TheHistoryGeek

Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei

· PT58M47S

Összefoglaló

Ebben az epizódban Fidel Castrót és Che Guevarát vizsgálják a műsorvezetők, a 20. század két ellentmondásos forradalmárját. Bár áldozataik száma elmarad más diktátorokétól, a műsor kitér a "tiszta lelkű forradalmár" imázs mögötti bűnökre. A beszélgetés érinti a kubai forradalom…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 03. 20.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Adam Lengyel, Fidel Castro, Mao Ce-tung
Témák
kubai forradalom, történelem, politika, forradalmárok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Na hát üdvözlünk mindenkit újra Bencével. >> Jó napot [zene] kívánok >> és Fidel Castro és Csegevara és Kuba.

Az a baj ezzel, hogy egyrészt folyamatosan kapjuk az ívet, hogy miért nem ezzel, miért nem azzal foglalkozunk.

Pedig szerintem egyébként egész egyenli arányban rúgunk a jobb és a bal oldalba.

Igen, szerintem is. >> Másrészt meg egyébként a az Egyesült Államokba is rúgtunk már, és még fogunk.

Másrészt pedig az a baj, hogy a nácik és a polpot rezsim és a Szovjetunió után azért ezeket a szinteket megugrani rohadt nehéz.

Jinky scannal meg Timurlankkel majd ugye sikerülni fog ez is, csak kicsit korábbiak ugye. >> Igen.

Meg hogy mégse az a fajta ipari, tehát hogy nekik több idejük volt. >> Hát egyébként ha már ipari, a mongoloknál beszélhetünk ipari méretű népításról mert hát ők azért hozzátettek ahhoz, hogy a világ genetikai felépítése egy kicsit homogénebb legyen.

És most nagyon finoman fogalmaztam.

Igen, de hogy egyébként az lesz az egész probléma, hogy tehát azokat a szinteket nagyon nehéz megugrani, és mellettük egyébként mindenki egy palata pincsinek tűnik. >> Igen, ahogy ugye Putyinól is beszéltünk a a múltkori adásban, hogy nyomában nem ér annak, amit Sztálin művelt, de ő ugye hát ő egy újkori diktátor, tehát ő a digitális térbe vitte azt, amit Sztálin a fizikai térben valósított meg például.

Igen, viszont pont ettől nem tűnik talán annyira durvának az, amit ők csinálnak, vagy nem annyira vada az az egész, ami ott történik.

Ettől függetlenül az ő bűneiket se szabad elfelejteni.

És hát a most következő két versenyzőnk, Fidelés Cse, ők olyan szempontból nagyon elől vannak ezen a listán, hogy le a kalappal előttük, hogy hogy sikerült szétbaszni egy országot, ami amúgy se volt jó állapotba, >> és hogyan lett belőlük szimbólum?

Igen, mert ez csegevara a szimbólum, mert Castro azért olyan Castro Kubának a szimbóluma lett. >> Tehát ez nem nem tudunk Kubáról úgy beszélni, hogy Castro valahogy ne kerüljön elő. >> Na de hogyha akkor kezdjük el nézni ezt a két embert és Fidel vagy CE legyen a előéletével.

Mondjuk Fidel született korábban, akkor legyen Fidel. >> Legyen Fidel.

Szóval, hogy van nekünk ugye egy Fidel Castrónk, aki egy kubai hm földműves családba szület.

Nem is földműves, igazából farmja volt az apjának, tehát inkább mezőgazdasági vállalkozó. >> Hát igazából egy cukornádült egyvényesnek volt a fia.

És megkeresztelték, katolikus iskolába járt, egyetemre került.

És nagyon érdekes, hogy az egyetemen találkozik, ez egyébként a havannai egyetem, ahol jogot kezdett tanulni a hallgatói diákaktivizmussal és a gengerkultúrával, ami valamiért Kubába, az egyetemeken egy ilyen nagyon népszerű dolog volt.

Itt a geng kultúra az az amerikai gengszerekre és inkább a jaj, hogy hívják a csávót?

Akapone féle mafiózókra utal. és ezt a fajta ilyen fehér gallos gengsterekkel szemben volt egy ilyen öltönythordós m >> egyébként ennek az a a az az oka, hogy ugye amikor a maffiáról beszélünk, az amerikai szervezetbűnözésről, akkor nem véletlen, hogy akapone bukkan föl léptennyomont.

Akapone és az általa vezetett chicagói maffia azért vált jó értelembeni is szimbólumá, mert pozitív azért került pozitív megítélés alá is, mert ők ugye a szesztilalom idején kaszáltak nagyokat.

És Alkapón az egyfajta jelképe lett annak, hogy az állammal szemben állva igenis nemhogy meg lehet élni, hanem hatalmas hírnévre és vagyonra lehet szerttenni, ami baromi ironikus, mert ugye Alkapón végül adócsalás miatt tartóztatják le és kapják el. >> Igen.

És az a durva, hogy Alapone is tett elég sok minden gaz tettet és nem tudtak semmit rábizítani az adócsaláson kívül.

Igen, de hogy pont egy adócsaláson bukik le, ugye, miközben hát nem kevés vértapad a kezéhez.

De visszatérve Kubára, Kuba az valahogy mindig is egy nagyon ilyen anti establishment ország meg nép volt.

Tehát ők nem igazán akartak ilyen erős közű központi hatalmat meg külföldi befolyást.

Tükélni akarták az életüket. ilyen hát ilyen féligmdig ez a laza mediterrán vérmérséklettel megspékelve katolikus felsőbb rendőrségtudattal és mintát véve az amerikai államellenes mozgalmakból >> és ha visszamegyünk >> nagyon nagyon eklektikus népség >> ha visszamegyünk kicsit történbe akkor ugye a spanyolamerikai háború következtében szabadul föl Kuba, mert Kuba kirobbant egy forradalmat de az amerikaiak beavatkoznak és segítenek fölszabadulni Kubának.

Ezért cserébe nyilván az Egyesült Államok annyit kér, hogy a Guantanamo öbölbeli bázis az Egyesült Államok birtokába kerül, illetve a platkiegészítések következtében, a kubai alkotmányba bekerül, hogy az Egyesült Államoknak belepofázási dolga van a gazdasági ügyeibe Kubának.

Ennek következtében Kubának a gazdasága az nagy rész az amerikai befektetőkre és az amerikai ültetvényekre fog alapulni.

Viszont a kubai politikai rendszer egyáltalán nem stabil.

Folyamatosak a a belső problémák.

Kuba egyébként egy rettentő rossz körülmények között élő ország.

És ezen nagyon érdekes, hogy a 33-as forradalom után, az örvesterek forradalma után a Batiszta rezsim próbál majd változtatni.

Bevezetik például a strikehoz való jogot, munkajogokat, az általános egészségbiztosítást.

Viszont miután az alkotmányt elfogadják, és Batista lemond 40 44-ben a hatalomról, tehát nem indul újra a választáson, két olyan versenyző kerül hatalomra, akik ezeket mind elkezdik visszacsinálni és elkezdenek egy borzasztó autoritá rezsimet bevezetni, aminek a vége az lesz, hogy 52-ben Kubában megint forradalom van.

Batiszta visszatér a hatalomból egyébként az Egyesült Államokban, Floridában élt jó módban egészen eddig visszatér a hatalomba és bevezet egy brutális diktatúrát, ami gyakorlatilag az összes korábbi szintén batisztályék által bevezetett dolgot az gyakorlatilag felszámolja.

És Castro ebben az időben jár egyetemre.

Tehát Castro 42-től jár magasabb szintű oktatásba, felső ok, hogy hívjákba?

Főiskolára, majd egyetemre és ekkor kezd politikailag aktív lenni, és azt látja, hogy itt igazából mindenki egy kizsákmányoló gyökér, mert az is, akit a Batiszta tájék eltávolítanak, és aztán Batiszta is egy kizsákmányoló gyökér, és azt látja, hogy a pénz igazából kiáramlik az Egyesült Államokba, >> vagy olyan kubaiak zsebébe vándorol, akik nem érdemelnék meg.

És ha már fölmerült ez, amit mondtál, ez a katolikus felsőbb rendűség, ugye ez latinamerikába egy összefonódik a latinamerikai gondolkodásmód egy részével, hogy ők egyfajta ilyen tisztább katolikus, felsőbb rendűséggel tekintenek a világra, és nem tetszik nekik, hogy az alapvetően protestáns fehér Egyesült Államok beavatkozik Latinamerika szerte, mert azért a 30-as évektől az Egyesült Államok elég keményen kezd Latinamerikában >> tevékenykedni. tevékenykedni, rendet tenni.

És Castrónak van egy Amerika ellenessége, van egy imperializmus ellenessége, és ő ebből indul ki. 47-től részt vesz a lázadó mozgalmakban, aztán karrierpolitikus lesz. 52-ben pedig hát megpróbálja kirobbantani egy forradalmat többet magával, és letartóztatják ezután majd kitoloncolják az országból Mexikóba.

És itt kapcsolódik be a történetbe Csegevara, aki pedig És komolyan, [ __ ] meg, nem igaz.

Tehát az összes baloldali, az egyetemről jövő gazdag gyerek, vagy legalábbis jó módon, mert Kasró se volt egy csóró. >> Meg egyébként ami még fura, hogy a legtöbb általunk emlegetett diktátorral ellentétben sem Csegevara, sem Fidel Castro nem változtatott nevet.

Jó, cseváranak ugye ez a ugye Ernesto Gevára, a cse az egy ilyen becenév volt, de >> de ő az Ernesto Cevara, tehát őt így használta, hogy ő >> Igen. >> Igen.

Tehát ők nem áll néven dolgozt, ők a saját nevükön.

Szóval, hogy itt van nekünk Csegevara, aki egyébként argenentin, jó mudu családból és orvos lesz. bőrgyógyász egyébként.

És az is úgy néz ki amúgy, ha már Csöáránál tartunk, hogy kihagyta az egyetemet egyébként pontosabban a közép van ez a jaj várjál, hogy van az a angol fogalom, amikor középiskola után nem mész el rögtön egyetemre, hanem vársz egy-két évet. >> Most ezt nem fog eszembenni, tudom mire gondolsz.

Tehát, hogy ő nem dropout, de mindegy.

Tehát >> nem nem ez a >> van egy ilyen van egy ilyen kifejezés rá, és az a baj, hogy tudnom kéne, mert pont erről volt szó az egyik óránkon. >> Nem tudom, mindegy.

Van rá, van rá egy ilyen, Mindegy.

Animate, tehát kihagyta a kihagyott egy évet.

Merthogy kapott egy felkérést. 1946-ban ugye végzi el a középiskolát Segevára, és 1954-ben egy Alberto Granado nevű barátja, aki biokémikus volt, tehát ő is egy hülye ember, nem, bocsánat, tévedtem.

Tehát elvégezte a középsorit, aztán elment orvosi egyetemre, és az egyetemet hagyta abba, mert megkapta ugye ezt a meghívást hogy egy utazást tegyenek Dél-Amerikán keresztül egy Norton 500-as motorkerékpáron, egy nagyon régi kerékpáron.

És Csöge válának erről szól is egy könyve egyébként, a motoros naplója, ugye az úti jegyzetek Latinamerikáról.

És itt jön rá arra, vagy hát itt jut arra a következtetésre, hogy ugye Délamerika, egész Dél-Amerika egy társadalmi egyenlőtlenségektől sújtott, baromi nagy szegénységben élő hát államoknak a gyülekezete.

És Csegebára azt mondja, hogy amennyiben valaki Dél-Amerikában változást szeretne elérni, akkor azt nem lehet nemzeti szinten csinálni, hanem egész Dél-Amerikának kell megmozdulnia.

És ezt csak természetesen fegyveres forradalommal lehet orvosolni. és azt mondja, hogy nem lehet hagyni, hogy Dél-Amerika különálló nemzetekre osztódjon, hanem egy nagy közösséget kell belőle létrehozni, és ezáltal megteremthető ott egy ilyen, hát mondjuk úgy, hogy baloldali utópia.

Igen, egyébként nagyon érdekes, hogy ugye Granado és Csegevara is gazdag családból származik, ezért van pénzük egyáltalán erre az útra, hogy körbemotorozzák Dél-Amerikát, mert bár azért Dél-Amerika, vagy hát Latinamerika a mai nap még nem egy drága hely, de azért tehát most gondoljunk már bele, hogy valaki fogja magát és elmegy egy ilyen útra.

Azért ez nem, ez egy két éves sztori gyakorlatilag.

Igen. >> És egyébként nagyon érdekes, hogy ugye Csegevara 12 évesen megtanul sakkozni, sakversenyekre jár.

Egyébként nagy hatással van rá Marx, Folkner, Verne, Kamü, Kafka, Lenin, HGVS, Engels művei.

Tehát, hogy azért alapvetően olvasott, bár az ebből azért látszik, hogy inkább a baloldalibb irodalom és a a science fiction érdekli.

És nagyon érdekes, hogy egyébként az indiai fordalmárok, az indiai változáskövetelők közül inkább Javar Halal Nerut részesíti előnyben Gandival szemben, ahol ugye a különbség az, hogy Neru volt inkább az, aki azt mondta, hogy ha kell erőszakkal is.

Gandhi viszont ugye haláláig azt mondta, hogy békésem, és ez már beárazza Csegevarát.

És hát igen, ő azért ír elkezd forradalmárkodni 54-ben Guvatamalában részt vesz egy PSban, Geswat sikertelen pcsban és Mexico Citybe kerül számizetésbe.

Itt találkozik egy bizonyos Fidel Castróval, akivel elkezdik a kis terveiket szőni arra, hogy hát honnan lehetne kirobbantani először ezt a forradalmat, ha nem Kubából. >> Hát honnan máshonnan.

Mert végül is Kuba egyébként az állatorvosi lova annak, hogy adni Amerika miért rossz.

Ott van az amerikai kizsákmányolás, vagy véltam amerikai kizsákmányolás, a rezsim, ami elnyomja az embereket és itt a lehetőség.

Azért Csege Vara és Fidel úgy döntenek, hogy akkor megszervezik a kis mozgalmukat, Kubába mennek és hát kirobbantanák egy forradalmat.

Ami egyébként sikerül is, ez sikeres fordul lesz, annak ellenére egyébként, hogy agyrém az egész, tehát Joktal érkeznek Kubába egy kis csapat élén.

Gyakorlatilag az első másodpercben szinte az egész mozgalmuknak annyi, elmenekülnek a hegyekbe, ahol a parasztok támogatását sikerül megnyerni, és másfél év alatt megdöntik Batistazta rezsimjét.

Ezután pedig úgy döntenek, >> egyébként annyi annyi, hogy 81 emberrel szárnak partra egyébként 56-ban, csak hogy mondjam, hogy 5 decemberében ugyan, de 56-ban.

És hát valóban azonnal szinte azonnal le is szedik őket.

Viszont a hegyekbeni népesség meggyőzésével sikerül egy kisebb gerillaháborút kirobbantaniuk.

És 1958. december 31-én veszik be Santa Clarát, amiután ugye Batista fogja magát és elmenekül. >> És most nevezzük a mozgalmukat, hogy július 26-a mozgalomnak nevezik el, vagy rövidebben a mozgalomnak. >> Így van.

És hát ugye itt azért már vannak problémák, tehát hogy Csegevara ő azért nagy forradalmár, tehát ő egész Latinamerikát szeretné fölszabadítani, mínusz a brazilokat, mert ők portugallul beszélnek, meg ők inkább ugye feketék és nem latinok.

Itt azért most lássuk bele a rasszizmust azért Csegevarába is. >> Ja, a rasszizmus mindenkiben van egyébként. >> Castro viszont ugye ő Kubát akarja h meggyógyítani és rendelni. >> Ő így fogta föl.

Ő így fogta föl. >> És ez azért okoz ellentét kettejük között. viszont nyilván eredetileg onnan indulnak ki, hogy először rendbe kell tenni Kubát.

Ha Kuba rendben van, akkor lehet tovább lépni.

Csege Vara először megkapja a kubai nemzeti bank vezetését Castrótól.

Nyilván egyébként azt mondanom se kell, mint minden rendes baloldali diktátor.

Államosításba kezdenek, elkoboznak dolgokat, a parasztoknak földet osztanak mindenféle logika és elképzelés nélkül, államosítják a gazdasági létesítményeket, elveszik a nagy vállalkozóktól a mindenféle pénzüket és vállalkozásaikat, és abban bíznak, hogy ettől jó lesz minden.

Na már most Cseg varát kinevezik a Nemzeti Bank élére, viszont ő egy unortodox közgazdasági gondolkodást folytat.

De szerint [nevetés] >> szerinte a közgazdaság [ __ ] >> Ezt röviden így tudom összefoglalni. >> A számok nem hazudnak, csak azok, amiket nem mi írtuk le.

Tehát, hogy a a számok akkor jók, amit én mondok.

És szerinte például olyanokban gondolkodni, mint költségvetési stabilitás, vagy hogy mennyi pénze van az országnak, meg infláció, ezek ilyen baromságok, tehát ezekkel nem kell foglalkozni.

Ez szerintem már elvezet oda, hogy látjuk, hogy ennek [ __ ] nem lesz jó vége.

És ugye nagyon úgy kezdik, mint a legtöbb diktatúra szokta, hogy amikor a forradalom sikerrel jár, akkor mint már mondtuk a politikai szélsőséges videóban, a rendszer belső…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei”

Miről szól ez az epizód: „Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei”?

Ebben az epizódban Fidel Castrót és Che Guevarát vizsgálják a műsorvezetők, a 20. század két ellentmondásos forradalmárját. Bár áldozataik száma elmarad más diktátorokétól, a műsor kitér a "tiszta lelkű forradalmár" imázs mögötti bűnökre. A beszélgetés érinti a kubai forradalom… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Adam Lengyel, Fidel Castro, Mao Ce-tung.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei”?

Fő témái: kubai forradalom, történelem, politika, forradalmárok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Idealista gyilkosokból popkulturális ikonok: Fidel Castro és Che Guevara bűnei”?

Megjelenés: 2026. 03. 20.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/idealista-gyilkosokbol-popkulturalis-ikonok-fidel-castro-es-che-guevara-bunei-a0a7b7ef

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból