Szélsőközép

Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02

· PT1H7M

Összefoglaló

A Szélsőközép Podcast e heti adásában a vendég Takács László, aki egy propagandafilmnek tartott alkotásról, a tibeti buddhizmusról és az örmény népirtásról szóló dokumentumfilmekről osztja meg gondolatait. A beszélgetés során szó esik az élet értelméről, a szenvedés…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 07. 01.
Hossz
1 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Takács László, Puzsér Róbert
Témák
buddhizmus, örmény népirtás, dokumentumfilm, élet értelme
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez tulajdonképpen propagandafilm.

Tudom, hogy ez most baromi rosszul hangzik, főleg a mai Magyarországon. >> Az, hogy nem lenne jó tanítás, az olyan szempontból is értelmezhető, hogy a legtöbb ember ezt nem tudja megcsinálni, tehát az meg fog halni rákban.

Nem szenvedést akarom elkerülni, ez volt a lényege, hanem azt, hogy hogy szembe tudjak vele nézni.

Ez egész más, mint hogy ne szenvedjek. >> Az egész életünk sorárainkarnálódunk.

Miért kell arra a pontra kihegyezni?

Hány embernek hány gondolatot adtál át?

Hány embert mozgattál meg? >> Ü >> téged mennyien érintettek?

Hát egyfolytában reinkarnálódunk, tehát elemek mennek át egymá.

Nekem áll a kellemes meglepetés.

A barátomnak mondtam, hogy nem, hogy telt ház nem lesz, hogyha itt 10 ember lézeng, az már [harang] és nem mennek el.

Bemutatom barátomat, nagyon, nagyon, nagyon régi barátom, egykori tanítóm, kollégám, Tenérül Takács László.

Bele fogunk itt magvas gondolatokat, vagy nem magvas gondolatokat mondani így a filmről meg a film kapcsán.

Na most azért 7 órakor a hiszem a meccs miatt kezdődött ez 7 órakor és más szempontból is rendhagyó azért a filmklubon belül ez a mostani alkalom, mert általában az szokott lenni, hogy van egy kedvenc filmünk, és azt így megbeszéljük a adott haverral. [horkantás] Ez nem a kedvenc filmünk. egyikünk sem látta.

Most néztük meg mind a ketten.

És tulajdonképpen 143 perc legyen 140.

A műfaját tekintve ez tulajdonképpen propagandafilm.

Tudom, hogy ez most baromi rosszul hangzik, főleg a mai Magyarországon.

Nem feltétlen lefikázás, ez nem nem lemoslékolás, ha valamiről azt mondjuk, hogy propagandafilm.

A világ filmművészetének vagy filmtörténetnek vannak máig ilyen örökérvényű vagy klasszikusnak mondható csodálatos darabjai, amelyek konkrétan propagandafilmek. például Enzensteinek a Patyomkint páncélos, ez is propagandafilm, tehát [horkantás] ez egyáltalán ez egy műfaji behatárolás most a részemről, és nem izé minősítés, főleg nem lehet minősítés. [horkantás] Nekem egyébként jobb a véleményem erről a filmről, mint amit vártam volna.

Tőlem távol áll a buddhizmusnak ez a tibeti irányzata.

Noha, nagyon becsülöm a tibeti népet és a kultúráját mindenképpen.

Érdekes volt, hogy a filmnek az első felében, amikor a 16.

Karmapáról van szó, akkor megjelent a dokumentumfilmen belül az animáció.

Ez így az utóbbi egy-két évtizedbe elterjedt stílus. volt egy ennél egy fokkal jobb film egy az örmény népirtásról, tehát amikor a törökök 1915-ben az első világháború alatt, vagyis hát a török állam, a török etnikum kiirtotta a törökországi örmények nagy részét, ahol egy rendkívül nyomasztó, de ugyanakkor meg nagyon esztétikus, nagyon gyönyörű alkotás született.

Ott volt a emlékezésen belüli emlékezés, mert maga a dokumentumfilm az maga egy emlékezés.

És akkor azon belül az emléken belüli emléket szintén ilyen animációval oldották meg.

Mondjuk az egy fokkal szűreálisabb volt és egy fokkal líraibb.

Na most itt hát nagyon sok mindenről lehetne beszélni.

Először is megkérdezem a Lacit, hogy neki mi jut erről az egész eszébe, még mielőtt mondanád, nekem egyébként az első gondolatom erről az, hogy itt mindenki meghalt, és és >> hogy működik ez a szar? >> Bele bele bele belebeszélsz így a szádhoz közel >> és már hangosít is.

