Qubit Podcast

Dollárpapa | "A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya"

· PT1H4M56S

Összefoglaló

A Dollár Papa című gazdasági podcast e heti adásában Princz Dániel közgazdász kutatóval a 2026-os év legégetőbb gazdasági kérdéseit vitatták meg. Szó esett a magyar költségvetés helyzetéről, a 2025-ös és 2026-os évre várható hiányról, valamint a lehetséges megszorításokról.…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 01. 16.
Hossz
1 óra 5 perc
Témák
magyar gazdaság, költségvetés, államháztartási hiány, megszorítások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Dollár Papa a Qubit gazdasági magazinja.

A mai beszélgetésben Princz Dániellel, a Tulajdonképpen a Dollár papa műsor megálmodójával, korábbi vezetőjével, a Qubit korábbi rendszeres szerzőivel fogunk beszélgetni, aki egyébként közgazdász kutató, és most azért van itt velünk, hogy kicsit a 2026 os év üveggömbjébe, kristálygömbjébe nézzünk bele, hogy mit lehet vajon ebben látni?

Dani nagyon sokat készült az adásra, most itt arról is beszéltünk, hogy végighallgatta a 2025 ös év összes dollárpapa adását, és van, amivel egyetért, van, amivel nem.

Mindezeket el fogja nekünk mondani.

Szia Dani! 00:00:49 S2: Szia és köszönöm a meghívást! 00:00:50 S1: Kezdjük azzal, hogy a 2026 os évre fordulunk rá.

Választási év Magyarországon globálisan hatalmas turbulenciák, most a legutóbbi venezuelai akcióra.

Erre nyilván nem fogunk kitérni részletesen, de hogy ez hogyan hat az olajpiacra, a világpiacra, erről majd eztán beszélhetünk.

Azért is, amit mondtam, hogy ez egy választási év.

Nagyon sok szó esik most Magyarországon a költségvetés állapotáról, választási ígéretekről, arról, hogy kell e majd megszorítás, lesz e megszorítás a választás után, mi az, ami szerinted ebben fontos, miről érdemes beszélni. 00:01:25 S2: Szerintem a költségvetés kapcsán azt érdemes megnézni, hogy mi történt 2025 ben, és mi várható.

Egyrészt a kormány szerint, másrészt elemzők szerint 2026 ra, 2025 ben körülbelül 5 százalék volt a GDP arányos költségvetési hiány.

Pont tegnap derült ki, hogy még az év utolsó körülbelül két hónapjában még egy 1600 milliárd forint hozzáadott a hiányhoz, és az is kiderült, hogy újra módosítani kellett.

A 2026 során többször kellett módosítani a kormánynak a 2025 re előrejelzett hiányt, illetve 2026 ra előrejelzett hiányt is emelték év közben. 00:02:03 S1: Kérlek, helyezd ezt nemzetközi vagy EU s kontextusba, hogy ez az 5% os költségvetési hiány, ez mit jelent ezekben az években?

A másik pedig, hogy kérlek, mondd el a hallgató kedvéért, hogy mi az, amit hozzá kellett számítani a költségvetési hiányhoz, és akkor utána menjünk tovább. 00:02:18 S2: Az utóbbi években a régió sok országában, illetve Európa több országában is elég magas volt a költségvetési hiány, tehát nem feltétlenül annyira kiugró a magyarországi 5% os költségvetési hiány bár elég perzisztens nek tűnik, tehát most már évek óta elég magas a költségvetési hiány, illetve az elég problematikus, hogy a kormány már több sorozatban több évben sem tudta tartani az eltervezett hiánycélt, de még úgy sem, hogy elfogadták a költségvetést.

Aztán megemelték a hiánycélt, aztán újra megemelték évközben a hiánycélt, és aztán akkor év végén még egy kicsit annál több lett.

Most azt nem lehet pontosan tudni, hogy mégis mi történt év végén, Erről most olvastam én is több cikket.

A kormány azt mondja, hogy voltak dolgok, amiket elhoztak 2026 ból.

Ez ugye ki fog derülni, amit még itt az év első hónapjaiban.

De ugye közben a kormány megemelte a 2026 os hiánycélt is, körülbelül a GDP 5 százalékára.

Tehát itt egymás után két évben borzasztó magas lesz a hiány.

És kérdezted korábban, hogy várhatóak e akár a választások után megszorítások?

Természetesen a kormány azt mondja, hogy nem.

És nyilván az ellenzék sem szívesen csinálna megszorításokat.

Viszont ami most kiderült év végén, hogy a Költségvetési Tanács, amit talán nehezen lehet kormányellenességgel vádolni, hiszen Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, volt pénzügyminiszter az egyik tagja, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szintén egy azért relatíve talán inkább a kormányhoz kötődő figura másik tagja, illetve Horváth Gábor, egy egy lényegében teljesen ismeretlen közgazdász.

A Költségvetési Tanács is azt mondta, hogy 2027 ben, látva a 2025 ös és a 2026 os pályát.

Szükség lesz megszorításokra vagy megszorítás?

Ez kicsit egy politikai szó, de mondjuk ezt, hogy mondjuk kiigazításra.

Ahhoz, hogy az Európai Uniónak beígért hiánypálya tartható legyen itt ha jól emlékszem, egy körülbelül 1,7 százalékos kiigazítást, tehát az elsődleges hiánynak az 1,7 százalékos kiigazítását tartja szükségesnek 2027 re a Költségvetési Tanács. 00:04:16 S1: Nem tudom, hogy pontosan vagy nem olvastam el a Költségvetési Tanácsnak az ehhez fűzött véleményét, de most ebből azt emelte ki, hogy az EU s hiánycél megtartása miatt itt a maastrichti kritériumok ról beszélünk, hogy 3% hoz kellene közelíteni a hiánycélt.

Ez egy formális kötelezettségnek tűnik, ha csak ennek kellene megfelelni, aztán a kisebbik probléma lenne.

De hogy egyébként fenntartható e az ország működése ezzel a nagyon magas évek óta nagyon magas hiánnyal, Mond erről bármit a Költségvetési Tanács.

És hogy te mit gondolsz erről a kérdésről? 00:04:46 S2: Abban igazad van, hogy ez egy bizonyos értelme, egy formális cél, de nyilván az Európai Bizottság sem véletlenül tűzi ki ezeket az ezeket a célokat.

Nem az a célja, hogy sanyargassa az országokat, hanem azért, mert az Európai Bizottság szeretné, hogy az Európai Unió tagországaiban mivel ez bizonyos értelemben egy gazdasági unió is fenntarthatóan alakuljanak a költségvetési folyamatok.

A fenntarthatóságot kicsit nehéz ilyen egzakt módon definiálni.

Elvben persze lehet nagyon sokáig ilyen magas a költségvetési hiány, illetve növekedhet még tovább az államadósság.

Nyilván nem bármeddig, de Magyarország szempontjából most ilyen 73 74, 75 százalék a GDP arányos államadósságunk.

Ez ugye az elmúlt években emelkedett.

Ami egy mindenképpen problematikus fenntarthatósági folyamat, az az államadósságon jelentkező kamatfizetési kötelezettség, ami most majdnem a GDP 5 százaléka.

Ez egyébként azt mutatja, hogy az elsődleges hiányunk tehát a teljes költségvetési hiány, mínusz a kamatköltségek.

Az egyébként alacsony, tehát az nulla körül van.

De de nagyon problematikus, hogy borzasztóan sokat költünk az államadósság kamatainak a fizetésére.

Talán az elsődleges probléma az, hogy ezt a pénzt nem tudjuk másra költeni.

Tehát ha minden évben a GDP mondjuk öt százalékát, és ez még akár mehet följebb, mehet lejjebb, de mondjuk egy elég nagy arányát.

És ez sokkal magasabb egyébként, mint a régió többi országában, talán Románia kivételével erre költjük, akkor ezt nem tudjuk.

Másra, oktatásra, egészségügyre, útfejlesztésre, adócsökkentésre, másra költeni.

A másik probléma és ez mekkora összeg? 00:06:12 S1: Egyébként a GDP 5 százaléka, csak. 00:06:14 S2: Ugye a GDP.

Ez körülbelül most talán kicsit 90 ezermilliárd forint alatt van, tehát ez 4500, mondjuk 4500 milliárd.

Igen, ez egy szabad szemmel elég jól látható összeg, amit nyilván nem az egészhez, hiszen mondjuk a többi visegrádi országban mondjuk GDP arányosan ennek a felét költik az államadósság kamatainak fizetésére.

Tehát mondjuk ha mi is elérnénk ezt, mert lefeleznénk, akkor maradna mondjuk 2000 milliárd forint, amit másra is költhetnénk.

A másik nagy probléma azzal, hogy magas az államadósság és drága a finanszírozása, azaz, hogy ez emeli Magyarország kitettségét külső Sokaknak és szerintem egyébként ez a kár az elmúlt években, de egyébként hosszabb, sokkal hosszabb távon is, akár az elmúlt évtizedekben az egyik legnagyobb problémája Magyarországon a költségvetési, illetve a gazdaságpolitikának, hogy mindig jönnek sokkok.

Tehát lehet akár az egy koronavírus járvány, lehet akár egy globális pénzügyi válság és Magyarország.

Ezeket a sorokat, amik azért sokak, mert nehéz őket előrejelezni, hogy pontosan mikor fognak bekövetkezni, de időnként bekövetkeznek, tehát nincs rájuk felkészülve.

Például amikor 2008 ban beütött a nagy gazdasági válság az egész világon, erről természetesen nem a magyar kormány tehetett.

Ugyanebben az időszakban a magyar kormánynak egy költségvetési kiigazítást kellett eszközölnie, mert ezt a válságot megelőzően is borzasztóan magas volt a költségvetési hiány, és felment az államadósság az ezt megelőző években.

Ugyanígy például amikor 2020 ban beütött a koronavírus járvány.

Nyilván erről sem a magyar kormány tehetett, akkor a magyar kormány erre nem volt képes olyan erővel válaszolni, mint válaszolhatott volna akkor, ha az előző években kiépíti azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, amire egyébként lehetőséget adott.

A koronavírus járvány előtti évek elég robusztus, bár a régió többi országában nem gyorsabb, de elég robusztus gazdasági növekedése. 00:07:59 S1: Ez elég ijesztően hangzik, amit most mondasz, mert kicsit olyan mintákat sorolsz, amelyek azt mutatják, hogy amikor a magyar állam nyakra főre eladósodik, ennek az okaiba szerintem még menjünk bele egy picit később.

Általában akkor szokott jönni valamilyen válság, ami aztán az egészet még telibe kapja, és teljesen védekezés képtelenek vagyunk.

Tulajdonképpen az a kérdésem, hogy van e most olyan közelgő válság, ami miatt megéri aggódni, vagy ezeket egyébként soha nem lehet előre látni, tehát felesleges is erről a kérdésről beszélni. 00:08:27 S2: Azt semmiképpen nem állítanám, hogy ok okozati kapcsolat van a válságok beütése között.

Mondjuk a magyar állam eladósodott, ezért lehet koronavírus járvány, vagy a magyar állam eladósodott, és ezért következett be a globális pénzügyi válság.

Szerintem bizonyos szempontból megjósolhatatlan.

Azért nevezzük ezeket sokkoknak.

Nem trend, hanem valamilyen sokkszerű esemény.

És ez lehet akár mondjuk Magyarországon nem szokatlan földrengés, de vannak olyan országok még, ahol kitettek földrengésnek.

Lehet egy egészségügyi válsághelyzet, lehet gazdasági válsághelyzet.

Nyilván előre látni én sem tudom, és nincsen semmilyen extra információm vagy ilyesmi, de például bekövetkezhet.

Mondjuk bekövetkezhet az, hogy 2026 ban mondjuk az Amerikai Egyesült Államok recesszióba kerül.

Nem feltétlenül, sőt, valószínűleg ez nem fog bekövetkezni.

Ez Magyarország számára egy külső sokk lesz, illetve ez az egész világgazdaság számára is sok lesz.

Magyarország számára egy külső sokk, és az ilyen típusú okokat fontos, hogy felkészülten, minél nagyobb gazdaságpolitikai mozgástérrel várjuk.

Gazdaságpolitikai mozgástér en?

Egyrészt a költségvetési mozgástér.

Tehát amikor jól megy a gazdaság, akkor érdemes alacsonyan tartani a hiányt, vagy akár költségvetési többletet futtatni.

A külső mozgástér tehát ugye ez.

Például a devizatartalék van a monetáris politikának a mozgástér, hogy mennyire tudja a kamatokat emelni vagy csökkenteni.

Ezeket az eszközöket akkor tudja Magyarország hatékonyan bevetni, ha egyébként a jobb időszakokban megfelelően úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytat.

Ez nem nagyon látszik Magyarországon.

Ez különösen egyébként a kor előtti, tehát a koronavírus járvány előtti időszakban volt nagyon jellemző.

Ezt nevezték magas nyomású gazdaságpolitikának.

A kormány hajtotta a gazdaságot akkor is, amikor egyébként jól ment.

Bejutott a koronavírus járvány, és nem tudott annyira jól reagálni.

Említettem 2008 at, de ugyanilyen volt 2022.

Amikor erről írtam is egyébként annak idején a Qubit on egy cikket, amikor a kormány egy egy.

Egyébként, tehát egy olyan helyzetben, amikor már kifutott a járvány, viszonylag jól ment a gazdaság.

Mondjuk ezt az osztogatást hajtott végre, vagy mondjuk az osztogatás.

Ez kicsit politikai szó, de egy költségvetési lazítást hajtott végre.

Ebben az évben volt a nagy adó visszatérítés.

Ez nem felelt meg a gazdaság akkori ciklikus helyzetének, és ahogy akkor megírtam, abban a cikkben nem segített a makrogazdasági stabilizációt, és aztán egy hatalmas inflációt okozott az, hogy ráöntötték ezt a pénzt a gazdaságra. 00:10:50 S1: Igen, ez ugye a hét bő, aztán hét szűk esztendő kérdésköre, amit azért elég régóta ismert az emberiség, hogy amikor jól megy, akkor tartalékolni kellene.

És hogy több kérdés is felmerül ugye most nem megy jól a magyar gazdaság?

Gyakorlatilag stagnáltunk az előző évben, Ez az év is azért elég nedvesnek tűnik, tehát hogy most lehetne anticiklikus gazdaságpolitikát folytat.

Tehát hogy miből lehetne most félretenni azokra az időkre, amikor egyébként időnként bekövetkeznek válságok, sokkok.

Pont ilyenekre gondoltam egyébként, amit te is említettél, hogy ha kidurran az lufi, és az az amerikai gazdaságot mondjuk megrengeti, vagy ha teljesen szétesik a világkereskedelem és az EU pozícióját, a magyar gyártási kapacitásokat tovább rengeti.

Tehát azért felsejlenek itt ilyen közelgő válságok, ha nem is 2026 ban, de valamikor a közeljövőben.

Viszont tudnánk e most erre jobban készülni?

Mert már nincs miből, tehát most nem az az időszak van, ami a 2022 t megelőzően A kérdésemnek ez az egyik fele, hogy egyáltalán lehetne e most, vagy van lenne arra mozgástér, hogy készüljünk a rosszabb időkre.

A másik része pedig az, amit te most megpróbáltál, hogy is mondjam eufemizálni ezzel a költségvetési lazítását, ezek választási osztogatásokat 2022 ben is.

Ezt az 1500 milliárdot tulajdonképpen kampánycélokra költötte el a kormány.

Most is nyilván azért lesz volt 5 százalék a hiány, és azért lesz legalább 5% a hiány.

Aztán majd meglátjuk, 2026 végére mi gyűlik össze, mert megint egy választási év van.

Ebből valahogy nekem nagyon rosszul jön ki a matek.

Mit gondolsz? 00:12:15 S2: Az igaz, hogy hogy az elmúlt években a magyar gazdaság nem nem nagyon nőtt.

Körülbelül idén lesz egy fél százalék növekedés, ami egyébként hasonlóan a költségvetési előrejelzéshez a kormánynak nem nem igazán van összhangban azzal, amit a kormány előrejelzett.

Tehát itt beszéltek korábban 3 százalékos növekedésről, aztán ilyen 2 3 százalékos növekedésről, és ebből lett az év végére fél százalék, A jövő évre pedig egyébként a kormány 2,5 százalékos növekedést jelez előre.

Ami egyébként nekem reálisnak tűnik, és összhangban van az elemzők előrejelzésével is, tehát akár 2,5 százalék az megfelel a nemzetközi szervezetek előrejelzésének.

De például a Kopint-Tárki Palócz Éva is kollégái előrejelzéseinek…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Princz Dániel

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dollárpapa | "A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya"”

Miről szól ez az epizód: „Dollárpapa | "A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya"”?

A Dollár Papa című gazdasági podcast e heti adásában Princz Dániel közgazdász kutatóval a 2026-os év legégetőbb gazdasági kérdéseit vitatták meg. Szó esett a magyar költségvetés helyzetéről, a 2025-ös és 2026-os évre várható hiányról, valamint a lehetséges megszorításokról.… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dollárpapa | "A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya"”?

Fő témái: magyar gazdaság, költségvetés, államháztartási hiány, megszorítások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dollárpapa | "A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya"”?

Megjelenés: 2026. 01. 16.. Hossz: 1 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/dollarpapa-a-magyar-gazdasag-rakfeneje-a-verseny-hianya

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból