TheHistoryGeek

Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2

· PT37M18S

Összefoglaló

Ebben a podcast epizódban hadtörténészek és nemzetközi jogi szakértők beszélgetnek az ENSZ kéksisakos békefenntartó misszióival kapcsolatos félreértésekről és mítoszokról. Megvizsgálják a "kék sisakok" és a fehér járművek szerepét, a missziók rossz megítélésének okait, a…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 03. 18.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Adam Lengyel
Témák
békefenntartás, hadtörténelem, nemzetközi jog, kéksisakosok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rengeteg félreértés és Mtos övezi az Encake sisakos misszióit.

Sokak szerint értelmetlen pénz és időpazarlás, mások szerint a globális elit burkolt elnyomása.

Podcast sorozatunkban ezekről a mítoszokról igyekszünk lerántani a leplet.

Mennyel Ádám és Mezei Bence hadtörténészek Hárs Andrással, az NK nemzetközi jogi tanszék munkatársával beszélgetnek a békefenntartás alapjairól, egyes [zene] missziókról, visszaélésekről, hibákról és tanulságokról.

A sorozat második epizódjában a kéksisak és a fehér eszközök jelentőségéről, sikerekről és kudarcokról, visszaélésekről és állami részvételről beszélgetünk.

És egyébként ilyen szempont nagyon érdekes dolog, és ez szerintem ezt nem szokott annyira fölötni az embereknek, de hogy ugye, hogy mennyire nem is hadseregként működik az béke fenntartó misszió, az egyik ugye ez az ikonikus kék sisak, a másik a minden eszköz hófhérre van mászolva.

Katonai szempontból nagyobb hülyeséget nehéz csinálni, mert a fehér könnyen kiszúrható.

Jó, a hóbaan nem, de hogy Afrikában mondjuk viszonylag ritkán van hó.

És ez a kéksisak is azért nem az áltásról szól, hogy ezek mind arról szólnak, hogy megmutassák, hogy ezek nem megszállóerők, ezek nem kvázi harci alakulatok, hanem hogy ezeknek egy egészen más szerepük van az ország működésében.

Mert kicsit kicsit úgy is gondolhatunk rá egyébként, mint a vöröskeresztes jelzésekre, ugye, hogy az ENS béke fenntartó katona az sérthetetlen, legalábbisnak kéne lennie, mert nem erőszakos céllal van ott, ugye legalábbis remélhetőleg nem azzal a céllal. >> Így van.

És kiváló is a vörös per piacs például a vörös pác és a kék sisak hasonló kátuszban vannak azért a hadiak szempontjából.

Tehát ezeket messziről látható egyértelmű.

Nem nem nem nem nagyon lehet összekeverni mással.

Pont azért, hogy hogy felhívja a harcolófelek figyelmét, hogy mi itt lehetünk a harcokban, de mi nem veszünk benne részt, tehát mi nem vagyunk egy egy legitim katonai célpont, amire lehetne lőni.

Sőt, megfordítva ezt a ezt a logikát, hogyha egy békefantatóra valaki elkezd lövöldözni, bizony háborús bölcsetmény lesz.

Ugye ők nem vehetnék, nem vehetnék részt ezekben a harcokban, nem is nem is vesznek részt benne, nem is azok, hogy hogy ott lövöldözzenek. hogy a fegyverhasználatod az a BKFatás egyik legfontosabb alapel a korlátozott fegyverhasználat.

Tehát ők nem azért mennek oda, hogy ott lövöldözzenek kényükre, kedvükre, hanem azért, hogy megvédjék egyrészt magukat, kettő a polgári lakosságot.

De megértem ez is egy evolúció volt, mert először amikor az első békeművetet hétrejöttek nagyon szív nagyon szoros önvédelmi céllal használta csepedéket.

Tehát csak a hogyha idéző rájuk lőttek, akkor viszonohatják a tüzet, de hogy akkor is próbálnak nem életfontosságú szervrel lőni.

És később a 90-es évek közepén 94-ben Ruandában, amikor végig kell nézzék, hogy hogy a helyi lakosságot, hogy mészárolják le, és nekik nem volt kezdetben arra mandátuk, hogy hogy fegyvert alkalmazzanak a helyi lakosság védelmében, az az a az az a borzasztó trauma, ami algatett, hogy kibővítsék ezt a mandátumot, és most már sokkal szélesebb körben lehet a polgári lakosságvédelmi érdekében fegyvert használni.

Látják a problémákat és kijavítják.

Csak sajnos néha azért tragédia kell hozzá. >> Nyilván meg ugye ez a korai dolog ez ugye arról is szól, hogy hát nyilván ha rád lőnek, viszonohatod a tüzet, csak hát hogy tudod megvédeni úgy a civileket, hogy esetleg nem használhatod azt a lőfegy és annál erősebb eszközöd nincs, mert hogyha valaki el akarja vinni a civileket mint Ruandába, mint Srebrenyicába, úgy, hogy ott vannak a kék sizsakosok fizikailag, akkor tényleg csak a fegyver marad, mint eszköz, amit használhatsz. illetve a másik ilyen érdekesség vagy probléma talán ezzel ugye, hogy nyilván a hadi jog alapvetően állami hadi iselőfelekkel szemben íródott és határozza meg magát és általában amikor az bajba kerül, általában amikor ilyen gondok vannak, akkor nem állami hadiselőféllel találják szembe magunkat lázadó csoporttal, terrorista szervezettel, felkelőkkel, egyebekkel, akiket ugye meg egyáltalán nem érdekli a kék sisak, a vöröskereszt, bármilyen más jelzés.

Most itt lehetne akár példa ugye a ha jól emlékszem akkor az is Kongóban volt, amikor brit missziót raboltak el egy felkelő csoportnál, de ugye akár Magadisuba is, amikor a mentőakcióban részt vettek a az ENS csapatok, hogy gyakorlatilag egy olyan félről van szó, aki már eddig is rájuk lőtt, eddig is tüzet nyitott rájuk, akkor miért ne viszono?

Itt szerintem két dologra ezért érdemes külön választani.

Az egyik az, hogy a nemzetközi fegyveres konfliktusokra is azért van egy egy genfi, a genfyezmények második kiegészítő jegyzőkönyve, amit ilyenkor alkalmazni tudunk.

De most nyilván ugye ez is elsősorban államokat köt, mert egy nemzetközi szerződés kiegészítő jegyzőkönben lesz, de azért szokásjogi úton van számos olyan rendelkezése, ami ami mindenkit köt és azért azt tudjuk, hogy ha egy felkerő csoport éppen nem képezte ki magát a genfézekből és kiegészítő jegyzőkönyveikből, attól még a hogyha hogyha annak van szolgálási kötőreje, akkor még mindzetközi norma költeni fogja őket. >> Hát ugye a jog nem ismerete nem mentesít a hatályalet. >> Pontosan.

A másik pedig az, hogy azért nemzetközi bűncselekményeknél az univerzális joghatóság elve alapján gyakorlatilag bárki, aki elkapja ezeket, eljárhat velük szemben.

De hát hogyha idézőben nem is érdekli őt a a nemzetközi jog, attól még lehet, hogy a a botrosz végén fog állni a végén, mert mert le fog rá sújtani, el fognak tudni járni vele szemben, akárogyha egy egy gerilla vezérként például iskolú gyerekekkel szemben őket m besorozza egy egy zsosseregba gyerekkatonának, ugye pont erről szólt például a az on ügy, amikor Ugandában a a A helyi vezér, ez az úrási szervezete nevű kicsit ilyen vallásos, szélsőséges szervezet volt, aki aki besarozta például a gyermeket, annákat elkurcolta a nőket, aztán kiadta őket hadizsgátinak a saját harcosainak.

Ott is többel hivatkoztak arra, hogy ott gyerek volt.

Ő is ebben a rendszerben nőtt fel, nem ismert mást, nem tudta azt, hogy ezt nem nem fogadjuk el, nem számít.

Tehát hogyha hogyha elkövti ezeket a cselekményeket, nem tudod a gfegyezmények sérülni, akkor is felelősségre vondjuk, mert ezek olyan normák, amikről egy tudni kell.

Kettő jelentős részük azért általános erkölcsi szabályokon alakulnak, amik minden társadnak a a sajátjai.

Tehát nem lehet azt mondani, hogy van olyan társadalom amúgy, ahol a 8-10 év vagy 12 éves gyerekeket be lehet sorozni katonának, vagy ahol a a nőszolgasorban kell tartani.

Azért érezzük, tehát érezzük magunkban is, hogy ez hogy ez hogy hogy ez nem jó, hogy ez hogy ez nem elég.

Másrészről ugye az állam maga azért ezeket legtöbb esetben elfogadja.

Tehát az a a genfegyezmények azért igencsak univerzálisak.

Hogyha csak a négy nagy genfegyezményt nézzük, az szinte minden ország elfogadta a világon.

Pont a második kiegésző jegyzők az egy kicsit kevesebb.

Valamivel kevesebb állam van, aki aki ezt ratifikálta, de a főszabályok azért megvannak, és azok közösek. >> És akkor egy másik, ami most eszembe jutott erre, hogy egyébként szem a békentum misszióknak van egy nagyon rossz megítélése, tehát hogy általában a kudarcokra emlékszünk.

Most mi is sokat emlegettük, ugye szomáliát, srebrenyicát, akár Afrikába a kudarcokat, haitit, amit nem sikerül soha rendbe hozni, mert miodoljutnak addigra mindig van valami.

De érdekes, hogy a Rand Corporationnek volt 2005-ben például egy tanulmánya, amikor az amerikai és az ENS nemzetépítést hasonlították össze, mondjuk például azt hozták ki, hogy kettőből három bék misszió, az gyakorlatilag sikerrel végződik és eléri a célját.

És az ENS a nemzetiépítésben is hatékonyabb, merthogy azért ők egy olyan 70%-os hatékonyságot összehoznak.

Az Egyesült Államoknak meg egy jó indulatal 50%-os sikerátája van. 2005-ről beszélünk, tehát hogy Afganisztán még nem siker, Irak még nem siker, de hogy mással is próbálkoz USA, nem csak itt.

Hogy miért van a miért lehet az, hogy az ENS békefenntartásnak van egy ilyen negatív megítélése, mint a sikeresség szempontjából? >> Hát ez egy ez egy nagyon jó kérdés. és nem lehet gyorsan válaszolni vagy röviden válaszolni inkább néhány szempontot mondanék ami ami ami amihez kell az egyik az hogy mit tartunk sikernek tehát például egy egy kifejezetten sikeresnek számító művelet volt Szutánban, amit a Dodin népítás után hoztak létre, hogy ott mondjuk stabilizálják a térséget, újabb népítás ne kövessenek el.

Ez egy nagyon sikeres művelet volt. 2020 decemberében azt mondták, hogy hát köszönjük szépen, nagyjából hely helyre jött a helyzet, meg is bukott a a diktátor, aki ezt az egészet elkövető állási rendszer 19-ben megbukik.

Nincs szükségünk békefenntartókra.

Ez szép és jó, de azt látjuk, hogy 2023-ban három négy évvel később kit a polgárháború, és újra Darkfoodban ott vannak a a azok az elemek, akik a a kormánnyal szemben követnek el hárós bűncselekményeket, ember bűncselekményeket, hogy népítás kötnek el-e, az még nem biztos, de van esély.

Akkor egy sikeres művelet volt néhány évig igen aztán ment értitek a a problémát, hogy húzod meg a sikerhatárát kötöd egy egy évhez, egy dátumhoz, egy évszámhoz?

Elefántparti hallgatóim voltak.

Az elefántparati művelet a az is az egyik legsikeresebb még tartja.

Valóban sikerült végül biztosítani a demokratikus átmenet, de a saját hallgatóim, akik akik ezt a bőrük tapasztalták, mert ebben a rendszerben nőttek fel, azt mondták, hogy amúgy ők is megosztották. mindigük azt mondta, hogy hogy a a ez túl sokáig maradt, tehát hogy miért miért nem adta át, miért nem készítette velük gyorsabban hamarabb a saját kormányunkat, vezetésünket arra, hogy ők vegyék á hátt a gyakult a másik viszont azt mondta, hogy az habár sokáig volt ott, mégsem tettek áget.

Tehát ha már ott voltak, ha már ennyien voltak, akár többet is tettek volna.

És talán ebben látszódik leginkább az a fajta fokozott elvárás, vagy irreális elvárás, amit az ENS szemben támasztanak, hogy itt az ENS miért nem old meg mindent?

Tehát mintogyha egy ilyen univerzális, nem tudom tisztítószer lenne, ami úgy minden foltot kimos, minden problémát megold, minden helyzetre tudja a választ.

Nem így működik. >> Meg hát nyilván a békefartók egy csomó problémát nem oldhatnak meg. teszem azt.

Van egy olyan kormány, ami ellen mondjuk van egy felkelése, valami elcsalt választás, korrupció satöbbi.

Odaküldhetem én az ENSBK fenntartókat, de hogy ők ezeket a problémákat, ezek intézményi problémák, ezeket ők nem fogják tudni megoldani.

Ők arra lesznek képesek, hogy mondjuk szavatolják azt, hogy lehetőleg ne legyen egy olyan véres polgárháború, mint Ruandába, >> vagy mint akár Jugoszláviába.

Nyilván intézményi problémákat nem nekik kell megoldani.

És ezt és ezt ezt nem vártod el.

Nem univerzális öblítő az ENEA, hogy majd mindent megold. >> Meg ugye hát ilyen szempontból ugye ez a hogy mérjük ez amikor az Egyesült Állam a Irakból kivonult, akkor Irak egy stabil országnak tűnt másfél évvel később viszont gyakorlatilag az Iszlám Állam félirakot elfoglalta.

Úgyhogy hogy kiderült, hogy milyen visszaélések vannak a hadseregben, milyen problémák, milyen korrupció, mik az mik a gondok. hogy akkor például ez egy sikeres nemzetépítés vagy egy nem sikeres, merthogy végül is ők egy stabil országot hagytak ott.

Az, hogy aztán mit csinált a kormányz és az Obama kormány pont azt mondta, hogy hát bocs, az nem a mi hatáskörünk, >> hogyha mondjuk csak a csak a sikeresetott műveleteket nézzük, mit tudnak elérni például segítenek a a szomszédos államokkal való határmegállapításból, ami egy nagyon nagy konfliktus forrás lehet, ha ezt >> tehát Afrikában ugye a vonalzóval húzott határok kontinensén ez >> Így van.

Tehát az a az már sikeres lehet.

Segítenek abban, hogy például a fegyveres konfliktus miatt elvándorolni kényszerült menekülteket vissza visszasegítsék az országba.

Ez egy ez egy borzasztó klassz dolog.

Libériában például körülbül neyed millió embert sikerült vissza visszahívni, vissza a a visszatérés lehetőségét biztosítani számukra, vagy például a különböző fegyveres csoportokat lefegyverezni, és azt a fegyvert átadni az állami hatóságnak, hogy az újonnak felálló rendőrség, csendőrség, katonaságnak legyenek eszközei arra, hogyha elfolyna a helyzet, akkor fel tudjanak lépni.

Vagy vagy vagy például amibe akár még a a magyar bék fenntartók is aktívan tudnak részt venni. infrastruktúrafejlesztés ugye humanitárusiek szétosztásra megszün segíteni megszüntetni az é az az éhinséget összeköti őket például olyan szakosított intézményekkel akik segítenek nyugat-afrikában például volt egy borzasztó brutális ebola járván az egészségügyi világszervezet nagy mértékben segített részben békettartói részvétellelés hogy azokat a járványintézkedéseket végre tudják hajtani egy olyan országban, ami éppen akkor lábadozott egy fegyverkonfliktus után vagy például egy élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezet egy fauval való együttműködést be tudnak biztosítani, ahol elmondják, hogy ezen a térségen mit lenne érdemes tervezzteni, ami ellenáll mondjuk a klímaváltozásnak meg a sáskárnak meg a satöbbinek.

Tehát sok olyan láthatatlan intézkedés is van, ami nagyon hasznos az állam számára, megerősíti az államot, még hogyha később egy bogárháború ki is tölt, de már jobb helyzetben lesz az ország, de ezek nem látványosak, nem hangosak, nem értesülünk róluk.

Az ENSnek épp az egyik tragédiája, hogy hogy amit csinál, arra senki nem kíváncsi. viszont, hogyha csinál valamit és az nem jó sül rá, vagy nem tud valamit csinálni, akkor mindenki két kézzel az a az ENSE mutogat, hogy na tessék, ez megint nem volt hatékony.

Tehát egy kicsit eg szélmalom harc, amibe a zens nehezen jöhet ki jól csak úgy tudjuk orvosolni, hogyha hát érdekesen megnézzük és elméedünkben az mit csinál és mivel foglalkozik, mert akkor látjuk, hogy amúgy nagyon komoly munkát végeznek ezen a ezen a térségben.

És persze nem állítom, hogy ezen ez tökéletes.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2”

Miről szól ez az epizód: „Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2”?

Ebben a podcast epizódban hadtörténészek és nemzetközi jogi szakértők beszélgetnek az ENSZ kéksisakos békefenntartó misszióival kapcsolatos félreértésekről és mítoszokról. Megvizsgálják a "kék sisakok" és a fehér járművek szerepét, a missziók rossz megítélésének okait, a… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2”?

Fő témái: békefenntartás, hadtörténelem, nemzetközi jog, kéksisakosok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rossz PR? | Kéksisakosok - Mítosz vs Valóság #2”?

Megjelenés: 2026. 03. 18.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/rossz-pr-keksisakosok-mitosz-vs-valosag-2-7798780c

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból