TheHistoryGeek

KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1

· PT37M18S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a podcast sorozat az ENSZ békefenntartó misszióival kapcsolatos mítoszokat és valóságot vizsgálja. Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek, valamint Hárs András nemzetközi jogi szakértő beszélgetnek a békefenntartás alapjairól, finanszírozásáról és az ENSZ…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 03. 11.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Mezey Bence, Hárs András, Lengyel Ádám, Adam Lengyel
Témák
békefenntartás, nemzetközi jog, enszbt, hadtörténelem, biztonságpolitika, geopolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rengeteg félreértés és mítos övezi azkék sisakos misszióit.

Sokak szerint értelmetlen pénz és időpazarlás, mások szerint a globális elit burkolt elnyomása.

Podcast sorozatunkban ezekről a mítoszokról igyekszünk lerántani a leplet.

Mennyal Ádám és Mezei Bence Hadtörténészek HS Andrással, az NK nemzetközi jogi tanszék munkatársával beszélgetnek a békefenntartás alapjairól, [zene] egyes missziókról, visszaélésekről, hibákról és tanulságokról.

Az első epizódon arra keressük a választ, hogy mi az a békefenntartás, mi köze az ENSBT-nek ezekhez a műveletekhez, és honnan jön a béke missziók finanszírozása.

Akkor beszéljünk először arról, hogy egyáltalán mi az a békefenntartás, illetve ehhez kapcsolódóan a béke teremtés, vagy hát békecsinálás, mint fogalom, az mi lenne, és hogy kapcsolódik ez a kettő össze.

Sok eltérő kifejezés merült fel a téma kapcsán.

Ami ebből a szempontból egy kicsit segíthet az eligazodásban, az, hogy már 1992-ben Butros Butros Gáli, akkori egyiptomi ezföldtitkár kiadta a békeprogramnevezésű dokumentumot, amiben az az egész békefenntartás elméleti teoretikus alapjainak megyazott, ami azt jelenti, hogy ő már elkülönítette egymástól már nagyon korán a a béke teremtés, béke kikényszerítés, béke fenntartás, béke építés kategóriáit, és ebben ben elhatárolta-másról, hogy melyik alatt mit kell érteni.

Most a klasszikus kifejezésű béke fenntartás az egy ez egy nagyon átfogó kifejezés.

Abban gyakorlatilag egy hosszútávú tevékenység van benne, amiben részt v lesznek államok, államok csoportja, nem egy vagy több nemzetközi szervezet.

Ott vannak általában egy államban vagy két állam között, attól függ, hogy milyen helyzetről is van szó. és valamiféle segítséget nyújtanak a konfliktus rendezésében helyreáltásban újépítésében, hogy miért fogalmazok ennyire közösen és és ennyire sokszínűen vagy sok mindent is belbun szuszagolni.

Az pedig pont azért van, mert a béke fenntartásnak a lényege az, hogy ez egy ilyen gyakorlatilag olyan olyan adaptív szövésminta, amit mindig ahhoz igazítanak, amire éppen szükség van.

Tehát ha éppen Kongóban vagyunk, ahol egy polgárháborús helyzet van, és egy és a az ország egyes részei felkelő csoportok tartják hatalmunk alatt, akkor a cél az lesz, hogy a központi hatalmat próbáljuk egy kicsit megtámogatni.

Hogyha az a célunk, hogy két állam között, mondjuk egy India-pakiztán közötti konfliktusban a vitatottabb területeknél felügyeljük azt, hogy hogy ki lő át a másik oldalra, akkor ez egy ez egy gyakorlatilag ez egy tűzünet megfigyelő misszió lesz, ami ami ott van már 70 éve.

Tehát mindig amire a feleknek igényük van, arra fogják létrehozni ezt a békeműveltet.

Amitől viszont nagyon fontos elkülöníteni, az a béke kikényszerítés lesz.

Vagy akár még a béke teremtés is is lehetne mondani, hogy a béke teremtés alatt általában azt értjük, amikor a biztonsági tanács elszalapokmány hatodik fejezet szerinti határozat alapján a feleket felszólítja, hogy hogy legyen béke.

Na ennek is számos fáfaja van. leülnek, megbeszélik, akár a biztonsági tanár segít nekik, akár a az ön fültitkár például felajánlhat jószolgálatot, közvetítést, tehát valamiféle rendezés van, és hogyha kell, akkor utána jöhet egyfajta békefenntartás, és aztán békeépítés is, de ezek az úgy ez szoft eszközök, tehát ez puhább, lazább, felhívjuk a figyelmet.

Most jobbat kérdezhetjük, hogy akkor mi mi értelme van ennek az egész puháb rendszernek.

Pont az, hogy hogy jelezzük azt az felek számára, hogy a nemzetközi közösség egy figyel rátok, tehát tudjuk, hogy hogy mi zajlik, zavar minket.

Kettő szeretnénk, hogyha ezt ti megoldanátok, de ugye állami szuverenitásra is hasonlók, kez nem avatkozunk még be eggészen addig ameddig a helyzet nem olyan súlyos, hogy már fenyegetnév sértené a nemzközi béket és biztonságot. >> Hát ugye ez akár most erre szerintem a legközelebbi példa talán ugye az a számozás kérdése legyen első vagy második köböl háború.

Ühüm. >> Nézőpont kérdés, hogy mit választunk.

Amikor ugye Saddam lerohanja Kuvaitot, és először az ENS fölszólítja, hogy azonnal vonuljon ki az országból, majd utána akkor az ENS felhatalmazza ugye ott a Szovjetunió és az Egyesült Államok kivételesen meg tud egyezni.

Hidegháború egyik vagy hát talán utolsó nagy záró akkordja, >> hogy akkor az Egyesült Államok létrehozhat egy koalíciót, hogy a buselnököt fölhatalmazza az amerikai kongresszus, hogy all necessary means kényszerítse ki azt, hogy Saddam Hussein elhagyja Kuvaitot.

De ez emellett viszont kap egy nagyon kemény határt is ugye ez a misszió, hogy ez addig tarthat, amíg az iraki csapatokat kovaitból nem sikerül kiverni.

És ugye ezt Addám ki is használja, mert ő kivonul kovaitból, és hát ugye hatalmon tud maradni, és aztán gyakorlatilag két hát etnikai tisztogatást is elkövet rögtön utána, aminek úgy aztán lesznek következményei, de hogy ez például egy olyan pillanat, amikor Kuvaidban kvázi ki kellett kényszeríteni a békét.

És jó, hogy ezt mondod, mert mert valóban általában a az ENS biztonsági tanácsa úgy működik, hogy próbálja ameddig még van rá lehetőség, ha nem nagyon hírtaményről van szó, próbálja azért felépíteni, tehát próbálja lassan rávenni [nevetés] a feleket, hogy hogy működjenek együtt a véke elérése érdekében.

Persze azért azt lát látszik, hogy a konfliktus nagyon ritkán egyik pillanatról a másikra alakul ki.

Sokszor azért éves, évtizedes elő képei vannak, és nem éri a biztonségi tanácsat például derültékből villámcsapásként, hogyha idézőben el kell járni, be kell avatkozni, fel kell lépni.

Az öbölháborúnál ugye ez a ez a fő különbség lesz majd az első és a második öbölháború között, hogy az első öbölháborúnál valóban történik valamiféle kényszerítő intézkedés.

Tehát biztonsági tanácsot felhatalmazza az USA is és összességében azokat, akik akik hajlandóak és és képesek is fellépni ebben a helyzetben, hogy állítsák helyre Kuverit függetlenségét.

Tehát az egy viszonylag jól meghatározott cél.

Ott nem akarnak rendszerváltást, nincs benne a a felhatalmazásban sem, és az amerikai sem ez a célja, hogy a szedam rendszert elmozdítják.

Valószínűleg ebbe ugye a végnapjaitő Szovjetunió nem is ment volna vele.

Tehát az alkóz azért ezt ezt valószínűleg nem tartalmazta, de amikor visszacsapják őket Kubaitból, Kubaid függetlensége helyágyakat, egy nagyon rövid, nagyon korlátozott célú fegyver konfliktus volt, ami az ENS felhatalmazásával rendelkezett.

A második ebben a háborúban viszont ilyen már nincs.

Ott ugye a busék megpróbálják rávenni az ENS-t, hogy a az ENS biztonsági tanácsa hatalmazza föl ugye sademel mozdítására az Egyesült Államokat. amire az ENS biztonsági tanácsa nem hajlandó.

Nyilván logikus, mert Kína, Oroszország ott ül, velük nehéz megegyezni.

És ugye ennek az a vége, hogy akkor az a hajlandó koalíciója, hogy akkor elsőben Nagy-Britannia ugye mint partner. >> Így van. >> Meg egy-két darab állam hajlandó beszállni ebbe, hogy akkor Saddamat elmozdítsák a hatalomból. >> De hogy az már egy partalan dolog volt.

Tehát utána hogyha hogyha valakit nem mozunk a hatalomból, akkor utána helyre is kéne állítani ezt az országot.

Tehát akkor kéne valamit tenni a a helyére.

És persze szádam azért valljuk be őszintén diktátorok között sem volt éppen a leg puhább kezű, de követett azért el atrocitásokat, írtott ki etnikai csoportokat, akik nem az ő vallási nézetét osztották, azokkal borzasztó keményen állmánt.

Viszont az amerikaiak utána az az állami építési tevékenységgel nagyon nehezen boldogultak, és sokra még sok még finoman fogalmaztunk. >> Hát ugye ez már egy másik kategória, az államépítés és ennek ugye elég sok problémája van.

Hát Bencével ezzel foglalkoztunk elég sokat ugye különböző felkészes műveltek és egyelebbek kapcsán.

Viszont akkor kicsit egyként még visszakanyarodva, hogy minek számít a koreai háború, mert ugye ott tulajdonképpen Korea, tehát hogy a helyzet helyreállítására, ugye kettő oszott Korea helyreállítására szólítja föl a biztonsági tanács gyakorlatilag az Egyesült Államokat újra a Szovjetunió hát elég vitatható távolmaradása mellett. >> Így van.

Az már önmagában egy érdekes helyzet, mert hogyha az ENSP megnézzük, akkor abban az van, hogy bármilyen hetedik fejzet szinti kényszerítő intézkedés csak úgy rendelhető el, hogyha az öt állandót tag egybevágó szavazata megvalósul.

Úgyhogy a szovjetek ebben bizakodva ezt így értelmezve gondolták úgy, hogyha ők nem vesznek részt a szavazáson, akkor ők nem is szavazzák meg ezt a határozatot.

Tehát azt az úgynevezett vétójogot így fogják tudni érvényesíteni.

Na most későbbiekben látjuk, hogy határozatot elfogadták.

A a biztonsági tanács üléső megmaradt tagjai azt mondták, hogy ez így szerintük rendben van és azt látjuk, hogy szokásogi utan ezt el is fogadták.

Tehát ez nag nagyon érdekes példa már csak nemzetkizégi szempontból is, ahogy szokásokkal felülírtuk lényegében még az egyik legfontosabb nemzetközi szerződésünket, az ENS alapokmányt is, de gyakor bebizonyítottak, hogy ez ténylegesen így így működik.

Utána már a szovetul nem maradt távol a biztonsági tanács ülésektől, pont azért, hogy nehogy az érdekeivel ellentét határozott elfogadásra kerülje. >> Hát gyakorlatilag ugye ez a kimondott vétó, hogy amíg nem mondom azt, hogy nem, akkor tulajdonképpen nekem mindegy, mindegy a bolondnak, de hogy az kvázi >> most azt jelenti a véó, tehát hogy hogy kifejezetten nemmel lehet szavazni, ami azt jelenti, hogy lehet úgymond diplomácia sokszínűség bugyraiva elmélyedni, mert lehet olyan, hogy az állam nem vesz ész a szavazáson. vagy vagy részt vesz, de nem szavaz, vagy szavaz, de tartózkodik.

Tehát most már különböző opciók vannak.

Állítólag ezzel lehet jelezni azt is, hogy az állam mit gondol a a szavazásról és a biztonsági tanács eljárásáról, de ez már egy politikai diplomáciai kérdésre lesz.

És akkor kicsit a békefenntartásokon jobban beszélve, vagy jobban ráfordulva, ugye itt most emlegettemed már Pakisztán és india közti konfliktust, de hogyha megnézzük a békefenntartó missziókat, azért azt látjuk, hogy hát a a 80-as, de inkább a 90-esekben van egy nagy robbanás.

Honnan jön az egész alapötlet?

Vagy miért hozták lét az első ilyen missziókat?

Hogy mi volt ennek a mögöttes megalapozottsága?

Nagyon érdekes, mert amikor az ENS maga létrejött 1945-ben, abban abban a felállásban nincs szó békefenntartásról.

Tehát az alapok is, hogyha hogyha megnézzük, nincs benne a békefenntartás.

És ez pont azért van, mert a az ENST létrehozó államok, ugye főleg ugye a három nagy angolok, amerikaiak, szovjetek ők úgy voltak vele, hogy létrehozunk egy olyan rendszert, amiben a biztonsági tanács viszi majd a prímet.

És a biztonsági tanács őt állandó tagja, hogy angolok, franciák, amerikaiak, szovjetek és kínaiak majd össze dugják a fejüket és kiakítanak egy olyan rendszert, ahol ők mint ugye a legnagyobb hatalom letéteményeselje a vétójog által, majd fel is lépnek a nemzetközi közösséget érintő kihívásokkal szemben, és alkalmaznak fegyvert, hogyha szükséges, és hogyha a köztük lévő összhang.

És akkor azt tudjuk, hogy 45 után eh helyett igazából idegháborút kaptunk, nem pedig nem pedig egy globális nemzetközi együttműködés a rendtonsági tanácsában.

És már néhány évvel később, '8-49-ben szükség mutatkozott rá, hogy valamiféle közös fellépés legyen a biztonsági tanács, lehetőleg a biztonsági tanács, de legalább a közgyűlés jóváhagyásával, támogatásával, ahol fel tudunk lépni az ilyen problémákkal szemben.

És akkor az első kettőt létrehozták lényegében a közelkeleti tűzünet felügyeletére, ugye Izrael, az éppen létreő Izrael és szomszédainál.

A másikat pedig India és Pakisztán között, ami elvileg ugye azért jött volna létre, hogy a Jamó és Kasmir tartomány hovadtozásáról szóló népszavazást előgyeljék.

Népszavazás az nem történt meg azóta sem, ugye most már 49 óta nagyon régóta több mint 70- h év. >> És itt a a nagyon profi osztásnak az lett a végeredménye, csak a kedves hallgatóknak, hogy az a rész, ahol pakisztániak élnek Indiánál van, ahol meg a alapvetően hinduk, az meg Pakisztánnál.

Tehát >> néha egyébként nem lehet nem belelátni valami egyéb érdeket is, mert hát a konfliktusok azok mindig valakinek a malmára hajtják a vizet.

Bár el tudom képzelni, hogy tényleg csak a véretlen hozta ilyen szerencsétlenre ezt a végeredményt.

Valószínűleg egyik fél sem volt meggyőződve arról, hogyha lenne népszavazás, akkor annak mi lenne a k a a következménye éppen.

Ezért az éppen aktuális statusz alapján ott vannak a békefenntartók, ahol éppen a az elszakadáskor elállomtak, és azóta is gyakorlatilag ez egy bebetonozott helyzet.

Most már rituálé van, hogy a hogy az őrség, hogy váltja egymást mind indiai, mind pedig pakisztáni oldalon. elmennek a közös szöges dróthz, aztán egy nagy hátraarcal szimbolikusan jelzik, hogy még mindig szívesen odamennének és bevonulnának.

És ugye épp ez a vége fenntartóműveltek egyik nagy kérdése, hogy miért van szükség ott egy egy kupac békefenntartóra, gyakorlatilag pár százan vannak maximum, és ugye nem tudnál meg megkodályozni és se egy atomháborút a két fél között, se egy egy több 100 milliós pakisztánt meg egy közel 1,4 milliárdős Indiát, hogy hogy egymásnak veszüljenek.

Akkor mi értelme van az egésznek?

Sőt, háborúk is voltak azóta fele között.

Ugye vannak csörték, kisebb ugye összetűzések folyamatosan.

Ugye az azzal tudjuk ezt magyarázni, hogy nem tudjuk, hogy milyen nélkülünk.

Tehát legválságosabb terület, ahol az etnikai hovatástól kezdve a a politikai befolyáson keresztül minden kérdéses.

Ott, hogyha hirtelen kivonnák ezt a néhány száz embert, akik fizikailag elválasztják a feleket, nem tudjuk, hogy a felek hogy mennének egymáshoz, és hogy aztán az a konfliktus fajulna. hogyha nemzetközi közösség bölcs biztonsági buferzónát képezve gyakorlatilag ott tartja a békefenntartókat több mint 70 éve azzal, hogy legalább valami legyen, ami fizikailag elválasztja a feleket, mert lehet, hogy csak néhány százan vannak, de huszon valahány országból kerülnek ki.

Ez az egyik legtiversebb misszió talán a legkisebb és mindegyik közül, vagyis huszon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ENSZ
  • ENSZ Biztonsági Tanács

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1”

Miről szól ez az epizód: „KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1”?

Ebben az epizódban a podcast sorozat az ENSZ békefenntartó misszióival kapcsolatos mítoszokat és valóságot vizsgálja. Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek, valamint Hárs András nemzetközi jogi szakértő beszélgetnek a békefenntartás alapjairól, finanszírozásáról és az ENSZ… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezey Bence, Hárs András, Lengyel Ádám, Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1”?

Fő témái: békefenntartás, nemzetközi jog, enszbt, hadtörténelem, biztonságpolitika, geopolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „KI FIZETI az ENSZ békemissziókat? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #1”?

Megjelenés: 2026. 03. 11.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/ki-fizeti-az-ensz-bekemissziokat-keksisakosok-mitosz-vs-valosag-1-d7fd0d17

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból