Szélsőközép

Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna

· PT1M4S

Összefoglaló

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Prőhle Gergely diplomata Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Prőhle Gergely diplomata a Szélsőközép Podcast Konfrontzóna című műsorában vitatják meg Magyarország külpolitikáját, különös tekintettel a Magyar Péter…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 28.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Prőhle Gergely, Puzsér Róbert, Magyar Péter
Témák
külpolitika, külpolitikai rendszerváltás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Jó estét kívánok a helyszínen is, és azoknak is, akik valamilyen készüléken néznek minket. a YouTube nevezetű videó megosztón.

Ez a konfront zónának egy mutációja, ezért is vagyunk mindössze hárman, és ezért nem lesz ma akkora kiabálás, legalábbis ahogy én gondolom.

És erre a garancia az, hogy két diplomata ül mellettem.

Ők azért kevésbé szoktak kiabálni, mint a megmondó emberek, akiknek a nevükben is benne van, hogy ők jól megmondják. külpolitikáról fogunk beszélni Szent Iványi Istvánnal, külpolitikai szakértővel és Prőle Gergellyel, akit tegnap választott meg a magyar atlanti tanács az elnökének.

Biztos vagyok benne, hogy nem fognak mindenben egyetérteni, úgyhogy vita azért várható, csak pofoszkodás nem, és szerintem senki nem akar majd kirohanni, de a közönséget azért kérem, hogy ne is provokálják a diplomatákat, hogy a szokásaiktól eltérjenek.

Ma Brüsszelben volt Magyar Péter, és marad is Brüsszelben, és Vonder der Liennel holnap találkozik.

A mai napról nagyon kevés dolgot tudunk, ami igazán számotvő lenne.

Azt igen, hogy a belga miniszterelnök macskájával Maximusszal megismerkedett Magyar Péter.

Ez ugye a modern politika velejárója, hogy a macskák megelőzik a főtitkárokat.

Mert Mark Ruttérról nem láttam videót egyelőre, de vele is találkozott a NATO főtitkárával, és ott megerősítette, hogy az orosz-ukrán konfliktusban Magyarország nem küldt se katonát, se fegyvert.

És ezen kívül pedig ami kiszivárgott, hogy az állandó képviseleten jelent meg, és ott beszélt néhány dologról, többek között arról, hogy egyelőre a képviselet vezetőit nem cseréli le, ami lehet, hogy egy picit furcsán hat, mert egészen mást kell most képviselniük.

És ráadásul sürgető ügyek vannak, amikben hát nem a pszichártói nyomvonal jelen pillanatban az irányt adó.

Ezt én most összefoglaltam, de kíváncsi vagyok, hogy a megjelent két külpolitikai szakértő, hogy értékeli ezt a mai napot.

Nem ragaszkodom ahhoz, hogy Maximus legyen a középpontban.

Mikrofon van. >> Igen. >> Köszönöm a meghívást és köszöntök mindenkit.

Sok kedves ismerős arcot látok.

Hát a maximushoz nem tudok hozzászólni.

Én kutyás vagyok, tehát őket jobban kedvelem.

Viszont biztos >> macskás. >> Ja na >> akkor te majd akt értékeld ezt. >> Viszont biztos vagyok benne, hogy sokkal több embert kedveli a vagy áll közel a szívéhez, közelebb áll a macska, mint a belga miniszterelnök, akit nem biztos, hogy névről itt sokan meg tudnának nevezni.

De hát nyilván egy fontos országnak egy fontos személyéről van szó.

Azt tudni kell, hogy ő korábban Orbán Viktorral egy ponton szövetséges volt.

Ez ugye az orosz pénzek fölszabadítását, a befagyasztott pénzek fölszabadítása és Ukrajna számára biztosítása.

Ezt ő nagyon ellenezte, és rajta kívül ezt Orbán Viktor ellenezte.

Nem tudom, hogy ez szóba került-e most, de ez lehetett a tárgyalások egyik témája.

Ő örülne, hogyha a magyar kormány továbbra is kitartana.

És remélem, nem is fog emellett az álláspont.

Térjünk rá komolyabb dolgokra.

Tehát ami a NATO főtitkárt illeti, szerintem fontos volt ez a találkozó.

Ugye Magyarországnak azért a hitele nagyon megromlott a NATO szövetségesek körében is.

Vonakodó szövetségesnek tekintették.

Itt egy érdekes kettősség volt az elmúlt időszakban.

Katonai szinten működött az együttműködés, tehát ott kevesebb volt a fenntartás, ugyanakkor politikai szinten nagyon erősek voltak a a fenntartások.

