Az Utazási Podcast

Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó

· PT24M24S

Összefoglaló

A Hallgatói történetek című sorozat második részében Csipes Péter vendége Mátai Andrásnak. Péter elmeséli a „papucsos rambó” történetét, amely Albániában esett meg barátaival 2019-ben. Egy epizódot is említ, amely lánya amerikai utazását inspirálta. A történet egy maffiaellenes…

Röviden

Műsor
Az Utazási Podcast
Megjelenés
2024. 12. 23.
Hossz
24 perc
Szereplők, említett nevek
Mátai András
Témák
utazás, albánia, hallgatói történetek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok drága hallgatók én mátai andrás vagyok ez a hallgatói történetek minűsorozat második része benne csipppes péter aki a papucsos rambó történetét hozta el nekünkő csak ilyen hangpróbához hogy mit reggeliztél hoddogott reggelizzekzép az igen a k a lányomnak készítettem hoddogott mert neki most kezdődött ugye a suli úgyhogy nem egy tipikus reggeli k nem nem de ő szereti a vlt úgyhogy meg teljesen oda volt hogy ugye újra kezdődött az iskola azután hogy a nagy útról visszatértüm úgyhogy hond hog akkor akkor hog lesz a reggeli jó hogy kerülünk ide úgy kerülünk ide hogy a néhány hónappal ezelőtt volt egy volt egy felhívásod ami arra vonatkozott hogy olyan sztorikat is szívesen hallanál ami ami gyakortilag átlagutazókkal esett meg és nem feltétlen töltenek meg egy műsort de lehet hogy érdekesek lehetnek mások számára és akkor akkor eszembe jutott egy egy történet egy sztori ami velünk történt velem és a barátaimmal albániában ezt ezt leírtam összeszedtem neked és és akkor néhány hette kaptam a visszajelzést tőled hogy felvételre érdemes lenne a bizon bizony és meséltem most hogy megérkeztem és egyben mondtad hogy van egy ilyen személyes vonatkozás is hogy a lányod az a az egyik műsornak a hatására indult el elmeséled ezt így van ugye én nagyon régóta hallgatom a a podcastjaidat és és volt egy egy rész amikor egy egy fiatal sráccal beszélgettél ugye aki amerikában volt egy egy gyerektáborban és úgy úgy indult el a az ő utazási története is aztán te is rácsatlakoztál hogy neked is neked is hasonlóképpen indult ez a ez a világ és nekem előtte a lányom már gondolkodott azon hogy hogy megpályázna valami hasonló programot az egyesült államokban de teljesen bizonytalan volt benne és aztán megmutattam neki mondtam hogy hallgasd meg ezt a részt a podcastb és akkor szerintem szerintem sok kérdésre választ fogsz kapni és ez így is történt úgyhogy ez a tavalyi évben volt azt hiszem és és a lányom idén már amerikában volt egy ilyen egy ilyen programban úgyhogy úgyhogy mondhatni hogy nagy hatással voltál ránk ebben a tekintetben és most jött haza nemrégen akkor ugye most jött haza ő augusztus közepén igen milyen volt elengedni ilyen messzire hát nehéz volt ugye ő ti 18 évves kor fölött tudsz csatlakozni a programhoz úgyhogy nem volt könnyű elengedni mert azért az közel három három hónap és azért ennyit még mi nem voltunk táol k ú ez egy ez egy ez egy kemény sztori volt nekünk is meg neki is de alapvetően úgy voltunk vele mindannyian hogy egészen biztos hogy ő ebből ebből rengeteget fog tanulni meg fejlődni úgyhogy úgyhogy ez lebegett az ő szeme előtt is meg meg előttünk is úgyhogy de úgy is jött haza amikor kérdeztem tőle hogy hogy megbánta-e vagy hogy visszamenne-e az a válasz érkezett hogy vissza nem biztos hogy táborba de alapvetően ezt a ezt a formát ő nagyon kedvelte na szuper jól van egyébként kíváncsian várom hogy hogy mi lesz a mi lesz az ő folytatása és nagyon érdekes mert mindkét mindkét lányom így a kisebbikő a az amerikai útja miatt de a a másik lányom is folyamatosan utazik úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok hogy hova viszi őket a az életz utazás területén én már tudom hogy hova lehet jutni mert ugye folyamatosan hallgatom a a műsoraidat és egy kicsit ilyen megszeppenve is ülök itt mert ugye én nem nem vagyok olyan nagy utazó mint azok a azok a vendégeid akik akik általában megfordulnak nál de hát ez az interjú pont erről szól hogy bárkinek lehet egy olyan sztorija és nem feltétlenül kell ahhoz nem tudom hegyeket mászni vagy nem tudom túrázni vagy stoppolni vagy bármi attól még lehet az embernek jó sztorija ami veletek történt így van igen na hát melyik évben járunk mikor történt e 2019ben járunk és és albániában járunk ugye azt azt így tudni kell nagyjából a a sztori teljes képéhez hogy mi általában mindig egy nagy társasággal utazunk egy négy négy baráti család ahol a gyerekek is barátok egyébként és hasonló korúak tehát sőt gyakorlatilag ugyanolyan korúak a gyerekek vannak ahol kicsik nagyok ez a kicsiknagyok ez most már 18 meg 20 év tehát hy a jaj mennek még a gyerekek veletek jönnek jönnek jönnek jönnek jönnek és ugye ilyenkor ez egy elég nagy jambory mikor így megindulunk mi mi nagyon szeretjük a balkáni területeket valahogy így különösen vonzódunk ehhez nem nem nem tudom miért autóval szoktunk utazni és és így tettünk 2019-ben albániáb is ühüm mi mi albánia közepe déli része felé voltunk pont a az ad tenger és a jón tenger találkozásánál ott van ez a vlora nevű üdülő város idejrtak vissza erre a ebbe a régióba nem albániában csak egyszer voltunk alapvetően nekünk a a fő fő terület amit amit mindig gyakran látogatunk az görögország és a annak is most már szerintem lassan minden területe ugye mi nagyon keressük azokat a helyeket ami viszonylag kevésbé látogatott a turisták által és pont így került szóba még annak idején albánia is hogy talán még még megvannak azok a azok az érintetlen részei ami ami számunkra azért azért hozhat a balkán az ig b klasszikus igen én én úgy voltam vele amikor át átléptünk albániába és megálltunk az első pihenőnél és bementem egy egy ilyen kis büfébe vagy vagy kocsmába nem is tudom mi volt az és megérkeztem és sose felejtem el azt a pillanatot hogy kinyitottam az ajtót megálltam és a azt én hazaértem ez a ez a tudod van ez a van ez a jófajta őskáosz ami ami ember de én ezt én ezt nagyon nagyon élem úgyhogy úgyhogy nagyon nagyon kellemes kellemes két hét volt egyébként amit ott töltöttünk görögországban é autóval autó igen az az szép az mennyi idő hát most már azért lazítottunk a tempón mert mert ilyen ilyen 18 20 órákat vagy még többet is régebben leyomtunk egybe de most már megállunk közben egy megáll megszokt hogy tessalonik szoktunk megállni ott az első állomás és akkor onnan megyünk délre ez ez szokott lenni a terv na és mi történt 2019-ben albániában t ugye nekünk van egy olyan egy olyan szokásunk vagy nem tudom így kialakult valahogy a rutin hogy mindig vannak azért olyan olyan napok hogy hogy a lányok vagy a gyerekek es úgy gondolják hogy most már eleget látunk és akkor ők a strandon maradnak vagy vagy egy kicsit lazítanak és akkor ilyenkor mi a a fiúkkal a négy barátommal meg szoktunk indulni egy-egy nagyobb túrára és egyébként van most már hogy a a a gyerekek is most már hogy nagyobbak ők csatlakoznak hozzánk akkor ő nem jött velünk egyikünk se vagy egyikünk se ez egy ez egy szerencse volt aztán a a a napvégén mert mert mi kitaláltuk azt hogy meglátogatjuk az úgynevezett porto palermo nevű területet az egy öből ott már a a jón tengeri részen túrázás célja vol túrázás volt a célja igen mert ott elég sok olyan olyan hely helyet láttunk vagy vagy néztünk ki ami ami hegyen hegytetőn elhagyott erőd történelmien meg tudom am ami nincsen alapvetően a a könyvekben utána kell azért keresni és és nincs ott senki és és ezeket ezeket mi nagyon nagyon kedveljük akkor én még nem tudtam egyébként hogy ezek egyfajta űrbex tevékenységek de mondhatni hogy az igen az m hogy az és és így indultunk el erre a porto palermo nevű öböl térségébe méghozzá azért oda mert én az utunk előtt próbáltam eltervezgetni hogy hogy mit fogunk csinálni tehát merre fogunk túrázni hova megyünk miket nézzünk meg és google mapsellit vi illet nem hanem hanem youtube videókon nézegettem és és kifejezetten ugye azokat a helyeket kerestem ahol kevés turista van kalandos egy kicsit vagy vagy szoktam nézegetni túraútvonalakat különböző alkalmazásokon és és így találtam meg egyébként egy youtube videón ezt a porto palermo nevű helyet ami gyakorlatilag egy egy öböl de az öböl egyik oldalán egy egy régi tengeralatt járó támaszpont van amit ugye még annak idején a az enverhoda nevű diktá idejében volt üzemben és aztán ezt ezt elhagyták ugye kivonult onnan a onnan a hadsereg és akkor ez a ez a tengeralattjáró támaszpont ez ott ott van üresen tengeralattjáró akkor már nincs tengeralattjáró már nincs és azt láttam a videókon amikor amikor találtam erről egy-két felvételt hogy megvan viszont ez a hangár ugye ami a a vízből nyílik gyakorlatilag egy egy ilyen boltíves hatalmas hangár ahol tárolták a tengeralattjárókat és és ahol még bizonyos műszaki cuccok esetleg vannak vagy de gyakorlatilag az volt a támaszpontnak a lelke és hogy ez ugye egy egy beton ajtóval le van zárva viszont azt láttam a felvételen hogy ezen a betonajtón van egy van egy lookuk alul ahol pont egy ilyen embernyi méretű lookuk és a a fiatalok akik akik meglátogatták a támaszkodó ott másztak be és és csináltak felvételeket belülről és akkor úgy gondoltam hogy jó hát hát ők oda be tudtak menni alapvetően nem zavarta őket semmi tehát akkor mi miért ne tennénk meg és és ez volt a cél hogy ezt meglátogatjuk és az volt a határozott határozott terv hogy akkor mi oda bemegyünk és akkor megnézzük hogy mi van ott belül aztán szépen eljövünk és akkor így is így is indultunk el és megérkeztünk ehhez a ehhez a támaszponthoz ami ugye persze le volt kerítve és még pont mielőtt jöttél ránéztem hogy mit írnak most porto palermóól egyébként és 2019-es bejegyzések vannak róla amiket találtam és és azt írják ami ami valóban volt hogy ez egy ugye lezárt katonai terület de nincs ott senki mi is így mentünk be hogy nincs ott senki tehát akkor körbe volt egy szögesdróttal ez körbe volt szöges dróttal hatalmas nagy vas kapuval és erre a vaskapura erre föl is volt ugye szögezve a tábla mindenféle nyelven hogy hogy katonai terület és hogy illetékteleneknek belépni tilos korábban voltatok ti ilyen helyen nem en tehát hogy ami ami mondjuk konkrétan katonai tehát hogy nem olyanon nem olyanon nem és pont a napokban hallgattam egyébként a dianával történt beszélgetés cá a legutóbbit és pont ő mondta hogy azért azért oké hogy valaki kalandvágyod de ezzel vannak bizonyos szabályok amiket azért be kell tartani valószínűleg ez is egy ilyen szabály lehetett volna min az urbexben meg van egy olyan szabály hogyha ki van itt rakva egy ilyen tábla akkor mégis csak menjél be mert ez a lényeg na látod ez igaz ez a ez a dilemba igen tehát hogy melyik most melyik podcastre utalsz vissza hogy kire hallgassak hogy bemenjek vagy ne menjek igen hát mi mi arra hallgattunk hogy bemegyünk és bemászunk ezen a kerítésen és ugye átmásztunk igen átmásunk nem volt tehát ugye a kapun másztunk át és a kapun nem volt szöesdó illetve a kapu meg a meg a kerítés között volt egy egy rés ah így be tudtuk fészkelni magunkat és akkor ott ott bementünk és gyakorlatilag ezt úgy kell elképzelni íy első látásra mint egy mint egy klasszikus elhagyott orosz laktanya tehát pont az bokrok cserjék mindenhol ugye a betonút benőve gyommal gazzal és és akkor ezen a fő útján gyakorlatilak ennek a laktanyának sétáltunk egyre befelé és akkor ez egy ez egy hatalmas nagy terület és akkor láttuk hogy ugye közelednek a a klasszikus katonai ilyen barak épületek és nem is tudom szerintem egy körülbelül egy ilyen 3-400 mt mehettünk befelé amikor amikor is kiabálást hallottunk magunk elől és egy és egy fickó rohant felénk és az volt az ő ő furcsa furcsasága hogy ő egy ilyen pici alacsony köpcös ember volt eg katonaruhában tehát a klasszikus katonaruhába volt egy gépfegyver a a vállán és tanga papucsba volt tehát a klasszik flop papucsbó volt és akkor úgy rohant felénk és akkor tudod hogy ahogy ránéztünk úgy gondoltuk hogy nem feltétlen kell komolyan vennünk a az éjjeli őrt mert azt gondoltuk hogy akkor ő ő ő csak egy őr akit ide ide letelepítetek és akkor arra vigyázz hogy ne jöjjenek be életéktelenek tehát megálltunk neki ő elég határozott volt és akkor kérdezte hogy mit akarunk nagyon keveset beszélt angolul de az azért nyilvánvalóan turistának nézt turistának néztünk ki igen azért néztünk ki egyébként turúistának és szerintem utólag ez volt a szerencsénk hogy néhány nappal azelőtt vettünk ilyen ilyen borzalmasan hülyén kidéző szalmakalapokat és az volt a fejünkön mert marha meleg volt és akkor megállított minket az ember és akkor kérdezte hogy mit akarunk itt menjünk menjünk kifelé nem jó helyen vagyunk de ideges volt nagyon és akkor mi érdekes volt mert ő velünk szemből jött tehát a az objektum felől de valahogy valahogy úgy fordultunk a beszélgetés közben hogy ő hogy h mi kerültünk így a az objektum belseje felé tehát úgy adott volt hogy ha tovább megyünk akkor már nem állja az utunkat és ő nagyon vehemesen mutogatta hogy hogy go go go big problem tehát ez volt ugye amit folyamatosan hajtatott big problem go go go és akkor próbáltunk ahhoz a ahhoz a hát azt nem mondá hogy jól bevál de klasszikus módszerhez folyamatni hogy hát mondom hogyha nem enged tovább akkor majd biztos egy pár euróért tovább enged és akkor akkor egyébként be is volt készítve néhány euró a zsebbe és akkor megpróbáltam mondani h akor semmi gond no problem money go és akkor ever nagyonnagyon mérges lett és még hangosabban kezdetü ölteni és és elég elég agresszív volt már és akkor mondtuk hogy oké oké oké no problem akkor mi visszamegyünk return mert a kocsink az ugye ott állt a a bejáratnál és akkor ő csak annyit simán leparkoltunk a a vaskapu előtt és ő csak annyit mondott hogy no return return problem és mutatott egy y volt mellettünk egy hegy és a hegyen futott egy turista út egy ilyen ösvény nem is tú ösvény hogy akkogy nektek arra kéne menni igen és arra mutatott hogy hogy hogy menjünk az ösvény felé és azt mutatta hogy hogy no military you are tourist go to the village ezt mutatta hogy menjünk át a következő faluba és gyakorlatilag azt próbálta elég erősen mondani hogy bárki kérdezi akkor akkor nekünk turistának kell látszani mert itt big problem van mondtuk neki hogy jó jó jó jó j jó semmi gond azt már az már nekünk eredmény volt hogy ugye távolságot nyertünk hogy jó elindulunk az úton aztán majd lesz valami ez így is van ő nem látta a kocsit egyébként vagy de nem látta a kocsit nem látta a kocsit nem látta a kocsit és ez így is volt mondtuk hogy oké oké oké tourist village elindulunk a hegyen föl is mentünk erre az ösvényre ami ilyen cserjékkel bokrokkal szegélyezett ösvény volt és és hát ő eltűnt a látómezőből de alattunk ugye ott volt továbbra is a ez a ez a k hyot titeket…

Említett entitások

Témák

  • utazás
  • albánia
  • hallgatói történetek

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó”

Miről szól ez az epizód: „Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó”?

A Hallgatói történetek című sorozat második részében Csipes Péter vendége Mátai Andrásnak. Péter elmeséli a „papucsos rambó” történetét, amely Albániában esett meg barátaival 2019-ben. Egy epizódot is említ, amely lánya amerikai utazását inspirálta. A történet egy maffiaellenes… Az epizód a Az Utazási Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mátai András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó”?

Fő témái: utazás, albánia, hallgatói történetek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hallgatói történetek #02 Papucsos rambó”?

Megjelenés: 2024. 12. 23.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-utazasi-podcast/hallgatoi-tortenetek-02-papucsos-rambo

Több epizód a Az Utazási Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból