Zártosztály - 241 - Rendszer választás
· PT1H1M17SÖsszefoglaló
Ebben az epizódban Charles betöltötte az 50. életévét, ami apropóul szolgált a technológiai témák megvitatásához. A beszélgetés érinti a digitális oktatás jövőjét, ahol az AI segítheti a házi feladatok elkészítését, valamint az Amazon gyermekmunkával kapcsolatos gyakorlatát. Szó…
Röviden
- Műsor
- Zártosztály Podcast
- Megjelenés
- 2026. 04. 20.
- Hossz
- 1 óra 1 perc
- Szereplők, említett nevek
- Orbán Viktor, Magyar Péter, Mark Zuckerberg, Charles Tatler
- Témák
- technológia, digitális oktatás, mesterséges intelligencia, gyermekmunka
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Charles 50: Rendszer-váltás és kapuzárási Linux 0:02:23 – Digitalizált oktatás: A jövő vagy a vég? 0:07:35 – Francia kap
- — Euro-Office: Sárgább, savanyúbb, de a mienk! 0:17:04 – Outlook az űrben: Microsoft a hold körül 0:19:34 – Copilot-mentes
- — Barát a négyzeten: Zuckerberg az AI-haver 0:25:49 – Amazon: Gyerek-robotolás a raktárban 0:29:01 – Lopózó robotok: Halka
- — Spotify könyvek: szinkronolvasás 0:43:15 – RIP 486-os Linux: Megszűnik a támogatás 0:46:48 – Fontos Doom: Betűkészlet am
- — Kukázás mesterfokon: Digitális hulladékvadászat 0:58:45 – Megszűnik a Patreon? (Válság és túlélés)
Ebben az epizódban
Túl vagyunk a nagy héten. >> Aha. >> Meg most már egy nagy héten is túl vagyunk azóta. >> Ühüm. >> Nem tudom, olvastál-e róla az újságban. >> Nem, nem.
Mesélj róla nyugodtan, hogy >> nagy dolgok történtek a héten.
Abban nincsen semmi új. >> Ennyi.
Ambulenceem van applóz helyett.
Gond majd bevágom az alma együttestől.
Letagad 10et és még így is sok marad.
Jaj, de [ __ ] öreg vagy. >> Csak a Fidesz a biztos választás című nót?
A ja nem, nem, nem. >> Na most már ne rugdossuk. >> Jól van, >> mert még fölébred, >> mint a ez a húsvét, az is arról szólt, nem, hogy a kijött a barlangjából, rossz idő volt és visszament, vagy mint, hogy >> valami olyasmi.
Valahova ment. >> Mertek én hozzá.
Kék a fázis. >> Akkor is a mennybe mész. >> Hova menjek be? >> Menjünk be az adásba.
Boldog új évet kívánunk minden kedves hallgatónknak.
Ez itt a zártosztály podcast 241. adása. >> A mikrofonoknál >> Charles Tatler és >> Isti. >> Adásunk felvételének napján 2026.
És szerintem ennyit elég is a politikáról, mert most kiválható már úgy is mindenki unalma unja. >> Mindenki politikus lett hirtelen, és mindenki nagyon szakért, >> és mindenki megmondta előre. >> Na, én biztos nem.
Tehát én én én vagyok az egyetlen, aki vállalom.
Én az utolsó pillanatig görcsberándult gyomorral néztem.
Amikor a 3%-os izé feldolgozottság volt, akkor lefőtt a kávé.
Na hát ugye innentől jönnek majd a reformok, és igazából én innentől el is eveznék erről, és kizárólag a világ eseményeire fókuszálnék.
Méghozzá azzal kezdeném, hogy ugye jönnek a reformok és akkor a reformok és a digitalizáció és a az az újdonságok.
Esetleg utolérhetjük a svédeket, akik 2009-ben már kivezették az iskolákból a könyveket.
A nálunk is a gyerek iskolájában van iPad policy, tehát hogy megvan, hogy milyen kézt kell rárakni, hogy milyen biztonsági beállítások kellenek, hogy legyenek, és hogy mit használhat ugye amikor jegyzetelni, vagy ugye a kötelező könyveket, a kötelező olvasmányokat meg ilyeneket, azt ugye a iPadre rakják ki.
Meg van adva, hogy melyik generációtól elfogadott, tehát hogy milyen hardware kell lenni minimumnak.
Nem nagy vasizd az, csak éppen, hogy pussol rajta a legújabb iOS, tehát ez a ez a minimum követelmény. >> És ha nincs-je, akkor adnak neki, >> nem adnak neki, de nem használják. >> Ja, oké.
Tehát van rá lehetőség, de nem. egyébként lehet, hogy nem nem járnak rosszul, mert 15 év után a svédek úgy döntöttek, hogy a következő években hozzák vissza a papíralapú könyveket, mert valahogy nem ugyanúgy megy be a képernyőről az ember fejébe a tartalom, mint a papíról.
Hozzátenném, nem tudom, hogy te még találkoztál-e a gyermeked iskolatáskájával itthon. >> Itt ugyanazt csinálja.
Van szekrénye, csak utálja a szekrényét, hogy izé van.
És egy gyerekem ahogy lép, az gyakorlatilag a föld, tehát a kettő okoz árapá jelenséget.
A gyerekem táskája meg a Hold.
Ez a kettő. >> Na hát igen, Holdból viszont csak egy van, és ugye ezek a könyvek pedig szépen beterítik a földet. >> Üüm >> emlékszel a mi időnkben azokra az újságpapírra, ilyen vékony porózus papírra nyomtatott könyvekre?
Igen igen igen. >> Na most annak volt egy jó egészen furcsa pozitívuma, azon kívül, hogy csúnya volt ugyan maga a könyv, kicsit sárgás, kicsit izé, de könnyű. >> Ühüm.
De hát nem meg hogy nagyon vékonyak voltak a lapok, viszonylag erősek voltak a lapok, mert ugye ilyen ilyen újságpapír minőségű volt.
Vagy >> azt nem próbáltam, hogy kivinni hátra.
De de >> hogy megsodorni vagy vagy mire gondolsz?
Nem, hát amikor ütötted vele a másikat, akkor nehezebben szakadtál. >> Nem sokat bírtak, de ezek a teljesen mindegy, hogy ezek a fényezett papírra nyomott sok színnyomásos, rohadt nehéz könyvek ugyanúgy egy évet szolgálnak. illetve hát bár nem akartam visszatérni a politikára, de azért lássuk be, nemsokára újra kell nyomtatni azokat, amiket az utóbbi években elkezdtek nemzetileg tankönyv kiadni, >> mert azok használhatatlanok már.
Na, viszont a svédek úgy döntöttek, hogy visszatérnek a annak ellenére, hogy az egész iskolarendszerüket átállították digitálisra és digitális tábla, digitális nincsen semmi, csak füzet, nincsen könyv.
És és úgy néz ki, hogy ez mégse vált be. >> Igen, nagyon sokkal nehezebb úgy lapozni.
Tehát, hogy azt még nem oldották meg, hogy úgy lapozza a úgy úgy keres egy könyvben, ahol vagy egy e-könyvben, vagy egy egy ilyen vég végig pörgeted a lapokat, >> hogy hogy tudod nagyjából hol tartottatok és akkor kinyitod, és valaki megoldja.
Szerintem akkor megoldotta ezt a problémát, de addig amíg amíg ez van, addig sajnos >> segítek.
A a mostanában egyébként, hogyha megnyitsz egy akár egy adobit, akár egy worldöt, az viszadob az utolsó helyre. >> Igen, de akkor is az van, hogyha így végigpörgeted, hogy keresed, azt sokkal egyszerűbb visszalapozni, meg előrelapozni.
Hát meg arra az nem tudom megvan-e, de nekem van egy kicsit vizuálisabb memóriám, és amikor föl kellett mondani valamit, akkor arra kellett gondolnom, hogy hol van a könyv lap >> részén, mert az sokkal >> jobban visszahozta, hogy hogy mit is tanultam.
Tehát ilyen ilyen magolás szempontjából az jó volt.
Hozzátenném egyébként a könyvoldalakra sokkal, de sokkal kényelmesebb ilyen pácika emberekből futó figurákat rajzolni, tudod, amikor pörgeted. >> Ühüm.
Meg ilyen kisebb jeleneteket lehet elrajzolni velem. >> Akár többet is egy könyvre, mert mert azért volt hova rajzolni. >> Ühüm.
Meg a gerincére meg mit tudom én, meg beleírni azt, hogy én egy én egy multiszexuális idegenlény vagyok a világűrből.
Most könyvé változtam, hogy és éppen szexuális kapcsolatot létesítek az újjaiddal.
Látom, hogy neked is jó, hiszen mosolyogsz. >> Lapozz. laozz, mintha szeretnél.
De na, én én úgy gondolom, hogy jó jó ez a digitalizáció, de néha nem árt visszatérnie ezekhez a guttenbergi gyökerekhez.
Ha már gyökerekről beszélünk, a franciák úgy gondolták, hogy visszatérnek ők is egy, hogy áttérnek ők is egy olyan technológiára, ami csökkenti a függőségüket most ezúttal az USA-tól, méghozzá a Windows helyett Linuxra, ami aki nem ismerné, az egy nyílt forrású operációs rendszer. hozzá lehet nyúlni, lehet bele javítgatni és hát nem kell fizetni érte licenz díjat a Microsoftnak. >> Ezért volt vicces, amikor az az iskolába dolgoztam, mint rendszergazda, és mondtam, hogy akkor csináljunk egy Linux szervert.
Mondták, hogy de hát az iskola ez nem lehet, hát itt meg kell venni itt itt hivatalos, de mondtok, hogy nem kell megvenni.
Aztán addig addig erősködtek, amíg vettek egy S Linuxot pénzért, merthogy merthogy ott fizetni nincs, nem lehet nem fizetős szoftvert használni.
Ja, ráadásul pont azokat a disztribúciókat lehetett akkoriban az alapján kapni, amik amik nem voltak annyira jók.
Én nem léptem sose a izét az X-et, sose indítottam el rajta, tehát nekem tényleg terminálra kellett meg natra, meg ilyenekre.
Tehát >> hát a csomagkezelés az teljesen más volt az egyes rendszerek között.
Meg nem mindegy, hogy milyen frissítési gyakorisággal érkeznek rá a az új csomagok.
Na most úgy gondolták a a franciák, hogy végül is nekik az, hogy a Microsoft egyre másra rontja el a frissítéseket a 11-esen. >> Ühüm. >> Erre most nem akarnék jobban kitérni, de ha jól emlékszem, az utóbbi három patch csomag volt hibás. >> Hát de az egyik nem volt olyan nagyon komoly, az csak az SSD-t tudta brickelni, amin amin van.
Így az most a bitlockert rontották el, tehát így az SSD-d még működik, csak nem tudod elolvasni az adatokat.
De de formázni még lehet, tehát >> azt hiszem még az se engedi a Bitlockert.
Tehát egy másik gépbe tudod esetleg? >> Hát én nem tudom.
Nekem a bitlockeremmel az volt a baj, hogy addig amíg ki nem kapcsoltam a megfelelő jelszóval a megfelelő gépben, addig hiába raktam bele másik gépbe, a a valami új jelszó kellett volna hozzá, hogy feloldhassam a bitlockert, hogy hozzáférjek az adatokhoz, vagy valami.
Úgyhogy úgyhogy nekem az kellett, hogy egy kivettem az SSD-t, beleraktam a egy ilyen enclosurbe, egy ilyen házba, >> azt hittem, egy satúba elővetted a 2 kgós kalapácsot.
Nem, de volt eszembe ilyen drasztikusabb megoldás is a formázásra.
És aztán úgy felbotoltam a a belső SSD-vel és a külső SSD-t ugyan tehát külsőnek kellett rádugnom ugyanazt az SSD-t, hogy engedje, hogy feloldjam rajta a bitloock kódolást.
Úgyhogy >> na tehát egyébként nem probléma, hogyha Windows ezt kicsinálja, nem?
Tehát biztonságos biztonságos de Franciaország úgy gondolja, hogy nem elég biztonságos, és inkább átmennek open sourcera.
Gyakorlatilag egyébként az összes rendszer meg összes alkalmazás, amit használnak, azok már webalapúak.
A böngésző meg jellemzően hát akárhova is mész, krómium alapú. >> Igen.
Innentől nem nagyon van probléma, hiszen a Chromium ugyanúgy fut Linuxon, hiszen miért ne?
És akkor onnantól nem kell fizetni a Microsoft kitett egységekért.
Működhetnek a normális csomagkezelők a frissítések terjesztéséhez, és egyébként gyárilag több felhasználóssá válik minden. >> Ühüm. >> És működik a remote admin.
Tehát gyakorlatilag megpróbálják azt csinálni, amit egyébként már megpróbált Németországban pár város, hogy függetlenedjenek a Windowsól.
De hát ez nem lenne elég, hiszen még mindig ott van a nagy mumus, ami amit azért mégis használni kell, >> és ez pedig az Office. >> És bár lehet használni az Office- akár Linuxról is ezeken a webes alkalmazásaik keresztül, sőt egyébként azt hiszem natív outlook is van Linuxra.
Mégis hát nem a nem a legjobb dolog az, hogy a kicseréled az oprendszert, amit egyébként majdnem ingyen dobnak utánad, aki egyébként nem a vállalati, az drága, de amikor már úgyis bele akarsz rakni egy Office- akkor akkor már jönne vele, de Office enélkül nem tudsz venni.
Tehát most akkor akkor mit csináljanak?
Hát Eurofice-et, amit valami miatt Euro Offic-enak neveztek el, pedig ez tipikusan egy jól összevonható szó.
Az EuroOffice az nem véletlenül open source technológiákra épít, és és Európában fejlesztik. >> Ühüm. >> De kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.
Igen, én én használtam éveken keresztül az ennek az alapjául használt Libra Office- azt hiszem Librét használnak, >> de az open office az nem nem menő, vagy mi?
Mi a baj vele? >> Az open office az körülbelül hét-nyolc éve kábé, de lehet, hogy még több is szétvált, azért mert a fejlesztők egyrésze nem szerette azt a sebességet, amivel fejlesztettek.
Tehát nagyon lass lassú volt, hosszadalmas bizottsági munka volt benne, meg meg minden.
Tehát kicsit jobban fekszik egyébként az európai bürokráciának, és csináltak egy úgynevezett Libre office-t egy kicsit más licenszeléssel és más kiadási menettel, ugyanabból a forrásból leágazva.
Abban vannak például sokkal Microsoftosabb megoldások.
Például a a menün az elrendezése az sokkal Microsoftosabb. >> Ühüm.
Hát >> nem mondom most nem használtam őket egyiket se egy ideje. >> Ühüm.
Hát nekem a cég meg a suli miatt mind a kettő helyről jön ingyen az egész.
Úgyhogy tehát igazából no way to felrakjak még egy plusz open office- vagy libra office- vagy akármit.
De hogyha jó lenne végülis én miért?
Én szívesen, amire én használom az Office- ahhoz jó lenne, csak legyen benne chat GPT támogatás, nem? >> Ó jaj ajjaj jaaj jaj jaaj jaj hát de egyébként van benne.
Azt hiszem nem chat GPT, hanem tetszőleges ilyen AI assistenst be lehet már küldeni valamelyik pluginnel.
Az, hogy ezt hogyan tervezik berakni, hát én azért még kíváncsi vagyok, hogy hogy ebből csinálnak-e tényleg egy ilyen nagy leágasztatott forkot a a libréből vagy az open office-ebb-ból, és azt elérhetővé teszik, hiszen ez lenne a számukra is jobb megoldás. >> Ühüm.
Igazából most az interneten az van, hogy ugye nem fut a gépeden a Windows 11.
Van itt egy jó megoldás, visszahozzuk a gépedet és rakjál rá Chrome Chrome >> Chrome OS >> Chrome OS-t.
Tehát ami amikor nem arra akarod használni, hogy hogy játszál vele, hanem tényleg böngészésre, meg ilyen-olyan dokumentumszerkesztésre, és meg megelékszel azzal, amit mondjuk a webes szolgáltatások adnak erre. >> Ühüm.
Hát tényleg így van, hogy a a Google Sheets meg a Google-nak a a ez a szövegszerkesztője meg ilyenek, az pont jó.
És hát ugye webes és ráadásul ugye az egyből cloud, úgyhogy úgyhogy mindenhol az van. >> És t éves gépekkel röhögve el meg. >> Így van.
Meg tehát tényleg nem tudsz olyan szinte alig tudsz olyan olyan funkciót, ami a ami ami akadna rajta.
Hát nyilván játszani úgyse fogsz rajtam meg ilyenek.
Ez tény, de most ebbe nem is mennék bele.
Én Én azért megnézem, ahogy a franciák elkezdenek erre átállni, mert hogyha ők ők átállnak, a németeknél már volt erre kísérlet, és egy picit elhalt, azt hiszem, hamburgáltál. >> Ühüm.
Hát ez olyan, mint a VR, hogy mindenütt próbálkoznak vele, próbálkoznak vele, valami mindig kap egy nagyobb lendületet, aztán elhal, aztán megint kap egy lendületet, aztán megint elhal.
Most éppen megint az elhalás időszakában vagyunk, de az előző már úgy nézett ki ezzel az Oculus Quest 3-mal meg az ilyenekkel, hogy hogy lesz belőle valami megint.
És ha valahogy mindig egy kicsit tovább jutnak, aztán hátha egyszer áttörik azt a falat, amikor már nem nincs visszaút.
A >> a negyediket, >> vagy az ötödiket, vagy a hatodikat, ki tudja. >> Am Orbaagyűr. >> Ühüm.
Na hát én én azért kíváncsi vagyok, hogyha ezt a franciák meg tudják lépni egy tehát abba a léptékbe, akkor akár elképzelhető, hogy lesz valami valami nagyobb bázis és esetleg egy kisebb terjedés is.
Ha Európa elkezdi ledobni magáról a Windows-t, ami nagyon…
Említett entitások
Témák
Személyek
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Zártosztály - 241 - Rendszer választás”
Miről szól ez az epizód: „Zártosztály - 241 - Rendszer választás”?
Ebben az epizódban Charles betöltötte az 50. életévét, ami apropóul szolgált a technológiai témák megvitatásához. A beszélgetés érinti a digitális oktatás jövőjét, ahol az AI segítheti a házi feladatok elkészítését, valamint az Amazon gyermekmunkával kapcsolatos gyakorlatát. Szó… Az epizód a Zártosztály Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 20..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Zártosztály - 241 - Rendszer választás”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Magyar Péter, Mark Zuckerberg, Charles Tatler.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Zártosztály - 241 - Rendszer választás”?
Fő témái: technológia, digitális oktatás, mesterséges intelligencia, gyermekmunka.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Zártosztály - 241 - Rendszer választás”?
Megjelenés: 2026. 04. 20.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zartosztaly-podcast/zartosztaly-241-rendszer-valasztas
Több epizód a Zártosztály Podcast-ből
- Negyed-ezer
- Amíg te alszol...
A Zártosztály Podcast ezen epizódja a technológia sötét oldalát járja körül. Szó esik a kormány és fékpedál nélküli Tesla robottaxikról, az Amazon gázerőműveiről és Bill Gates vil…
- Szobrot Musknak!
A Zártosztály Podcast 255. adásában a srácok visszanyúlnak a kezdetekhez, felidézve a Cyber Truck Invázió és a Yulu örökségét. Górcső alá veszik a drónos csomagkiszállítás problém…
- Ég az OpenAI
A Zártosztály Podcast 247. epizódja a Zencastr búcsúztatásával kezdődik, miközben a stáb egy új munkafolyamatot tesztel. Az adás témái között szerepelnek a kukoricás ételszínezéke…
- Támad az AI lézer!
A Zártosztály Podcast ezen adásában a technológia legújabb és legabszurdabb fejleményeit vették górcső alá. Szó esett az OpenAI új modelljének adatkezelési gyakorlatáról és a Hugg…
- Kirúgás a szélsőjobbon
Ebben a Zártosztály Podcast epizódban Iszti és Charles a techvilág aktuális híreit tárgyalják. Szó esik Donald Trump aranyozott telefonjáról és a hozzá kapcsolódó, Kínából származ…
- Tokenománia
A Zártosztály Podcast e heti adásában a technológiai világ aktuális trendjeit és ígéreteit veszik górcső alá Isty és Charles. Megvizsgálják Elon Musk legújabb vállalkozásait, közt…
- Legjobb új termékek
A Zártosztály Podcast 243. adásában a technológiai újítások és sportesemények abszurditásait veszik górcső alá a műsorvezetők. Megemlítik a Google kereső új AI-áttekintését, a Duc…
- Zártosztály - 242 - A bíróságon lejátsszuk!
A Zártosztály Podcast 242. adásában a beszélgetés a sportórák és a digitális élet túlzott figyelmével indul, majd a politikai hírek követik. A műsorvezetők kitérnek Elon Musk Open…
- Húsvéti üdvözület
A Zártosztály Podcast 240. adása az OpenAI felnőtt chatbot kísérleteit, egy szerverhiba miatti autóösszeomlást, Chuck Norris és AI témáit, a Dunning-Kruger effektust, és az AI ált…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- HETVENHETES - TAKIBÁCSI A DEFINITÍV ZORRÓ - EPIZÓD — Híd nyugatra Podcast
Ez az epizód kötetlen beszélgetést kínál PC beszerzésről, chip hiányról, iskoláról, kripto bányászatról, írott DVD-ről és félrenyomott gombokról. Szó esik még az Amazon leállásáró…
- Lecserélt minket az AI?! — Őrültech
Az Őrültech e heti adásában a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai és a Huawei jövője a fő téma. Emellett szó esik vasúti technológiáról és egy Doomot futtató számológé…