TheHistoryGeek

Az USA bűnei az indiánok ellen

· PT1H30S

Összefoglaló

Az amerikai kontinensre érkező európai telepesek és az őslakos indiánok közötti konfliktusok több évszázados múltra tekintenek vissza. A beszélgetés feltárja az ellenségeskedések okait, a politikai döntéseket, amelyek az indiánok kitelepítéséhez és elnyomásához vezettek…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 07. 04.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Adam Lengyel
Témák
indiánok, usa történelem, európai telepesek, őslakosok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdvözlünk mindenkit július 4-e alkalmából.

A 250 éves Egyesült Államokat ünnepel. >> Hát ilyen magyarosan megünnepelve beszélgessünk a bűneikről egy picit.

És specifikusan csináljuk most ezt, és az indiánokról beszélünk majd a következőkben, mert az Egyesült Államok az indiánokkal bánt, az egy nagyon ellentmondásos dolog, és hát nem volt szép, bár voltak egyébként kimondottan szép pillanatai.

Hát ugye a probléma az ott kezdődik, hogy amikor Columbusz Kristófék, illetve előtte a vikingek megérkeztek az egyesül a mai Egyesült Államok területére, hát nyilvánvaló, hogy nem volt lakatlan a hely, és innen ered az összes probléma, amiről itt beszélni fogunk.

És ugye ha most visszamegyünk egész a legelejéig a sztorinak, spanyol gyarmatok, hollandok, franciák, britek, mindenkinek konfliktusa volt az indiánokkal, miközben ugyanezt a konfliktustban benne volt az is, hogy találtak benne pozitívumokat és jó kapcsolati példákat is.

Tehát, hogy igazából nem lehet azt mondani egy nemzetre se, beleértve az Egyesült Államokat, hogy az indiánokkal szemben csak negatív intézkedései lettek volna, vagy csak negatív hozzáállás lett volna.

A probléma az, hogy ezeknek az embereknek kellett az új terület, amit viszont az indiánok uraltak.

De egyébként csak, hogy most ne menjünk el a mellett az indiánokat se kell félteni.

Azért a korai években meg később is azért volt elég sok rajtaütés és mészárlás, amit indiánok követtek el a fehér betolakodókkal szemben, illetve indiánok és indiánok közt is volt egy pár komoly mészárlás.

Erről van egyébként videó az oldalon, vagy hát a YouTube csatornán, a amikor gyakorlatilag az irokés nemzet kiította a huront.

Az irokés szövetség kiiltotta a huronokat.

Részbe azért, hogy a fehér emberlők tudjanak csak kereskedni.

Részbe azért, hogy fegyvert szerezzenek a fehér embertől és ki tudják írtani a többi nemzetséget.

Ennek pedig a vége az lett, hogy előbb-utóbb ugye az indiánok, akiket fölfegyvereztek a fehérek, szembe kerültek a fehérek hadseregeivel. >> Hát ez csak a bolond nem látta előrejönni, de nyilván most adjuk meg a >> including franciák, hollandok.

Hát igen, adjuk meg az esélyt annak, hogy ez nem szántszándékkal volt ilyen abszolút elrontott hozzáállás.

Hát figyel az amerikaiak például amikor a a Mudahadinnek adtak el fegyvereket, akkor nem gondolták volna, hogy azokat eldönük és használni fogják, >> és még lehetne sorolni az ilyen történelmi példákat.

Na, viszont akkor, hogyha visszamegyünk a 13 kolónia idejére, tehát ugye az angolok gyarosítják az észak-amerikai kontinensnek ezt a Atlanti óceán felőli partvidékét, létrejön a 13 gyarmat, viszont a 13 gyarmatnak és azok lakóinak megtiltják, hogy egy bizonyos ponton túl epeletshettségen túlköltözzenek az irókézek miatt, mertogy rengeteg a határvita, rengeteg a probléma abból, hogy a fehér telepesek, akik benyúlulnak irokés területekre, azok A rend szerint mészárlások áldozatai lesznek. >> Hát igen.

És itt még ugye nem is arról beszélünk, hogy a a fehér emberek már ártószándékkal mennek oda.

Ők ők általában egyszerű telepesek, akikkel a helyi őstakosok elképesztően brutális módon bánnak el.

Tehát csak így előrevetítve a dolgokat, hogy amikor az amerikaiaknak az ősnakosokkal szemben elköltett bűneiről beszélünk, akkor az nem csak onnan eled, hogy megjött a fehér ember, meglátta a a barnát, vagy hát részbőrűt, ahogy néha hívják őket, és akkor azt mondta, hogy jó, ezeknek meg kell halnia, mert nem fehérek.

Hát ez ez a kölcsönös hadakozás és egymással szembeni fegyveres ellenállás ez mindig is megvolt.

És a britek ezért is tiltják meg, hogy tovább költözzenek. viszont amikor Ja, és egyébként ne felejtsük el, hogy a az amerikai polgárháború több kiemelkedő tisztje, Washington, HenryX, ők harcoltak indiánok ellen és indiánok oldalán is a korábbi háborúkban, amik ezen a térségben voltak, mert ugye az indiánok előszeretettel kötöttek szövetséget britekkel vagy a franciákkal a másik ellen, és ugye nyilván a többi törzse ellen.

Tehát, hogy ezt el se vegyük a sztoriból.

Egyébként itt tenném hozzá például, hogy amikor az asszékok kortez általi leigázásáról beszélünk, az kortez leginkább azért tudtam megcsinálni, mert volt egy másik törzs, a a TXkala törzs többek közt, akiknek baromira elegük volt az asszékokból, és hajlandóak voltak kortez mellé állni segítség.

Tehát nélkülük a kortez a pár emberével ezt nem tudta volna megcsinálni.

És ugyanez van ugye itt is, hogy a különböző [torokköszörülés] francia és britek közti háborúkban az indiánokat felhasználják azért, hogy a másik felet gyengítsék.

Tehát a cézáró tudjuk, hogy működik. >> Így van. >> Tehát ebben semmi új nincs.

Viszont amikor az amerikai polgárháború kitör, akkor ott egy darabig ugye ezen a területen egyfajta tűzszünet van.

Az amerikai telepeseknek jobb dolga is van, mint az indiánok telepeire, az indiánok területeire beköltözni.

A briteknek pedig kisebb gondja is nagyobb annál, mintogy indiánokkal harcoljanak.

Bár egyébként az indiánokat washingtonék felhasználják a britek utánpótlási vonalainek gyengítésére, mert ugye eddigre a britek azért megszerzik Kanada nagy részét, és ugye Kanadából látnák el az unió vagy hát a uniós seregek ellen harcoló brit csapatokat.

És az indiának viszont remek helyen vannak, hogy tudják például a Hudzon folyó mentén gátolni a brit ellátást.

Tehát, hogy azért itt először egy szövetség van.

És egyébként alapvetően Washington igyekezett pozitívan, elnökként is pozitívan állni a az indiánokhoz, viszont ugye megindul a nyugat betelep betelepítése, és itt jönnek a problémák, merthogy az indiánok nem igazán akarnak elmenni a földjükről, a fehérek pedig úgy döntenek, hogy akkor több megoldás is van erre.

Ugye megvehetik a földet, vagy elűzhetik onnan az indiánokat, vagy esetleg sokkal egyszerűbb kiirtani őket, vagy rávenni őket, hogy elhúzzanak.

Ugye azt etnikai tisztogatásnak hívják ma. szép szavakkal, ami sok esetben itt történik. >> Így van. >> És ennek a legnagyobb lökést majd a 800-as évek közepe adja, a 80-as évek első fele, amikor ugye ez a Manifest Destiny, hogy az Egyesült Államoknak annak tulajdonképpen joga van parttól a partig, tehát az Atlanti óceántól a Csendes óceán partjig uralni ezt a területet.

Rengeteg bevándorlóval megindítja azt a hatalmas népvándorlási hullámot és betelepedési hullámot, ami majd ugye eljut Kaliforniáig, és az egész kontinens gyakorlatilag az egész földszakaszt, ami ma az Egyesült Államok betelepíti.

És itt kezdetben a felfedezők még támaszkodnak az indiánokra.

Viszont ahogy létrejönnek a farmok és a telepek, óhatatlan konfliktusok alakulnak ki, mert az indiánok ugye alapvetően törzsi népek, akik vándorló életmódot folytatnak.

A legtöbb törzs vannak letelepedett törzsek is, de azokkal viszonylag könnyebb dealelni.

Viszont azok a törzsek, amik ugye alapvetően vándorló életmódot folytatnak, a bölénycsordák után mennek, azok konfliktusba kerülnek, mert egy, a fehérek elkezdik ledve vadászni a bölényeket.

Kettő, a fehérek elkezdik vasúttal kettészelni a bölények lakhatási területeit.

Három, az indiánok is itt élnek, és ezért az ő területeiket is elkezdik gyakorlatilag kisajátítani. >> Hát gyakorlatilag arról van szó, hogy egyik félnek sem tetszik az, ami történik és amiért történik, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy ez a ezek a folyamatok tovább történjenek. >> És ugye nem is igazán van, hogy nem is keresnek megoldást. >> Egyáltalán nem.

Pontosabban, de csak éppen a nyilván hát a legyszerűbb és legbrutálisabb megoldást találják ki.

Pusztuljon, aki nekünk nem kedves. >> Igen.

És ugye ennek az a része, hogy rengeteg olyan dolog, olyan háború alakul ki, amikor gyakorlatilag a az Egyesült Államoknak az indiánokkal szemben hadat kell viselni.

Nyilván a telepesek betolodnak az indiánok területére, ezzel provokálják az indiánokat.

A az ágyési utá pedig úgy dönt, hogy megpróbálja megvédeni a saját telepeseit.

És ebből háborúk jönnek létre, aminek brutális helyáldozatai vannak egyébként mindkét oldalon.

Általában ahhoz vezetnek, hogy az indian törzseket elkezdik kitelepíteni és elkezdik őket máshova deportálni.

Ennek az egyik legégesebb példája az ugye a könnyek útja.

A a könnyek útja, amikor mennyi 60000 amerikai őslakost hát telepítenek át ugye várjál honnan is nézzük csak a >> az ugye az egyes államok déli részéről. >> Igen.

A középállamokban nem >> a mai Floridából, Alabamából, Mississippiből.

Ezek a szeminol, csiroki, krík, csoktó és csikaszó törzsek, >> akiket úgy is hívnak ugye, hogy az öt civilizált törzs, tehát ők azok, akik egyrészt ugye általában letelepedett életmódot folytattak, másrészt a legtöbb hát mondjuk úgy, hogy baráti, vagy inkább nem ellenséges kapcsolatban vannak a az európai bevándorlókkal.

Igen, viszont ugye 30 1830 1850 között megkődik ez a kitelepítés, mert ezeket a területeket szeretnék a fehérek benépesíteni. >> Így van.

Illetve egyébként a többek közt az arany miatt indul ez el.

Ugye 1838-ban a Cherokei indiánokat hát tessék ki a Mississippiből, merthogy Georgában aranyat találnak.

És akkor természetesen az indiánnak azonnal mennie kell, mert azonnal oda kell telepíteni mindent, ami él is mozog, hogy arany az aranyláz, mert ez egy tehát nem csak a híres 49-es aranyláz volt az Egyesült Államokban, >> Kaliforniában.

Igen, hanem ugye már előtte volt egy pár, ezért elkezdi kitelepíteni innen ezeket a a civilizált törzseket.

És ezek a kitelepítések, ezek hát nem jobbak, mint a nácik halálmenetei. >> Hát ugye igaz, hogy gázkaprást táborok nincsenek meg krematóriumok, de >> ezért mondtam a halálmeneteket.

Tehát hogy >> igen, hogy legyen legyen mi ez viszonyítani, hogy tényleg ezt csinálták, hogy aki nem bírt menni, azt ott hagyták, azt dögöljed meg. >> Igen.

Tehát gyakorlatilag közik az indiának a amit elbírnak, azt vihetik.

Letelepedett törzsekről van szó.

Tehát nem a Mustang háton lovagló Vineturól apropó kármé büdösbe nem járt a vadnyugaton.

És a Vinetu meg egy eléggé eltúlzott és sztereotíp fehér ember által vázolt kép.

Tehát ez nem a Mustang háton lovagló Vinnetu aki hat lovával majd itt elvisz mindent.

Tehát megmondják az indiánoknak, hogy amit elbírnak, azt vihetnek.

Nyilván nem adnak szállítóeszközt, katonák kísérik őket, és ezeket a törzseknek kijelölnek rezervátumokat, amit megkaphatnak, amik általában értéktelen és terméketlen földek, mert ugye azt nem kell senkinek, milyen meglepő.

És ugye itt az becsülik, hogy a hat az hagy 60000 indiánt kitelepítenek, tehát gyakorlatilag etnikai tisztogatást hajtanak végre. viszont ö körülbelül a negyedik kicsivel kevesebb ten t 12 és 20000 fő között teszik azt a létszámot, aki nem éli túl és nem ér el a végpontra, amit tényleg gyakorlatilag gyalogmenetben kell megtenni.

Ezek jó pár 100á kilméteres távolságok.

És hát most lehet azt mondani egyébként, hogy hát ezt meg lehetett volna oldani normálisabban vagy emberségesebben, de ez éppen akkor sajnos megint senkinek nem állt érdekében. >> Hát figyel nyilván itt a kormányzatnak az volt a célja, hogy kitelepítsék ezeket az embereket valahogy.

Ez volt a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ami nyilván nem szép, egyáltalán nem jó, és sajnos a korszakban öként azért brutálisnak számított, tehát azért ilyeneket nem nagyon csináltak, merthogy egy armati népek se, vagy egy armattartók se igazán csináltak hasonlókat. >> Hát igen.

Úgyhogy >> majd a belgákat később egy másik belgá >> a belgákat az egy későbbi epizódba, mert amit ők műveltek, az ujuj.

Viszont ugye itt kitelepítések történnek és ugye egy ahogy az indiánok területe szűkül egyre több a háború nem véletlen, hogy a Caster tábornok hetedik lovas ezrede isba száll az indiánok ellené és ugye Castler rajta vesz és az a baj tehát az Egyesült Államoknál is, ha már briteknél emlegettük a múltkor ezt a kulturális lenézést, az Egyesült Államokban is megvolt ez a kulturális lenézés, hogy az indiánokat nem tekintették egy ilyen rangúnak, nem úgy, mint a feketéket, hanem egy egész egészen másfajta másfajta lenézés és másfajta kulturálatlanságfogalom van velük szemben, és nem tudom eldönteni, hogy jobb vagy egy rosszabb felfogás. >> Hát igazából ez ez tényleg az, amire azt tudom mondani, hogy nézőpont kérdése, >> mert ugye a feketékkel szemben ott kicsit ez a beszélő szerszám, mint az ókori Rómában a rabszolgáknál, hogy olyan szinten kulturáltanok és barbárok, hogy egyszerűen nem lehet velük szót érteni, és semmi más nem jó.

Ez volt a a hozzáállás az indiánokkal szemen.

Ennél azért szerintem finomabb volt a az álláspont. >> Hát az indiánokat igazából hogy mondjam, tehát ilyen civilizálatlanabbnak és alsóbb rendűnek gondolták.

Te valóban nem úgy, mint a feketéket, hanem egyszerűen csak ilyen hogy mondjam, ez a európai kultúrfölé szemmel.

Tudod, hogy mi kastélyokból meg várakból meg városokból jövünk.

Ezek még itt vannak a bölénysátraikkal.

Tehát, hogy ennyi idő alatt nem tudtak kifejlődni tudod ilyen >> vagy a kis random izé faházacskáikkal. >> Ez az a röngház, amit ugye általában építenek az európaiak. >> Amikből egyébként ekkori Balurópá településének túlnyomó többsége áll, de azt most engedjük el. >> [nevetés] >> Igen, de hogy így alapvető egy ilyen kultúrális renézés amik szem az indiánokkal szemben sokkal inkább megvan az, hogy őket föl kell világosítani, tehát hogy hasonlatossá kell őket tenni hozzánk. >> Meg ugye ugye nem véletlen, hogy vannak ezek a portrék meg egyéb ábrázolások egyenruhába öltöztetött meg ilyen civillé, civilizáltá púderezett.

Hú, de rosszul hangzik őstakosokról.

És ők ugye ilyen kuriózumnak számítottak, hogy látjátok, egy egy feketére nem adnák ilyen uniformist.

Ez ez valahol amúgy tényleg rohadt borzasztó.

Tehát hogy nem tudom, akkor már inkább utáljanak mindenkit, legyenek eszméletlen rasszisták meg kirekesztők.

De ez a ez kicsit olyan, mint a az emberi állatker.

Igen, >> az meg az nem tudom, megvan-e egyébként a kedves nézőknek, hogy annak idején a az őstakosokat, a feketéket, az egyéb hát nem fehér bőrszínűrű embereket, azokat volt, hogy…

Említett entitások

Témák

  • indiánok
  • usa történelem
  • európai telepesek
  • őslakosok

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az USA bűnei az indiánok ellen”

Miről szól ez az epizód: „Az USA bűnei az indiánok ellen”?

Az amerikai kontinensre érkező európai telepesek és az őslakos indiánok közötti konfliktusok több évszázados múltra tekintenek vissza. A beszélgetés feltárja az ellenségeskedések okait, a politikai döntéseket, amelyek az indiánok kitelepítéséhez és elnyomásához vezettek… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az USA bűnei az indiánok ellen”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az USA bűnei az indiánok ellen”?

Fő témái: indiánok, usa történelem, európai telepesek, őslakosok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az USA bűnei az indiánok ellen”?

Megjelenés: 2026. 07. 04.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/az-usa-bunei-az-indianok-ellen-854d8635

Több epizód a TheHistoryGeek-ből