Hát ezt tudjuk, hogy ebből olyan viták is voltak, hogy kihagyták Magyarországot bizonyos dolgokból. az a hír, hogy a információkat sem adták tovább.

Tehát nagyon fontos, hogy ezt helyrehozzuk, ezt a kapcsolatrendszert, és én azt gondolom, hogy hogy ehhez egy lépés volt a mai találkozó.

Nyilván a holnapi nap lesz az igazán fontos von derlenel, ennek aztán van tétje, ez egy 33 milliárd eurós találkozó tulajdonképpen.

Nem holnap fog eldőlni az egésznek a sorsa.

Erről szerintem később beszélünk részesen.

Jó, tehát akkor >> tehát ez a legfontosabb.

Hát ami a képviseleti találkozót illeti, ugye nem tudjuk pontosan, hogy mi történt.

A magyar hang adott egy beszámolót erről.

Ugyanakkor ezt Magyar Péter cáfol, legalábbis részlet részében cáfolta. >> Ugye a magyar hang azt írta, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket Magyar Péter mintha szeretné, vagy ezt mondta volna ott helyben szeretné egy kicsit háttérbe szorítani, mert a gazdasági növekedést ez gátolja.

De ezt cáfolta magyar Péter >> cáfolta, hogy hogy ilyet nem mondott.

Ezt tudjuk a kör képviselő vezetőről annyit mondanék, hogy nyilván ez egy hitelességi kérdés, ott szükség lesz egy váltásra és azt hiszem meg is fog történni, legalábbis én ezt ezt >> na de addig mi van?

Tehát most nem történik váltás, most nagyon intenzívek a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és nagyon fontos, hogy mi történik Brüsszelben, magyar részről, és ugyanazok képviselik jelen pillanatban az új magyar kormányt, akik képviselték bizonyos szinten a régit. >> Igen.

Hát én nagyon bátorítanám a új külügyi vezetést, hogy tegye meg ezt a váltást minél hamarabb.

Függetne attól, hogy mit gondolunk Bódor Bálintról, én szerintem ő felkészült ember.

Nem ez a kérdés, hanem az, hogy ő mást képviselt, és és most nagyon fontos, hogy az új kormány azt tudja jelezni, hogy radikálisan mást képvisel ezekben az ügyekben, mint az elődyje, és hát ugye az új szín színműhöz új szereplők kellenek, tehát én azt remélem, hogy meg fog történni ez is minél.

Ugye a belga miniszterelnök azért lehetett valamennyire partnere Orbán Viktornak az orosz kérdésben, mertogy Belgium a befagyasztott vagyonnal kapcsolatban a bankok miatt célkeresztbe kerülhetett volna Oroszország számára, de tehát teljesen más volt az oka.

Ezt csak kiegészítésnek mondtam.

De akkor Prőleg Gererget is szeretném mint macskást meghallgatni.

Nem feltétlenül a macskáról, hanem nem tudom, hogy NATOs is, az biztos, hiszen a Magyar Atlanti Tanács elnökeként nem nagyon lehet más, úgyhogy mint mint ruttést, hogy mi a mai napról a véleménye. >> Hát először >> erről a kevésről, amit tudunk, >> először a macskákról ugye Maximusznak hívják.

Ebből következtethetünk, hogy egy kandúról van szó.

Szerintem ez fontos információ.

De hogy mondjam, a diplomaták legrosszabb tulajdonsága az, ha jól értesültséget tettetnek.

Tehát én is csak azt tudom, ami már itt gyakorlatilag elhangzott.

Ahhoz képest minden más csak csak Jámbor találgatás.

Az, hogy itt egy új fejezet kezdődött a az euroatlanti együttműködésben és a a NATO-hoz való kapcsolatban, az nyilvánvalóan igaz, de azért szerintem, és itt már kicsit óvatosabb lennék avval kapcsolatban is, hogy ki mit képvisel, mert hogyha az elhangzott az, hogy mi továbbra se küldünk se fegyvert, se katonát ilyen kategorikusan, a korábban elhangzott Lengyelországban az Magyar Péter részéről, hogy mi távlatosan kitartunk a az orosz olaj és gáz mellett, valamint elhangzott az Ukrajnával kapcsolatban is, hogy bármi is fog történni, azért mindenek előtt a a magyar kisebbség helyzetével kell foglalkozni, akkor én nem látom pontosan, hogy hol vannak azok a pontok, amit Ódor Bálint ne tudna ugyanolyan odaadással képviselni, mint amit az előző kormány alatt képviselt.

Tehát én azt látom, hogy itt ugyanúgy zajlik egy belp belpolitizálás külpolitikai témák mentén.

Az a fajta, hogy mondjam, az Európa barát és végtelenül simulékony Magyarországgal kapcsolatban, amit amit talán sokan várnak, talán nem.

Én itt óvatos lennék a magyar választói magatartással kapcsolatban.

Én ott azt látom, hogy itt bizonyos szempontból van egy kontinuitás.

Azt, hogy ezt barátságosabb hangon, barátságosabb arccal Orbán Anita teszi, és még Maximuszt is megsimogatja Magyar Péter.

Ez azt gondolom, hogy mindenképpen egy hozzáadott érték.

Az, hogy van egy van egy azért ne felejtsük el, hogy hogy és erről talán érdemes beszélni, hogy van egy magyar külpolitikai stratégiai alapvetés, amire az István jól emlékszik, hiszen ez a rendszerváltozás időszakából származik, ahol az euroatlanti együttműködés a határon túli magyarok érdekeinek a figyelembevétele és a jó szomszédi kapcsolatok.

Ez a három volt az, ami igazából a magyar külpolitikát nagyon sokáig meghatározta.

Én azt gondolom, hogy az egy nagy dolog lenne, ha ha ehhez a megfelelő arányban vissza tudnánk térni.

És tekintettel arra, hogy nem tudjuk pontosan, hogy a hogy az Európai Bizottság milyen feltételek mellett akarja odaadni ezeket a pénzeket, amiről beszélünk.

Halljunk, hogy a nyugdíjreform, halljuk azt is, hogy erre most az ország nem képes. >> Ugye ezt Magyar Péter cáfolta az RTL-nek adott interjúban azt mondta, hogy ezt az Eurows, és itt propagandistának minősítette az Euronews szerkesztőségét, híreszteli és kikerülte ezt a témát, amit én nem csodálok. >> Hát én se csodálom.

Tehát >> arra gondolunk, hogy mivel jár a nyugdíjreform. >> Hát hogy mivel mivel jár a nyugdíjreform.

Tehát én óv mindenkit, hogy most szent álhitattal figyelje, hogy az új kormány az miképpen fog az Európai Bizottság minden kérésének eleget tenni.

Mint ahogy attól is óv mindenkit, hogy most azt nagy reménységgel figyelje, hogy hogy fog minden tekintetben gyökeres változást hozni az új kormány külpolitikája a korábbihoz képest.

Azt gondolom, hogy itt egy nagyon ravasz lavírozgatás zajlik avval kapcsolatban, hogy mi kedvese a magyar választóközönség fülének, és azon kívül pedig miképpen lehet valami anyagi mozgásteret is teremteni azoknak a maradékpénzeknek a megszerzésével, amik még valahol ott leselkednek, hogy augusztus 31-éig átutalhatóak legyenek.

Az eddigi kommunikáció alapján látunk-e változást?

Mert amit Gergely elmondott, az alapján tényleg az az ember érzése, hogy hát hogyha létezik is ilyen, akkor az szinte a kormánynak a holdjátékán belül történik.

Tehát nagy irányváltással nem számolhatunk, vagy lehet látni valamit? >> Én én azért másképp látom ezt, és ugye az arra a kérdés, hogy mi az, amit nem képviselhetene Odor Bálint, hát ő azért azt képviselte, hogy az elmúlt három évben a leadott vétók 60%-át a magyar kormány adta le.

És méghozzá olyan ügyekben is, mint mondjuk az európai béke eszköznek a vétója, ami ugye alapvetően lengyeleket érintette is velünk szövetséges országokat vagy hozzánk közelálló országokat, folyamatosan vétozott, folyamatosan akadékoskodott, nyilván nem saját akaratból, hanem utasítás, >> és nem akadékoskodva meg lehet csinálni ugyanazt, amit Orbán nem ezt kell csinálni.

Hát persze még nem tudjuk, hogy mi van, mert itt látok ellentmondásokat a nyilatkozatokban.

Ugye a feltételekről azt mondja Orbán Anita, hogy ezek 100%-ban megfelelnek annak, amit mi akarunk.

Tehát amit a tehát az úgy brüsszeli feltételek nem arról van szó, hogy ezt ránk erőltetik, hanem ezekkel mi egyetértünk.

Hát miről van szó, hogy ezt való ezt világossá tegyük?

