Ziccer - 24.hu

Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?

· PT55M57S

Összefoglaló

A Ziccer, a 24.hu labdarúgó podcastjának e heti adása a Spanyolország–Argentína vb-döntőre hangol, miután Argentína 2–1-re legyőzte Angliát egy hátrányból megfordított elődöntőben. A stúdióban Felipe Matos és Veres Balázs gyakorlóedzők elemzik a mérkőzést, hogy Anglia veszített…

Röviden

Műsor
Ziccer - 24.hu
Megjelenés
2026. 07. 16.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Felipe Matos, Veres Balázs, Kele János
Témák
labdarúgás, vb-döntő, vb-elődöntő
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ziczer a 24.hu futball podcastja.

Sztorik, hírek, vélemények a labdarúgás világából.

A világbajnokság ideje alatt élőben >> két olyan csapat játsza majd a világbajnokság döntőjét, amely nem tudta legyőzni rendes játékidőben a zöld foki köztársaság csapatát, hiszen Argentína hátrányból fordítva 2-1-re győzött Anglia ellen.

Úgyhogy Spanyolország és Argentína játszik majd vasárnap este.

Magyar idő szerint 9 órától köszöntök mindenkit.

Ez itt az élő VB ziccer kibeszélő utolsó előtti adása.

Azt hiszem, egy olyan mérkőzést láttunk tegnap, amiről a leghasznosabban, a leginformatívabban két gyakorlóedzővel lehet beszélgetni.

Úgyhogy ők vannak most itt velem.

No, kezdjük szerintem a legfontosabb kérdéssel, ami itt a világsajtóban is mindenkiben fölmerült, meg erről folynak most szerintem a munkahéviták, a baráti chatek is.

Anglia veszített ezen a mérkőzésen, vagy Argentína győzött, vagy is is? >> Hát is is talán úgy fogalmaznék, hogy az angolok megadták a az esélyt az argentinoknak.

Én egyébként azt gondolom, hogy az az angolok nagyon jól kezelték a meccset a 60 percig körülbelül.

Tehát nem tudom hány lövése volt addig a az argentinoknak, ami konkrét helyzet volt.

Szerintem addig jól csinálták.

Majd sokat fogunk erről beszélni, hogy ez a szerkezetváltás ez segített-e Angliának.

Nyilvánvalóan nem titok, szerintem az egész világ azt boncolgatja, hogy nem segített.

És ezzel Tuhel nehéz helyzetbe hozta a saját csapatát, visszaengedte az argentinokat a meccsbe.

És onnantól kezdve pedig ez a szenvedélyes, pokolfajzatokkal teli argentin csapat, ezt ezt nagyon élvezte ezt a szituációt. mint szakember is, mint egy futballromantikus mondhatni azt, hogy a futball nyert, >> mert olyan mérkőzést látunk, amit szerintem >> 100ente egy vagy kétszer tudunk látni és de viszont egy egy válogatót lehet továbbra mérni csak, úgyhogy így ahogy mondta Bazse is, hogy egy óriási kapitális hiba az angolok felé és a rutin felis merteolni, hogy mit, hogy merre és a vég az argentinuk ott vannak, ahol igazából kell, hogy legyenek hiszen meg tettek minden az első percőr az utolsóig a Zó, hogy futballozott az egész háttér az hát most félre mit kreáltak ők 0-tól 90 percig nem lehet más ők >> nagyon ér nagyon érdekes volt a más dinamikája és hogy mondod a Balázs hogy a 60 percig az angolok tök jól kezelték egy olyan első félidőt láttunk ahol >> ab >> összesen a két csapat 0,08 xg-t tudott termelni tehát lényegében nem forogtak veszélyben a kapuk 0,05 volt az angolok nak 0,03 az argentinoknak elhanyagoltható, tehát ami kapura felé ment, az sem volt valóban értékes lövés.

Viszont szint embervadászat zajlott a pályán.

Tehát az első >> 10 percben volt hét falt, akkor néztem rá, hogy hány faltot fújt be az amerikai játékvezető, és legalább ugyanennyi falt volt még, amit nem fújt be szerintem.

Tehát csak az eljöttán, de ezt vágták nyakon háromszor körülbelül az első 10 percben.

Szóval nekem úgy tűnt, hogy ki fog csúszni a kezéből ez a mérkőzés az amerikai bírónak.

És ehhez képest aztán valahogy mégis csak előtérbe került a foci, ahogy úgy ment előre az idő.

Mintha megbeszéltek van ők, hogy akkor az S20 per levegőba tartju mindenki, csak a kátás akkor majd kezdünk focizni és hát így is történt.

De így is kell kinézni egy elodont >> arról szó, hogy egy elodont így kell kinézni, miért olyan hábitusa és olyan akarat volt minden kettő.

Ami nekem egyébként az angolokból meglepő volt, hogy fölvettek köpés a kert és beleálltak az argentíó ellen, ami nem olyan egyszerű.

Igen. >> Én megmondom őszintén, én én nagyon boldog voltam, hogy egy picit visszatér a régi idő focia abból a szempontból, hogy hogy nem arról beszélünk, hogy most ilyen statisztika, olyan zóna satöbbi, hanem itt 20 perc háború volt az elején, amit mondasz, az az megfordult az én fejemben is, hogy mennyire fogja tudni ezt az amerikai játékvezető kézben tartani, de valahogy szerintem azt látta, hogy itt a fiúk azt lerendezik egymás között.

És akkor amikor a 20 másodpercben nyakon vágta az Enzo az Elliot Andersont, utána a Messit az Elliot Anderson cserébe barátilag Melkason rúgta, vagy vesén.

És akkor úgy látszott, hogy úgy mindenki felvette a tempót, aztán [horkantás] leiggattak a fiúk.

Nekem én én nekem nagyon hiányzik sok meccsből manapság a [horkantás] a szenvedély része, hogy hogy engedjük el a 22 férfiút, akit szeretnénk nézni, hogy ilyen kicsit ilyen gladiátorszerűen küzdjön egymással.

Ebben megvolt >> még pont szerintem addig a határig ment el, amikor nem volt még az, hogy na itt ez viszont ilyen lábtörősüm buli lesz.

Úgyhogy nekem >> ez ez elég fontos, mert olyan nagy szintű játékosról beszélünk, akik tudják, hogy milyen határ, és ez ilyenkor segíti a játékvezető is.

Ő el addig elengedte, amdig lehetett és a játékos addig mentek, meddig lehetett és ezért volt így gyönyörű szép, mert igen most két szak ember van itt és akkor aki látja otthon de nem volt olyan szép foci, mint akár a spanyolok, de nekünk aki a futballból élünk igen élvezetes volt látni újra, hogy igen, nem csak arról szól, hogy akkor ide pász vagy mögé kerülsz, hanem igen, ha kell a középpályán nem adom el, háború van és abbele állunk. >> Egy más típusú edzői, bocsánat [torokköszörülés] kihívás is ez.

Tehát beszélünk sokszor a taktikáról. milyen egy meccsterv az edzőnek, de a mentális felkészülés is fontos.

Ugye a Paraguay Franciaország meccsen beszélt erről viszonylag sokat, vagy utána Didios Alamp, hogy tudatosan készültek arra, hogy provokálni fogják őket a Paraguay játékosok és ott volt több olyan jelenet, amikor akár Mbappé, akár egyébként Olissé vagy Dembé kinevették az őt őket provokálni próbáló Parag játékosokat, ezzel fölvéve kesztyű.

Nem beleálltak, hogy valaki ott kihozta egy nyaklevest, hanem ők mosolyogtak rajta, kinevették őket.

Itt az angoloknál azt éreztem, hogy azért nagyon közel vannak sokszor ahhoz, hogy elpattanjak, és hogy az argentinoknak is az lett a célja, hogy itt valakit elpattintsa, mondjuk a bellingemet, miközben ugye a felvezetés nagy része arról szólt, hogy David Beckam, amikor Simeonéval, hát Simeonének a fia ugye szerintem penetráns módon, tehát ő ő ütni jött, vagy nem tudom.

Tehát ő csak kizárólag ilyenre emlékszem tőle, amikor amikor valami ilyen csak félfal legalább félfaltos megoldásai voltak minden egyes csíbetett labdánál úgy ment oda, hogy fájon.

De az angolok meg fölvették ezt a kesztűt, és ők is úgy mentek oda.

Messinek volt egy megindulása, ami nagyon emlékeztetett a Maradónaféle 86-osal, amikor három ember között kihozta, azonnal ketten így a kapák, kaszák közé ilyen térdmagasságba jöttek. >> Tehát így megmutatja, hogy a nagyot szintű játékos ugye, hogy mentálisan felkészítése.

Mi sokszor beszélünk itt ó mert mentálisan föl kell készített arra ilyenkor és olyan mérkőzésen, mert ugye amikor a csoportmérkőzést néztünk, nem volt annyira de hogy kez közeledik a döntő.

Igen, ez megmutat a fontosság.

Milyen sok, milyen nagyobb a tisztelet is egymáshoz.

Szerintem ez ez a legszebb benne >> egyébként, amit mondasz, szerintem az az kedvezhetett volna sokkal jobban az argentíoknak, hogy elviszik a mérkőzést egy ilyen nagyon érzelmi háborúba.

De az angolok elég jól fölvették a kesztűt, és aztán valahogy szerintem az argentinok is úgy voltak, hogy jó, hát ezt most így az első pofont igen, ezt kiálltátok, akkor most esetleg focizzunk is egy picit. amiből azután sem volt azért olyan nagyon sok. >> Igen. >> Talán csak ez a probléma, csak hogy >> fölvettek 60 percig, 70 percig.

Utána volt az, amikor az argentinok még jobban imponál, még jobban mutálta, hogy ők miért az azok.

Ebben ebben van igazság, csak szerintem és ez a tuheli döntés miatt azért amég folyamatosan futtatták az argentinokat a az angolok abból a szempontból, hogy kicsit vadabban mögéjük rúgták, mentek satöbbi, és nem az volt, hogy 20 menteren passzolgathatták körbe az angol kaput, >> ami már nagyon kényelmes volt neki.

Akkor Messinek se 50 mket jobbra-balra kellett kocorászni és utána, hanem ő állt 20 m és per az volt az volt vissz >> azt hiszem volt egy volt egy ilyen statisztika, nem tudom, hogy hogy ez ez lehet-e, csak ma reggel olvastam, hogy a a rúgott gól után az angolok aztán 12%-os labdabtoklásuk volt >> jól mondod, jól mondod, van másik is. hogy ez a ez az egyik, hogy az 55. perc után, tehát a Gordon gólja után a meccs végéig 12% volt a labdavirbirtoklások, ami példátlan én nem láttam még ilyet soha nem is.

A másik, hogy a 66 és a 85 perc között ugye eltelten majdnem 19 perc kettő darab pontos passza volt az angol csapatnak.

Jordan Pickford és John Stones között volt egy idea. >> Igen. >> Na igen, de most ilyenkor >> sókkoló.

Ez ez tehát ilyen nincsen. >> Igen.

Ilyenkor jön ez a másik ugye egy mérkőzésén belül, ami mi ilyenkor pály vagyunk, akkor most én kérdezem, mitől jött az, hogy az Argentína felősítottak és akkor nem tudta már reagálni ezen gólokk vagy ezen gólok tudatosan visszaálltak.

Tehát ez a nehéz, mert olyan játékosról beszélünk, aki csak nekem az volt a a még [horkantás] nem akarom én tú el megkérdőzni nem csak tehát, hogy még azt is el tudom fogadni, hogy ő azt mondja, hogy oké, úgy látja jónak, hogy 3 kettő.

Na de azt akkor megint nem értetem, hogy akkor mondjuk a kettőbe, hogyha fönt hagyok egy Gordont meg egy még egy olyan embert, aki viszont akkor területbe rugdos de mondjuk a Bellingen meg a Kane, ahogy szegények álltak 30 menig >> és láthatóan az argentinok egyre magabiztosabbak lettek, mert látták, hogy semmiféle valós veszélyt semmiféle valós veszélyt nem jelent az angol válogatott és innentől kezdve annyira billentel lelkületileg a meccs az argentinok felé, hogy gyakorlatilag a a az egy-egy után már tehát az nyilván az egyenlítés is éretnő, de az 1-1 után meg amikor felmutatták a kilenc percet szerintem egész Anglia ott biztos e ezt a fajta hozzállás volt a kulcs, hogy tudta azt, hogy most ez a három cserre szükség lesz, mert amúgy sincs esélye.

Engedjünk el arrefele mindenki a vége már négyen védekeztek, hatan támadtak >> az egy-egy után.

Tehát ez megmutatta a Tuhel, hogy akkor gyertek, de már nem tudtál reagálni utána.

Na, amiről beszélgettünk most arról, van egy opta grafika, ez a meccs momentum, ami ennek a igazából a mérkőzés hullámzását mutatja meg.

Kinél volt többet a labda, milyen lövések voltak.

Hát ugye be van húzva egyrészt az angol gól is látszik rajta, aztán be van húzva az a hidratációs szünet, vagy reklámszünet, amiről a Balázs beszélt, ahol föltette a mágnes táblára Tuchel ezt az bizonyos 5-32-t.

Mégpedig, és azt még az adás előtt mondtad, hogy közvetlenül egy nagy argentin helyzet után, ami egy beadás után jött és a Pickford fogott egyet.

Ezt követően volt ez talán, és mintha pánikreakcióként Na jó, akkor legyen be még egy védő, aki kifejelgeti ezeket. ne ne legyen célpontja a beadásoknak. >> Én alapvetően szeretem azt egyébként, hogyha egy edző nem vár folyamatosan és és ül bele a folyamatokba, és akkor már késő, tehát hogy hogy beavatkozik.

Csak én ennél a szituációnál azt éreztem, hogy hogyha ezt Tuel kívülről objektíven nézte volna ezt a meccset és nem ülő a padon, azt mondja, hogy az szerintem benne van, hogy egy beadásból van egy helyzete az argentin válogatottnak.

Nagyon közel éreztem magam már >> Igen, de valahogy az volt az érzésem, hogy mint amikor történik valami, és egy meccs után interjúban egy edző csak arra az egy szituációra emlékszik, hogy milyen rosszul fújt a játékvezető.

És egyébként lehet, hogy 89 percig nekik fut, csak az az egy marad meg, vagy az az egy helyzete az ellenfélnek.

Ezt éreztem egy picit, hogy hogy nem tudom, egy ilyen pánikreakcióként hú nagyon sok beadás van, és nagyon veszélyesek az argentinok, pedig egyébként nem voltak azok addig, >> viszont a váltás után abban a pillanatban kivégezte a saját csapatát azzal, és erről szintén beszéltünk, hogy hogy egy jelet küldött, egy üzenetet küldött a csapatának, hogy az a lelkület hogy >> tolatunk, tolatunk és >> egy Fabregas interjút láttam, pont nyilván ennek kapcsán jött föl most a közösségi médiában a Fabregas beszél arról hosszan, hogy a cserék fontosak taktikailag, de ezzel ugye valójában a pán lévő játékosoknak is azt üzenet, hogy te mit látsz a meccsből.

És az egy dolog, hogy átáll 53-2-re, szerintem az is probléma, hogy ezzel teljesen föladod a középpályát és megadod nekik a beadási lehetőséget.

Am eddig volt esélye még harcolt a közép pályért. >> Így van, így van, így van.

És akkor gyakorlatilag magadra húzod ezt az egész nyomást.

És azt gondoltam, amikor ez megtörtént, látszod, hogy nem működik. látszott, hogy egyre mélyebben vannak, nagyon mélyen vannak, semmi esőjük nincs, hogy kontrával elszaladni.

Az jutott eszembe, hogy a norvégok ellen is elcserélte magát a Tell, amikor ugye behozta a Re Jamest a középpályára Rise helyett már a félidőben, és az nem működt, és egy 10 perc után javított, visszavitte, hozott be plusz egy középpályást, és azt gondoltam, hogy mert ott akkor a Bellingemet is mélyre vitte vissza.

Azt gondoltam, hogy oké, ezt látja a Tuhel is, ha én látom, tehát mindjárt bele fog nyúlni.

És eszkövetően fölmutatták a táblát, és bejött Denburn, a hatodik védő.

És akkor akkor mondtam azt, hogy én ezt nem értem.

És és onnantól kezdve biztos lettem benne, ahogy te is mondod, hogyha meglesz az egyen és akkor még a rendes játékidőből jön a második is. >> És látod, hogy mi érdekes, az Arutin nyert, ahogy ő így reagált már tutta kalóni, hogy mit kell lépni. >> Igen. >> Tehát mint egy sak, mint egy sak.

Mert akkor ugye f nincs kontrája az angoloknak akkor fölhozhatod a Lautarót akkor tehet nyugodtan a következő ezért tudni ott a rutin.

Tehát egy olyan ember minton, aki már volt ott többször is volt ott.

Tuha hiányzott egy kicsit a rutin, vagyis a szokás arra ilyen fajta mérkőzésére.

Így felismert. >> Nekem még az volt benne érdekes, hogy a a meccs előtt az összes angol szakértő és szakíró, amit én olvastam, arról beszélt, hogy az angoloknak az lesz a fő fegyvere, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • 24.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?”

Miről szól ez az epizód: „Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?”?

A Ziccer, a 24.hu labdarúgó podcastjának e heti adása a Spanyolország–Argentína vb-döntőre hangol, miután Argentína 2–1-re legyőzte Angliát egy hátrányból megfordított elődöntőben. A stúdióban Felipe Matos és Veres Balázs gyakorlóedzők elemzik a mérkőzést, hogy Anglia veszített… Az epizód a Ziccer - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Felipe Matos, Veres Balázs, Kele János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?”?

Fő témái: labdarúgás, vb-döntő, vb-elődöntő.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Önmagát verte meg Anglia, vagy Messiék támadtak fel ismét?”?

Megjelenés: 2026. 07. 16.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ziccer-24-hu/onmagat-verte-meg-anglia-vagy-messiek-tamadtak-fel-ismet-616a8331

Több epizód a Ziccer - 24.hu-ből