Della - 24.hu

Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat

· PT39M50S

Összefoglaló

A Della podcast legújabb adásában Szabó Gábor vagyonkezelési szakértő a magyar gazdaglisták dinamikus növekedését és a vagyonadóztatás kérdéskörét vitatja meg. Kiemeli, hogy a leggazdagabb magyarok összvagyona exponenciálisan nőtt, de ez a jelenség globális, nem csak magyar…

Röviden

Műsor
Della - 24.hu
Megjelenés
2026. 06. 17.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Gábor, Szabó Gábor
Témák
vagyonkezelés, magyar gazdaglista, vagyonadóztatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Adásunk előtt jött ki a legújabb top 100-as lista.

Ebből az derül ki, hogy hát most már megközelíti a 12600 milliárd Ftot a TOP [zene] 100 leggazdagabb magyarnak az összesített vagyona.

Ez 20-szor több, mint amikor a listát először [zene] kiadták valamikor a 90-es években.

Ez a növekmény szerinted magyarázható a gazdaság természetes folyamataivaló? >> Én azt gondolom, hogy nem.

Ebben az országban ismerve az elmúlt évek eseményeit nem. nem magyarázható.

Azt azonban megemlítem, hogy ez a fajta fejlődés exponenciális fejlődés a gazdag listákon nem csak nálunk tapasztalható, ez mer tapasztalható az igazán gazdag országokban is.

Tehát ez nem egy magyar jelenség, de nálunk nem magyarázható.

Csak a gazdaság adta a lehetőségekkel.

Itt [zene] nyilván történtek olyan dolgok, amik amiket amiknek utának kell járni, [zene] ki kell vizsgálni, amit a Tisza ugye ez a út a börtönben programma aposztrofált e téren.

Az túl sokat egyelőre nem látunk, de legyünk türelemmel. >> Az út a börtönben program végrehajtása megváltoztathatja a top 100-as lista összetételé.

Én azt gondolom, hogy igen. [zene] >> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm önöket.

Bakaev Zoltán vagyok a 24.hu [zene] gazdasági podcast műsorának, a Dellának a házigazdája.

Mai vendégem Szabó Gábor, vagyonkezelési szakértő, a stephungeri titkára, nem mellesleg egyik alapítója.

Köszönöm szépen. >> Június 16-án délután 2 órakor rögzítjük a műsort, és ha még nem tették volna meg, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

Sok mindenről fogunk beszélgetni a következő 3540 percben bizalmi vagyonkezelésről, gazdag listákról, vagy gazdag listáról.

De kezdjük talán a legizgalmasabbal a vagyonadóztatással.

Úgy fogunk most erről beszélgetni, hogy Magyar Péter miniszterelnök már arról konfabulál, hogy bármilyen cikk írás vagy műsor jelenik meg, vagy szólna a vagyonóztatásról. [horkantás] Az szerinte jó eséllyel a nerhez köthető oligarchák lobbitevékenységének tudható be.

Ö te valóban ilyen szempontok szerint fogod majd vizsgálni és értékelni az eddig ismerteket?

És tiszimpatizásként, támogatóként és önkéntesként azt tudom válaszolni a miniszterelnök felvetésére, hogy ez a kérdés ez nem csak és nem elsődlegesen a NER oligarchákat és milliárdosokat érinti, ennél egy sokkal komolyabb, összetettebb problémakörről van szó.

És ha lehet hinni a híreknek, akkor itt az elsődleges kárvalottjai pont nem ez a csoport lesz, hanem egy ennél sokkal kiszolgáltatottabb csoport.

Nevezetesen az a magyar középosztály, ami egyébként sem egy nem széles, kettő nem túl felvértezett, még mindig vagyoni eszközökkel. >> [zihálás] >> Úgyhogy számomra a legfélőbb [sóhajtás] szenárió az pont ez, hogy őket fogja a leginkább fájó módon érinteni ez a történet. >> Miből következtetsz? >> Igen, pont hozzá akartam tenni, hogy hogy igazi következtetésre egyelőre nincs jogalapunk.

Talán [torokköszörülés] érdemes az ősforrásod menjen visszanyúlni a Tiszának a a programjához. ahol igazándiból azon kívül, hogy be fogják vezetni, és valóban megjelent már az írott programban a az 1 milliárdos értékhattár, illetve az 1%, sok részlet nem jelent meg.

Azóta se tudunk több részletet magáról a vagyonadóról. [zihálás] azt leszámítva, hogy a pénzügyminisztérium küzd ezzel a történettel, nem lennék a igazándiból az ő helyükbe, mert szakmailag azt gondolom, hogy tisztán látják, hogy ebből nem lehet jól kijönni.

Egy politikai nyomás alatt van a pénzügyminisztérium, és próbál valamiféle elfogadható ö termékkel kijönni. >> Ezt biztos forrázsol, tudod.

Hát azt például abból sejtem például nem személy szerint nem >> például abból sejtem, hogy volt már egy június vagy július 5-i június 5-i határidő, amit értelemszerűen nem tudott teljesíteni a pénzügyminiszter, nem is lehetett, hozzáteszem.

Tehát meg abból gondolom, hogy az a nyilatkozat már elhangzott a pénzügyminiszter részéről, hogy 2028-ban lesz esedékes legábban, ami a tegnapi parlamenti ülésben hirtelen 2017 január 1-igi bevezetéssel jelent meg.

Tehát én azt gondolom, hogy itt egymásnak ellenmondom, bocsánat, 2027 2027, >> tehát itt egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot.

De én ezen, hogy úgy mondjam, nem csodálkozom.

Tehát abban a szakma nagyjából egységes.

Úgy értem, az adószakértői szakma nagyjából egységes, hogy gyorsan bevezetni egy vagyonadót egy olyan adórendszerbe, amől az idegen mind a mai napig nem lehet.

Tehát nem lehet valószínűleg több kárt okoz, mint hasznot eredményez.

És ez nem azt jelenti, hogy a vagyonadó az eleve az ördögtől való gondolat. [sóhajtás] Bár hozzáteszem, hogy a nemzetközi tapasztalatok inkább ellene szólnak, mint mellette, de ettől én azt gondolom, hogy be lehet vezetni egy alaposabb előkészítéssel majdhogy nem egy adóreform részeként.

Tehát azokban a erre fogja azt mondani az ország 90%-a, remélem ennyien hallgatnak is minket, hogy na lán igaza van Magyar Péternek, ő kemény lobbizá zajlik a vagyonadó ellen.

Én nem gondolnám, hogy egyáltalán van alkalom egyelőre lobbizni, mert ez ez ilyen egyoldalú történet.

Jelen pillanatban azt elismerem, hogy kicsit talán nagy a zaj szakértői szinten, tehát túl sok mindenki akarja megmondani az okosat [zihálás] meg az egyedüljárható utat.

Én azt gondolom, hogy nem ennek kell lennie a a Prudest szakértői magatartásnak.

Sokkal inkább annak és a Step Hungary képviseletében mondhatom, hogy sokkal inkább annak, hogy egyfajta problématérképet [zihálás] kell felállítani és azt a döntéshozó elébe te terjeszteni, hogy milyen veszélyekkel járhat, illetve milyen és egybő mellé rakni bizonyos javaslatokat, hogy ezeket a veszélyeket hogyan lehet kikerülni. >> Nagyon leegyszerűsítem a kérdést, de mégis van szerintem veleje a dolognak.

Miért komplexebb és miért igényel nagyobb áttekintés körültekintést egy bármilyen vagyonadó bevezetése, mint teszem azt egy fogyasztási adókulcs megemelése 18-ról 25%-ra, mikor utóbbi sokkal több embert érünk? >> Például azért, és talán ez az egyik legerősebb indok vagy érvem ezellen vagy emellett nézőpont kérdése, [zihálás] hogy kerüljük el a kettős adóztatást.

Ugye egy vagyonadó magában hordja a kettős adóztatás veszélyét, amennyiben nem találjuk meg a rendes hely helyét a egy adórendszeren belül.

Azokban az országokban abb a kevés számú országban, ahol van nettó vagyonadóztatás, ott a vagyonadó mindig valami helyet jelenik meg.

Tehát ugye Svájcot szokták tipikus példaként említeni.

Ott a tőkejövedelmek nem esnek személy jövedelem adóköteledettség alá.

Tehát nem a jövedelmet adóztatja meg a svájci állam vagy a kantonok kanton szintű adóztatások [nevetés] hanem a vagyont.

Tehát ilyen értelemben azt kell, hogy mondj ez történelmileg alakult ki, ebbe most ne menjünk bele.

Hasonló a helyzet egyébként Spanyaországban is, ott is történelmileg alakult ki. [zihálás] Európában még egy ország van, amelyik aktuálisan vagyon adót alkalmaz.

Rosszul vezették be, rossz timingal, rossz feltételekkel az Norvégia.

Ott ennek az lett az eredménye, hogy a leggazdagabb norvégok éppen vagy már, vagy éppen most változtatnak adórezciát.

Hát ezt egy norvég állam el tudja viselni a maga gazdagságával.

Nem biztos, hogy idáig el kellene jutni nálunk is. >> Mit kalkuláltak fölről? >> Hát érdekes módon [nevetés] ott is 1%-kal indultak.

Majd amikor a Norvég kormány megemelte 1,1-re, ez lehetett az az utolsó csep, ami ami megindított egyfajta migrációs [nevetés] lavinát időzőjelbe a lavinát is léptéknek tűnik ez a >> Így van.

Nagy vagyonoknál nyilván ez ez magas, de hát nyilván ez tehát ott is kettőt a kettős adóztatást folyik megadóztatott jövedelmek után adóztatják a vagyont is. >> Csod teljes vagyonra kit terjedt ez?

A részleteket nem tudnám elmondani a norvég vagyonadóztatás kapcsán.

Ugye már csak azért sem, mert ez egy nagyon kom komplex dolog.

Ez nem csak egy adó, egy értékhatárból meg egy adómértékből áll, hanem sok minden másból is.

Tehát hogy fogom megállapítani a vagyon adóját, hogy fogom megállapítani a mentességeket, mit kezdek például az úgynevezett elsődleges ingatlannal, amiben ugye lakom, és passzív vagyonnak minősül.

Mit kezdek például azzal a termelőcégemmel, amelyik idestova 30 éve az enyém termel, de azon kívül, hogy hasznot termel, amiutát én fizetem a a személy jövedelmadómat, de igazándiból nem akarom értékesíteni, családi szinten akarom továbbvinni, vajon azután is kell vagyon adót fizetnem vagy sem.

Tehát millió egy kérdés megválaszolatlan ma. [zihálás] Sokan ezt felvetik, felvetjük.

Nyilván ezt ismert a pénzügyminisztériumban, és nem gondolnám, hogy ezek ezek a problémákkal újat meg a saját problématérképünkkel is újat mondanánk, de én azt gondolom, hogy megelő szát ezek a ez a nyüzsgés, ha úgy tetszik, ez inkább azt a célt szolgálja, hogy hogy még véletlenül se hozzon a kormány egy megreformálhatatlan hibát.

Én most ebben a beszélgetésben megpróbálom a kisembert képviselni, és a következő kérdésem ezer sebből fog vérezni.

Erre [horkantás] mondhatja, amit most elmondtál, erre reflektálhatja azt a az átlag magyar állampolgár, hogy ő az adózót jövedelmében, mikor vásárol, az áfán keresztül még egyszer adót fizet.

Tehát ilyen szinten is megvalósul a kettős adóztatás.

Rögtön hozzáteszem még egyszer, hogy ezer sebből vérzik ez az érvelés, de a logikáját, hogyha nézzük, akkor föltehetik a kérdést, hogy akkor miért ugrálnak a vagyonosok, hogyha plusz adót kéne 1%-os mértékben fizetniük.

Hol itt a kettős adóztatás, hogyha nem, hogyha nem állítjuk azt, hogy ez létezik azon a szinten, amiről én beszélek? [horkantás] >> Hát itt először is forgalmi adóztatást próbálunk összehasonlítani vagyonadóztatással vagy jövedelemadóztatással.

Én azt gondolom, hogy hogy ez a kettő nem összehasonlíthatón ebben a szinten.

Hozzáteszem, hogy a forgalmi adó többségét is ugye a vagyonosabb réteg fizeti meg, mert a fogyasztási mértéke náluk magasabb.

De itt talán egy dolgot le kéne szögeznünk az elején.

Az adóztatás alkalmatlan szerintem, bár vannak ezzel ellentétes vélemények is, szerintem alkalmatlan a jövedelmi különbségek kiegyenlítésére, vagy a és különösen alkalmatlan az ordító társadalmi különösségek kiegyenlítésére.

Erre lehetnek más állami eszközök, és kell is, hogy legyen félreértésne eség, de én azt gondolom, ha csak az adózást tekintjük annak, akkor rossz úton járunk.

Ö ebben a ebben a kérdésben ugye a vagyon adóztatásnak a politikai rendeltetése a jelenlegi politikai nyilatkozatok szintjén az valóban ez ez lenne, hogy egyfajta kiegyenlítődést próbáljon megteremteni. [zihálás] Kérdezem én, hogy meg fog-e teremtődni ez a kiegyenlítődés, hogyha pont azt a azt a te teherhordót, középosztályt fogják ezzel megadóztatni, mert azért az 1 milliárd, legyünk őszinték, az nagyon hamar össze tud jönni. >> [nevetés] >> ezen a szinten, tehát ezen a társadalmi szinten amelyik amelyik minden szempontból a társadalomnál a teherhordórétegnek tekinthető. ők helyben vannak, nem fognak elköltözni, fizetik az adót, nem csak fizetnek, hanem million egy másfajta adót foglalkoztatnak embereket.

Tehát ebből a szempontból ezzel lehet egyetérteni, lehet nem, de amogyha az a cél, hogy egy polgári társadalmat építsünk, márpedig az én szememben ez a cél, akkor akkor tudomásul kell venni, hogy egy polgárosodott társadalomnak a vagyon az részét képezi, még ha nem is a legmeghatározóbb részét, de igenis a részét képezi.

Ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, de ezt tényként kell kezelni.

Azért a középosztálynál az egy milliárdos vagyon akkor jön össze, hogyha minden vagyonelemezt figyelembe veszünk cég vagyont, privát vagyon, minden mást megtakarításokat.

Így van. >> Hát ez az, [torokköszörülés] amit egyelőre úgy van.

Egy egyelőre ezt nem tudjuk és ezért igazándiból nem az a cél, hogy hogy negatív hullámokat, legalábbis a részünkről nem ez a cél, hogy negatív hullámokat ereessünk a kormány felé, hanem az a cél, hogy azt próbáljunk közös platformra kerülni.

A szándék [nevetés] az az többié-kevésbé ugyanaz.

Tehát hogyha ugye a az úgynevezett neoligarchákat egy vagyonadóval nem lehet közömbösíteni, én azt gondolom, már csak azért sem, mert ők a legmobilabb társadalmi réteg, mint ahol minden az orsz, mindenhol a világon, tehát a leggazdagabb, a legmobilabbak, ők képesek a leginkább és a leggyorsabban adórezidenciát váltani.

És abban a pillanatban nagyjából ki is mondták magukat a magyarországi vagyonadóztatás hatálya alól.

Hány embert [torokköszörülés] érint ez? 100-at, 200-at, 1000ret? [nevetés] És hány ember érint az a fajta vagyonadóztatás, amelynek a célkeresztjében, ha nem szándékolt a nem szándékolt célkeresztjében a középosztály. [nevetés][zihálás] Azzal talán nem árulok el titkot, hogy szakmai körökben ezt ezt a vagyonadó elképzelést ezt kezdik kezdik KKV különadóként emlegetni. [torokköszörülés] Ennek nyilván van valami valóságalapja. [zihálás] Ezért lenne jó minél hamarabb minél több konkrétumot megtudni.

Mert akkor van miről tárgyalni.

Jelen pillanatban nincs miről tárgyalni, nincs szakmai egyeztetés, vagy ez csak egy nagyon egyoldalú, hogy többen több szervezet próbálja az ezzel kapcsolatos véleményét a kormány tudomására hozni.

Visszacsatolások ez ügyben nincsenek.

Nem tudom, hogy lesznek-e, ha nem lesznek, a Dellent mond mindenesetre annak a politikai vállalásnak, hogy itt lesz azért sorjába >> belemehetünk mindjárt azért a részletekbe is, bár elég kevés konkrétum már rendelkezése, de arról neked van információd, hogy zajlik a vagyonmenekítések előkészítése, akár a vagyonadoztatása, akár pusztán a kormányváltásod összefüggésből.

Konkrét információm nincs, de ez tipikusan az a az a terület, ahol nem is nagyon lehet.

Tehát aki egyszer meghozza ezt a döntést, azt meg fogja próbálni a lehető legdiszkrétabb módon megcsinálni.

Tehát nem azzal kezdi, hogy ő bejelenti, hogy akkor én most rezidenciát váltok.

Tehát a konkrét válaszom az, hogy nincs ilyen konkrét információm.

De ezt de ez tipikus, hogy nem is lehet. >> De ezért szakmai körökben informálisan sincsenek ilyen hírek.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat”

Miről szól ez az epizód: „Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat”?

A Della podcast legújabb adásában Szabó Gábor vagyonkezelési szakértő a magyar gazdaglisták dinamikus növekedését és a vagyonadóztatás kérdéskörét vitatja meg. Kiemeli, hogy a leggazdagabb magyarok összvagyona exponenciálisan nőtt, de ez a jelenség globális, nem csak magyar… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Gábor, Szabó Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat”?

Fő témái: vagyonkezelés, magyar gazdaglista, vagyonadóztatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az Út a börtönbe program átírja a gazdaglistákat”?

Megjelenés: 2026. 06. 17.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/az-ut-a-bortonbe-program-atirja-a-gazdaglistakat-174a80aa

Több epizód a Della - 24.hu-ből