Itt olyan feltételekről van szó, mint az integritáshatóság megerősítése. >> Ugye ez most már végig az EU-s pénzek hazahozataláról beszélünk, a befogyasztás kiolvasztásáról, ennek a feltétele, tehát ő ő ezekben az ügyekben szerepelt, és ezekben nyilván kormányutasítása, de mégis csak egy egy alapvetően egy destruktív, obstruáló magatartást folytatott, mint ahogy az egész kormánynak ez volt a a politikája.

Hát ez amit Orbán Viktor nagyon őszintén úgy fejezett ki, hogy mi vagyunk a botak küllők között. tüske a köröm alatt, homok a gépezetben.

Na most én azt remélem, hogy ez nem nem így fog folytatódni.

Tehát vannak elemek, amik hasonlíthatnak, de azért alapvetően egy ugye azt mondták, hogy megérkeztünk Európába, és én úgy emlékszem, hogy a választók nagyrészének is ez volt az akarata.

Tehát azt mondták, hogy ez egy keleti és nyugat közötti választás volt nagy nem kis mértékben.

És és én is így érzem, hogy itt a választásnak ez egy nagyon fontos tétje volt, hogy Magyarország egy megbecsült konstruktív tagja ennek a közösségnek, vagy pedig egy továbbra is egy troll politizálást folytató és egy idegen érdekeket képviselő társaság.

Ezt tudni kell, hogy a vétóknak a túlnyomó többsége az nem magyar érdekről szólt, az harmadik országok érdekében történt.

Ugye elsősorban Oroszország, de nem csak Oroszország Kína Törökország Izrael.

Ezek tették ki a vétók túlnyomó többségét.

Ebben sehol sehol nem lehetett föl találni az igazi magyar érdeket.

Tehát én úgy vélem, hogy ehhez képest egy nagyon erőteljes változás van.

Ezt várják is szerintem a magyar közvélemény is és a az európai is.

És itt talán van egy érzék érzelmi vagy érzéki csalódása a az újkormánynak, amikor azt gondolja, a magyar közvéleményben van egy nagy várakozása mondjuk a orosz barátság iránt, vagy az Ukrajnával kapcsolatos érzelemben, mert én ezt nem tapasztalom.

Én nem gondolom, hogy a magyar közvélemény azt várja, hogy továbbra is akadékoskodjon Magyarország elő.

Nyilván majd beszélni fogunk, de én ezt kifejezetten a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálását az egyik legfontosabb magyar érdeknek tekintem.

Most egyfelől ez persze egy egy lakmuszpír a Európa felé. mit dől el, hogy Magyarország végülis mit képvisel, hogy valóban puhább változatban ugyanazt, mint mint amit Orbán Viktor, vagy pedig valóban egy olyan álláspontot, ami az európai országok többsége.

De nekünk nem azért kell egyébként változtatni ezzel, mert ezt mondják ők, hanem mert ez a mi alapvető érdekünk.

Egy legnagyobb szomszédunkról van szó, magyar kisebbség élott.

A magyar kisebbségnek 83%-a egy tavalyi felmérés szerint öurópai Unió tagságot akar.

Ez magasabb arány, mint az ukránoké.

Az ukránok körülbelül 70%-ban támogatják a az Európai Uniós tagságot.

Tehát a legfontosabb magyar érdek, ha az ő szempontjukat vesszük, az az ennek a támogatása.

Ha mi részt akarunk venni Ukrajna újjáépítésében, ami akkor, hogyha egy fegyvernyugvás bekövetkezik, akkor ez egyik legfontosabb feladat lesz.

És én úgy gondolom egy nagy bum várható ott, akkor ahhoz az elemi érdekünk, hogy javítsuk a kapcsolatot. kicsit még az uniós pénzekről beszéljünk, aztán lépjünk tovább, mert erre is sor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna”

Miről szól ez az epizód: „Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna”?

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Prőhle Gergely diplomata Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Prőhle Gergely diplomata a Szélsőközép Podcast Konfrontzóna című műsorában vitatják meg Magyarország külpolitikáját, különös tekintettel a Magyar Péter… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Prőhle Gergely, Puzsér Róbert, Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna”?

Fő témái: külpolitika, külpolitikai rendszerváltás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szent-Iványi - Prőhle vita: kell külpolitikai rendszerváltás? | Konfrontzóna”?

Megjelenés: 2026. 05. 28.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/szent-ivanyi-prohle-vita-kell-kulpolitikai-rendszervaltas-konfrontzona-f6d9eb7d

Több epizód a Szélsőközép-ből