Melyik a Tarantinónak az a filmje, ami egy ilyen hegyi kocsmába játszódik?

És >> aljas nyolcas. >> Aljas nyolcas.

Igen, nekem rögtön az jutott eszembe, >> ott mindenki meghal, >> hogy mindenki meghal itt is, ha belegondolsz, összes főszereplő meghalt a filmbe. >> Én azt hittem egyébként eredetileg, hogy ezt a Olenidal emlékére csinálják, mert Olen Idál nemrég hal meg, meg közben ő is meghalt.

Én azt hittem, azzal lesz vége a filmnek, de nem.

Ez még még elő előtte vagy hozzátesznek egy ilyen részt, vagy valami nekról a végén, de nem még élt a film készítése közben, tehát a karmapával, a különböző tibeti rimpocsékkal, Hannával együtt, vagy utána ő is elhunyt.

Tehát ezt bizonyos értelemben azért emlékének is szentelhetjük ezen az esten.

És akkor egy katolikus szokást picit megbotdhistásítva szerintem picit elmélkedjünk közösen arról az emberről, aki a legelőször meg fog halni. köztünk itt most >> köz igen. >> Nem szeretnék ez lenni, de hát figyelj, az katolikus szokás szerintem. >> Hát imádkozni szoktak a temetésen a következő halottért. >> Ja, igen, igen, igen.

Na jó, elmész. [harang][nevetés] Nem, ez >> már régó ott vagyok, barátom. >> Nem, nem, nem, nem, nem, nem.

Figyelj, egyébként a m tibeti buddhizmus mennyiben buddhizmus?

Most tudom, hogy ez hülyén hangzik, mert minden buddhizmus, ami magát buddhizmusnak tartja természetesen.

Hát figyelj, nem egzen értem a kérdést, hogy miben különbözik más buddhista irányvonalaktól vagy >> hát vagy a eredetitől, ha egyáltalán tudjuk, mi az az eredeti.

Hát az a helyzet, hogy nem nagyon tudjuk, hogy mi az eredeti, mert még a >> legdélebbre leszakadtág a térravda irányvonal sem az eredeti, úgyhogy ugyanannyira buddhizmus, mint más irányzat. >> Aha.

Péravádát tartják egyébként, de hát az körülbelül annyi úgy aránylik a úgynevezett eredeti buddhizmushoz, amit nem tudunk, hogy micsoda, mert a páli kánon is a történeti budha halála után évszázadokkal később lett leírva.

Ö ez az így úgy kezdődnek ezek a szövegek, hogy így hallottam [horkantás] és ez ö azt fejezi ki, hogy ez orális tradíció volt nagyon sokáig.

Na most a kérdésem inkább arra vonatkozna, ja nem bocs a térravádára még annyit, hogy a ez körülbelül szerintem olyasmi, mint az őskereszténység és a a ortodox keleti kereszténység. körülbelül ez a viszony vagy a románkori kereszténység, tehát hogy az se az eredeti, de azért aránylag a legarchaikusabb formákat, amiután leírták a szövegeket, az őrizte meg legjobban.

És ugye Tibetben meg egy olyasfajta budhizmust látunk, ami a korábbi vallásnak, a bnnek az összes elemét átvette.

A bőn pedig sáanisztikus vagy ilyen ilyen sámán gyökerű valami egyes kutatások szerint gnosztikus behatással, mert a maniheizmus egészen odáig terjedt.

Tehát egy ilyen nagyon sok féle dolognak a szinkretizmusa vagy integrációja azért a tibeti buddhizmus itt, [horkantás] amit egyébként ebbe ebbe az egész filmben nekem egyébként az jött le, hogy itt a tibeti kultúra terjesztéséről van szó.

Tehát igazából mit is csinálnak ezek az emberek? >> Egyébként ugyanazt csinálják, mint amikor a buddhizmus átkerült Tibetbe Indiából.

Az ott egy pár százig tartott, és azt nagyon tudatosan vitték át, mert már jött a muszlimódítás, és sejtették, hogy hogy lassan itt vége a izének, a muzsikának, és akkor átmentették a szövegeket Tibetbe, és nagyon hasonló volt ez a kínai invázió hatására is, ami ott aztán tényleg szörnyűbb dolgokat művelt.

Most már nem, de hát volt egy többi évtizedes hiátusz, és ugyanígy mentették át Indiába, és aztán onnan pedig nyugatra.

Úgyhogy nagyon hasonló folyamat zajlott le valamikor a tudom, hat 6. századtól felfelé.

De egyébként ahányszor ilyen nálunk is vannak tibeti [horkantás] eredetű közösségek, tulajdonképpen a tankapuja is az ilyen szinkretikus, tehát ott mi ez eleve egy sokféle hagyománynak valamiféle ötvezete, de a tibeti imamalom meg a zászló ott a suli udvarán is ott van, [horkantás] és ezt a hagyományt is ápolja végül is.

Tehát valamiféle közünk van hozzá.

Na most ahányszor én ilyen nyugatra szakadt tibeti tanításokkal találkozom, vagy ilyen könyveket olvasok, vagy ilyen szövegeket hallok bennem, mindig fölmerül, hogy egy nyugati ember számára ez ugyanazt jelenti, mint egy tibeti ember számára.

Vajon tényleg képesek vagyunk mit tudom én, vizualizálni meg életre kelteni a mit tudom én ezeket a tanvédő istenségeket meg különböző ilyen vazsraján alakokat.

És akkor szóval, hogy hogy szerintem benne van egyébként egy olyan szkepszis, hogy hogy abba a kultúrába bele kell születni.

Ez most nem rasszista értelemben, tehát nem feltétlen kell ferdeműnek lenni, hanem mondjuk akár egy nyugati ember, ha négy éves kora óta ott van, akkor akkor ilyen értelemben tibetvé válhat.

Most az ott van alatt nem Tibet, tehát földrajzi [horkantás] helyként értem, hanem abban a kultúrában, de hogy egy felnőtt ember ezzel találkozik, egy nyugati, mit tudom én, menedzser, mit tudom, számítógéppel, vagy egy akármilyen értelmiségi, és akkor elkezd úgymond gyakorolni ilyen dolgokkal, és akkor hogy az az igazából micsoda, érted?

Na, azt mondom, hogy a tibeti kultúrának az átmentése az oké, de spirituális szempontból az micsoda?

Szerintem nincs ilyen, hogy nyugati ember meg keleti ember.

Tehát nyugati emberre válogatja. >> Nem mondod. >> De azt gondolom, hogy simán megélheti azokat a élményeket, mint amit egy Tibeti vagy azok az él mik azok az élmények? >> Hát átlátta a gurun.

Hát most látta a tapétát mögötte. >> Aha.

Aha. >> Mondjuk volt benne szerintem más anyag is de ezt látod, az Olenidál is átlátott a gurun. >> Tehát a izé.

Oké. >> És a nyugaton született.

Hippik >> egyébként >> Hippik átlátnak a gurukon. >> Egyébként nekem is volt nekem is volt most a film alatt egy transzélményem. [horkantás] Komolyan azt vettem észre, hogy időnként így teljesen kitisztul az angol tudásom, és sokkal jobban értem.

Aztán észrevettem sajnos, hogy németül beszélnek és azt viszont >> Aha. >> már csak utólag jöttem r, hogy azért érted mi, mert németül meg tudok. >> Aha. >> Tehát hogy >> Aha.

De várjál, Dánul nem beszéltek benne, ami hasonlít a németre. >> Nem dán nem annyira nem, hogy értsem. >> Aha.

Úgyhogy én szerintem kérdésedőre visszatérve nem kell beleszületni feltétlenül egy kultúrába ahhoz, hogy az ember azokat a misztikus élményeket átélje.

Meg azt se gondolom egyébként, hogy azok az élmények adott esetben egy tibeti kontextusban, egy tibeti istenséggel kapcsolat nagyon mások lennének, mint amit egy keresztény misztikus átél.

Az emberi lény az ugyanolyan, azt gondolom a lótuszülés nyilván könnyebben, mert nekik már nincs szék.

Nem, gyerekkor óta úgy ülnek, de én nem hiszem azt, hogy lenne keleti típusú gondolkodás meg >> vagy tudat meg nyugati típusú tudat. >> Aha.

Érted? >> Jó volt, amit mondtam. >> Nem, de de respektálom.

Közel hívjál meg egy tip a aljas nyolcas. [nevetés] Az >> jó. >> Ez jutott eszedbe az aljas nyolcas érted?

Csak azért, mert mindenki meghal benne.

Akkor már kutaszorító nagyon rá nagyon ráfókuszálta a film arra, hogy minden >> tanító mer nyilván meghalunk, csak hogy a film, tehát nem a izéről beszélek, a tibeti buddhizmusról, a film maga nagyon ráfókuszolt arra, hogy úgy úgy nagyjából mindenki meghal. >> Aha. >> Tehát ebből egy picit le lehetett volna venni, mert elég lett volna egy felirat. >> Nekem pont ezt tetszett benne. >> Hasan hosszasan mutatták a temetéseket. >> Aha. >> Hogy mennek a temetésekre. >> Aha. >> Jó.

Jó, hát nem volt végül is unalmas. >> És azért hát mert hogy mondjuk az a temetés, mint olyan nem unalmas, de nem ezért, hogy nem volt unalmas, hanem hogy azért ez az egész most akármit mondasz, hogy nincs nyugat meg nincs kelet, szerintem van.

És a nyugati ember mindig túlmisztifikálta a keletet már az ókorban egyébként, csak akkor nem a távolkelet volt a kelet, mert onnan nagyon-nagyon kevés dolog juthatott át, hanem az Indiától nyugatra terjedő területek, meg Észak-Afrika, konkrétan Egyiptom, és akkor ez a térség ugyanazt a szerepet játszott a [horkantás] az ilyen misztikumra vágyó nyugati emberek számára.

Bocs, hogy a szabadábó, de emlékszem nekünk egy régi rádióműsorunkra még a Tilos rádióba, >> ahol egy buddhista tanítótól idéztünk, aki kifejtette, hogy a az a baj, hogy a nyugati ember a homlok lebenyével gondolkozik, ellentétben a keleti emberrel, aki a hipotalamuszával. >> Én nem emlékszem. >> Emlékszel erre a műsorra?

Pedig te hoztad ezt a szöveget.

Igen, remélem most ilyen ne komolyan beszélek. [nevetés] >> És te mivel gondolkozol?

A hipotalamuszoddal vagy a [horkantás] homloklevenyeddel? >> Hát a harmadik szememmel.

Most egyébként kaptam, képzeld, itt föl szoktam venni a piros szemüveget.

Az apu azért iszik, mert sírsz kocsmasón.

És most kaptam ajándékba tegnap, hogy dedikáltam a izén a könyvásáron egy olyan piros szemüveget, ami van egy harmadik, tehát ilyen három lencsés piros szemüveg, azt majd be fogom hozni a szeptembertől lesz apu, és akkor abba fogok, és én a harmadik szememmel gondolkodom.

Jól válaszoltam. >> Jó, te szemmel gondolkodsz? >> Aha.

A harmadik szemre szükség van a spiritualitáshoz.

És izé figyelj most figyel elpoénkodhatjuk ezt az egészet még azért szeretnék a kó >> Igen. [horkantás] >> Ha orba vágnának, akkor meg tudnád tenni azt, hogy odanyújtod a másikat is. >> Aha.

Meggyőztél. >> Na, látod. >> Meggyőztél.

Két orjuk van, de két or nincs.

Ö nekem azért jött be egyébként ez a, hogy állandóan meghalnak benne meg és rágba halnak.

Többen rákba halnak meg, tudod?

Igen. >> És ö és merthogy a merthogy a nyugati ember misztifikálja a izét, ezeket a keleti cuccokat és tudom, hogy közhely, amit mondak, de [harang] van.

És az a jógi guruk, fakírok, csoda, és itt is titkos tanítások.

Milyen titkos tanításokat adnak át érted, amikor meghal rákba? >> Hát elgondolatkozikások.

Hát figyelj, >> de miről szól az a titkos tanítás? >> Tudom, például már haldoklom rákba, és elmondom neked, hogy hova szoktam dugni a lakáskulcsot.

Ez egy titkos tudás. >> Ühüm. >> Hov tudsz menni a lakás? >> De biztos, hogy nem ilyeneket mondtad.

Azt gondolod, hogyha valakinek mondjuk ilyen mágikus ereje, meg tisztálátás, az nem kaphat rákot? >> Hát azt hinné ember, hogy mit tudom én, öngyógyító, és akkor ő nem nem betegszik meg, és sugárzik a teste, meg szivárványteste lesz.

Egyébként ez egy tibeti elképzelés, tudod, fényteste vagy szivárványteste.

Otthagyja a izét, a ruhája ott marad, meg a haja…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02”

Miről szól ez az epizód: „Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02”?

A Szélsőközép Podcast e heti adásában a vendég Takács László, aki egy propagandafilmnek tartott alkotásról, a tibeti buddhizmusról és az örmény népirtásról szóló dokumentumfilmekről osztja meg gondolatait. A beszélgetés során szó esik az élet értelméről, a szenvedés… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Takács László, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02”?

Fő témái: buddhizmus, örmény népirtás, dokumentumfilm, élet értelme.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Találkozás a Buddhával: FAM és Takács László | Inga Vetítő 2026-07-01 18:02”?

Megjelenés: 2026. 07. 01.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/talalkozas-a-buddhaval-fam-es-takacs-laszlo-inga-vetito-2026-07-01-18-02-c2c09033

Több epizód a Szélsőközép-ből