A békakirály motívuma meséinkben
· PT36M11SÖsszefoglaló
Liszka József etnológus a békakirály meséjének eredeti, kevésbé ismert változatáról és más érdekességeiről beszél a Bagoly mondja podcastban. Kiderül, hogy a mese szerint a királylány eredetileg földhöz csapja a békát.
Ebben az epizódban
A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik.
De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány.
Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben. Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója.
Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul.
Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Bagoly mondja-ből
- A karanténkultúra öröksége
A Bagoly mondja podcast új adása a karanténkultúra örökségét járja körül H. Nagy Péter irodalomtörténésszel, aki egy a témában íródott könyvet mutat be. Az adásban a járványhelyze…
- A szlovák vidék politikai aktivitása dualizmus időszakában
Vörös László történész a Bagoly mondja podcastban bemutatja kutatásait, amelyek cáfolják a szlovák vidék politikai passzivitásának közismert nézetét. Eredményei szerint a szlovák…
- Mi fán terem az oktatásterminológia
Dančo Jakab Veronika nyelvész, a Coménius Egyetem adjunktusa beszél a szlovákiai magyar oktatási terminológia sajátosságairól és a Magyar Tudományos Akadémia terminológiastratégia…
- A szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. században
Gyurgyík László demográfus a szlovákiai magyarok születési mozgalmát tárgyalja, kitekintve annak következményeire is. A teljes termékenységi arányszám mindössze 1,27.
- Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében
Mészáros Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjával az MTA 200 éves történetéről, valamint a Felvidék és az onnan származó tudósok magyar tudományosságban játszott sze…
- Andor Nitsch és a zipserek
Czáboczky Szabolcs történészként Andor Nitsch életpályáját és a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsát vizsgálja a két világháború közötti időszakban, disszertációs tém…
- A közterek és a művészet kapcsolata
Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor Rácz Vincével beszélget a közterek és a művészet kapcsolatáról, a közterek vizualitásának kialakításáról, a művészeti gon…
- Hogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkos
Az epizódban Szeghy-Gayer Veronika történész Várkoly Dénes tömeggyilkos alakságát mutatja be, aki az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom ideje alatt követett el bűnte…
- A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya
Tárnok Balázs jogász, a Bagoly mondja podcast vendége, a szocializmus alatt Nyugaton működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, különösen a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti…
- Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?
Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és traumakutató beszél a transzgenerációs traumákról, emlékezésről, felejtésről, identitásról és a nemzedékek örökségéről. Szó esik a társadalmi s…