladata, amennyiben kultúrálomként gondolunk rá.

Na most azt kell látni, hogy a Fidesz alatt és a NERben ebből a kultúratogató funkcióból miképpen lett egy ilyen a művészeket propagandaeszközként és lényegében használó és rajjában benne felvásárló, feudalizált szervezet.

És a Nerelén még nem volt ilyen, mert amikor még Jankovics Marcel volt az NKA-nak az elnöke, tehát az egy más típusú NKA volt.

Nyilván elkezdődtek folyamatok, de kevésbé érvényesült a politikai szűrő, mint nappainkban.

Hát most már hát amíg megnézzük ezeket a listákat, kiket támogatnak, hát ugye kiviláglik, hogy ezek a Fidesz rendezvényeken, ilyen harcosok klub rendezvényeken felszólaló éneklő, a Fidesz mellett kiálló előadók.

És nem beszélve az olyan botrányos produkciókról, mintogy 17 millió Ftot adnak a Bajnokok Ligája a Himnus népzenei átiratára, amit előadnak egy Guinis rekord kísérlet keretében.

Ebben benne van az egész Ner kultúra.

Tehát már csak Jaber hiányzik egyébként belőle, hogy hogy fellépjen. >> De a Ginis Record kísérlet az valami fizikai teljesítmény volt, vagy pedig az maga a kísérlet, hogy a a legnépzeleibb BL induló átdolgozás, vagy mi volt?

Erről nincs információ, hogy mi a rekord magem tudom mi lenne itt a rekordkísérlet. >> Csak érdekelnek lehet, hogy adnék rá 18 milliót is. >> Itt van két fajta rossz kultúrpolitika.

Az egyik az a hagyományos értelemben vett liberális kultúrpolitika.

Nagyjából az SDS reprezentálta ezt Magyarországon.

Ez úgy fejezi ki magát, meg a kultúrához fűződő viszonyát, hogy a kultúra is egy termék a piacon.

Tartsa el magát a piacon. annyit ér, amennyit termel a piacon.

Annyira jó kultúra, amennyi ember jegyet vesz rá, amennyi ember megvásárolja, amennyi előfizet.

És akkor ez alapján, ez alapján lesz egy szelekció, és a nem elég jó kultúrát, amelyik nem tudja megszervezni a saját közönségét, azt majd kiszelektálja a piac. >> Vagy csak annyit tennék hozzá, ez a Kóka János féle végét járó legutolsó SDS, tehát az igazán neolibrés SDS, mert azért az SDS-t mégis a kultúremberek és városi urbánus értelmiségiek kezdték el csinálni.

És aztán nagyon hamar átengedték egy politikai brancsnak, amelyik politikai brancs már valójában egy MSZP-vel szövetséges politikai osztályt képezett, és igazán nem fejeződött ki az, hogy a kultúráról az államnak valamilyen módon vagy bármilyen módon gondoskodnia kell.

Akkor ehhez ehhez képest lett az illiberális kultúrpolitika, amelyik azt mondta, >> hogy nem egyedül a piac szabályoz, és kell, hogy legyen valamilyen egyéb szempont, ami alapján az állam a befizetett adóból igenis gondoskodik a kultúra szereplőiről, igenis biztosítja azt, hogy ne kizárólag a piac, ne kizárólag a megtérülés, ne kizárólag a közönségnek a a gazdasági ereje tartsa el a kultúrát.

És ehhez tartoztak ezek a fajta támogatások.

Csak, hogy ebben az esetben nem az állam, tehát abban az értelemben nem az állam adja azt a támogatást, hogy úgy értve, hogy a szent Istváni állam, a mindenkori magyar állam, az 1000er éves magyar állam adja ezt a támogatást, hanem a reim adja a támogatást.

Az akik az államot megszállták, adják a támogatást.

És ennek megfelelően nem azt vizsgálja, hogy ez ez nívós kultúra-e, ez hozzátesz-e a magyar kulturális élethez?

Gazdagítja-e a magyar kulturális életet, eltekintve attól, hogy éppen mennyire népszerű, fönn tudja-e tartani magát a piacon, vagy sem, hanem e objektív módon, már amennyire objektív módon meg lehet ítélni.

De akkor hagyjuk is, hogy objektív módon, mert nem lehet a művészetet objektív módon megítélni, csak nem politikai szempontból, nem a politikai haszon mentén megítélni, hanem a művészet iránti elkötelezettség szellemében, a művészet segítésének, a művészetről való gondoskodásnak a szellemében.

Nem a művészről, a művészetről.

És mivel, hogy a művészethez a művész megélhetése feltételként hozzátartozik, ezért támogatjuk azt a művészt, amely művész fontos a magyar kultúrát gazdagító módon járul hozzá ahhoz, ami ennek az országnak a kultúráját képezi.

Ugyanakkor nem tudná magát a piacon fenntartani.

Csak hogy nem ez történt, hanem nagyon hamar kiderült, hogy a rendszer propagandacélokra használja. ezeket a támogatásokat, nem azt a kultúrát támogatja, amelyik amúgy >> nem tudja fenntartani magát a piacon, >> hanem Kovács Ák, hiszen Kovács Ákos simán fenntartja magát a piacon.

Neki meg ő megszervezte a közönségét.

Ő megtölt sportarénákat, de mé mégis tolták bele a pénzt, hanem itt arról van szó, hogy szervezzen magának a rezsim, és nem a nem a magyar állam, a rezsim, amelyik az államot megszállta, szervezzen magának egy kulturális közeget, egy kulturális hátországot, amely kulturális hátország ezekért a támogatásokért, ezeknek a fejében propagandateékenységet végez, megvallja a rezsimet.

Ennek fejében a rezsim pedig a befizetett adóból eltartja őt.

Na most a böjtje ennek a működésnek az majd most jön, mert azok, akik erre a NKA támogatásokra rendezték be a létüket és a működésüket, mostantól majd újra ki kell, hogy találják magukat.

Aki eddig a piacról élt meg, mert képes volt arról, arra, hogy a piacon megvesse a lábát, annak semmi változás nem jön.

Annak nem kell most a rossz világtól tartania.

De annak, aki az állami csocsön lógott és abból élt, amit mi befizettünk adóba, annak most majd jön a rossz világ.

És az egy nagyon-nagyon nagy teher, mert igazából nem az a teher, hogy fönntartsd magad a művészetedből, hanem az a teher, hogy te, akinek nem kellett fenntartanod magadat a művészetedből 15 éven keresztül, vagy 25 éven keresztül, most majd el kell kezdened.

Na, az pokoli nehéz lehet. >> Nekem vannak kétségeim, hogy ez a éljél meg a piacról, a művészet tekintetében hogyan működhet.

Tehát ha én azt mondanám, hogy ilyen teljesen felelőtlen, vagy abszolút semmi baloldaliságot nem tartalmazó módon nem támogatok semmilyen művészet, mint állam, akkor abból azért rögtön következik, hogy aki a hat évente ír egy verses kötetet, és azt se tudják, kicsoda, az tényleg nem várhatja el, hogy ez piacképes legyen.

De angol nyelv területen sem, mert ott meg amennyivel több ember likik, annyival többen akarnak híres költők lenni.

A vagy az van, hogy akkor menjél dolgozni, és ott vedd föl a szenvedést a tudod, a detroiti autógyárban, és utána legyél Eminem, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz.

Mindenki helyezze el a megfelelő korban.

De hogy ez nem egy megélhetés, hogy te verseket írsz, és nem is emészti fel heti nem tudom 40 órádat már.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196”

Miről szól ez az epizód: „NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196”?

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) botránya kapcsán az Önkényes Mérvadó #1196 adásában Csunderlik Péter és Orvát Oszkár elemzik a helyzetet. Kiderült, hogy a támogatások egy részét kampányidőszakban, Fidesz-közeli előadóknak osztották ki, összesen 17 milliárd forint értékben. Az… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rónyai Júlia, Orbán Viktor, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196”?

Fő témái: nka-botrány, nemzeti ellenzék, választási rendszer, kultúrpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „NKA-botrány; Orbán nemzeti ellenzéket épít; a választási rendszer reformja | Önkényes Mérvadó #1196”?

Megjelenés: 2026. 05. 03.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/nka-botrany-orban-nemzeti-ellenzeket-epit-a-valasztasi-rendszer-reformja-onkenye

Több epizód a Szélsőközép-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból