Szélsőközép

Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis

· PT1H28M49S

Összefoglaló

A Szélsőközép ezen epizódjában Vajda Róbert, a Zsidó Színház igazgatója, aki önmagát bajkeverő anarchista zsidóként jellemzi, Puzsér Róberttel és Paulinyi Tamással beszélget a vallási dogmákról és az anarchizmusról. A műsorban szó esik Izrael államról, a cionizmusról és a zsidó…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 19.
Hossz
1 óra 29 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda Róbert, Paulinyi Tamás, Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert
Témák
vallási dogmák, anarchizmus, cionizmus, izrael
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nekünk vannak vannak valós itt és most problémáink nekünk a pesti zsidóknak.

Izrael ezzel kapcsolatban van. és Izrael mindig is az volt a viszony, hogy túsz és zsaroló, mert túszok vagyunk, amennyiben Izrael politikáját le lehet rajtunk verni, és zsarolók vagyunk amennyiben az antiszemita kártyával zsarolgathatjuk a kormányokat.

Most nagyon nyersen megfogalmazva a valláspolitikát, de hogy ez már h éve is így volt. >> Te anticionista zsidónak tekinted magad? >> Nem, nem vagyok. >> Nem vagyok cionista.

Nem ebben a narratívában nem hagyom, hogy rám legyen kényszerítve, hogy én nekem Izrael politikája alapján kelljen meghatároznom >> a a a tvilinemhez, vagy a spárohez kötődő viszon. >> Nem vagy, nem vagy cionista és nem vagy anticionista. >> Azt hiszem ez [zene] a legkényelmesebb. >> Izrael Izrael állam legitim a szemedben. >> Éppen annyira, mint minden állam, ami fegyver fegyverrel és tűzöl annyira.

Na hát jó estét mindegyik őtöknek itt a parafrázis műsorában.

Legutóbbi még az előző rendszerben telt, tudjátok régeségen, április 8-án voltunk itt egy izgalmas témával, most pedig hát egy új időszámításban és újra Robival, mert van amikor Robival megy, van amikor Robi nélkül.

Most a igazság kedvé egyszerre két Robit kaptam jobbról és balról és magam mellé, ugyanis Puzsér Róbert mellett itt egy Vajda Róbertünk neki. >> Vajda Róbert zsidó színház igazgató.

Úgy úgy nevezi meg magát, hogy bajkeverő anarchista zsidó. >> Ez egy nagyon szép felvezetés, de tényleg éberaktivista az még egy olyan lightosabb. >> [horkantás] >> Na hát így és egy picit romos helyzetben egyébként végtagilag, de hát legjobb családben is megesik.

Rövid leszek és ma én olyan nagyon sokszor nem fogok labdába rúgni, mert itt politikáról lesz szó, kérem szépen, dogmákról, anarchizzmusról és a zsidó vallás belső nagyon erős tabujiról.

Úgyhogy Gyóri, ezt a Robikat fogjátok halni.

Egy picit reménykedek abban, hogy a dogmát, mint olyat, meg az anarchiát, mint olyat, egy ha már nagyon unatkozunk, kitítjuk akár a tudomány vagy a vallások, vagy egyet az emberi szemlélet más területeire is.

Ez pedig még egyszer a parafrázis a vallasi dogmákról és az anarchizmusról.

Nos, kezdjük az elején, mielőtt még rátérnénk arra, hogy mi a judaizmusnak a viszonya az anarchizmushoz, mi a judaizmusnak az alaptézise, tehát hogyan tudjuk megfogalmazni azt a judaizmust, aminek aztán a viszonyát akármelyik másik valláshoz, vallásalapítóhoz, akármelyik modern ideológiához, amilyen például az anarchizmus, utána vizsgálni tudjuk.

Azt gondolom, hogy ez valószínűleg 99 ember a 100-ból érintett azt mondani, hogy az Isten egysége.

Ennek minden következményevel így a így természetesen az olyan szélsőséges tompéni következményekkel, hogy akkor tehát hogyha egy Isten van, akkor emberből is egy van. és ennek mindennemű következményével, ami mindenkor is a centralizáló erők nem tetszését hívta ki már a judeizmus legelső hőseétől kezdve. >> És ez az egység, az Istennek ez az egysége, ez a Echnatontól származó egysége az Istennek, vagy valami más?

Hát ugye itt hagyományokat, tehát innentől kezdve hagyományokat és hagyományiskolákat és és gondolatisságokat tippelgetünk.

Ugye a hagyomány mindig valahol tippel.

A legkorábbi leírt, kanonizált pont ugye nagyon kértél, hogy dogmatikus, mi a dogma és járjuk körül.

Nem vagyok benne biztos, hogy ug ugyanarra fogunk jutni a a zsidó új dogma értelmezés és a és a nikei ekklézsia dogmatikus értelmezése körül.

És valószínűleg ebbe ebéli különbségek majd magyarázhatnak is eltéréseket.

De [horkantás] de hogy hogyan még egyszer egy kicsit, >> hogy az ehnatoni >> Ja, igen.

Egység az vajon Mózessel vándorolt ki Egyiptomból és alapított vallást és államot a Kánaánban? >> Kérdésedre válaszolva nem tudom.

Ez a frajti értelmezés népszerű, hogy az Eknaton lett volna a József fárója.

Akkor elmondod te akkor addig mond csak annyi, hogy értsék ugye, hogy kerül itt az asztalra, mint a csizma.

Ugye a sok ezer évben sok isten hitű Egyiptomban ő volt ez a fáraó, aki az asztalra csapott egy jó nagyon na punktum innentől egy isten van áton a napisten.

Tehát >> viszont a viszont a halála után az Amon papságát restaurálta és eltörölte fáraó jött, aki nem ismerte Józsefet >> és és el eltörölte az emlékét is aznaton eknatoni egységnek. egység egységistenségnek.

És aztán ez a semmiből a judaizmus képében bukott föl újra az árból. >> És hogy Freudnak valóban az az elmélete, hogy az Ehnaton féle aton kultuszt újította fel, vagy mondjuk azt, hogy az az képezi a magvát a judaizmus egy isten hitének.

Gyönyörű szép, gyönyörű szép hagyományt adtál előszel természetesen éppen úgy valakinek jogában vagy módjában áll, hogy ezzel azonosuljon, mint azzal, hogy nem. >> És te hogy vagy azzal? azzal, hogy nem tudom, és hogy igazándiból ami számomra számít, és és meg éppen ez tehát, hogy ez az olvasat, ez nagyon szépen elmegy neológban, ortodox már frázt kap tőle, mert mert az okoskodás felé visz, hogy mindent meg akarunk magyarázni és úgy irányítani, hogy akkor azt úgy értelmezzük, hogy a racionális logikánkal kijöjjön. annak idején neológrabi növendékként én ebben tocsogtam, de azért már öregszem, és a és a rá rációt, mint egy ilyen kényszerzubbonyt ráhúzni a hagyományra, hát ma jobban megérint azt, tudod, ahogy most is Pesach volt, és akkor az ember újra újra nézi ezt a közeget, hogy ez a ki volt az Eknon meg amit, hogy milyen érdekes, hogy a a Tórában még a szabotálló szülőnő dúlák is név szerint vannak említve.

A fáraó, aki mindent azért, hogy én örök leszek, én építem a nagy, vagy én le én én örökké a neve kimaradt a Tajréból.

Így megy ez. >> És akkor beszéljünk egy kicsit a hagyománynak meg a dogmának a viszonyáról.

Mi a mi a viszonya ennek a kettőnek?

És m van-e bennük valami közös? >> Nyilván vannak közös pontok.

A végeredmény, a végfelhasználó szempontjából most nehezen elválasztható, hiszen a végigfelhasználó, aki nem feltétlenül tanultan, nem nem Java engineeringet folytat, hanem csak használja a telepített programot.

Az nyilván tudja, hogy a piros gombot megtörtén megnyomod, akkor ez történik. kék gombot megnyomod, az történik.

Ez neked meg lehet mondva, te ne okoskodj, mert nagyon nagy baj lehet belőle.

És általában komoly dolgoknál ez a helyzet, hogy valamit vagy, vagy megállapítod, hogy ebben a kérdésben neked kicsi tudásod van, és valószínűleg a legbölcsebb, amit tehetsz, hogyha a kreditált véleményre hallgathatsz.

És vannak olyan, ahol van egy be mélyre hatoló gyakorlati tudásod, és ott viszont neked éppen, hogy az lesz a kötelességed, hogy mérlegelj, és ne ilyen egyszerűsített dogmaszerűen csak kövesd azt, amit utoljára hallottál.

Tehát igen, ez ez bonyolult valahol.

Én úgy próbálnám a kettőt szétválasztani, hogy sokszor találkoztam azzal, hogy a zsidó hagyományértelmezést általában ilyen polgár és szép, mondhatni jól öltözött helyeken a a nikai zsinatnak a a keresztény dogmatikáján belül próbálják meg vizsgálni.

És így rá akartál kérdezni, hogy akkor kereszténység viszonya, judaizmus, >> van ilyen terv, >> van ilyen terv, és akkor a nikai zsinatra fog elég gyorsan, mert Jézusól persze semmit nem tudok.

A nikai zsinat volt az a pont, ahol ez a ez tehát, hogy azt gondolom, hogy a nyilván nem fogunk erről három órás előadásba belemenni, de azt gondolom, hogy aki igazán meg szeretné érteni, hogy akit pont ez érdekel, hogy a a zsidóság hogyan válik szét a nikai zsinattal, akkor például csak nézze meg, hogy a Domlicánus és az ariánus eredetnek milyen gyönyörű szépen azonnal egymásra talált.

It >> most jött egy kérdés az előbb, hogy a dogma és a hagyomány végül is mennyiben különbözik?

De hát itt van egy olyan kifejezés, az anarchia, amit azért vallással kapcsolatban ritkán használnak, inkább egy politikai fogalomként van ben a köztudatban.

Ráadás az, hogy egy dogmatikus vallásban egy vallásos anarchiát gyakorolni.

Tehát ez vagy te ugye ha nem tévedek, hogy >> ezt próbálom finoman magyarázni számodra, akkor megpróbálom egyszerűsíteni. >> Köszönöm. hogy ö hogy a te dogmaképzeted európai emberként teljesen érthető módon egy instituúcionálisabb dogmaképzet, ami mögött idomítás áll, ami mögött az van, hogy ne kérdezz vissza, mert jönnek emberek a a terrormonipopólium >> birtokában, és következményei lesznek.

Na most éppen ez és itt a kapcsolat az anarchizmus között.

Egy pillanat csak nem, hogy ez a fajta fekete autó, ez ez 70 évvel ezelőttig semmiféle formában nem létezett, és másokból most se létezik, mert most a fekete autó természetesen nem a vallási autoritások oldalán van, hanem a szionista hatóságok oldalán.

És vannak is feszültségek és tüntetések ennek kapcsán.

Nem minden olyan egyszerű, mint ahogy a magyar médiában látszik.

Tehát míg a judaizmusban egy nagyon fontos szerepe van a közösségnek, ugye keresztény te egyedül is lehetsz tulajdonképpen, de zsidó az nagyon macerás és nagyon rövidtávú.

A zsidósághoz közösségkel 10 család ideális esetben, és és ezeknek együtt kell működniük.

És ezeknek a meg együttműködési nehézségek, ezek évszázadok és évvezredeken keresztül le lett írva és hagyományozva.

És akkor tessék Nessze neked zsidó vallási dogma, hogyha te beül te olyan igazán ez ez misnabrura.

Ilyen ilyen dolgokkal foglalkozik a a hagyománynak egy egy bizonyos rétege, hogy bejössz egy zsinagógába, akkor azt látod például egy ortodox tipikus neológ zsinagógában nem hallasz semmit, mert mindenki dumál.

Ortodox zsinagógában viszont az van, hogy bemész és próbálsz jó pofé és senki nem köszön neked.

Senki átnéznek rajtad úgy fél évig.

Fél évig neked odajárnod kell, hogy egy időtáz egyébként ki a ki vagy?

Mert hogy addig addig amíg nem tettél le egy komitmentet a közösség fel nem is a közösség felé, hanem ugyanabba az irányba, amerre a közösség hat.

Össze kell jönnünk, hogy meglegyenek a késok. el lehet mondani a főimát el lehessen ismételni és reggel 7 órakor kezdünk érted és akkor meg délután akkor és akkor ha nem jön össze a 10 az egy para és akkor kialakulnak ilyen szokások hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogyan maximáljuk azt hogy ott azzal legyen foglalkozva mint egy saolinba ott se mész be azt jó pofiz mesész vicceket ott emberek a falat né most nem tudom vagy a bölcsebb segítsek az talán az embutdhizmusban ez a falnézés hát ott ott nem kezded el a válát rázogatni.

Ú de jó téged látni ilyen spirituális állapotba, és tényleg ima végén nincs köszönés egymásnak se, vagy hogy nem ülsz le valaky az első, amit megnéz, hogy nem ül-e ott valaki, akinek már az a szokási joga, hogy ott üljön.

Azért ez nem pont az, mint a az a fajta dogmatizmus szerintem, amit te keresel.

Természetesen ezek megvannak, de ezek a tórai micvák kapcsán vannak meg.

Viszont azoknak már annyi az interpretáció és annyira tehát az történik, hogy annyira le van jegyezve, tehát hogy ahogy a gótika így megszűnik a reneszánszal a azért a keresztény kultúrában nálunk az ortodoxban például folytatódik, hogy továbbra is lejegyezzük, hogy na akkor ott tartottunk az elmúlt 1500 évben, hogy akkor van a van ez az iskola, aki azt mondja, hogy erre gyújtjuk a Hanói gyertyát, és azoki arra, és te honnan is jöttél, akkor neked arról kell gyűjtanod.

Nem az, hogy van egy autoritás, ami majd neked megmondja, hanem bocsás meg, hogy hogyan kell ezt csinálni, honnan is jöttél, apukád melyik az.

Akkor neked úgy kell azt csinálni, és nem az van, hogy én mondom meg, hogy hogy neked mit kell csinálnod, mert akkor akkor az az minél inkább kapcsolódik a te személyes hagyományozódásodhoz, annál inkább az a kötelesség.

Tehát én nagyon sokszor láttam embereket pár évvel ezelőtt a a Rabinov is nagyon nagy jelenetet csinált, amikor a Kazinci utcába ott valaki az izraeli katonákért akart álltást mondani, amire így a tóraolvasó ember ott hagyta a tóraolvasópultot és kiment.

És akkor úgy nézett az illető, azt nem tudta, hogy az egyetlen olyan zsinagógában van, ahol arra törvények vannak 60 meg 80 éve, hogy itt egyébként ezeket az áldásokat nem mondjuk.

És nem azért, mert most éppen az aktuális politika, hanem a 60-80 évvel ezelőtt is, már ott szatmáriasz így rabbik voltak, mi egymás, azok azért talán azokat tudjátok ti is a televízióból, hogy nem éppen az ősionisták, tudod, akik ott a palesztin zászlóval szoktak leengedni.

Most most van egyébként a tehát most velük van tele a város, jönnek, milliárdokat hagynak itt, mennek zarándokolni, mindenki nagyon szereti őket megfejni, csak épp a vallási törvényeiket nem akarják figyelembe venni.

És akkor az akkori rabbi éppen az asztalra is csapott elég keményen, hogy nem nem az a kérdés, hogy ő izraeli, hanem az, hogy ebben a ő azért van itt, hogy ezen a helyen ez az ima ne hangozzon el. >> Mi a judaizmusnak a viszonya a Jézus Krisztushoz most nem a kereszténységhez?

Az én azt látom, hogy a kereszténységnek meg a judaizmusnak van egy közös halmaza, van egy egymásba mosódása, van egy olyan van egy olyan egyház, hogy szombatos keresztények, meg van egy olyan, hogy zsidók Jézusért.

Nekem olyanok, mint egy üvegfal választaná el őket, és így mind a kettő írá van tapadva az üvegfalra, de a két oldalon vannak.

Azt látom, hogy van egy egymásba mosódás, van igen, van valamiféle átmozgás a két vallás között, hogy akkor vizsgáljuk meg, hogy mi a judaizmusnak hagyományosan a viszonya ehhez és Jézushoz.

Tehát az egyszer, kezdjük az egyszerűbb.

Amíg nekem nem prezentálod Jézus evangéliumát, én nekem fogalmam sincs, hogy mi az én kapcsolatom Jézushoz.

Mózes könyvét el tudom olvasni, Sámuel könyvét el tudom olvasni.

Egészen addig, amíg nem olvasok egy könyvet, ami hiteless azt állítják, hogy ezt az az ember mondja, hanem ilyen könyveket, amik ennyi meg annyival később, nem utolsó sorban, és erről fogunk mindjárt beszélni, állami ráhatással és politikai mozgalmak.

Nagyon érdekes pillanatban egy ilyen nagy győz forradalmi győzelmi mámorba lett az is el alakítva.

Nem az én dolgom megítélni, amikor éppen ott a győztes, Konstantin győztes forradalmával, akkor…

Említett entitások

Témák

  • vallási dogmák
  • anarchizmus
  • cionizmus
  • izrael

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Zsidó Színház

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis”

Miről szól ez az epizód: „Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis”?

A Szélsőközép ezen epizódjában Vajda Róbert, a Zsidó Színház igazgatója, aki önmagát bajkeverő anarchista zsidóként jellemzi, Puzsér Róberttel és Paulinyi Tamással beszélget a vallási dogmákról és az anarchizmusról. A műsorban szó esik Izrael államról, a cionizmusról és a zsidó… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda Róbert, Paulinyi Tamás, Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis”?

Fő témái: vallási dogmák, anarchizmus, cionizmus, izrael.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vallási dogmák és anarchizmus | Parafrázis”?

Megjelenés: 2026. 05. 19.. Hossz: 1 óra 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/vallasi-dogmak-es-anarchizmus-parafrazis-5b758cb8

Több epizód a Szélsőközép-ből