444 podcastek

Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak

· PT1H2M1S

Összefoglaló

Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere a 2010 és 2026 közötti magyarországi vállalati szférában bekövetkezett tulajdonosi változásokat elemzi. Kiemeli, hogy a kialakult kettős struktúra és a magyar gazdaságpolitika nem volt alkalmas a közepes jövedelem…

Röviden

Műsor
444 podcastek
Megjelenés
2026. 06. 02.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Szendrői Gábor, Ruff Bálint, Orbán Viktor, Bede Márton
Témák
magyar gazdaság, gazdaságpolitika, vállalati szféra, tulajdonosi változások

Ebben az epizódban

Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners ügyvezető partnerével beszélgetünk.  00.00: 2010 és 2026 között hogyan változtak a tuladjonviszonyok a magyar válallati szférában?

Már 2010-ben tudtuk, hogy egészségtelen, duális struktúra alakult ki.

Orbán ambíciója volt, hogy fenekestül fölforgat mindent.

Fölforgatni sikerült is ezt-azt, de a végeredmény láthatóan gyatra.  03.40: Kialakult Európa új munkamegosztása, ebben a Magyarországnak fontos szerep jutott.

Bekapcsolódtunk az európai értékláncokba, de sajnos nagyon alul. 2019-re ez a modell kifújt.

A közepes jövedelem csapádjába kerültünk.

Az orbáni gazdaságpolitika nem volt alkalmas arra, hogy ezt a csapdát kikerüljük.

Kábé ugyanott tartunk, mint az elején. 07.00: A politikailag kedvezményezett, agyontámogatott, állami megrendelésekkel tömött cégek sem léptek előre termelékenységben, nem szereztek speciális tudást, nem építettek erős márkát, nem exportáltak.

Nem vitték előre az országot.

Ez nem a kelet-ázsiai modell.  12.20: A NER-cégek és a piaci alapon működő hazai tulajdonú cégek legtöbbször nem keresztezték egymás útját.

Ahol mégis, ott brutális volt a politikailag segített vállalatok erőfölénye. 15.30: A politikához kötődő körülbelül negyven cégcsoport a GDP 6-8 százalékát produkálta.

Jelentősen csökkent a külföldi tulajdon aránya a médiában, bankszektorban, energetikában és még néhány szolgáltatási szegmensben, étkeztetésben, létesítményüzmeltetésben. 18.30: A rezsicsökkentéssel tulajdonképpen az infrastruktúránkat éljük föl.

Tavaly nyáron már komoly áramkimaradások voltak az V. kerületben.  21.00: 2015-ig csak külföldi nagy vállalatok és magyar kis vállalatok kaphattak támogatást, a hazai nagy vállalatok komoly hátrányban voltak. 24.00: Ugyan, mi értelme volt még MNB-s kötvényprogrammal is megtámogatni a Mercedest? 27.00: 2024-re Mészáros Lőrincnek már 390 cége volt.

Amikor a cégvásárlásokkal kiléptek az államilag garantálható konfortzónából, jöttek a nagy bukások.

A Culinaris szomorú sorsa Száraz Istvánnál.

Fölborul-e a 4IG? 32.00: A NER-cégeknek a túléléshez először tisztázni a tulajdonviszonyaikat.

A tulajdonosoknak kell kemény döntéseket hozniuk.  33.30: Húsz év alatt 60 milliárd euró érkezett az országba: fele támogatás, fele befektetés.

A GDP a háromszorosára nőtt (nominálisan).

De már 2019-ben látszott, hogy ennek a modellnek vége.

Már nem tud nőni. 36.30: Hogyan tudhatnánk növelni a termelékenységet?

Nagyon idiótán használtuk fel a támogatásokat.

Még azokat is, amik nem térkövekre és kutyakilátókra, hanem mondjuk mezőgazdasági gépekre mentek. 40.00: Miért nem olvadt össze a Mol és a PKN Orlen? 43.00: Lengyel és cseh vállalatok tűnnek föl minden területen Magyarországon.

Kettő pislogunk, és leversenyzik a mi cégeinket. 45.00: Innoválni kéne, de mit innováljunk?

A 90-es évekre már a Lufthansa volt a „magyar nemzeti légitársaság”, a magyarok azzal szerettek utazni. 47.00: Az orvosi eszközök piacán még vannak lehetőségeink.

Gyártunk remek röntgengépeket is, a magyar kórházak mégis inkább az ugyannyit tudó, 40 százalékkal drágább Siemenst veszik.

Vajon miért? 49.00 Németh Miklós volt az utolsó magyar miniszterelnök, aki az asztalra csapott, és elérte a Suzukinál, hogy a beszállítók jó része magyar legyen.

Azóta akkor sem kértünk semmit a külföldi befektetőktől, amikor lehetett volna.

Az Audinál, Opelnél, Mercedesnél már nincsen Tier 1-es magyar beszállító, de Tier 2-es még van.

A BYD-nél viszont már semilyen magyar beszállító sincs.

Nulla. 55.00 Orbánék az utolsó hónapokban a teljes magyar védelmi ipart privatizálták, részben külföldre.

Ki indul majd a közbeszerzéseken, ha bejönnek az új EU-pénzek? 60.00 Milyen magyar cégekben van külföldön releváns üzleti tudás?

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak”

Miről szól ez az epizód: „Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak”?

Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere a 2010 és 2026 közötti magyarországi vállalati szférában bekövetkezett tulajdonosi változásokat elemzi. Kiemeli, hogy a kialakult kettős struktúra és a magyar gazdaságpolitika nem volt alkalmas a közepes jövedelem… Az epizód a 444 podcastek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szendrői Gábor, Ruff Bálint, Orbán Viktor, Bede Márton.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak”?

Fő témái: magyar gazdaság, gazdaságpolitika, vállalati szféra, tulajdonosi változások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak”?

Megjelenés: 2026. 06. 02.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/444-podcastek/az-orban-rendszer-nemzeti-bajnokai-rosszul-es-dragan-dolgoztak-nem-adtak-lendule-00186066

Több epizód a 444 podcastek-ből