A szlovák vidék politikai aktivitása dualizmus időszakában
· PT38M34SÖsszefoglaló
Vörös László történész a Bagoly mondja podcastban bemutatja kutatásait, amelyek cáfolják a szlovák vidék politikai passzivitásának közismert nézetét. Eredményei szerint a szlovák falu pragmatikusan viszonyult a választásokhoz és a nemzeti mozgalomhoz a dualizmus időszakában.
Ebben az epizódban
A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak.
Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok tekintetben pragmatikusan viszonyult a választásokhoz éppúgy, mint a szlovák nemzeti mozgalom törekvéseihez.
A podcastban érintett kutatás „A Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretén belül kiváló kutatók számára (R2–R4) kiírt 09I03-03-V04-00539 számú, Nemzeti és politikai közöny?
A nemzet és a politika értelmezése a szlovák nyelvű vidéki lakosság körében a 19. század végén és a 20. század elején nevű projekt keretén belül valósul meg. Vörös László (1978), történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa.
Elsősorban a nacionalizmus-elméletekkel, a dualizmus kori magyarországi nemzetiségi politikával, a korabeli szlovák társadalom történetével, illetve a szlovák historiográfiával foglalkozik.
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Több epizód a Bagoly mondja-ből
- A karanténkultúra öröksége
A Bagoly mondja podcast új adása a karanténkultúra örökségét járja körül H. Nagy Péter irodalomtörténésszel, aki egy a témában íródott könyvet mutat be. Az adásban a járványhelyze…
- Mi fán terem az oktatásterminológia
Dančo Jakab Veronika nyelvész, a Coménius Egyetem adjunktusa beszél a szlovákiai magyar oktatási terminológia sajátosságairól és a Magyar Tudományos Akadémia terminológiastratégia…
- A szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. században
Gyurgyík László demográfus a szlovákiai magyarok születési mozgalmát tárgyalja, kitekintve annak következményeire is. A teljes termékenységi arányszám mindössze 1,27.
- Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében
Mészáros Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjával az MTA 200 éves történetéről, valamint a Felvidék és az onnan származó tudósok magyar tudományosságban játszott sze…
- Andor Nitsch és a zipserek
Czáboczky Szabolcs történészként Andor Nitsch életpályáját és a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsát vizsgálja a két világháború közötti időszakban, disszertációs tém…
- A közterek és a művészet kapcsolata
Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor Rácz Vincével beszélget a közterek és a művészet kapcsolatáról, a közterek vizualitásának kialakításáról, a művészeti gon…
- Hogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkos
Az epizódban Szeghy-Gayer Veronika történész Várkoly Dénes tömeggyilkos alakságát mutatja be, aki az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom ideje alatt követett el bűnte…
- A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya
Tárnok Balázs jogász, a Bagoly mondja podcast vendége, a szocializmus alatt Nyugaton működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, különösen a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti…
- A békakirály motívuma meséinkben
Liszka József etnológus a békakirály meséjének eredeti, kevésbé ismert változatáról és más érdekességeiről beszél a Bagoly mondja podcastban. Kiderül, hogy a mese szerint a király…
- Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?
Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és traumakutató beszél a transzgenerációs traumákról, emlékezésről, felejtésről, identitásról és a nemzedékek örökségéről. Szó esik a társadalmi s…