Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
· PT46M47SÖsszefoglaló
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, különösen az Amazonas vidékének példáján keresztül. Szó esik a nyugati tudás és a helyi tudások…
Ebben az epizódban
A nyugati tudás arroganciájával szemben Az emberiség számára létfontosságú környezeti értékeink elvesztéséhez vezető gazdasági gondolkodáshoz a gyarmatosító, nyugati, „fejlett” tudás felsőbbrendűségének vélelme is társult.
Csak mostanában kezdjük felfedezni, hogy mit vesztünk el azzal, ha az őshonos és hagyományos tudásokat hagyjuk eltűnni.
Az Amazonas vidékét a Föld tüdejének is szokták nevezni.
Az ottani esőerdők hatalmas jelentőséggel bírnak a globális klíma egyensúlya szempontjából, ezért is lenne alapvető fontosságú, hogy a rövid távú gazdasági érdekek mentén ne tegyük tönkre őket.
Az ott élő őslakosok olyan tudás birtokában vannak, amely úgy tudja kiszolgálni az emberi szükségleteket, hogy közben nem pusztítja el az élővilágot.
Ezt a tudást azonban részben a domináns gyarmatosító logika, részben a fennálló gazdasági rend nem engedi érvényre juttatni.
Ebben az adásban az Amazonas vidékének példáján keresztül beszélget Köves Alexandra Lenti Attila, politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel az őshonos tudásokról.
Míg Magyarországon is vannak olyan hagyományos tudások, amik megőrzése és az azokhoz történő visszanyúlás rendkívül fontos lenne a környezetünkkel összhangban létező társadalmak kialakításához, mégis amikor őshonos és helyi tudásról beszélünk, a legtöbben valamilyen egzotikus, nem nyugati kultúrára asszociálunk.
A nyugati, művelt, ipari, gazdag demokráciák (WEIRD kultúrák) annyira eltávolodtak attól a tudástól, amely tisztelettel bánik a természettel, hogy elemi érdekük lenne újra meghallani ezek üzeneteit.
Az Amazonas területén a jelenlegi gazdasági mechanizmusok komoly károkat okoznak, a monokulturális mezőgazdálkodás, valamint a nyersanyagokhoz való hozzáférés miatt közelítünk ahhoz az „átbillenési ponthoz”, amely veszélyezteti az esőerdők globális kiegyensúlyozó szerepét.
Annak ellenére, hogy helyben rendelkezésre áll az a tudás, amely gondoskodó gazdálkodással közeledik a földhöz és a környező természethez, az őslakosok hangja marginalizált, és sokszor másodrendűként kezelt a főáramú tudományos megközelítéshez képest.
Ebben az adásban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget arról, hogy mi is történik Amazóniában, miket kellene megoldani és hogyan ahhoz, hogy a helyi tudást tiszteletbe tartsuk és építsünk rá, és hogy mindez a távolinak tűnő helyzet mit is üzenhet egy magyar számára.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…
- Sokszínű remény az ökológiai válság korában
Mihók Barbara ökológus és mentálhigiénés szakember, valamint Gébert Judit az ökológiai válság okozta reménytelenség és apátia elkerüléséről beszélget. Kitérnek a Remény Projektre,…