TheHistoryGeek

Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3

· PT30M39S

Összefoglaló

Ebben a podcast-epizódban, amely a Kéksisakosok témáját boncolgatja, Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek, valamint Hárs András nemzetközi jogi szakértő vesznek részt. Az adásban megvitatják az ENSZ békefenntartó misszióival kapcsolatos félreértéseket és mítoszokat…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 03. 25.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Mezey Bence, Hárs András, Adam Lengyel
Témák
békefenntartás, ensz missziók, hadtörténet, nemzetközi jog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rengeteg félreértés és Mtosz övezi az Encake sisakos misszióit.

Sokak szerint értelmetlen pénz és időpazarlás, mások szerint a globális elit burkolt elnyomása.

Podcast sorozatunkban ezekről a mítoszokról igyekszünk lerántani a leplet.

Mennyel Ádám és Mezei Bence hadtörténészek Hárs Andrással, az NK nemzetközi jogi tanszék munkatársával beszélgetnek a békefenntartás alapjairól, egyes missziókról, visszaélésekről, hibákról és tanulságokról.

Sorozatunk záró epizódjában arra keressük a választ, mennyire szükséges a béke a békefenntartáshoz, mennyire járul hozzá az ENS a világ békéhez. [zene] És milyen mítosok rengik körül a békefenntartást?

És mennyire igény, tehát hogy mennyire igényli a békefenntartó művel az, hogy béke is legyen.

Ugye ez egy másik ilyen mítosz, hogy odamegy a béke fenntartó, ahol béke van, hogy fenntartsa a békét, ami egyébként valahol logikusm, >> de ez mennyire követelmény, mert ezt ugye a 60-as években egyáltalán nem volt.

Tehát ott azért a az egyik legendás ilyen dolog az a kongói háború alatt, ugye ez a Jadot Jadville Ostroma, ahol ugye az ír csapatok tartották magukat egy több napos ostromba a felkelőkkel szembe, de hogy az hogy az utóbbi időben, hogy az elmúlt mondjuk 30 évben mennyire változott meg ez a hozzáállás vagy helyzet? >> Próbálják azonban sosz nem a békéhez kötik, hanem tűz szünethez, fegyverszünethez.

Az az nem elvár ez, hogy egy tartós mindent magába foglaló békeszerződést tető alá hozzanak, mert az sokszor évekbe telik, viszont a békeműveltől meg hirtelen gyorsan szükség lenne, hanem inkább megvárják azt, hogy valami átmeneti fegyvernyugás legyen, és akkor küldenek békefenntartókat abba a térségbe.

Aztán persze szembesülhetnek azzal, hogy a helyzet romlik.

Tehát például Mariban és 11-2 környékén indul a a 12-ben indul a békeművelet, és az egyes terrorszervezetek Anardinak például elkezdtek nyomulni északról egészen a a főváros irányába, és a békfenntartókat gyakorlatilag egy meghátrásra kényszerítették.

Előfordul megtörténik megvalósul.

Ilyenkor vagy külső segítséget kérnek.

Ebben az esetben például például a franciák voltak, csak megint ugye volt a gyarmantartó országként, akik aktívan részt vettek ennek a komoly katonai kontingensnek a a felításában, akik visszacsapták őket az az ország egészeki részével a sivatagos aztán békésók visszafoglalták azokat az állásokat.

Tehát gyakorlatilag egy egy aktív fegyverkonfliktusban voltak ott a békefenntartók, akkor küldték őket, amikor éppen nem ropogtak a fegyverek.

De sajnos van, hogy azért egy egy 5 10 15 év alatt még egy egy békeművelt tart, addig kiújulnak ezek a konfliktusok.

Tehát lehet, hogy később romlik a helyzet, rosszra fordul a helyzet, vagy hogy mást mondjak.

Ruanda 90-es években, ugye ott is volt már egy polgárháborúk, amit sikerül valamennyire lezárni 93-ban kiküldik a békefatókat és 94-ben végignézik a népirtást.

Tehát előfordul, de azért próbálunk próbálunk egy egy nyugodtabb helyzetet megvárni, még mi békeföntasztókat küldenékén.

Vagyis amíg nincs béke, addig addig addig nem szeretnénk békefartokat küldeni.

Már csak azért sem, mert felszereltség terén, ha már ahogy te is mondtad, hogy fehérre festett békefenntartói, helikopterek, jeepek satöbbik vannak, ezért egy békefenntartó nem rendelkezik harckocsikkal ütegekkel vadászgépekkel, satöbbikkel, amik amik >> legábis a legtöbb esetbe. >> Hát nem, azért azért azért nem >> nem olyan darab számban, mert ugye magad ju is ugye össze tudtak szedni öt darab harckocsit a pakisztániaktól. >> [nevetés] >> Azért egy egy modern fegyverett komputerú, hogyha hogyha bemész ö öt harckoccsival, azért nem biztos, hogy hogy ez egy nyerőhelyzet. >> Igen. >> És nyilván egyébként Indiás a legmodernebb felszerelését küldte, hanem azt, ami tulajdonképpen raktárkészletre jó lesz mutatóba, hogy darabra legyen ott.

Tehát nyilván egy modern fegyveres konfliktusban nem ezt fogod. első >> ez amúgy egy átmán tendencia, hogy hogy a az államok nem a legmagasabban képzelt embereiket küldik, és általában nem a a legjobb technológiai háttérre, de most már azért sokszor van saját flottája, saját állománya, amit saját technikai felszereltséggel, amit ilyenkor azért azért a bék fenntartók rendelkezésé tud bocsátani.

Ha már Indiát említetten, ott látszódik, hogy egy egy ezen ellentétes tendencia is, mégpedig abban, hogy az indiai hogy India volt az egyik első ország, amelyik küldött női rendőri békefenntartókat Nyugat-Afrikába, akik megmutatták azt, hogy például a a helyieknek, hogy hogyan, hogyan kell megvédeni magukat, hogyan terjednek a a szexuális út terő betegségek, hogyan lehet például egy családon belül erőszakot jelenteni.

És egyrészt tehát példaképként modellként szolgáltak arra, hogy igen, lehet, hogy például nőként te nem csak egy hagyomajános alá család modellt követsz, hanem lehetsz mondjuk békefenntartó is, lehetsz mondjuk katona, lehetsz mondjuk rendőr részlet mondjuk egy egy nemzetközi akcióban.

És vissza kanyarodva a a kulturális részre, az indiai női békefenntartók sokkal jobban tudtak azonosulni a helyi lakosság kihívásaival, mert amikor a nők elmondták nekik, hogy én reggelte 6 km-t eszek meg a legközelebbi púthoz, hogy hogy legyen víz a család, nem is tudjunk mit inni, akkor azt mondák, hogy jó, akkor világítsuk ki azt a szakaszt, tegyünk oda lámpákat, hogy legalább ott ne üssenek rajtatok, és és ne molesztáljanak benneteket.

És ebben valószínűleg benne van az, hogy Indiában is a nők helyzete nagyon sok területen milyen.

És akkor valóban sok jobban tud azonosulni ezzel a helyzettel, mint mondjuk akár egy indiai férfi, vagy egy mondjuk egy tényleg egy nyugati világból érkező valaki, akinek ez teljesen természetes, hogy perszeát világított utcáink vannak, folyóvíz van.

Egyáltalán miért kéne sétnod a kútig? >> Pontosan.

És és ez a másik szempont, hogy India sokszor nem arra híres, hogy milyen jól működne a a rendőrség, mennyire korrupciómentes lenne minden. viszont mégis azok a rendőrők, akiket ők akiket ők küldtek, mindegy kollégák meséltek, ott is több típusú rendőr van, vannak a helyrendőrök, akik ugye általában a kevéssé képzett inkább problémásnak tudnak lenni, de a központilag képzett rendőri állományuk magasan képzett és borzasztó profi, és őket küldték ezekbe a a a műveletekbe.

Tehát lehetséges az, hogy hogy vannak olyan államok, ahol amúgy problémák vannak, de a békeműveletekben mégis úgymond a legjobb arcukat mutatják, és és azokat a a legjobban képzett, leg professzionálisabb egységeket fogják küldeni, akik akik ebben felmenni fogjuk, vagy vagy például mondok egy másiket, Egyiptom sem feltétlen a legideálisabb emberjogi rendszerrel rendelkezik valószínűleg viszont mégis amikor az az egyiptomi békfenntartóval szemben merültek fel, vádak Egyiptom 10 nappal beszerezte a bizonyítékokat 10 és eljártak és felősségre vták az illető szemét aki 10-20 év böltöt kapott tehát van rá példa azért hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy a hogy hogy az államok ilyen esetekben összefognak és a legjobb arcokat tudják mutatni az ENS ebből ebből a szempontból összegyűjti ezeket ezeket és mint jó gyakorlatot megosztják a többiekkel hogy ők a vez országok lehet hogy amúgy van velünk egy csomó probléma de ebből a szempontból lehetett tanulni >> és hogy nektek is inkább így ezt a módszert kéne és így kéne csinálni ahelyett, hogy a saját >> dogmátok szerint működtök, ami mondjuk láthat nem működik.

Ha már itt tartunk, akkor azért a az ENS-nek voltak azért elhibázott ötletei békefenntartás termésér például ezek a lefegyverzési programok, hogy pénzt adunk a fegyverért, amit elméletileg megsemmisítünk és hatástalanítunk, aztán vagy igen vagy nem.

Meg ugye ezt assiszem a brit katonák emlegették, hogy többet fizettek egy fegyverért, mint amennyibe az a fegyver kerül a fekete piacon.

Tehát, hogy gyakorlatilag fizettek mondjuk 500 dollárt, hogy leadda a fegyvert, amiről majd azán vett még ötöt.

És hogy ez ez egy nem működő dolog volt, hogy ezeket a rendszereket mennyire tudja az ENS javítani vagy figyelni, vagy ezek mennyire esetleg a helyi békefenntartó misszió vezetésének a döntése.

Ez mindig egy nagy dillem, hogy hogy hol húzzuk meg a határt a helyi szempontok szerint, vagy hely helyi szempontok szerint meghozott döntéseknél és a és a és a központnál, mert hogyha mindent összevonulunk és centralizálunk a központba vagy vagy a főparancsnokhoz, akkor lehet, hogy közeleben lesz ahhoz ahhoz a döntéshez intézkedéshez, mint amire amúgy szükség van a terepen.

Ezt ruanda esetén emlegette a fran franciaatiszt, aki visszaemlékezést írt, hogy nagyon meglehető volt neki, hogy a ő ahhoz volt szokva, hogy fordítva működik a dolog, megkérdezik fönn, hogy mire van szükség.

A békefenntartásra meg neked kell mondani, hogy mire van szükség, és megmondják, hogy lesz-e rá a keret. >> Más logika.

Össze kell fogni gyakorlatilag több nemzeti kontingens és azoknak az eltérő érdekeit, perspektíváit, hogy aztán ki tudjanak alakítani valami hasznosat együtt.

Ez néha jól működik, néha kevésbé jól.

A a fontos része viszont az, hogy mivel fél évente évente felülvizsizgálják azt, hogy hogy a misszióra magára van-e szükség, le is van jó esetben lefonják a tapasztalatokat, és utána átformálják egy kicsit a mandátumot annak függvényében, hogy megváltozott-e a helyzet a terepen.

Tehát lehetőség van rá, hogy hogy egy alkalmazkodó módon már csavarjanak egyet azon a feladatkörön, attól függően, hogy hogy menet közben mi merködt fel a a terepen.

Valahol ez nagyon sok időbe telik, vagy rehaíve sok időbe telik, úgyhogy fél évente évente van lehetőség ennek a keresztülvitelére, de ahol nagyon égető szükség van így a Ruandánál erőtve éppen, hogy meg kéne változtatni a mandátumot, hogy a polgárilakosságot is tudjuk védeni.

Hogy 49 napig zajlottak a beszélgetések, tárgyalások, ülések a biztonsági tárgy mire végez sikerült megvalósítani, akkor már ez a a népitás fele megvalósul 100 napos népításról van szó. a felénél döntünk úgy, hogy amúgy lehetne jobban védeni a polgári lakosságot, az egy az egy elhibázott döntés.

Persze a nagyhatalmi alkúk alkúk hiánya volt a háttérben, de ez azért az entrenomán ejtett voltot. >> Ha tetszik ez az epizód, jelezd egy lájkkal, oszd meg másokkal és írd meg a véleményed kommentben.

Ha pedig szeretnéd anyagilag is támogatni a csatornát és a műsort, megtett a szuper köszönettel vagy a tagság révén.

Köszönjük, hogy velünk vagy. >> Igazából így az egész zel kapcsolatban nekem csak az a meglátásom, hogy hogy azzal tudnám összegezni, hogy hát a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

Ezt ezt egy az egyben megvalósítja az ENS.

Maga a mögöttes szándéka az becsülendő és elismerendő. az, hogy megpróbál egy ilyen nemzetek feletti, de mégis egyes nemzetek érdekeit képviselő politikát folytatni, ez mind nagyon rendben van, csak annyira le van fékezve saját maga által, hogy egyszerűen nem tudja hatékony ellátni azt a feladatot, amire létrehozták.

Viszont ha hatékonyabban látná el, akkor meg nem viselkedne máshogy, mint bármelyik megszálló had.

Úgyhogy ez tényleg egy hihetetlenül nehéz dolog, hogy ezt hogy lehet balanszírozni.

És ezt őszintén szerintem ez lehetetlen.

Ezt így nem lehet megcsinálni. >> Az kicsit olyan mint a demokrácia.

Tudjuk, hogy vannak vele problémák, de nem tudunk jobbat kitalálni nála. >> Körülbelül.

Igen. >> Viszont viszont azt is jó látni, hogy az ENS már mennyit tanult a nemzetek szövetségének a a hibáiból.

Tehát már egy csomó olyan dolgot el kellett buknia a nemzetek szövetségének ahhoz, hogy az ENS jöhessen.

Én csak az nagyon merem remélni, hogy hogy az ENSnek nem kell elbukni ahhoz, hogy egy másik nemzeti szervezet jöhessen létre, mert a nemzetek szövetsége bukásakor még nem nagyon voltak ott nukleáris fegyverek, most már azért vannak.

Tehát most már sokkal komolyabb problémák lehetnének még még annál minty másik világháborúban történt.

De remélem, hogy hogy lesz annyi bölcsátás az emberiségben, hogy inkább a reformir irányába megyünk el, hogy hogyan lehetne ebből egy egy még jobban működő szervezetet csinálni, és ésni mondjuk azokat a biokratikus vadhajtásokat, felesleges köröket, ami vagy duplikációkat, amik rendszerben megjelennek.

Miért séreltem aista ilyen térre? egyébként én hozzátenném, hogy az atomfegyverek megjelenése pont, hogy jobban szavatolja a világbékét, mint bármilyen ez beavatkozás. >> Nem biztos, [nevetés] hogy ezzel egyetértek.

Viszont hogyha viszont abb a szempontból igazad lehet, hogyha megnézzük mondjuk az india pakisztán közötti konfliktust, az egy van egy pár békefenntartó.

Viszont ugye az, hogy mind a két fél atomfegyverrel rendelkezik, az oda isett, hogyha voltak háborúk a felek között.

Azt nem tudták eddig. >> Nyilván persze, mert de pont azért, mert senki nem meri használni szerencsére.

Hát ez a végső megoldás szót azt más kontextusban szoktuk használni, de alapvetően az atomfegyver a végső megoldás, amikor már minden opciót kimerítettél, vagy olyan szituáció, hogy az oroszok revolvereznek ezzel rendszeresen, hogy amennyiben Oroszország vereséget szenvedne, nyilván ha Moszkva kapujában állna az ellenség, akkor valószínűleg megnyomnák a gombot, mondván, hogy minden mindegy.

Ugye Maunak volt egy ilyen elborult ötlete, hogy atomháborút kell kirobbantani, mert ők vannak 800 millióan, amerikaiak 150 millióan.

Egyértelmű, kivől fog több maradni? >> Igen, ez egy klasszikus mondata egyébként.

Lehet, hogy mindenki meghal, de 10 millió kínai túlélik. >> Csak ez ugye hrustnak meg Stanleg is már sok volt, tehát azért mindennek van egy határa.

Tehát, hogy azért ez egy nagyon elborult gondolkodás, de valahol igen, az más kérdés, hogy mondjuk a atomfegyverekkel viszont nem fogod rendben tartani mondjuk Afrikának a lázongó törzseit, mert a a fenyegetés szintjét se értik, és azt ezt nem butaságra mondom, vagy hogy műveletlenek lennének, vagy elmaradottak.

Egyszerűen annyira elrugaszkodott az, hogy atomfegyvert vetnél be egy törzsi villongásba hogy >> nincs értelme. >> Irreális.

Egyrészt egyrészt nincs értelme, mert mert ez egy hatalmas kontinens, tehát…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3”

Miről szól ez az epizód: „Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3”?

Ebben a podcast-epizódban, amely a Kéksisakosok témáját boncolgatja, Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek, valamint Hárs András nemzetközi jogi szakértő vesznek részt. Az adásban megvitatják az ENSZ békefenntartó misszióival kapcsolatos félreértéseket és mítoszokat… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezey Bence, Hárs András, Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3”?

Fő témái: békefenntartás, ensz missziók, hadtörténet, nemzetközi jog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért fontosak mégis a békeműveletek? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #3”?

Megjelenés: 2026. 03. 25.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/miert-fontosak-megis-a-bekemuveletek-keksisakosok-mitosz-vs-valosag-3-385b7e6f

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból