TheHistoryGeek

Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei

· PT1H24M38S

Összefoglaló

Bencével az olasz fasizmus megteremtőjét, Benito Mussolinit vesézi ki a műsorvezető. Az epizódban tisztázzák, mi is a fasizmus, hogyan viszonyul a nácizmushoz és más jobboldali ideológiákhoz, valamint lerántják a leplet a fasiszta hatalomgyakorlás jelképrendszeréről. A cél a…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 01. 27.
Hossz
1 óra 25 perc
Szereplők, említett nevek
Adam Lengyel
Témák
olasz fasizmus, nácizmus, jobboldali ideológiák, fasiszta hatalomgyakorlás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

La dichiarazione di guerra è già stata consegnata agli. >> Akkor üdvözlünk mindenkit Bencével és ma az OG fasiszta vezetőt fogjuk Gorcsi alá venni.

Szóval jó napot és hát boldog új évet, ugye?

Igen. >> Hát az előző diktátorokhoz képest most egy kicsit kicsit visszaveszünk a a tempóból úgymond, mert a hát a Polpot féle abszurdítás után most egy nagyon lágy, ha lehet ezt szív mondani, nagyon lágy diktátor van a terítéken, aki nem más, mint a jól ismert, általadunk és jól ismert Benitó Musszolini olasz politikus.

És mielőtt még egyébként elkezdenénk Mussolinit felprédálni, szerintem induljunk ki abból, hogy mi a fasizmus, mert ugye ezt össze-visszakeverjik, tehát hogy a a mindenkinek minden csomó embernek minden fasizmus, ami jobboldali szélsőséges, kevésbé szélsőséges.

Van akinek ugye a nárcizmus is fasizmus, a vagy ezt ugye szinonaként használja a kettőre, de hogy a fasizmus az ugye egy nagyon egyedi speciális politikai ideológia. irányzat elképzelésnek mondanám inkább. >> Na mik a fasizmusnak a fő tulajdonságai?

És fasizmus az összes jobb oldali politikai rezsim. >> Az a az a nagyon fontos dolog, amit itt meg kell jegyezni, hogy a fasizmus, mármint azok a szélső szélső vagy akár középjobboldali megmozdulások, amik a 20. század első felében megjelennek Európában, ugye a második világháborúig, azok nem tekinthetők igazán fasizmusnak, illetve maga a fasiszta ideológia azért nem terjedt el úgy, mint például a nácizmus, ugye ma is vannak neonácik például, akármilyen sajnálatos, vagy mint a kommunista ideológia, mert igazából a fasizmusnak nem volt összefüggő ideológiai alapja, ami nagyon nagy problémát jelent.

Ett egyébként ezeknek a rendszereknek a későbbiekben a nácik például a fasizmust azt alapul vették, de hát totálisan megváltoztatták.

De a portugál fasizmusról is beszélhetünk, ami még az olasznál is enyhébb. >> Igen.

A nácik ilyen nagyon lazán tekintették ezt alapnak, tehát hogy azért miközben Mussolini szerzi meg a hatalmat A országban, közben azért Adóféknak már van egy valamilyen szinten stabil valamijük.

Az igaz, hogy Hitler Mussolinit példaképnek tekintette, legalábbis amíg a második világháborúban hát Olaszország siralmas szereplése meg nem változtatta ebéli véleményében, de politikailag nagyon szerette hangsúlyozni, hogy Mussolorini volt a példa. >> Igen, de azért a nárcius péld egy csomó dologba elfértett péld a fasizmus az ugye nem feltétlen antiszemita. >> Nem egyáltalán.

Hát igazából inkább azt mondanám, hogy az antiszemitizmussal nem foglalkozik.

Tehát van benne idegen gyűlölet, de ez főleg egy nacionalista jellegű idegenyűlölet.

Tehát, hogy a adott fasiszta nemzet, amiről beszélünk, muszás esetében nyilván az olasz fasizmus, az azt mondja, hogy az ő népük az kvázi magasabb rendű a nacionalizmusból kiindulva, mint a többi.

Ha nem is nem is a magasabb rendűen jó szó, mert itt igazából nincs az a fajta adolf elméletes bullshit.

Összegezzük egyébként akkor, hogy mi is ez a fasizmus, amiről itt beszélünk.

Az eredete az egy római fogalomhoz vagy tárgyhoz nyúlik vissza a faszéshez, ugye vagy faszkész, attól függ, hogy kit kérdezem, ami a római köztársaság korból eredő hatalmi elvény, és a Liktor nevű tisztviselő hordozta.

Eredetileg arra utalt, a Liktor által kísért tisztviselőnek joga van testi fenyítést alkalmazni. másokkal szemben gyakorlatilag erkölcsrendészetként működtek.

Ezt nagyon röviden össze kéne foglalnom. >> Később viszont gyakorlatilag már általában római szenátorokkal társították mint mint >> hatalmi jelkép. >> Hatalmi jelkép.

És ugye az amerikai szenátus épületében is van kettő.

Az elnöki pulpitus mögött. >> Igen.

Tehát ez erről a jelképről kapta a nevét ez a ez az ideológia.

És ha röviden össze akarjuk foglalni, hogy mi az Istent jelent ez eredetileg, illetve a fasiszta vagy fasisztoid elmélet elméretekben több közös pont van.

Első az állam fontosságának a hangsúlyozása.

Tehát az állam mindenek fölött az egyén az csak része az államnak és kötelessége az államért léteznie.

A másik, a fasizmusban kell egy erős központi vezető, akire fel lehet nézni, akit lehet tisztelni.

Hát borderline személyi kultusz amúgy. >> Igen, de nem olyan durva, mint általában a személyi kultuszos diktatúrákban.

Tehát itt azért az egy személyi vezető cserélhető, >> csak nem úgy, hogy két naponta.

Tehát itt a itt igazából nem feltétlen a vezető személye, hanem az intézménye a fontos, hogy az állampolgárnak azt kell tudnia, hogy mindig lesz egy ember, aki az ő sorsát a kezében tartja, és ezt intézményileg garantálja neki.

Már ő, mint állampolgár, ugye? >> Igen. >> Aztán a nacionalizmus szélsőséges formái, ebbe minden beletartozik.

A amiről beszéltünk, ugye az enofóbia, az idegenűlölet, de ez inkább inkább tényleg ilyen nacionalista szinten.

Tehát nem az van, hogy a a zsidót azért kell gyűlölni, mert Pária nép, hanem mondjuk a az angolt kell utálni, mert lenéz minket, a franciát, mert beképzelt.

Vagy ugye ha például a zsidót utáljuk, akkor azért utálja egy fasiszta, m egy olasz fasiszta például, mert azt mondja az olasz fasizmus, hogy Olaszország az egy katolikus, gyökerű katolikus nemzet. >> Igen.

Tehát akkor a >> és akkor a más vallásút utálom, de akkor a protestáns ugyanúgy utálom majd, hogy nem meg a többit, az sokkal jobb, mert mégis csak katolikus, >> de őt is utálom.

Tehát az a lényeg, hogy itt nem arról van szó, hogy a a zsidó az egy elpusztítandó méte, hanem azért vetjük meg, mert nem abban hisz, amiben mi.

Tehát ez se egy hát egy 100%-ig normális és józanfölfogás. >> Hát a kultúrasszizmus.

Igen, de azért azt el kell ismerni, hogy messze sokkal szabadabb, mint a nácizmus volt. >> És szó sincs arról, hogy a ezeket a csoportokat mondjuk ki akarjuk ki akarnák irtani.

Így sokkal inkább a a politikai fogja, politikai ellenfelek bebörtönzése jellemző, viszont nem az a fajta kiítása, tehát szándékkal.

Tehát ha ha nagyon egyszerűen akarunk különbséget tenni a fasizmus meg az olyan elborult ideológiai offsotok között, mint a nácizmus, akkor a fasiszta az nem törekszik az ellenfeleinek olyan arányú megsemmisítésére, mint a nárcizmus vagy akár a kommunizmus.

Igen, >> hogyha a fasizmus valakit ellenségnek tekint, azt nyilván el kell tenni az útból, hogy hát meg kell szüntetni, mint ellenség, de ez nem azt jelenti, hogy táborokba zárjuk, éheztetjük, gázkamrába lökjük, vagy tömegbe lőjük őket, vagy agyon lőjük őket.

Miután a fasizmus nem élt olyan hosszú ideig, mint mondjuk a kommunizmus meg a szocializmus, amelynek hát láthatjuk, hogy hogyan alakult az ideológiája, ezért nem tudhatjuk, hogy például az olasz fasizmus az mivé vált volna, ha ne adj isten a központi hatalmak nyerik a világháborút.

Úgyhogy ö nem lehet azt mondani, hogy nem lett volna durvább a rendszer, mert ugye minden diktatúrának a sajátossága, hogy a vége felé mindig egyre durvább.

De itt azt is figyelembe kell venni, hogy itt különböző vérmérsékletű népekről van szó, >> és különböző vezetők, nagyon különböző vezetőkről van szó.

Tehát a németek ugye azért is hát hódoltak be végül Hitlernek meg a náciknak, mert egy nagyon megalázott, vesztes, gazdasági válságoktól gyötört, széttagolt ország voltak, akik úgy érezték, hogy a náci képesek megoldást találni a a társadalmi gazdasági problémákra.

És az elején ugye úgy tűnt, hogy ez meg is történik.

Tehát a náciknak full szabad közet adtak a németek, akiket nagyon hajtott a bosszú vegy.

Ez a bosszú szomy az olaszoknál is megvan, ugye, mert az első világháborúban elárulták a saját szövetségeseiket, ugye a németeket meg az osztrák-magyar monarchiát, de hát szinte semmit nem kaptak.

És >> szinte semmit nem kaptak azért, amit a a azért az áldozatért, amit a világháborúban vállaltak. >> És ne felejtsék, az olaszoknak egyébként nagyon komoly véráldozata volt az első világháborúban.

Tehát amikor a az olaszmagyar vagy olasz osztrák-magyar monarchista frontvonalról beszélünk, akkor az olaszoknak is nagyon sokba fájtámasz, hogy a monarchia nem tudott előre törni.

Ők is rengeteg életet elvesztettek emiatt. >> Igen. >> De ugye itt ez a lényeg, hogy hát semmit nem kaptak ahhoz képest, amit ők szerettek volna.

És az olaszokban is megvolt egyféle felsőbb rendűségtudat, amit leginkább Mussolini hangsúlyozott ki, aki ugye, mint az közismert, a római birodalom dicsőségét szerette volna visszaállítani.

Sőt, voltak olyan elborult elképzelései is, hogy ezt fizikailag is megteszi. >> És ugye az olaszok ugye elsősorban, akikkel szemben majd erről beszélünk, kegyetlenek voltak, az ugye az afrikai népek.

Igen. >> És arabok, mert ugye Magreb Afrika az ugye nem feltétlen a fekete Afrika.

De ez igazából nem is feltétlenül az volt, ami a németeknél meg a vagy pontosabban a náciknál ugye ez az élett elmérett, hogy nekem mint Mussolini azért kell abesszínia, merthogy túl sok az olasz és valahova le kell őket telepíteni, hanem ez szimpla hódító háború.

Tehát nincs ez a nincs ez a nagyon durva etnikai meg néphegemon idea mögötte, hogy az etiópok ellen azért kell harcolni, hogy ne legyen Etiópia, meg ne legyenek etiópok.

És hát hogyha megnézzük a többi fasiszta rezsimet, ami ugye a spanyolok, náluk meg olyan szinten hiányzik például ez a hódító hajlam, hogy a portugálok is aztán fasiszta rezimként szoktak hivatkozni. >> Hát a portugálok ugye a Szalazar rezsimet fasizmusnak írják le, de Salazar az hát tényleg csak kábé a korporativista részét a fasizmusnak. és a japánokról nem is beszéltünk fasizmusként, az egy teljesen más rendszer. és Magyarország sem fasiszta rezsim volt a ebbe az időben. >> Tehát az igazi alappréma egyébként tényleg az, hogy ezt, hogy fasizmus, ezt nem lehet így egy átgondolt, kigondolt meghatározható ideológiaként emlegetni, mert nem volt ilyen. >> Ezt ugye ilyen körsó gyönyörűen megfogalmazta azzal, hogy a fasizmust definiálni az olyan, mint zselét beverni a falba szökként. >> Igen.

Ö vannak igazából egy szélső jobboldali beállítottságú politikai rendszer, amelynek országok között meglepően sok hasonlósága van, de annyiban különböznek egymástól, hogy nem lehet úgy beszélni róla, mint például a kommunizmusról. annak ugye van egy alaptétele, egy alaptézise, amire aztán lehet variálni, lehet a körülményekhez igazítani.

A fasizmusnál konkrétan nincs semmi ilyen, úgyhogy ezt tényleg nem lehet így így meghatározni.

Pont Gömbös Gyula ugye, aki akire Magyarországon azt mondjuk, hogy a nagy fasiszta, ő se volt fasiszta, >> nem? >> Ő csak egy sima szélsőséges volt, aki akinek voltak olyan elképzelései, amik a fasizmusban is megjelennek, de ő például közelebb állt a nácikhoz.

Viszont ha már itt tartunk, Donald Trumpra is gyakran mondták, hogy fasiszta, de Trump se nevezhető fasisztának, mert nem az az nincs meg az a az a fasiszta ideológia mögötte. >> Igen.

Tehát Trump egy Trump egy barom, de nem fasiszta.

Szerintem az se tudná mi az, ha megkérdeznék. >> Egyébként ilyen szempontból borzasztó káros, hogy ma az internet népe nagyon szeret minden szélső jobbos rezsimet. fasisztázni és vagy nácizni.

És a a nárcizmusról már beszéltünk, annak azért vannak viszonylag szigorú pontok, amiknek meg kell felelni.

Az egyik ilyen legfontosabb, az például szélsőség és antiszemitizmus.

Ha az nincs meg, nem vagy náci kész. >> Igen.

A >> a fasisztáknál meg sokkal inkább ez a nem tudom, államkapitalista, ultranacionalista tekintélyelvű diktatúra vagy autokrácia.

Igen, mert a ugye a diktatúra meg az autokrácia között ha lehet különbséget tenni, az az, hogy a diktatúrában általában egy személy köré összpontos a hatalom az ő élete végéig, és általában az ő halálával ennek vége van.

Az autokráciában pedig ez a hatalom, ez örökíthető >> sikerrel vagy kevésbé sikeresen.

De igen, mert ugye példá az olaszoknál nem sikerül túl sikeresen. >> De Ja, igen, pont erre akartam kitérni még, hogy a különböző népekről beszélünk.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a sztereotípiák azok hát tudnak nagyon károsak és ártóak lenni, de nem véletlenül alakulnak ki. >> Hm.

Azok a népek, akik a mediterrán térségben élnek, ugye az emlegetett olaszok, spanyolok, portugálok, ők más vérmérsékletűek, mint a németek, meg az észak-európaiak.

Nyilván ez nem jelenti azt, hogy nem háborúszak.

Ugye ott van a spanyol polgárháború, meg amit Mussolini művel a második világháborúban.

De ellentétben a németekkel, akik bár látták, hogy a rendszer nagyon rossz, és főleg a vége felé már egyértelműen tudták, hogy ennek így vége van, a halálokig kitartottak Hitler mellett, vagy legalábbis Németország mellett Mussolinit az olaszok nagyon gyorsan elzavarják. >> Az olaszok nagyon gyorsan betöelik a pohár.

És egyébként Mussolini alatt az uralma jelentős részében inog a szék. >> Nagyon durván inog a szék.

Tehát most >> vannak népszerű fasiszták.

Vannak népszerűbb más politikusok.

Alapvetően ugye Olaszország végkirályság maradt.

Tehát azért Victoria Emmanuel ugye a orosz király.

Ő egy borzasztó népszerű figura. >> Igen.

Pontosabban harmadik Victorio Emanuel.

De igen, >> de hogy egy borzasztó népszerű figura a körbe és rengeteg és tábornok is vannak egyébként.

Musz egyik nagy problémája, hogy lesznek tábornokik népszerűbbek, mint ő. >> Hát igen, minden valabi diktátornak a legnagyobb szívfájdalma, amikor a hadvezére népszerűbb nála. és hogy ez egyébként az egész olasz fasiszta rendszerre igaz, hogy azért Mussolini hatalma az sosem tehát, hogy Hitler hatalma megkérdőjelezhetetlen.

Soha nem kérdőjelezték meg, hogy Adolf Hitler a főnök. >> Így van. >> Sőt ugye hát most a Nürnberg című film azt nem tudom te láttad-e, de ha nem, akkor egyébként javaslom ott ilyen >> meg fogom a láttam már belőle ilyen sortokat.

Majd meg fogom nézni meg kíváncsi.

Ez az egyik így ilyen fontos dolog és az egészberg perben egyébként fontos volt.

Reklámozzuk a sorozatunkat is, hogy Adolf Hitler vezetői személyét azt nem kérdőjelezte meg egy nácis, sőt arra hivatkoztak, hogy Hitler volt a főni.

A az olaszoknál simán megkérdőre a fasiszták, hogy biztos, hogy Mussolinia jó…

Említett entitások

Témák

  • olasz fasizmus
  • nácizmus
  • jobboldali ideológiák
  • fasiszta hatalomgyakorlás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei”

Miről szól ez az epizód: „Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei”?

Bencével az olasz fasizmus megteremtőjét, Benito Mussolinit vesézi ki a műsorvezető. Az epizódban tisztázzák, mi is a fasizmus, hogyan viszonyul a nácizmushoz és más jobboldali ideológiákhoz, valamint lerántják a leplet a fasiszta hatalomgyakorlás jelképrendszeréről. A cél a… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei”?

Fő témái: olasz fasizmus, nácizmus, jobboldali ideológiák, fasiszta hatalomgyakorlás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Benito Mussolini és az olasz fasizmus bűnei”?

Megjelenés: 2026. 01. 27.. Hossz: 1 óra 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/benito-mussolini-es-az-olasz-fasizmus-bunei-b7009eac

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból