Mozinet Nagylátószög

"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek

· PT41M26S

Összefoglaló

Fazekas Gergely zenetörténész és Lukács Luca beszélgetnek a Mozinet Nagyszög legújabb adásában Kurtág György zeneszerzőről, különös tekintettel a Kurtág töredékek című dokumentumfilmre. A beszélgetés Kurtág György zeneszerző munkásságának különlegességeit, zenei világát…

Röviden

Műsor
Mozinet Nagylátószög
Megjelenés
2026. 02. 15.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Lukács Luca, Veiszer Alinda
Témák
zene, dokumentumfilm, zeneszerző
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Hogyan kezdjünk Kurtágot hallgatni?04:31 A film egzisztenciális kérdései 06:57 Kurtág helye a 20.
  2. — Hagyomány és radikalizmus Kurtágnál 25:03 A Végjáték mint életmű csúcsa

Ebben az epizódban

Kurtág [zene] zenéjének szerintem az egyik csodája, hogy a a legelemibb dolgokig megy vissza.

Tehát van olyan darabja, amiben csak [zene] c hangot használ.

Van olyan darabja, szerintem a legszebb zongoradarabjainak az egyike, amit [zene] a két mutató ujjal kell játszani.

Vagy kíl a gitáros és az üres húrokat [zene] pengeti nagyon lassan.

Van bátorsága. a legelemibly talált tárgyból elindulni, hogy az üres [zene] húrok, és abból lesz aztán zene.

Tehát, hogy van valami nagyon radikális az ő gondolkodásában. [zene] Sziasztok!

Én Lukács Luca vagyok és ez a Nagylátószög, ahol mindig olyan filmekkel foglalkozunk, amit a Mozinet forgalmaz.

Ezúttal a Kurták Töredékek című dokumentumfilm kapcsán beszélgetünk zenéről zenehallgatásról zene megértéséről és arról, hogy hogyan tudunk egy kicsit közelebb férkőzni Kurták György életművéhez, akkor is, hogyha nem vagyunk a kortár zeneszakértői.

Ebben Fazekas Gergely lesz a segítségemre, aki zenetudós, a zeneművészeti Egyetem docense.

Gergő, nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívásomat. >> Én köszönöm, hogy itt lehetek.

Arra vagyok kíváncsi, hogy te, aki nagyon ismered Kurtágot, és részt is vettél a filmnek a készítésében, mégis akkor, amikor először láttad a filmet a vetítés után, mi volt az, ami még számodra is meglepő volt? >> Nem tudom, hogy Kurtágas kapcsolatban volt-e bármi meglepő.

Engem nagyon megragadott, amikor először láttam a filmet, az, hogy valahogy mennyire megfogja a kurtágságnak a lényegét a film.

Tehát ugye azért elég sok dokumentumfilm készült már zeneszerzőkről, meg nagy alkotókról, nem tudom, festőkről, írókról.

És hát ez egyáltalán nem egy hagyományos dokumentumfilm, tehát hogy nagyon sok olyan felvétel készült, ami aztán nem került be a filmbe, ahol ilyen-olyan kurtághoz kapcsolódó vagy kurtághoz értő, kurták zenéhez értő emberekkel csináltunk interjúkat.

És aztán egy ponton úgy döntött Nagy Dénes a rendező, hogy hogy nem ebbe az irányba fog menni a film. és szerintem nagyon jól döntött, annak ellenére, hogy ezek a beszélgetések borzasztó értékesek voltak mert mert a kurtágnak a a világa annyira különös ö vagy annyira erős, hogy szerintem ezen az úton sokkal jobban hozzá lehet férkőzni.

És és valahogy az az érzésem, hogy hogy a filmnek a tempójával, a felépítésével, tehát hogy valahogy így az egész filmnek a nem csak a tartalma, hiszen hát kutágról szól, hanem a formája is valahogy nagyon kapcsolódik ahhoz, ami ami ami kurtág. >> Ugye az, amit te most itt körbeírtál, az az, hogy ez igazából nem egy életrajzi film.

Nem az van, hogy a munkásság az elejétől a végéig keretbe foglalja, hanem én azt éreztem, miközben néztem a filmet, hogy egyfajta betekintést kapok Kurt György elméjének működésébe és az ő mindennapjaiba.

De hogyha én, mint laikus, ami meg is történt, megnézem ezt a filmet, és ott él ott vagyok ezzel a hatalmas élménycsomaggal, akkor utána hogyan induljak el azon az úton, hogy jobban megismerjem Kurták Györgyöt?

Hiszen azt hiszem, hogy ez egy ez egy startgomb sok szempontból ez a film.

Én én én lehet, hogy tehát szerintem nagyon jó, hogyha ezután bárki elindul és megismeri jobban a Kurtág életművét.

Szerintem nagyon egyszerűen föl kell menni a YouTube-ra, vagy valamelyik, nem tudom zenei streaming szolgáltatóra, és el kell kezdeni hallgatni a zenéjét.

Tehát, hogy ez ilyen egyszerű.

Ö azt mindig el szoktam mondani, hogy szerintem érdemes valamelyik vokális ciklusával kezdeni, ahol a szöveg is még ott van, és akkor a szöveget nagyon fontos persze ismerni, vagy nézni, vagy követni.

De de hogy ami engem nagyon megragadott még a filmben, hogy és szerintem ez is nagyon kurtági, hogy most mondok egy mondatot, amit aztán had értelmezzek, mert félreérthető lesz, hogy ez igaziból nem is a kurtágról szól, hanem sokkal többről.

Tehát, hogy hogy szerintem ez a film, ez arról szól, hogy mit jelent megöregedni, mit jelent elveszteni valakit, akivel az egész életedet együtt élted, mit jelent halálhoz egyre közelebb lépni, mit jelent alkotni, mit jelent mit jelent a művészet, mit jelent a zene, egyáltalán mi az, hogy valóság?

Hogyan tudsz átadni valamit akkor, hogyha hogyha maga a gondolat megformálása is nagyon nehéz, mert a gondolat annyira sokrétű.

Tehát, hogy iszonyú sok borzasztó fontos dologról szól.

És közben persze ezeknek a fontos dolgoknak a a a jelenlétében megismerjük Kurták Györgyöt, de van egy beszélgetős kötet Kurtággal Varga Bálint András publikált, amíg évekkel ezelőtt jelent meg, meg angolul is megjelent, és ő viszonylag kevés interjút adott, de ez egy egész kötetnyi beszélgetés és abban egy ponton kérdezik, kérdezi Varga Bálint András, hogy hát ő mit gondol arról, ahogy a zenészek előadják a zen zené.

Tehát ugye ez is egy nagyon fontos része a filmnek is, meg hát a kurtág életének is, hogy >> hogy ugye tanítja a saját zenéjét, vagy vagy nagy klasszikusoknak a zenéjét.

És ez egy elég küzdermes folyamat, azért az látszik szerintem a filmből.

És akkor a Kurtág azt mondja, hogy de hogy engem nem a saját zeném érdekel, tehát engem nem az zavar, hogyha valaki nem teljes átéléssel játssza a zenét, hogy az én zenémmel mi lesz, hanem hogy a zenével mi lesz.

És hogy ez szerintem nagyon szép a filmben, hogy hogy tulajdonképpen itt, és ez most megint félreérthető lesz, amit mondok, nem a Kurták György a fontos, hanem az a fontos, amit a Kurtágák György jelenléte a világban megmutat.

És szerintem ezt látjuk a filmben, tehát hogy valójában, ha valaki ez nem egy startgomb, hanem egyszerűen csak megnézte ezt a filmet, és aztán picit másként nézi a világot, szerintem az is fantasztikus.

Tehát, hogy én nagyon örülök, hogyha többen hallgatnak kurtág zenét.

Nem a Kurtág miatt, mert neki szerintem teljesen mindegy, mert ő nem azért alkot, hogy szal neki ez egy belső késztetés, de hogy ez nem egy reklámfilmje a Kurták zenéjének, hanem hogy ez egy szerintem csodálatosan szép műalkotás önmagában. >> Abba segítesz nekem egy kicsit belelátni, hogy az elmúlt 100 évben, ami ugye Kurták György életének a hossza jelenleg, és reméljük még sokáig itt lesz velünk, az elmúlt 100 évben mi történt a zenével, és mi vár a zenére?

Ez egy szép, szép nagy kérdés.

Öye félelmetes belegondolni abba, hogyha ha 100 évet visszamegyünk a kurták születésének a dátumától, ugye 1926-tól, >> az 1826 akkor még élt a Boven.

Tehát, hogy hogy most olyan messze vagyunk a kurták születésétől, mint Kurták születése a Bóven halálától kvázi.

Ugye iszonyatosan sok minden történt, és nem csak a zenében, hanem hát minden területen.

És és hát ugye az a zenei világ, amibe ő belekerült, ugye hát nyilván ő egész fiatalon, nem tudom, öt évesen elkezdett zongorázni, aztán 10 éves korában döntött úgy, hogy ő zenét is akar szerezni.

Hosszú ideig nem tudta eldönteni, hogy zongoraművész lesz vagy zeneszerző. mind a két szakra beiratkozott a zeneakadémián, és nagyon hosszasan, nehezen végezte el.

Ö de ugye amikor ő zeneakadémista lett, ez egy csodálatos pillanata egyébként így a nem tudom a globális zenetörténetnek, hogy ugye 1945-ben a háború után átjön Romániából, ugye Romániában született egy Lugos nevű kisvárosban, Bánátban, ami egy nagyon sok nemzetiségű, sok vallású, soknyelvű kisváros volt, ahol egy magyar anyanyelvű zsidó családnak volt a a a sarja.

És aztán áttértek a református hitre, átjött Magyarországra háború végén, és ugye a háború miatt elhalasztották a felvételi vizsgákat tavaszról őszre, mert hát tavasszal ugye itt teljes káosz volt.

És pont most nézegettem mindenféle okok miatt a Zeneakadémia korabeli évkönyveit, és ott ott van, hogy hogy szeptember 10-én, hétfőn az egyes teremben volt a zeneszerzés felvételi, és ott az egyes terem előtti folyosón összetalálkozott egymással.

Kurták György és egy másik Romániából átmenekült ugyancsak fiatal zseni, aki nála három év, hogy is három évvel volt idősebb, a Ligeti György, aki a 20. századi zene másik ilyen fantasztikus figurája, és ott összetalálkoztak és életre szóló barátságot kötöttek.

De hogy mind a ketten azért mentek vagy jöttek Pestre, hogy Bartóktól tanulhassanak, aki akkor ugye emigrációban élt New Yorkban szeptember 10-én még nem lehetett tudni, hogy a Bartók halálos beteg, és pár héttel később ő meghalt, tehát a Bartók már nem jött haza.

De ez a két fiatal srác elkezdett tanulni a Zeneakadémián, és nekik mindenük volt a Bartók.

És hát közben ugye a klasszikus zenében, vagy hát ez a 20. századi háború utáni zenében ugye mindenféle nagyon izgalmas irányzat volt, amelyekhez próbáltak kapcsolódni meg erről nyilván nagyon heves vitákat folytattak, de de az első darabjai a kurtágnak, amelyeket aztán visszavont, azok teljesen ezek a Bartóki módon működnek.

És neki volt egy neki egy nagyon nagy törést okozott, mint oly sokaknak az 56-os forradalom, akkor a ligeti emigrált, a Kurtági szeretett volna, de nem tudott, mert a felesége meg a megszületett kisfia, az ifia Kurták György, tehát nem engedték ki őket Magyarországról, de egy évet Párizsban töltött, és ott teljesen újra gondolta hát mindent, az életét, a művészetet.

Ott járt egy Marian Stein nevű művészetpszichológushoz, és amikor visszatért Magyarországra, akkor írta az első hivatalos művét, és erre tette rá azt a címkét, hogy Ó plus, és ez egy vonós négyes volt.

És ez egy nagyon nehéz, nagyon ez az ilyen 50-es évek végi kortárszenek a leadikálisabb ágát képviseli, tehát ne, szerintem ne azzal kezdje senki a Kurták zenével való ismerkedést.

De aztán egy ponton rájött, hogy hogy nem ez az ő útja, tehát hogy ő nagyon meg akart felelni elvárásoknak, hogy hogy mi az a mi a modern zene, és akkor olyat kell írni.

És tulajdonképpen a Kurtág zenéek szerintem az egyik csodája, hogy hogy a leg a legelemibb dolgokig megy vissza.

Tehát van olyan darabja, amiben csak c hangot használ.

Van olyan darabja, szerintem a legszebb zongoradarabjainak az egyike, az a címe, hogy hogy foszlányok egy kolinda emlékképéből.

A kolinda az egy román karácsonyi énektípus, ami visszagondol egy gyerekkorában hallott román karácsonyi énekre, és azt próbálja előhozni, de nem jön elő a dallam, és ilyen csodálatosan kavargó zene.

És az egy olyan darab, amit a két mutató ujjal kell játszani.

Vagy van az egyik legszebb zenéje, amit pont ennek a Marian Stein művészetichológus férjének a halálára írt, a Grábsteinf Stefán, ami egy gitárt és zenekart használó darab, tehát akusztikus gitár, ahol az elején az egy szerintem az pedig egy olyan darab, amit érdemes azzal kezdeni mondjuk, >> hanem vokális zenével, hogy kiül a gitáros és az üres húrokat pengeti nagyon lassan.

Tehát, hogy hogy a Kurtágnak van bátorsága a legelemibb ilyen talált tárgyból elindulni, hogy az üres húrok, és abból lesz aztán zene.

Tehát, hogy van valami nagyon radikális az ő gondolkodásában. >> De ezzel valahogy azt mondod, hogy nem is lehet a zene rendszerében elhelyezni igazán?

Tehát nyilván el lehet helyezni, vagy lehet kapcsolódási pontokat találni, de azért ő egy nagyon eredeti alkotó, vagy nagyon egy ponttól ő ő tényleg túllépett azon, hogy bárkinek megfeleljen és a maga útját járja.

Ugye ez azért általában is jellemző a világháború utáni 20 ilyen művészi vagy klasszikus vagy kortárszenére, hogy hogy nagyon sajátos stílusa van mindenkinek, és ezért is nagyon nehéz eligazodni ebben a világban, >> mert ha az ember meghallgat egy módszert szimfóniát, az nagyon hasonló, mint egy h szimfónia, mert van egy korstílus, de a kurták zenéje nagyon más, mint a ligeti zenéje, vagy nagyon más, mint a Pierre Bull zenéje, aki egy másik nagy kortársa, vagy vagy más ilyen 20. század végi alkotóké, de a Kurtáknak van egy nagyon erős saját saját zenei világa, ami egyébként 1000 szállal kapcsolódik a a klasszikus zenéhez.

Tehát az, hogy ő zongoraművész is plusz egy pontton elkezdett kamarazenét tanítani, és hát ez a filmből gyönyörűen kiderül, hogy milyen elképesztően mászik bele a zenébe.

Ezt egyébként a a felesége Márta mondta gyönyörűen, hogy amikor a Kurták tanít, akkor az történik, hogy belemászik a zenébe és belülről kivilágítja.

De hogy az, hogy ő folyamatosan tanít Bovent Mócarttot nem tudom, Bramsot, Schumant, klasszikusokat, ez nyilván hatással van arra, hogy őneki tényleg minden hangja, minden műve mögött ott van valamilyen ilyen zenetörtén emlék.

És ilyen szempontból ez megint csak lehet, hogy egy félreérthető kifejezés lesz, de ő sok szempontból nagyon konzervatív, tehát hogy hogy ő nagyon erősen akar is kötődni a hagyományhoz.

Tehát a háború után, ugye a világháború után a minden művészeti ágban ugye óriási sokkot jelentett ez, hogy ez a tényleg, hogy vé, tehát gyakorlatilag az volt az élmény, vagy az lehetett az élmény, hogy vége a világnak mindent, tabula ráza újraindítunk mindent és az av ezek a bizonyos tábor utáni avantgardok tényleg olyan dolgot kezdtek el csinálni, aminek semmi kötő látszólag semmi kötődése a múlthoz, de a kurtág nem ilyen.

Tehát a kurtágnál, ahogy elkezdődik egy darab, ahogy eljut egy csúcspontra, hogy befejeződik, az pont ugyanaz, mint a módszertál.

Mármint, hogy gesztusaiban, nyilván hangzásában nem.

Tehát, hogy hogy szerintem ez bizonyos értelemben könnyebbé teszi a kurták befogadását.

Szerintem ami nagyon nehézzé teszi a kurták befogadását, hogy általában vannak sztereotípiák a kortárszenével vagy 20. század végi zenével kapcsolatban, és mindenki ezekkel a görcsökkel ül be egy ilyen koncertre, vagy hallgat meg egy kurtákdarabot.

Szerintem ha elengedi magát valaki és teljesen kinyitja a lelkét, akkor szerintem semmilyen problémát nem jelent a kurták befogadása. >> De közben érthető az a fura szorongás, ami rajtunk van, nem zenetudókon, hogy hogyan, hogy hogyan mégis hogyan kellene viszonyulnom.

Vagy például itt van ez a történet, amit említettél, ami nekem a filmben ilyen nagyon megható pillanat, amikor elmeséli ezt a gyerekkori emléket Kurtág, és igazából ő arról mesél ott, hogy emlékszik arra, amikor őt bántalmazták gyerekkorában a társai az iskolában, és hogy egy dallam ment egyre csak a fejében, és hogy ebből a dallamból lett végül ez a zenemű, hogy valahogy ezt is egészen elképesztő…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mozinet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek”

Miről szól ez az epizód: „"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek”?

Fazekas Gergely zenetörténész és Lukács Luca beszélgetnek a Mozinet Nagyszög legújabb adásában Kurtág György zeneszerzőről, különös tekintettel a Kurtág töredékek című dokumentumfilmre. A beszélgetés Kurtág György zeneszerző munkásságának különlegességeit, zenei világát… Az epizód a Mozinet Nagylátószög című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lukács Luca, Veiszer Alinda.

Milyen témákat érint ez az epizód: „"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek”?

Fő témái: zene, dokumentumfilm, zeneszerző.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek”?

Megjelenés: 2026. 02. 15.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozinet-nagylatoszog/az-elme-szabad-allat-fazekas-gergely-lukacs-luca-kurtag-toredekek-mozinet-nagyla-89edb74e

Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból