Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show

Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre

· PT1H17M13S

Összefoglaló

László Miki, a Diverzum társalapítója arról beszél, hogyan építsenek valódi üzletet startupokból. A 300 milliós bevételű cégük diákoknak kínál kedvezményeket nagy márkáknál, megoldva a cégek célközönség-elérésének problémáját. Miki hangsúlyozza, hogy a tanulás és a piaci igények…

Röviden

Műsor
Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
Megjelenés
2026. 01. 27.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
László Miki, Pál Zoli, Sándorfy Adrián
Témák
startup, vállalkozás, diákok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Hogyan találkozik a Diverzum és a piac igénye.
  2. — Cold start probléma: kereslet és kínálat összehozása.
  3. — Tartalommal piacot építeni (TikTok, edukáció) 00:28:10 – Fizetés nélkül, minimálbérrel: a startup-mindset ára 00:30:40 –
  4. — Venture scale startupok valós kockázatai, miért nem minden piac alkalmas unicorn-modellre 00:38:20 – Állami pénz és torz
  5. — Növekedési kényszer vs.
  6. — Venture logika: miért bukhat el tízből kilenc cég 00:48:20 – Saját cashflow és pénzégetés kérdése, miért ad szabadságot
  7. — Lehet-e egyszerre növekedni és profitábilisan működni 00:55:00 – Országonkénti terjeszkedés józan tempóban 01:10:30 – Tu

Ebben az epizódban

Az idei évben a diákok által elköltött összeg az 9 milliárd Ft lesz.

Ebből nekünk egy 300 millió feletti nettó árbevételünk fog keletkezni.

Az a tanácsom annak, aki nem technológiai háttérből érkezik, hogy rakja össze magának a texteket.

Főleg ma már nagyon egyszerű. >> Itt inkább ilyen ilyen önbizalmi kérdés volt, hogy jaj, hát én nem értek ehhez, és akkor bele sem kezdek.

Tök jó dolog, hogyha valakinek van valamilyen háttere, de bármi megtanulható, csak el kell kezden csinálni, és akkor úgy ragad az emberre.

Előbb-utóbb ez az a hülyeség, amibe szerintem sokan beleásnák.

Viszonylag olcsóbb fel lehet építeni egy egy működő terméket, csak nem szabad egóból elkezdeni skálázgatni, amikor még igazából egy szar az egész üzleti értelemben. >> Sziasztok kedves nézőink, kedves hallgatóink!

Itt egy újabb Business Boys Podcast epizód, és én vagyok ma az egyik business boy.

És a másik busnis boy László Miki lesz a vendégem, aki a Diverzum egyik alapítója.

Üdvözlöm a nézőket és hallgatókat.

Meg jó itt lenni az új stúdióban.

Jól néz ki élőben is. >> Igen, nagyon szépen köszönöm.

Igen, sokat dolgoztunk rajta és azért mondtam, hogy egyik alapítójam, meryarmati Funni, a másik alapítója a diverzumnak.

Ugye ő most nincs itt, és most kicsit más téma olyan témákat is fogunk feldolgozni, amik inkább jobban belőled jönnek.

Tehát a te személyiségedet is mutatjuk meg a hallgatóknak.

Kedves hallgatóim, a diverzum egy marketplacnek számít, ahol összehozták a Mikiék a keresletet a kínálattal, de olyan értelemben, hogy diákoknak, akik rendelkeznek diák diákigazolvánnyal, nagy márkák tudjanak kedvezményeket és kedvezményes ajánlatokat biztosítani, és ezáltal kreáltak egy olyan ökoszisztémát, amiben hozzá tudnak szólni azokhoz a fiatalokhoz is ezek a nagy márkák, akiket egyébként tehát nehezen érnék el, és ez az egyik ilyen alapproblémája ezeknek a cégeknek. nek, akik tehát tényleg gigabrendekről beszélünk, akik a diverzumon ajánlatokat adnak a a diák igazolvánnyal rendelkező hallgatóknak, és hogy ez egy valós probléma, hogy őket hogyan ér.

Amikor ti ezt kitaláltátok, akkor ti már tudtátok azt, hogy ez egy nehéz marketing feladat, nekik marketing probléma, hogy hogyan ér el ezt a célközönséget, vagy ez csak utólag esetle, hogy ez egy nagyon nagy hozzáadott érték?

A alapjáraton már legelején érződött az, hogy ugye nekünk mint Jenszynek is reklámoztak ezek a nagy brendek, és hát láttuk azt, hogy amikor nagyon próbálnak fiataloskodni ezek a márkák, az az ultra cringe tud lenni.

Nyilván tisztelet a kivételnek, tehát vannak olyan brandek, amiknek a Jenszy kommunikációja nagyon erős.

Volt akkor is és a mai napig is, de azért ez mindenképpen egy hozzáadott érték, amit amit mi képviselünk.

És ez volt a egyébként maga az alapprobléma, amit a a brendeknél azonosítottunk.

Ugye úgy akart, úgy úgy indul el egy egy jó cég, hogyha azonosít legalább egy egy kulcsproblémát célcsoportnál, célcsoportoknál ugye a mi esetünkben, és és ott a a B2B oldalon abszolút ez volt a a fő probléma. >> Tök jó, és ezt már már akkor is így tudtátok, vagy éreztétek ezt.

Tehát megvolt benned ez a ez a ez az értés erről az egészről.

Tehát mondod azt, hogy úgy indul el egy jó cég, hogy érted azt, hogy mi a célközönségednek a problémája, de ezt honnan tudtad valójában akkor ezt ez azért valahogy tapasztalattal jön meg az embernek. >> Igen, a brendeknél igazából ezt betippeltük, hogy valószínűleg ez egy probléma náluk.

Diákoknál hát mi magunk is hallgatók voltunk, amikor elindultunk.

Tehát itt itt eléggé triviális volt az, hogy a a pénzhiány, a spórolás az az egy egyre nagyobb kihívás, főleg, hogy 21-ben indultunk, amikor elkezdett felpörögni az infláció ugye a postcovid postcovid stimulációk időszakában, és és éreztük, hogy ez így is fog maradni. >> Aha.

És honnan tudtad te azt, hogy hogy kell egy vállalkozást elindítani?

Hogy kell felépíteni egy vállalkozást? hzon pár évesen ugye? >> Ühüm.

Tehát abszolút abszolút nem tudtuk.

Én business economicsot tanultam egyébként Angliában, tehát nyilván onnan jöttek insightok, hallgattam podcasteket és egyéb anyagokat.

Voltam startup versenyeken, és ez is rengeteget adott hozzá.

Viszont a másik oldalról Fan tudta azt, hogy hogyan kell felépíteni egy TikTok közösséget, mert neki a saját csatornája az már akkor is eléggé aktív volt.

De alapvetően ezt on the go találja ki az ember.

Tanácsadókkal, különböző könyvek, hangos könyvek, podcastek általm >> konferenciákon, beszélgetések során más vállalkozókkal, és szépen lassan összeáll.

De az, hogy hogyan kell felépíteni egy vállalkozást, tehát most eddig a szintig tudjuk, hogy hogyan kell.

Van egy nagyjáb érzés, hogy a következő két szintet hogyan kell megugorni, de hát ez ez mindig egy folyamatos fejlődés.

Biztos vagyok benne, hogy még Elon Musknak meg team Cooknak is jönnek új újabb és újabb insightok, amikor soha nem látott méreteket ölt a a öltenek a cégeik. >> Igen.

Szabad mondani, hogy milyen árbevételnél tart a cég?

Most úgy néz ki, hogy az idei évben a diákok által elköltött összeg az 9 milliárd Ft lesz, és ebből nekünk egy 300 millió feletti nettó árbevételünk fog keletkezni. ennek a 99%-a még Magyarországról, de már jelen vagyunk Romániában is, úgyhogy jövőre ezek az arányok már remélhetőleg máshogy fognak kinézni, akár egy harmadik országot figyelembe véve is. >> Tehát gyakorlatilag a ti B2B ügyfeleiteknek, akik a nálatok hirdető márkák, szállítottatok 9 milliárd nettó 9 milliárd Ft forgalmat, ugye?

Ez bruttó, >> ez bruttó bruttó 9 milliárd Ft forgalmat, és abból van egy utalékotok, amit ilyen tranzakciós utalék, amit amit a a márkák fizetnek nektek.

Két dolog, ami ami nagyon foglalkoztatott, aztán aztán majd menjünk vissza kicsit így jobban az elejére.

Csak szeretném azért, hogy akik így ilyen analitikusabb elmék, azok értsék ezt meg, hogy mi a helyzet, hogy bekerül egy hirdető, egy B2B partner, mondjuk a Brokasters Kft. el akarja érni a a ezt a diák kártyával, diákigazolvánnyal rendelkező célközönségen.

És akkor odamegyek hozzátok, adok egy ajánlatot.

Ti honnan tudjátok azt, hogy én a az én vásárlóim később mennyit vásároltak, és mi az, amit ténylegesen megvásárolnak a vevők?

Tehát érted a kérdést, hogy hogy honnan, hogy pontosan mi az, amit eladtok, és pontosan honnan tudjátok trekkelni azt, hogy később mennyit költenek?

Úgy néz ki a dolog, két két részre bontom ezt szét, ahogy a marketplaceek esetében gyakorlatilag minden minden választ így két szét kell bontani kettő részre.

A diákok azt kapják, hogy exkluzív kedvezményekben részesülhetnek a a nagy brendeknél.

Most lehet ez egy bankszámlanyitás esetén egy magasabb jóváírás, lehet ez egy autókölcsönzésre vonatkozó kedvezmény, bevásárlásra vonatkozó kedvezmény.

Tehát tényleg itt itt szektoragnosztikus mindent igyekszünk lefedni, akár többszörösen is, amire a diákoknak szüksége lehet.

A brendeknek pedig marketing elérést adunk, de itt nem úgy néz ki, hogy gyakorlatilag közétesszük ugyanazt a jellegű kommunikációt, amit amit ők megtennének, hanem egyrészt ezt átültetjükis nyelvezetre, hogy jobban rezonáljon a célközönséggel, hiszen ha egy bank elkezdene nagyon slang szavakban beszélni, az nem biztos, hogy brand hű lenne a számukra. viszont a nagyon kredibilis banki kommunikáció az nem biztos, hogy rezonál a Janzy-vel.

Tehát mi ezt a a saját brendünkre átültetjük.

És hát mivel a marketing csapatnak, amit alapítótársam Fanni vezet, ami nagyon nagy része Jenszy, tehát nagyon sokan gyakornak, ezért érezzük abszolút ezt a közönséget, illetve azért mi sem vagyunk még annyira öregek, négy éve még hallgatók voltunk, úgyhogy azért egy ilyen alapvető megértés megvan.

Ami fontos, hogy szintén amellett, hogy a hangnemét ezeknek a kommunikációknak átültetjük a célközönségre, az az, hogy nem magát a brendet reklámozzuk, hanem az, hogy a brand kínál diákkedvezményt, ami egy pozitív társadalmi, részben üzleti, részben társadalmi stratégia az adott brend részéről, hiszen ők ezzel kvázi támogatják a diákokat, amikor nekik kevésbé ö kevésbé van lehetőségük teljes árat fizetni >> és ezzel olyan vásárlókat szereznek >> a akiket később meg tudnak tartani nyilván hogyha jó a termék jó a szolgáltatás továbbra is amit kínálnak úgyhogy a brendeknek egy marketing elérést tehát egy 200000 most már inkább 250000hez közelítő aktív diáktábor elérését kínáljuk a egy genre átültetett kommunikációval ötvözve és azt a fajta üzenetet, hogy hogy ez a brend törődik a diákokkal, és ez sokszor így van, mert a jelentősen engednek ugye a zárésükből annak érdekében, hogy ezt a diákközönséget behúzzák.

Gyakorlatilag ez az ő oldalukon marketing költségként is felfogható, hiszen a marketingért a mi diákjaink esetében nem kell semmilyen extra költséget vállalniuk.

Ezt ezt mi abszolút vállaljuk.

É a a mi árbevét vételünk, vagy egy ügyfélszerzési jutalék, vagy pedig egy kosárérték függvényében egy szolgáltatási díj, illetve külön marketing kampányaink van is vannak most már.

Tehát vannak olyan brandek, például gyártók, forgalmazók, amelyeknek nincsen direkt B2C csatornájuk, vagy az kevésbé releváns, mert mondjuk inkább a boltok polcairól emelik le az adott terméket a a vásárlók, és ebben az esetben mi kínálunk nekik olyan marketing megjelenéseket, amik nem diákkedvezményhez kötődnek feltétlen, de nyilván azt priorizáljuk, hogy a lehető legtöbb márkánál, ami a diákoknak releváns, legyen elérhető valamilyen jellegű offer. >> Ühüm.

És a tracking, tehát hogy a hogy jön össze a 9 milliárd költés, azt azt honnan tudod, hogy hogy végeredményben mennyit vásárolnak, vagy hogyan vásárolnak? >> Ez nagyon változó, tehát van, ahol live API connection van, és a a sok esetben viszont van egy admin felületünk, és ott a hónap lezárását követően az adott kapcsolattartó kitölti, feltölti az az egyes adatokat.

Nekünk vannak industry bench markkjaink, hogy hogyan néznek ki a konverziók, hogyan néznek ki a a vásárlási összeértékek és a többi és a többi.

Tehát ilyen szempontból ezt tudjuk validálni.

Egyébként ezzel soha nem volt még probléma, hogy >> szándékosan félreiportált volna bármelyik partnerünk, olyan volt, hogy véletlenül van, tehát valami rossz értéket kopiztak ki.

De hát ez nekünk ott azonnal kigyullad a piros lámpa a rendszerben egy ilyen esetben. >> Aha.

Nagy utalékot ez alapján számítjátok? >> Igen.

Tehát a a diákok végeredményben kedvezményes ajánlatokat vásárolnak meg, amiket később majd be tudnak váltani a cégeknél ugye? >> Nálunk kapnak egy QR kódot, kupon kódot, vagy egy dedikált linket, és azt nem vásárolják meg, hanem azzal vásárolnánk a márkánál.

Tehát a diák nálunk nem, ez nagyon fontos, hogy a diák nálunk nem fizets nem szed be pénzt akkor.

Jó, tehát itt igazából van egy ilyen helyzet, am ez a listing site-oknak vagy marketplace-eknek az ilyen állandó nagy dilemmája, amit úgy látszik, hogy ti megoldottatok, és erre nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan, de hogy el kell érni azt, hogy az egyik oldalon legyen kritikus tömegű user, a másik oldalon pedig legyen olyan ajánlatmennyiség, olyan márkák, olyan ajánlatokkal, ami miatt a kritikus tömegű user ténylegesen ott is marad, ott is fog pénzt költeni, és és a kettőnek balansban kell lennie.

És nyilván, amikor már eléritek azt, és valószínűleg ti már ott vagytok, hogy ez egy sikerztori, nagyon sokan ismerik, főleg a célközönségből a a diverzumot, és ez már az, hogy már bekerült egy csomó B2B partner, nagyon nagy brendek, cégek, az már szinte már ilyen kötelezővé teszi a a a többi nagy brendnek, hogyha meg akarja szólítani ezt a Jenzy célközönséget, hogy ők is legyenek ott, mert szerintem már akár lehet, hogy kicsit ciki is, hogyha nincsenek bent ebben a közegben, vagy pedig másnál fogja elkölteni azt Az egyébként limitált elkölthető jövedelmét vagy bevételét ez a diák vásárlónk.

Szóval, hogy ez így most egy ilyen optimálisnak tűnő ideális állapot.

Mondtátok, hogy már el is indultatok Romániába, úgyhogy ma fogunk arról beszélgetni, mert mi is kitettük már egy kicsit a lábunkat országhatáron túlra, de el kellett érni ezt a ezt az optimális állapotot.

A a kérdésem az az akkor visszavezet a múlthoz, hogy nyilván ti is találkoztatok ezzel a problémával, hogy nem tudsz mit mondani a usernek, hogyha nincs ajánlat, és nem tudsz mit mondani a partnernek, hogyha nincs user, hogy ezt a problémát meséld el nekem, hogy egy vállalkozó fejjel hogyan oldottátok meg, hogyan léptétek túl. >> Alapvetően igen, ez a call start problem.

Egyébként van call problem címmel egy nagyon-nagyon kedvenc könyvem Andrew Chentől.

Ezt érdemes elolvasni az über és hasonló marketplaceektől, ami például mi vagy a nem tudom Fúdóra Muncs.

De a lényeg az, hogy az eleje az nagyon nehéz, mert tényleg tehát össze kell össze kell azt a a keresletet a kínálattal meccselni.

Szerencsére mindig vannak mindig vannak early adopterek.

Megint csak a nem korrekt válasz az, hogy mindig van egy-két hülye, aki azt mondja, hogy hát én hiszek bennük, jó lesz ez.

És nagyon sokan például a diákoldalról ott elkezdtük már az elején építeni a közönséget ilyen különböző edukatív tartalmakkal Tiktokon. viszont viszont nyilván ahhoz, hogy hogy beregisztráljanak, ahhoz kellett valamilyen jellegű érték, amit mi kínáltunk, de voltak olyan diákok, akik az első első nagyobb kampányunkkor beregisztráltak egyébként egy nap alatt nagyjából az első napon nagyjából ezren.

Ott le is állt a az összetákolt 0 Ftból összetákolt platformunk, de de már akkor kaptunk olyan visszajelzést ezektől az early adopterektől, hogy skacok, nagyon jó, amit csináltok.

Gyakorlatilag használhatatlan a termék, meg úgy úgy egyébként sincsenek diák kedvezmények nagyon.

Öt brenddel indultunk el, ha jól emlékszem, néggyel vagy öttel. >> Ezek ismert brendek voltak. >> Egy-kettő ismert volt közöttük, de a nagy részük nagy részük nem volt az. >> De volt volt pár olyan diák, aki azt mondta, hogy na ez ez egész jó pofa bereisztrálok.

És akkor azzal már tudtunk visszamenni a brandekhez, hogy na itt már van 1000 diákunk.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre”

Miről szól ez az epizód: „Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre”?

László Miki, a Diverzum társalapítója arról beszél, hogyan építsenek valódi üzletet startupokból. A 300 milliós bevételű cégük diákoknak kínál kedvezményeket nagy márkáknál, megoldva a cégek célközönség-elérésének problémáját. Miki hangsúlyozza, hogy a tanulás és a piaci igények… Az epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: László Miki, Pál Zoli, Sándorfy Adrián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre”?

Fő témái: startup, vállalkozás, diákok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Diverzum: Cápák Között indultak, ma profitot termelnek és saját erőből törnek külföldre”?

Megjelenés: 2026. 01. 27.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/biznisz-boyz-a-magyar-vallalkozoi-podcast-show/diverzum-capak-kozott-indultak-ma-profitot-termelnek-es-sajat-erobol-tornek-kulf

Több epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból