Dalszerző Podcast

Ep.06. Bevezetés a Kurtág-univerzumba

· PT48M3S

Összefoglaló

Ebben a részben Fazekas Gergely zenetörténész, egyetemi oktató Kurtág György zeneszerző különleges zenei világát mutatja be. Kurtág Györgyöt, akiről kisbolygót neveztek el, a 20. századi zenetörténet egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, aki minimalista és…

Röviden

Műsor
Dalszerző Podcast
Megjelenés
2025. 09. 09.
Hossz
48 perc
Témák
zeneelmélet, zeneszerzés, zenetörténet, kurtág györgy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mindenkinek vannak csápai a kurták zenéjéhez, csak nem biztos, hogy tudja, hogy ezeket a csápokat hogyan használja.

Üdvözlünk benneteket az Artisus világában.

A Dalszerző podcastot hallgatjátok. [Zene] Kisbolygót neveztek el róla.

Formálta a 20. századi zenetörténetet.

Erőteljes hatással bír a mai kor zenészeire.

Szerinte minden hangot meg kell érdemelni.

Kedvenc műfaja a dal, írt műveket József Attila, Pilinski János és Tandori Dezső verseire is.

És habár 2026-ban már 100 éves lesz, a mai napig fáradhatatlanul alkott, mostanában épp második operáján dolgozik.

Ő Kurták György, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.

A 20. és 21. század meghatározó zenei alakja, akihez Fazekas Gergely zenetörténész segítségével igyekszünk közel kerülni, mert hogy kurtágot hallgatni, akárhogy csűrjük, csavarjuk, azért időnként bizony küzdelem.

Ez csak egy ilyen bemelegítő kérdés. >> Szerintem azért, mert a fontos vagy vagy az igazán komoly dolgokat, azokat nem adják könnyen.

És kurtágot szerintem nem nagyon érdekli más, csak a legkomolyabb dolgok. >> Erről meg kérdezlek majd bővebben kicsit.

Később Kurták Györgyről szól, tehát a dalszerző podcast hatodik epizódja.

Gergellyel együtt köszöntünk mindenkit és buzdítunk benneteket arra, hogy kövessétek be a dalszerzőt a podcast platformokon, YouTube-on és a közösségi médiában is.

Ugye ott voltál az első Kurtágopera bemutatóján, készítettél interjút a Kurtágházaspárral egy akkoriban készülő dokumentumfilmhez. részt vettél a Kurták 95 programsorozat szervezésében és most a Kurták 100 jubileumi koncertsorozat megszervezésében is.

Tehát számodra Kurták, ha lehet ilyet mondani, személyes ügy.

Emlékszel az első meghatározó zenei élményedre vele kapcsolatban, hogy mi volt számodra a kapudrog? >> Ezt nehéz megmondanom.

Nekem volt egy fantasztikus zongoratanárnőm.

Én elég későn kezdtem zenével foglalkozni, mármint klasszikus zenei szemmel nézve, elég későn 14 évesen, és egy partai Ariadne nevű egészen kivételes zongoratanárnőhöz kerültem, aki aki óriási Kurtág rajongó.

És ugye Kurtágnak van egy hatalmas zongoragyűjteménysorozata, az a címe, hogy Játékok, ami hát most már 10 kötet jelent meg éppen most készül a 11-12. kötet a század. születésnapon fogják majd kiadni.

És ez egy kifejezetten olyan sorozat, amit úgy indított el a Kurták, hogy ez egy pedagógiai jellegű gyűjtemény.

Tehát hogyha valaki elkezd zongorázni, akkor rögtön kapjon darabokat, amel bekerül a zene világába.

És aztán ez későbbi kötetek átalakultak egy ilyen személyes naplóvá.

Ott már azért nagyon nehéz darabok is vannak.

És a zongor tanárnőm, ő gyakorlatilag az első pillanattól kezdve tanít kurtágot.

Én ugye 15 évesen kerültem hozzá, de hogy hat éves gyerekeknek is kapásból kurtágot ad, és fantasztikusan működik.

Tehát azt hiszem, hogy nekem az első kurtág élményeim a játékokhoz kapcsolódnak, de aztán részben a zongoratanárnőm hatására én többször is lementem a 90-es évek elején Szombathelyre, ahol a Bartók Fesztivál keretében kurtág adott mesterkurzusokat, és ott nagy kurtágák koncertek voltak.

Ott én hallhattam részben a Stélé című nagy zenekari művét, ami egy egészen megrendítő alkotás, meg a Beckett utolsó versére komponált Mi is a szó the World című darabot, amit egy afáziával küzdő egyébként táncdal énekesnek, Monó Kildikónak írt, aki egy autóbaleset után elvesztette a beszéd képességét, és megtalálta Kurtágot, és gyakorlatilag ugye a a Bekt is egyébként egy al egy elesett a konyhájában már az élete utolsó időszakában, és ő is a fáziás lett, és akkor írta ezt a verset, ami ugye arról szól, hogy hogyan kell kimondani a szavakat.

Ugye az eredetileg franciául írta, és annak az az eredeti commandir, tehát hogyan mondják a what is the world, az a becket angol fordítás, ami már egy kicsit ilyen filozófikusan is érthető, de ezek nekem ilyen nagyon alap élményeim, és bizonyos értelemben azt hiszem, hogy tehát pont ez a becket darab, tehát ez, hogy hogy mi is a szó, hogy hogyan kell kimondani egy szót, hogy hogyan lesz a gondolatból egy olyan hangzás, hiszen végül is ugye a a szavak is, amikor beszélünk, hangzássá válnak a gondolatok.

Azt hiszem, hogy az egész kurtág életmű az tulajdonképpen erről szól, hogy vannak gondolataink és azokat hogyan tudjuk közvetíteni. >> Ezt jelenti számodra egyébként Kurtág? >> Azt hiszem, hogy igen.

Tehát, hogy ugye ő valahogy mindig azt keresi, és szerintem ezt teszi ilyen nagyon kivételessé az ő vokális életművét.

Hát írt hangszeres darabokat is, de szerintem ott is ő mindig beszél és mond valamit.

Tehát van erre egyébként egy nagyon-nagyon szép idézet, amit egyszer Kurtág Mártától hallottam. aki akkor éppen a tolstoy háború és békét olvasta.

Hát ők mind a kettően ilyen elképesztően műveltek, és így folyamatosan 1000 év nyugati kultúráját tartották melegen.

És akkor emlékszem, hogy egyszer elmentem hozzájuk, és akkor éppen a Tstolyblyban volt nagyon benne a Márta, és akkor elmondta azt, hogy éppen most egy olyan csodálatos részt olvasott, és hogy ott egy paraszt bácsi megjelenik, énekelnek ilyen dalok, népdalokat meg nem tudom, és hogy valójában szövegtelen dallam nincs is.

Tehát még egy hangszeres dallam is biztos, hogy valami gondolatot közöl.

Tehát van szövege, csak nincs kimondva.

És valahol Kurtágnak az egész gondolkodása az tulajdonképpen erről szól, hogy ő folyamatosan gondolatokat, lelki tartalmakat akar közvetíteni, ami egyébként szerintem egy bizonyos értelemben egy nagyon konvencionális vagy tradicionális hozzáállás a zeneszerzéshez.

Tehát a 20. századi művészi zenében vagy klasszikus zenében mondjuk az ő nagy kortársa, barátja, idolja, Ligeti György, ő egy egészen más módon gondolkozott a zenéről.

Ő ilyen hangzó konstrukciókat hozott létre, mint egy ilyen matematikus, fizikus professzor, de a Kurtág az az folyamatosan érzéseket meg meg ez az emberi tudatnak a legmélyén lévő tartalmakat akarja valamilyen módon átadni.

De hát végsősoron ugye a dal és akkor itt most kinyithatjuk egészen akár a popdalokig, azok tulajdonképpen mindenhol erről szólnak, hogy van egy gondolatom, és azt én szeretném kölni. >> Igen, csak van, ami ugye könnyebben befogadható.

Tehát mi van abban az esetben, hogyha így nincsenek csápjaink ahhoz, hogy letapogassuk mondjuk egy dallammal kifejezett érzületet, vagy hangulatot, vagy egy gondolatot? >> Nekem az az érzésem, hogy mindenkinek vannak csápjai a kurták zenéjéhez, vagy ha kitítom a 20. századi, 21. századi vagy klasszikus zenéhez, az is, aki azt gondolja, hogy nincs, csak nem biztos, hogy tudja, hogy ezeket a csápokat hogyan használja.

Tehát szerintem nem a hallgatók csápjaival van a probléma, meg nem is a zenével van a probléma, akár Kurtág, akár más zenéjével, hanem hogy tudni kell, hogy ezeket hogyan használjuk.

Tehát a kurták zenéjéhez szerintem két dolog fontos.

Egyrészt nagyon koncentrált figyelem, másrészt idő.

Tehát nem biztos, hogy elsőre rögtön eljutok hozzá, de az is lehet, hogy eljutok hozzá elsőre, de akkor egy picit rá kell készülnöm.

Tehát például nagyon fontos, hogy a szöveget azt értsem.

Ez ugye Kurtág esetében nem mindig egyszerű, mert hat nyelven beszél, sőt talán még több, de mondjuk hat nyelven komponál, tehát hat nyelv verseit zenésítette meg élete során.

És ugye egész elképesztő ez is, hogy azért tanult meg oroszul, hogy megértse azokat a szövegeket, amiket meg akart zenésíteni.

Tehát vannak olyan zeneszerzők ma, és szerintem ennek is lehet létjogosultsága.

Tehát én nem akarom negatív színben feltüntetni őket, akiket valamilyen, nem tudom, nyelvi coach segít abban, hogy egy számukra idegen szöveget megzenésítsenek.

Ötvös Péter például, aki ugye egy nemrég elhunyt, fantasztikus nagy zeneszerző, ő neki most éppen Zalzburgban, az ünnepi játékokon újra bemutatták a három nővér című operáját, amit úgy komponált meg, hogy ő igazán jól nem tud oroszul.

De az ő koncepciója pedig az, hogy ez egy a nyelv az egy zene.

Tehát az orosz nyelv az egy zeneként jelenik meg neki.

Nyilván mindig tudta, hogy éppen miről az az adott szó, amit megzenésít, de a Kurtágnál tényleg az van, hogy ő ő megtanult oroszul, és megtanul ógörögül, amikor egy Herakleitos töredéket akar megzenésíteni.

És ezzel ő ugye a nyelv az nagyon erősen meghatározza a gondolkodását az embernek.

Tehát ha mi magyarul beszélünk, a magyar az anyanyelvünk, akkor egy kicsit másképp fogunk gondolkozni, mintogyha oroszul beszélünk, vagy franciául, vagy angolul, mert egész egyszerűen a nyelv más dolgokra, más pályákon visz el minket.

Tehát nyilván ha azt mondom, hogy asztal, akkor mindenki ugyanarra gondol.

De egyébként nem biztos, mert szerintem egy svéd, ha azt mondja, hogy asztal, akkor biztos, hogy egy egész más asztalra gondol, mintha egy olasz azt mondja, hogy asztal.

Vagy ha azt mondom, hogy napfény.

Ugye erről van egy fogalmunk, de hát a napfény az mindenhol más.

Tehát csak azt akarom ezzel mondani, hogy ez is egy egészen különleges dolog Kurtágnál, hogy ez a sok nyelvűségé ez ez egy olyan gazdag világképet eredményez, ami ami ami nagyon vonzó, de hogy tulajdonképpen ugye szerintem az a legfőbb nehézség a Kurták zenéjével, hogy hogy ez a mai iszonyatosan pörgős világ, ez ez nem teszi könnyűvé azt, hogy időt töltsünk bármivel.

És a kurtákal bizony időt kell tölteni.

Nem kell azt mondom, hogy érdemes tölteni.

Tehát nekem ugye úgy alakult az életem, hogy most tényleg sokat foglalkozunk Kurtággal, zenetörténészként is, és iszonyú sokat kaptam tőle. >> Mit mesélnél arról? >> Iszonyú sok gondolatot, érzést, tudást.

Tehát, hogy az, hogy hogy tényleg, hogy ülök hosszú ideig egy akár egy percig tartó zene fölött, és akkor megértek dolgokat hogy >> de nem a dallal kapcsolatban, hanem úgy általában >> az élettel kapcsolatban.

És valójában szerintem őt a József Attilában nem az érdekli, hogy a József Attila, hanem hogy a benne megjelenő élet.

És ugye ez is egy ilyen nagyon érdekes dolog, hogy hogyha mondjuk én ugye ennek van ez a dalszerelő műhely nevű sorozatom, ahol popszámokat elemzek, és ezért ez egy ilyen nagyon érdekes ilyen tükör egymással ez a két nagyon távoli világ, hogy ugye a popszámok esetében alapvetően ugye az szokott lenni, hogy maguk az alkotók írnak egy szöveget és aztán írnak hozzá egy zenét.

És sokszor a kettő teljesen szétszálaszhatatlan, mert egyszerre születik és ezek ugye nagyon sokszor nagyon jók.

A szöveg is, meg a zene is különösen együtt nagyon jól működik.

Na, itt ugye az az érdekes a Kurtágnál, hogy amikor mondjuk ő egy József Attila töredéket megzenésít, akkor ott van egy ilyen egészen elementáris zseni, mint a József Attila, akinek olyan szenzorai voltak a világra, mint nagyon-nagyon keveseknek.

Tehát már maga a szövegnek van egy ilyen őrületes sűrűsége, hogyha csak a szöveget olvasgatom hosszan, akkor így így bomlik ki egy csomó minden.

És erre jön rá még egy olyan zeneszerzőnek a saját értelmezése vagy zenei világa, aki ugyancsak egy ilyen hiperérzékeny szenzorokkal rendelkező valaki.

És akkor ettől lesz az egész egy ilyen nagyon sűrű jelenség, amihez mondom, egy ilyen másfajta.

Tehát nekem föl szokták tenni ezt a kérdést kortársművészi zenével kapcsolatban, hogy jó, de hát te ilyeneket szoktál hallgatni otthon, és hát nyilván nem, mármint, hogy mosogatás mellett nem kurtágot hallgatok, mert hogy ezt nem így kell hallgatni, azt figyelmesek kell, az egy esemény, hogyha én azt hallgatom.

Ezt azt akartam is kérdezni tőled, hogy milyen instrukciókkal látnál el egy olyas valakit, akinek mondjuk még így ehhez a kurtág világhoz nem igazán volt köze.

Tehát amit így elkezdtél mondani, hogy hogy ez egy esemény, tehát hogy ahhoz le kell ülni, maximális figyelem kell, koncentrált figyelem és még mi? >> Hát szerintem >> nyitottság. >> Igen.

Tehát szerintem szerintem ez az alap.

Tehát én nem tehát mondok egy példát.

Amikor Kurtágot tanítok a Zeneakadémián, zenetudós hallgatóknak, akkor általában ők pont ugyanúgy ülnek be az óra az első órára egy ilyen kurzuson, mint bárki, hogy jaj, Kurtág, jaj, az olyan ijesztő, meg fárasztó, meg nehéz, meg jaj istenem.

És akkor én ott mindig az első József Attila töredéket szoktam megmutatni.

Ez egy hosszabb ciklusa Kurtánknak.

József Attila töredékeket zenésített meg.

Ezek tulajdonképpen a legegyszerűbb fajta dalok, merthogy mindenféle hangszerkíséret nélküli szólóénekre írta őket.

Tehát egyetlen dallam, semmi más, mindegyik.

Ráadásul, úgy ezek nagyon rövid szövegek, tehát pont ez az első, ez két sor.

És borzasztó érdekes látni, hogyha eltöltünk ezzel a kis töredékkel egy 20-25 percet, egy perc zene az egész, de meghallgatjuk, megnézzük a szöveget, végiggondoljuk, miért így jönnek a szavak, mi van bennük. a zeneér ilyen, hol történik benne valami, akkor gyakorlatilag minden eddig minden kurczusomon az összes diák úgy állt föl, hogy hogy egy ilyen nagy ilyen aha élménye van, hogy ez mennyire fantasztikus.

Én nem gondolom azt, hogy ehhez ilyen nagyon különleges képességek kellenek.

Az persze igaz, de szerintem ez mindenre igaz, hogyha hogy ugye a a Kurtág is egy nagy kultúrának a része, amit úgy hívunk, hogy klasszikus zenei kultúra.

Tehát hogyha valaki ismer Schuber dalokat meg Schuman meg Brams dalokat, akkor könnyebben tud kapcsolódni a kurtákhoz, mert ő ennek a világnak a része.

De hát ez a világ, ez a klasszikus zenei világ, ez valójában tudattalanul mindenre kihatott.

Tehát a a filmzene, a popzene az ugyanazokat a zenei eszközöket használja tulajdonképpen, mint a klasszikus zene.

Tehát amikor kell egy ijesztő hangzás a filmben, akkor az biztos, hogy egy olyasmi hangzás lesz, amit a 19. században is az ijesztő hangzásra használtak a zeneszerzők.

Ez nagyon érdekes, hogy nem vesszük észre, hogy amikor egy Star Wars filmet nézünk és hallgatjuk a John William zenéjét, ami egy teljesen ilyen 19. századi jellegű szimfonikus zene, akkor valójában így belénk ivódnak a klasszikus zenének a működési mechanizmusai.

És igaziból nagyon érdekes szerintem, hogy hogy végsősoron ez is tud segíteni a a kurtág megértésében. >> Arra gondoltam, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Fazekas Gergely

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ep.06. Bevezetés a Kurtág-univerzumba”

Miről szól ez az epizód: „Ep.06. Bevezetés a Kurtág-univerzumba”?

Ebben a részben Fazekas Gergely zenetörténész, egyetemi oktató Kurtág György zeneszerző különleges zenei világát mutatja be. Kurtág Györgyöt, akiről kisbolygót neveztek el, a 20. századi zenetörténet egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, aki minimalista és… Az epizód a Dalszerző Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 09..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ep.06. Bevezetés a Kurtág-univerzumba”?

Fő témái: zeneelmélet, zeneszerzés, zenetörténet, kurtág györgy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ep.06. Bevezetés a Kurtág-univerzumba”?

Megjelenés: 2025. 09. 09.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dalszerzo-podcast/ep-06-bevezetes-a-kurtag-univerzumba-6bf0b477

Több epizód a Dalszerző Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból