Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában
· PT53M52SÖsszefoglaló
Raskó György agrárvállalkozó, korábbi földművelésügyi államtitkár a Della podcast vendége, ahol a mezőgazdasági szakmunkás képzés problémáiról, a vendégmunkások fontosságáról és a zöldségek, gyümölcsök ÁFA-csökkentésének lehetőségéről beszél. Értékeli a Tisza párt politikai…
Röviden
- Műsor
- Della - 24.hu
- Megjelenés
- 2026. 07. 08.
- Hossz
- 54 perc
- Témák
- vendégmunkás, mezőgazdaság, áfa-csökkentés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Magyarországon a [horkantás] mezőgazdasági szakmunkás képzés azt úgy tönkretette [zene] az Orbán kormány, hogy az gyakorlatilag hihetetlen.
Tehát ma elképesztő hiány van mezőgazdasági szakmunkásokból, akikre rá lehet bízni egy munkát, például egy automatizált >> [torokköszörülés] >> légkondicionált [zene] sertéstenyésztő telepen, vagy be lehet ültetni egy 50-80 millió Ft értékű gépbe, amibe szinte mind a repülőgépbe, tehát [zene] a fülkébe ülne be az ember, olyan hát tehát technológiai színvonal van tele mindenféle kütyűkkel, és hát hogyha egy ilyen traktorral nem jó bánnak, akkor [zene] annak a javítási költsége horribis összegba kerül.
Vagyis a az a vendégmunkás aki Magyarországra jöved, jól dolgozik, szorgalmas és még esetleg szaktudása is van, azoknak az alkalmazása nemzetgazdaságilag előnyös, és ez állítom, hogy hosszú távon politikailag [zene] is előnyös.
Ez a Della, a 24.hu gazdasági [zene] podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm [zene] önöket!
Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája.
Ez a 24.hu [zene] gazdasági podcast műsora, ahogy azt már tudják.
Mai vendégem Raskó György agrárvállalkozó, korábbi földművelésügyi államtitkár.
Üdvözöllek a stúdióban. >> Köszönöm a meghívást.
Én is üdvözlök minden hallgatót, nézőt. >> Az adást július 7-én, ha jól sejtem, az van most július 7-én, a kora délutáni órákban rögzítjük.
És arra kérném önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
Gyúri nyilván alapvetően agráriumról, élelmiszerárakról terméskilátásokról aszályról fogunk majd beszélgetni, de kezdjük a Tisza kormánnyal már csak azért is, mert rólad elég régóta a köztudott volt, hogy te a Tisza mozgalommal, aztán párttal szimpatizáltál, talán még szimpatizálsz is, tehát ezt soha nem rejtetted a a Véka alá.
Most, hogy megnyerték a választást és túl vagyunk az első 50 napon, a 100-at még nem értük el, de mégis vonjál egy mérleget a kérésemre a Tiszakormány tevékenységéről, hogy látod, mi az amiben visszaigazolták a várakozásokat, és van-e olyan terület, ahol hiányérzeted van?
Hát kezdjük azzal, hogy önmagában a választás ilyen arányban történő megnyerése egy csodálatos szenzációs teljesítmény volt.
És én már ezzel teljesen elégedett vagyok, mert úgy gondolom, hogy egy olyan [torokköszörülés] minden bármilyen összetételű kormány jön, az az Orbán kormányhoz képest a normalitást, a racionalitást tükrözi majd.
És hát Tisza kormányzás első, hát akkor nem tudom, 80x napja alatt ez láthatóan be is következett.
Maradjunk a Tiszának és hát Magyar Péternek a politikai szereplésénél. megismertünk egy hihetetlen profi és hát a parlamenti vitához vitára született olyan politikust, Magyar Pétert, aki elképesztően jól [torokköszörülés] tudja használni azokat a eszközöket, amiket egy parlamentben, akár Magyarországon, akár külföldön lehet, pláne egy olyan [torokköszörülés] fölállásban, amikor ekkora [horkantás] fölénnyel Tisza párti képviselők ülnek a parlamentben, és ahogy nézem a [torokköszörülés] közvetítéseket, [horkantás] meglepően jó a csapata a Tiszapártnak.
Tehát akik bekerültek egyéni képviselőként a országgyűlésbe, több név olyan a teljesen ismeretlen volt.
Kiderült, hogy rögtön a kezdetnél olyan profizmust mutatnak, ami a Fidesz legjobb parlamenti képviselőinek is hát hosszú években terre figyeltél föl? >> Hm. >> Kire figyeltél föl a frakció?
Ugye maga maga például a Foroft Ágnes, aki ugye a parlament elnöke, hát hogyha párhuzamosan közvetítenének Kövér László által vezetett parlamentet, vagy Forzofer Ágnes által, hát ég föld a különbsége a hölgy javára, de hasonlóan azok, akik miniszterként is szóhoz jutnak, egyértelmű, hogy olyan tudással rendelkeznek, ami az előző garnitúra miniszteri, államtitkári színvonalát is meghaladja.
A éppenha az agrártárcát nézem, akkor ott van egy fiatal hölgy, Árvai Nikolet, aki politikai államtitkár, hihetetlen módon ráérez azokra a [torokköszörülés] politikailag is fajsúlyos mondatokra, amik egy pártot a parlamentben tényleg sikeres szereplésre >> [torokköszörülés] >> predztinálnak.
Tehát maradjunk annyiban, hogy a parlamentben a tiszapárti képviselők színvonala, hozzáértése szakpolitikai ügyekhez is egészen kiváló.
És hát nyilvánvaló majd beletanulnak a az adminisztrációba is, mert ott azért látom, hogy ott még logikus, hogy vannak hiányosságok, akik soha életében nem volt minisztériumban olyan pozícióban, amikor előterjesztést jogszabályt kell alkotni, vagy éppen egy parlamenti interpellációra kell felelni.
Hát ebbe a ez is egy szakma bele kell tanulni. azt a tolvajnyelvet meg kell ismerni, ami aztán ezen a területen is mutatni fogja azt a színvonaleli különbséget, ami a Tisza képviselői és a Fidesz átlantjesen értelmezhetetlen döntések sorozataként kiválasztott képviselői tesznek. >> Itt most arra gondolsz, hogy a a kelleténél lassabb a jogszabály előkészítés például?
A egyrészt arra, hogy lassabb, másrészt arra, hogy nagyon sok minisztérium, még a tisztelők nem álltak át a tiszapárti gondolkozásra. láttam, miután sok esetben úgymond véleményezem az előterjesztéseket, mielőtt az a parlamentbe kerülne, azt látom hogy a ott nagyon sok esetben még a régi beidegződés az uralkodó, tehát ez akik 16 éven át kiszolgáltak egy politikai rendszert, annak a tolvajnyelvét használva meg talán sokszor a gondolat menetét is.
Nem olyan előtjesztéseket készítenek, amik majd a Tisza profi módon fog készíteni néhány hónappal később.
Tehát most az átmeneti időszak nincsen ez a >> De ez hol érhető tetten a a jogszabály elő minőségében? >> Szöveg a Igen.
A inkább a szövegezésre >> nehézkes a szövegezés.
Igen, tehát még még kicsit fideszes a szövegezés se nagyon sok esetben, olyan kérdésekben is, ami akár vonatkozik a áfacsökkentésre, vagy éppen a az olyan a létfontosságú dolgokra, hogy egy mármint az agrárium számára fontos dolgokra, mint ez a Magyarországon partalan és értelmetlen vitává fajult génmodódosítás, amiben nyilvánvaló, hogy a Tiszapártnak a racionalitáshoz remélhetőleg visszatérve lesz néhány árnyaltabb megfogalmazása is.
Ezt most, >> mert ez ifére érthető. eddig talán mechanikusan ugyanaz a szöveg, ami elhangzott az elmúlt 16 évben.
Générmódosítás, amikor a parlamenti pártok még jó 20 évvel ezelőtt komolyan és jogosan bírálták a gémmódosítás [torokköszörülés] gyakorlat, amit ugye nem Magyarországra vonatkozott, hanem a [torokköszörülés] globális világra.
Azalatt a 20 év alatt, ami eltelt, hatalmas változások történtek.
Tehát a gép szerkesztés olyan színvonalat ért el, ami azokat a durva hibákat nem követi el, és pontosabban teljesen kizárja, mint ami például a Monsanto 810-es BT kukoricájával előfordult, hogy olyan erős volt a génszerkesztés hatása, hogy mondjuk a génmódosított kukoricavetőmag mit tudom én, 1 mes körzetbe minden élőlényt hasznost is kiirtott, és hát ugye azóta eltett 70 év, hogy ezt alkalmazzák a gyakorlatba.
Ö a mostani génszerkesztés szerintem beállt abba az irányba, ami a környezetre való odafigyelés, környezettudatos génysszerkesztésé alakult át, és hát remélhetőleg ennek aztán majd a technikája tovább finomodik, és [torokköszörülés] az ilyen gényszerkesztés következtében az újabb és újabb kényszerkesztett fajták környezetre és humán egészségre is úgymond ártalmatlanok lesznek.
Tegyük tisztában, mert emiatt egy komoly politikai vita, emiatt is egy komoly politikai vita alakult ki, tehát ez a génszerkesztés és ugyanúgy a gémmódosítás láncolatába illeszkedik, csak egy sokkal profibb technika, mármint ami >> sokkal profibb technika. nem külső gént visznek be magába a gén szekvenciába, hanem gyakorlatilag belül változtatnak a sorrenden. ami gyakorlatilag a növénynek a alapvető tulajdonságain nem változtat, hanem azok a gyenge látszemek kerülnek ki a [torokköszörülés] ebből a szekvenciából, amelyek azt adott növénynek a terméshozomát vagy éppen a minőségét negatívan befolyásol. [torokköszörülés] Amikor a Fidesz azt mondja, hogy nem szabad beengedni a gém módosított növényeket, és a Tiszapárt erre készül, akkor igazat mond, hogy ezek gém módosított növények?
Én ugye ha pontosan fogalmazzá a az úgynevezett génmodosításnak a elmúlt 60 évben gyakorlatban történő alkalmazásának a kritikája teljesen jogos, de a génszerkesztésnek a legújabb vívmányai azok legalább árnyalt vitára kell, hogy [torokköszörülés] serkentsenek bennünket, hiszen A világ Magyarországra ilyen szempontból nincs tekintettel.
Tehát ez a gényszerkesztés, ez olyan elképesztő sebességgel halad előre és professzionalizálódik, ami [torokköszörülés] azt fogja eredményezni, hogy az ilyen génszerkesztett a növények, vetőmagok satöbbi biztos, hogy teret fognak nyerni a globális agrártermelésben.
És hát >> ez az a különbség a Fidesz és a Tisza gondolkodások között, amire előbb is utaltál a jogszabályoknál, hogy ezt nem érti meg például a Fidesz, hogy ez egy másik technolóta meg a lemaradt néhány évtizeddel, tehát ebben a gondolkozásban az utóbbi években Nagy István volt mezőgazdasági miniszter, már utalt arra, hogy az a génysszerkesztés, ami nem külső, csak belül változtat magát Án a [torokköszörülés] növénynek a tulajdonságain, azok számára úgymond elfogadhatóak.
Mert az Európai Unió illetékes hatóságai is hajlanak arra, hogy a korábbi álláspontjukon változtassanak, mert ha ez nem történik meg, akkor a világ egyéb országai élen Egyesült Államokkal.
De itt Kínát is mondhatnám. vagy éppen Brazíliát, ahol génszerkesztés elképesztő technológiai színvonalon van.
Ezek az országok végül is el fogják foglalni az élelmiszertermelésben és az élelmiszerkereskedelemben azt a pozíciót, amiben korábban a Európának, Európai Uniónak jelentőszerepe volt. >> Te nyugodt szívvel beengednéd az országba, Magyarországra a gényszerkesztett növényeket?
Én azt gondolom, hogy ehhez ez egy külön tudomány nyilvánvaló, hogy a részleteit nem ismerem.
Én csak arra akarok utalni, hogyha a világ ezen a területen ilyen mértékű fejlődést produkál, akkor legalább legyen erről a kérdésről őszinte vita, legyenek tudományos kísérletek, legyenek kísérleti parcellák, és aztán utána lehet majd egy felelős döntést hozni akár egy minisztériumnak, vagy akár egy kormánynak, amit én javasolnék, mint agrárközgazdán az, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk komolyan, úgy, hogy ne teljesen háttaláljunk az egésznek, hanem racionálisan elemezve annak előnyeit, hátrányait, és elfogadva azt, [torokköszörülés] hogy ezen a területen igenis történt óriási fejlődés, ami legalább kell, hogy gondolkozóba helytsen bennünket.
A ugye a game módosítás melletti egyik érv az volt, hogy >> bocsánat, hogy közbevágok, de az a helyzet, hogy hogy itt van Magyarországon 1000 tonna számra génmódosított takarmány.
Hát ugye a szólyadara, amit Magyarország állattenésztéséhez, tehát a hízlaláshoz vagy éppen [torokköszörülés] tápkészítéshez használunk szójadarát, az szinte 100%-ban gén módosított.
Tehát itt van bent az országban, vagyis a humán egészségügy szempontjából.
De >> ez importból jön be, vagy itt is termezik? >> Hát import, itt nem termik Magyarországon.
Ö és pontosabban amit mi termünk szóját az génmódosításmentes.
A azt fölvásárolják tőlünk a tehetős országok, elsősorban Ausztria és Németország és hát ők fölhasználják.
És nyilvánvaló náluk nagyobb arányban van générmódosításmentes nemcsak táp és takarmány, hanem hát készszermék is.
Ebből a szempontból látjuk, hogy erre van piaci kereslet, tehát érdemes arra is koncentrálni, hogy bizonyos mezőgazdasági termékek esetében próbáljunk mentesek maradni az gémmódosítástól, mert a piac ezt hajlandó megfizetni, mert erre van kereslet.
De hogy legalább vitessük meg azt, hogy Magyarország végleg felejtse el a kukoricatermesztést, vagy pedig befogadjon esetleg majd olyan kukoricavetőmagot, amely ezt a klímaváltozást úgymond hatásosan tudja lekövetni. >> Pont ezt akartam kérdezni, hogy a gémmódóítás melletti érv korábban az volt, hogy a kártevők ellen ellenállóbbá teszi a növényt.
De hogy most, hogy ilyen asszályos időket élünk, és a klímakutatók előrejelzése alapján ez csak rosszabb lesz, úgy is meg lehet manipulálni a génerkezetet, hogy a vízigénye is változzék ezeknek a növényeknek.
Hát hát teljesen egyértelmű, hogy az utóbbi időkben >> [torokköszörülés] >> ez a egyik fő irány a génszerkesztésben, hogy a lehetőlegzisztenebb, tehát az aszállyal, vízhiánnyal szemben legellenállóbb génmódosított vetvőmagot állítsák elő.
Egyesült Államok, amely fejlődését elég régóta figyelem ezen a területen.
Ma már a kukorica esetében ilyen 97-98%-ban ilyen fajtákat használ, és ezzel eléri azt, hogy az Egyesült Államokban időjárástól függetlenül kukorica termésátlaga legrosszabb esetben 10, fél tonna hektáronként.
Ha ideálisak a körülmények, akkor meg mondjuk 11,5, tehát van körülbelül 10% ingadozás hozamokban, sőt, hogyha öt éves mozgóátlagokat nézek, akkor a termés mennyisége 8%-nál nagyobb mértékben nem tér el.
Magyarországon, ahol génmódosításmentes vetőmagot szabad csak vetni és használni, a [torokköszörülés] időjárás klímaváltozás okán, aszályokán az gyakran előfordul, hogy egyik évben terem esetleg 7-8 millió tonna kukorica, másik évben pedig 3 millió tonna.
Tehát elképesztő nagyságrendű az ingadozás, olyan mértékű, ami egyébként gazdák ezreit tönkre tudja tenni hiszen 3-4 tnás termésátlaggal a kukorica masszívan veszteséges.
És hát nyilvánvaló, hogy gazek erre már rájöttek.
Volt ugye nekünk több mint 1 millió hektár kukorica vetésterületünk, csúcsévekben 1,1 millió tonna.
Most tartunk 650-680000 hektárnál.
Tehát gyakorlatilag a legalább 40-45%-kal csökkent már a vetésterület.
És hát idei év újabb tapasztalása az lesz, hogy még eddiginél is nagyobb a kockázat a kukoricában.
Valószínűleg, hogy a vetést még tovább fog csökkenni.
Most már elértük azt a szintet, amikor Magyarország nem exportőr kukoricából, hanem importőr ebben az évben is, vagy ebben a ciklusban, következő júniusig is valószínűleg sok százna kukorica importjára lesz szükség. >> Jó nagy kanyart tettünk a Tisza kormány értékelésétől.
Idáig térjünk is vissza, aztán beszélünk még úgy is az aszályról is, a Tisza kormányhoz.
Említett entitások
Témák
- vendégmunkás
- mezőgazdaság
- áfa-csökkentés
Személyek
- Raskó György
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában”
Miről szól ez az epizód: „Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában”?
Raskó György agrárvállalkozó, korábbi földművelésügyi államtitkár a Della podcast vendége, ahol a mezőgazdasági szakmunkás képzés problémáiról, a vendégmunkások fontosságáról és a zöldségek, gyümölcsök ÁFA-csökkentésének lehetőségéről beszél. Értékeli a Tisza párt politikai… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 08..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában”?
Fő témái: vendégmunkás, mezőgazdaság, áfa-csökkentés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában”?
Megjelenés: 2026. 07. 08.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/tobbet-er-a-vendegmunkas-mint-a-magyar-napszamos-rasko-gyorgy-a-dellaban-79b8ad41
Több epizód a Della - 24.hu-ből
- Tarjányi Péter: Ennyi pénzből nem lesz vagyonvisszaszerzés
Tarjányi Péter a Dellában nyilatkozott a NER elitjének helyzetéről, amely szerinte nyugodtan hagyhatta ott a parlamentet, mert nem érzi magát veszélyben. A volt titkosügynök maffi…
- Ki mondja ki, hogy meztelen a király? – Ferencz Orsolya a Dellában
A Della 24.hu vendége volt Ferencz Orsolya, aki a magyarországi ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről, a neresített vagyonok eltűnéséről és a fideszesek útkereséséről beszélt. Az adá…
- A Tisza-kormányon múlhat a két számjegyű minimálbér-emelés
- „Már 2018-ban figyelmeztettem Süli Jánost” – Aszódi Attila a paksi leállásról
Aszódi Attila szerint az új paksi blokkokat nem szabad megépíteni, ha az oroszok dupla árat kérnek, annak ellenére, hogy a szerződés fixáras. A volt államtitkár 2018-ban már figye…
- Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában
László Csaba volt pénzügyminiszter a Della podcast vendége volt, ahol a 2024-es költségvetésről és a politikai hitelességről beszélt. A rendkívüli hőség miatti áramfogyasztási kor…
- Tízezer milliárd forinthoz juthatna az egészségügy – Kóka János a Dellában
Kóka János, a Doktor24 alapítója a Della - 24.hu podcastban mesél a magyar egészségügy finanszírozásáról, a NER-rel való együttműködéséről, valamint a cégcsoport jövőbeli terveirő…
- Nem mondok le! – Windisch László a Dellában
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 24.hu Della podcastjának vendége. Elmondja, hogy nem mond le, mert nincs törvényi alapja az eltávolításának, és az ÁSZ elnöki pozí…
- Az euró és a vízhiány fogja mozgatni a lakásárakat
A Della podcast e heti adásában Balog László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt a vendég. Szó esett az euró magyarországi bevezetésének lehetséges hatásairól az ing…
- Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk
Dr. Kovács Károly vízipari szakértő a 24.hu gazdasági podcastjében, a Dellában a magyarországi vízhiányról és annak következményeiről beszél. Felhívja a figyelmet a súlyosbodó asz…
- Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Della podcast vendége volt, ahol a magyar gazdaság helyzetéről és Orbán Viktor új gazdasági elképzeléseiről beszélt. Kiemelte a forint árfoly…