TT Extra

⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!

· PT59M5S

Összefoglaló

A TT Extra ezen adásában a házigazdák a labdarúgó-világbajnokság döntőjét és az elmúlt több mint egy hónap történéseit összegezték. Kiemelték Spanyolország győzelmét, Ferrán Torres hőstettét, és a döntő forgatókönyvét, ahol a szervezettség legyőzte a káoszt. Érintették Argentína…

Röviden

Műsor
TT Extra
Megjelenés
2026. 07. 20.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Baumstark Tibor, Haraszti Ádám, Bognár Domokos
Témák
labdarúgó-világbajnokság, futball
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem utoljára, de a világbajnokság alatt ez az utolsó adás, ami itt készül a teljes terjedelemben.

Úgyhogy pont ezért hárman gyűltünk ma össze.

Itt van Ádi is, itt van Tibi is, és hát megpróbáljuk összegezni azt, amit láttunk az elmúlt több mint egy hónapban, mert hogy több mint egy hónap volt ez a világbajnokság.

Beszélünk majd az árnyoldalairól megint, de nyilván [zene] inkább azt próbáljuk kiemelni, hogy mi az, ami nagyon tetszett ebben a világbajnokságban, mert biztos vagyok benne, hogy Tibinek is, Ádinak is van olyan dolog, ami ami úgy kiemelkedően pozitív volt.

Talán mondanom sem kell, hogy nekem mi az. 2010 után újra világbajnok Spanyolország.

Fölkerült a második csillag a címer fölé, ami itt nekem még nincsen sajnos, de most már a spanyolok ezzel büszkélkedhetnek.

Nagyon hasonló körülmények között, mint ahogyan Inesta Dél-Afrikában berúgta a győztes gólt a hosszabbításban.

Itt ugye Ferrán Torres volt tegnap a hős.

Hogyan interpretáltátok ezt a döntőt?

Mert nekem vannak nagyon határozott irányvonalaim, ami mentén ezt a spanyol válogatottat meg az egész döntőt értékelném.

De kíváncsi vagyok, hogy nektek mi az, amit amit mondjuk így címlapra tennétek, hogyha nemzeti sport főszerkesztők lennétek. >> [horkantás] >> Hát szerintem jó, ezt mondjuk a végén nem vágtam [nevetés] ezt a félmondatot, >> de azt hiszem, hogy a legjobban az írja le, nagyon sok irányból lehet közelíteni.

Tök jó az, amit mondtál, hogy hasonló volt a forgatókönyv a 2010-eshez.

Ott egy szerintem nagyjából azonos megközelítéssel találkoztunk a hollandok részéről, akik fizikálisan próbálták legyőzni az akkor nagyon technikás és szervezett spanyol válogatottat, de itt is szerintem a lényeg az ez, és ez írja le a legjobban azt, hogy mit láttunk.

A szervezettség legyőzte a káoszt.

Így is fogalmazhattunk, meg úgy is, hogyha nagyon azt akarja valaki kihangsúlyozni ebből a döntőből, hogy mennyire sikerült leszedni a pályáról Messit, akkor talán azt is mondhatjuk, ugye azért nem feltétlenül a spanyolok szedték le a pályáról Messit, hanem Lionel Scallon egy kicsit ezzel a hozzáállással, amit az argentí válogatott produkált, ami persze alapvetően teljesen érthető ez ellen a spanyol válogatott ellen, meg az alapján is érthető valamelyest, amit láthattunk az argentinoktól ezen a világbajnokságon, meg akár az előzőn is, vagy az utóbbi években folyamatosan, de közben meg hasonló érzésem van egy kicsit, mint a franciákkal, ugye ott az elődöntőben, hogyha megnézzük, hogy milyen játékosok alkotják ezt az argentin csapatot, akkor biztos, hogy csak így van esélyük egy spanyol válogatott ellen.

De mondom, tehát összességében azért én nem kárhoztatnám őket alapvetően ezért a felfogásért, de azért azt biztos, hogy túltolták.

És ebből a szempontból meg elég csak tényleg Paredesnek itt az álmok futását megnézni hogy azért ennél van több ebben az argenti válogatotban szerintem, mint amit láttunk tőlük ezen a VB döntőn.

Összességében meg viszont amit az elmúlt években tényleg Skalon irányítás alatt láttunk az argentin csapattól, azért meg nyilván csak az elismerés hangján lehet beszélni róluk, azért ez a VB döntő így ebben a formában nagy csalódás volt. >> Tudott volna mást játszani Argentína?

Kicsit az jutott eszem is, hogy hogy ugye nagyjából ugyanez volt a garnitúra. 11-ből nyolc játékos a Katari VB döntőben is kezdett ebből az argentí válogatottból, és minthogyha itt a fáradtság is fölütötte volna a fejét.

Tehát, hogy Scaloni azt mondta, hogy azért az a józan parasztész határain túlesne, hogyha Argentína megpróbálna ráadásul egy sétáló Messivel ugye nekirontani ennek a spanyol válogatottnak. >> Én megengedő vagyok.

Tehát a amit Ádi mondott, azzal kapcsolatban sok mindent hasonlóan látok.

Tehát, hogy egyetértek abban, hogy mi volt ez a megközelítés, meg hogy hogyan dolgozott Scallone itt az évei alatt az argentin válogatottnál.

De én nekem az az érzésem ezzel kapcsolatban, hogy nem nagyon volt más esélye.

Tehát azt húzta Scaloni, amit meghúzhatott és ezzel a taktikával akár még eredményes is lehetett volna.

Tehát itt azért tök egyértelmű volt, főleg a 10 emberrel játszó argentinoknál, hogy már egyértelműen arra játszottak, hogy valahogy kihúzzák és esetleg 11-esekkel, vagy esetleg egy olyan góllal, ami a végén ott a nagy hajtásban, a felborult pályán már összejöhet Argentinának, valamilyen eredményt érinének el.

De összességében én azt gondolom, hogy hogy maximalizálták azokat az esélyeket az argentinok, amik itt egyáltalán rendelkezésükre álltak.

Ugye érdemes egy kicsit szerintem szemezgetni azokból a véleményekből, amik a az argenentin, illetve a spanyol sajtóban, vagy bárhol máshol napvilágot láttak.

Ugye nagyon sok helyen az volt a narratíva, és szerintem ezzel azért nehéz nem egyetérteni, hogy győzött a foci.

Tehát az az nyert, ami itt, amiről valójában ez a játék úgy igazán szól.

De Gabrielom már Batisának a mondatai szerintem tűélesen megmutatják azt, hogy pontosan itt miről volt szó az argentinoknál és ő azt mondta, hogy azt hozták ezek az argentí játékosok, amit ebben a helyzetben el lehetett várni tőlük, a szívükkel játszottak. >> [torokköszörülés] >> Az, hogy ez hova vezetett, az az egy más kérdés volt.

És akkor majd itt belemehetünk abba, hogy szerintem ennek az egész döntőnek az egyik kulcskérdése az volt, hogy milyen lesz a játékvezetés, és mennyire lesz az megengedő.

Az, hogy Vincic 22 emberrel szerette volna befejezni ezt a döntőt, szerintem egyértelműen Scalloni és az argentin stílus kezére játszott. >> Azt alátámaszthatjuk, azt hiszem, teljes mértékben, mert azért itt voltak már az olyan dolgok az argentini játékosok részéről, amelyek nem feltétlenül voltak méltatóak. mondjuk ennek a mérkőzésnek a rangjához meg ennek a két csapatnak minőségéhez azért van csak igazából hiányérzetem, mert tényleg magasztalhatjuk az egekcinának a munká az elmúlt években, de hogy itt most azért nem volt egy olyan ötlet sem tőle gyakorlatilag ebben a döntőben, amire azt tudtad volna mondani, hogy na oké, ezért megérte meg akkor tök jó, hogy itt vannak az argentinok és bejutottak ebbe a fináléba, mert azzal maximálisan egyet tudok érteni, hogy sok más esély azért tényleg gyakorlatilag senkinek nem volt ezen a világbajnokságon ez ellen a spanyol válogatott ellen minton, hogy valami ilyesmivel próbálkozzon.

Csak nem azért ülsz ott a kispadon, hogy mégis próbálj valamit hozzátenni.

És ha még a meccs elején ezt mondod, oké, de azért szerintem az kiderült már az első félidőben, hogy ez az argenti válogatott ebben a formában nagyon kevés lesz.

És mondjuk lehozni úgy a világbaj önöki döntőt, hogy Lautaro Martinez egy másodpercig nem kap lehetőséget ebben a csapatban, az megint elmond valamit erről az egészről.

Amúgy ott csúszott szerintem hiba a dologba, mármint a játékvezetés per szabálytalanságok témakörben, hogy amúgy összességében én azt éreztem az egész VB alatt, hogy a leginkább megfélemlítésre vagy a megfélemlítés céljával történő szabálytalanságok szinte mindig kontroll alatt voltak.

És ez az egyetlen tényleg nulla IQval történő megmozdulás, amivel Enzo Fernandez ugye még egy emberrel csökkentette az argentin létszámot, ez húzta itt keresztül a számításokat, mert azért van különbség aközött, hogy egy csapat elveszti a fejét és egyre másra csúszik oda páros lábbal az ellenfélnek.

Meg van különbség aközött, hogy jól átgondoltan, előre eltervezetten valaki óvatosan tarkon könyökli az ellenfelét úgy, hogy tudja, hogy ez határeset, és hogyha a játékvezető olyan felfog olyan felfogással vezeti a meccset, akkor nem fogja érte még csak sárga lappal sem jutalmazni.

És mondom, ez itt a döntőben is összejött, tehát hogy ez teljesen tudatos volt azt az egyetlen pillanatot kivéve.

Én nem vinném csak ebbe az irányba.

Nagyon-nagyon lényeges ez a faktor, amiről beszélünk.

Meg meg ezt a megközelítést azt szerintem egyáltalán nem lehet kiverni a képletből akkor, amikor azt próbáljuk megfejteni, hogy itt mik voltak a [torokköszörülés] döntő jelentőségűek ebben a ebben a döntőben, nem ezen a meccsen.

De legalább ekkora szerepe volt abban.

És itt visszautalok arra, amit az elején mondtál, hogy ez azért nagyjából hasonló argentin válogatott volt. azért a minőségből rengeteget elvesz, hogyha a két első számú belső védőd az kiesik sérülés miatt, vagy nem tudja végigjátszani Cristian Romero, és még annál korábban az első félidő végén le kell cserélned Lisandro Martinezt, akire gyakorlatilag egy taktikát építesz, mégha nem is egy túl szépet vagy látványosat, de lényegében abból a hátsó sorból Lentra Martinez volt az egyetlen olyan játékos, aki képes volt olyan hosszú labdákat magasan előrerúgni, amikből esetleg lehetett volna kezdeni valamit az argentini játékosoknak.

Azzal, hogy ő kikerült a képletből, azzal szerintem egy még inkább kényszerpályán mozgó argentin válogatottat láthattunk, ahol még inkább erre a fizikalitásra, erre a párharcerősségre kellett építeni.

Ez következik egyébként Otamendi és Lisandro Martinez közötti különbségekből.

Én nem értettem azt egyébként, hogy miért nem szeni.

Volt az, aki akiben gondolkodott első körben.

De nem [torokköszörülés] akarok persze itt skalolni kritikákba átmenni, mert nyilvánvalóan ők látták a az erőlét, dinamikát, azt, hogy hogy mire van pontosan szükség.

Csak szerintem hibás az a megközelítés, hogyha csak arra vezetjük vissza itt a két csapat közötti különbséget, hogy milyen volt a felfogása akár játékvezetői szempontból ennek a meccsnek, vagy a megközelítés az argentinok részéről, mert mondom, egy pillanatig nem vitatom azt, amit amit állítatok, csak szerintem ennek, hogy a tengely az teljesen eltűnt az argentinoknál egy egy bizonyos ponton túl, ez fájdalmasabb volt még még annál is, mintogy hogy Enzo Fernandz a 93. percben kiállította, >> de egy tehát, hogy se itt sehol sehol nem az ellenfél múlt, hogy a spanyolok ellen mi történik.

És én is csomószor szeretem azt mondani kieséses tornákon, a kieséses szakaszban már, hogy tulajdonképpen ilyen erősségű csapatoknál, mint akik a top négyben voltak, momentumok döntenek, a szerencse is faktorként közrejátszik, és hogy bármi megtörténhet.

De a spanyolok meccsén, mint látjuk, nem történhet meg bármi.

Tehát, hogy itt fejre is állhattak. >> Igazából egyébként ha megnézed, bocsánat, tényleg itt akár a két elődöntőt is, de itt a döntőben sem hiszem, hogy itt most bárkinek a szerencsére kéne panaszkodnia, vagy de azt tegyük hozzá, bocsánat, hogy ebben tök igaza van Tibinek, tehát hogy azért Argentínának sokat nem adott a gép ebben a döntőben ebből a szempontból.

Tehát ami rosszul elsületett, az nagyjából el is sült náluk.

És ebben a Car Paradesnek a hülyeségei is benne vannak, meg Enzo Fernandeznek a marhasága is ott a mérkőzés végén, de hogy összességében meg nyilván szerintem itt egyik meccsel kapcsolatban sem, ami a döntős szereplőkről meg aztán az aranyérem sorsáról döntött, nem fogjuk azt mondani, hogy itt most ez alapvetően azért a szerencsém múlott volna, mertogy összességében meg teljesen feleredmény született.

Igen, ráadásul egy olyan spanyol válogatottal, amelyik szerintem jobban hasonlít a 18-as meg 22-es VBN látottakra, mint a 24-ben EB győztesre.

És ezt csak azért mondom, mert ugye nagyon sokszor volt az kritika Dela Fuente felé, illetve a spanyol keretösszetétel felé, hogy nincsen valódi csatára a csapatnak.

Ugye volt még egy olyan időszak, amikor azt mondták, hogy vagy azt mondtuk, hogy túl lassan járatja a labdát Spanyolország, és ez teljesen steril már a Guardiola féle Barcához hasonló vagy nem céltalan labdajáratás.

Nyilván most megint előkerült az, hogy a céltalan labdajáratás az egyben védekezés is, tehát hogy amíg nálad van a labda, addig veled az ellenfél nem tud mit kezdeni.

És ugyanez volt ezen a VB-n a helyzet, csak az elődöntőben jött ugye egy elképesztően buta dinszabálytalanság.

Nem ment egyik párvajuk sem végül ugye 11-esekig vagy hosszabbításig. 18-ban ugye az oroszok ellen volt tizipárbaj, és Katarban meg a marokkóiak ellen jött ez össze.

Tehát, hogy ez a spanyol válogatott, ez nem ugyanaz, mint az EB-n, ahol a tényleg kiugróan teljesítő Yamal meg a szintén ilyen ficánkolós, folytoncselezgetős Nico Williamssel egy jóval látványosabb játék volt.

Nem volt látványos, de megint kikezdhetetlenek voltak a spanyolok.

De ebben egy kicsit szerintem benne van azért akár ennek a világbajnokságnak a lebonyolítása, és azért ahány meccset kellett játszaniuk, amilyen körülmények között, amennyi utazás, tehát azért Laminia már se úgy nézett ki feltétlenül ebben a döntőben, mint aki élete frissességével futballozik, és főleg ott a meccs elén mondjuk a kihagyott helyzet, vagy egy-két más megmozdulásra is azért mutatta azt, hogy nincsen feltétlenül sem top formában.

Az, hogy Nico Williams ugye csak a végén tudott beszállni, az is elmond egy picit az ő állapotáról is sok mindent.

Meg az jutott még eszembe egyébként, bocsánat meg itt az előző dologgal kapcsolatban, amiket Tibi is mondott az Argentinon kapcsán, hogy azért ugye itt a belső védők kiválása is rámutatott arra, meg aztán amilyen cseréket kellett végrehajtani a Scalloninak, hogy azért ez az argentí válogatott rendesen kimaxolta itt az utóbbi években azt, ami ebben a generációban volt, mert akár egy-egy ilyen sérülés is már végzetes problémákat tudott okozni az argenti csapatnak.

És egy picit érzek ilyen hasonlóságokat mondjuk a magyar válogatottal kapcsolatban, hogyha megvan mindenki a legjobb játékosok közül, akkor nagyon nagy dolgokra képes, és hogyha egy-két fogas kerék már kiesik, akkor azért az végzetes problémát tud jelenteni az ő számukra.

És egy picit ebből is láttunk kizelítőt itt ebben a döntőben.

De meg visszatérve arra, amit mondtál itt a spanyolokkal kapcsolatban, abszolút igen, egy kicsit kellett nekik is azért szerintem itt gazdálkodniuk valóban a saját erejükkel, saját értékeikkel már ebben a döntőben is, de közben meg akkor amilyen cseréket be tudott mutatni.

Ugye Deoente itt a Hajrában, akár a hosszabbításban is, az meg megmutatta azt, hogy nekik mennyivel mélyebb azért a merítési lehetőségük, és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!”

Miről szól ez az epizód: „⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!”?

A TT Extra ezen adásában a házigazdák a labdarúgó-világbajnokság döntőjét és az elmúlt több mint egy hónap történéseit összegezték. Kiemelték Spanyolország győzelmét, Ferrán Torres hőstettét, és a döntő forgatókönyvét, ahol a szervezettség legyőzte a káoszt. Érintették Argentína… Az epizód a TT Extra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Baumstark Tibor, Haraszti Ádám, Bognár Domokos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!”?

Fő témái: labdarúgó-világbajnokság, futball.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „⚽️ A rendszer legyőzte a káoszt!”?

Megjelenés: 2026. 07. 20.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tt-extra/a-rendszer-legyozte-a-kaoszt-edaa4bfd

Több epizód a TT Extra-ből