Della - 24.hu

Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk

· PT52M45S

Összefoglaló

Dr. Kovács Károly vízipari szakértő a 24.hu gazdasági podcastjében, a Dellában a magyarországi vízhiányról és annak következményeiről beszél. Felhívja a figyelmet a súlyosbodó aszályhelyzetre, a vizek szennyezettségének növekedésére és a vízellátó infrastruktúra kritikus…

Röviden

Műsor
Della - 24.hu
Megjelenés
2026. 07. 01.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Károly
Témák
vízhiány, aszályhelyzet, vízellátó infrastruktúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Látsz-e olyan folyamatokat az Alföldön élők esetében, hogy egyfajta belső migráció is elindulhat, hogyha ez a ez a folyamat nem áll meg, nem változik?

Gondolok itt arra, hogy itt miután élhetetlenné válik, elsivatosodik a elsivattagosodik >> az Alföld, ezért sok sok száz vagy akár 1000 több 1zer család is fölhagyhat a gazdálkodó életterében és az ország más része költözük, hogy >> ez ez abszolút bekövetkezhet. részben [zene] technikai műszaki kérdés, hogy most akkor a folyókon valójában kialakítunk-e akár a mederben meg [zene] tározó készséget, kapacitást, vagy az árvízi vizeket megfogjuk és és és ár árvízapasztó nagy tározókat, amik egyébként [zene] körülvett valamilyen művelés alatt álló területek, amik ha és amennyiben ez a nagy árvíz és a nagy árvíz apasztás bekövetkezik, ugye az ottani >> [zene] >> termény részben elpusztul, attól fügyéppen termesztenek rajta.

De ez ez egy szintén egy szabályozási kérdés, tehát szintén a közgázon, de erre a témára [zene] készült egy másik kiváló még >> menthető lenne [zene] megfelelő szabályozással. >> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz [zene] körül forog. >> Üdvözlöm önöket!

Bakev Zoltán vagyok a 24.hu [zene] gazdasági podcast műsorának, a Dellának a házigazdája.

Kovács Károly, a Magyar Szennyvíz Technikai Szövetség elnöke, víz vízipari szakember, vállalkozó, szakértő. [horkantás] Vele fogok beszélgetni.

Hát nyilván erről a borzasztó asszályhelyzetről klímahelyzetről vízhiányos magyar gazdaságról.

Az adást június 30-án rögzítjük a délutáni órákban, és arra kérném önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

No, Károly a bő egy évben már beszélgettünk egy másik műsorban arról, amiről most is fogunk. már akkor is egészen tragikus képet festettél le.

Nemcsak a magyar, hanem a globális, tehát a a világ egészére kiterjedően a a vízkészletekhez való hozzáférésről, a a vizeink állapotáról és arról, hogy ez milyen pórs jövőt rajzol föl Elibénk.

Ahogy most az elmúlt napok híreit nézem, ha lehet, még rosszabb a helyzet.

Tehát korábbi nyarakon is szembe jöttek ezek a hírek, hogy vízkorlátozás bevezetésére volt szükség egyes településeken, de most rajokban jönnek ezek a ezek a hírek.

Utolsó órában vagy utolsó percben járunk? >> Hát a a vízhiánnyynyal vagy most konkrétan ugye akár a települési vízhasználat korlátozássával kapcsolatosan alapvetően kapásból ketté lehet bontani a dolgokat.

Az egyik az, hogy egyáltalán van-e vízkészlet, és ez globálisan is megjelenő probléma.

Ennek az időbenisége is egy külön ügy, hogy ugye vannak szakaszok, amikor túl sok van, akkor amikor túl túl kevés.

A nagyon borús történet az egyébként szintén még a víznél maradva a víz minőségével kapcsolatos. óriási a vizek szennyezésének, szennyezettségének a növekedése.

Az akár és ez kiterjed akár az óceánokra is, tehát nem csak a felszíni vizek, amiket akár némi szennyvíz minőségi vagy szennyvíztisztítási programokkal átmennehet javítani mondjuk a Duna vizét is időközben.

Ugye itt a főváros is tisztítja, meg fönt is, fönti szakaszokon is.

Tehát átméletileg úgy tűnik, hogy hogy úgy rendeződik. viszont a felszín alatti vizeinket részben a mezőgazdaság, részben a részben akár a települési kibocsátások mélységében és folyamatában szennyezik, és ezeknek a helyreállítása, illetve az alka hely használhatóvá tételnek az alkalmaz az al >> [sóhajtás] >> alkalmassátelnek a feltételei és a nehézségei külön problémát jelentenek, de ez a vízkészlettel kapcsolatos.

A víz vízellátó infrastruktúrának az állapota az viszont már nagyon is 24 órában jár.

Tehát hogyha most a perceket, órákat számoljuk az energia és közműszabályozási hivatal hivatalos tájékoztatója szerint is a mintegy 60000 km-t kitevő vízellátó vezetékhálózatnak a 80%-a kritikus, illetve fokozottan kritikus állapotban van.

Tehát a 60-as70-es években megépült hálózatok a tervezett élettartamuknak a végén járnak.

És ezeknek a különböző anyagai, részben acél, műanyag és a teljes hálózatnak mintegy az 50%-át kitevő rész az viszont az csementetből épült még annak idején.

És bár ez most közvetlen lakossági vagy fogyasztói egészségkockázatot nem hordoz magában, viszont egyértelmű, hogy az élettartam a végét járja.

Ez kimutatható részben a üzemeltetői statisztikákból is, tehát a csőtörések számának a folyamatos és azot esetben exponenciális emelkedéséből a lakossági érzékelés is. 26-ban, 20-ban végeztünk egy 5000-es mintán egy nagy társalmi kutatást, amikor is több egyéb kérdés mellett például a csőtörések volt-e a közvetlen környezetében az elmúlt évben csőtörés, akkor nagyjából 40%, most 26-ban 60% fölötti lakossági vissza csatolást tapasztalunk és ez részben megmutatkozik a hálózati vízveszteségekben is.

Tehát a kiter >> az valószám, hogy a ivóvíz negyed, de elfolyjuk a elfolyik aedett [torokköszörülés] hálózat egy átlagos ez egy átlagosan valós szám.

Budapesten jobb a helyzet, itt ilyen 16-17% környékén áll ez a bizonyos hálózati vízöszteség mértéke.

Vidéki területeken vannak ennél magasabb, akár 40-50%-ot is elérő hálózatok.

Ugye neked rálátásod van a globális problémákra is. magad is tagja vagy vagy voltál nem tudom pontosan például Afrikát érintő ágazati szövetség mi működésnek, hogy ebből kiindulva, amikor az a kérdésem, hogy mekkora a baj, hogyha kicsit kitekintünk saját országhatárainkon kívül, akkor világszinten mi mondható el?

Mert a két dolog az való nyilvánvalóan egymásra épül.

Hogyha hogyha nálunk probléma van és probléma van a világ számos más pontján is, akkor az olyan folyamatokat tud elindítani, itt gondolok például a migrációra, ami teljesen átrajzolja a a globális térképet, hogy ilyen értelemben milyen tapasztalatokat szereztél például afrikai útjaid során.

Említettem, hogy ágazati vállalkozó vagy, tehát üzleteket is bonyolítottál. ebben a térségben közvetlen információid vannak arra, hogy milyen állapotok uralkodnak, akár Ázsia, akár Afrika vízben szegény vagy víztisztítási technológiában szegény térségeivel.

A hát a a a globális probléma és a szennyezésre egy pillantra visszakanyarodva tekintetében a globálisan képződő használt, elhasznált vizek, szennyezett vizeknek a pusztán 20%-a az, ami valamilyen szintű tisztításra kerül.

A 80% az teljesen tisztítva, minden további tisztítás nélkül kerül részben a felszín alatti vizekbe, pöcegödrökbe, szikasztó mezőkön keresztül, vagy a felszínvizekbe, vagy és jut el az óceánokig.

Tehát gyakorlatilag a a teljes globális vízkészletet egyre fokozódó mértékben szennyezzük.

És itt mondjuk a vízhez való hozzáférésnek ugye ez a mennyiségi része, mikor van, mikor nincs, de milyen minőségben.

És ez részben a klímaváltozással összefüggő, de elsődlegesen a népesség szaporodásával szaporulattal.

A a klímaváltozásnak is vannak jelentős hatásai, de de az, hogy egyrészt a népesség szám és ennek a népességnek a víz igénye a mindennapi élet szükségleteihez és aztán az ehhez kapcsolódóan a mezőgazdasági termelés, az ipari termelés, ami szintén kibocsátóként szintén tisztítatlan szennyvizekkel jelenik meg, ami már egyébként a nemcsak a vizek szennyezettségét, hanem adott esetben tisztítatlan szenny vizekkel öntöznek mezőgazdasági területeket, akár nehéz fémekkel szennyezett tisztítatlan vizekkel, és ez már az élelmiszerláncokban is megjelenik.

Na hát Afrikára konkrétan, és amit itt említettél olyan megkeresések értek el bennünket egyébként privát beruházók részéről, tehát mindenféle állami garanciák nélküli beruházás. milliós lakosú városok nulla közcsatornával.

Tehát a vízvezetékhálózat az az még valamilyen szinten vagy megmaradt még a a gyarmati időkből és vagy bővült menet közben, de a csatornahálózat gyakorlatilag nulla szinten van jelen.

Mondom még egyszer milliós városokban.

Tehát >> ugye ez közegészségügyi probléma >> és ez abszolút közegészségügyi probléma is.

Ugye a a bevezetett vizekkel megképződik a szennyvíz, és ezt jellemzően hát nem jellemző, hogy zártározókba tároznák, hanem próbálják helyben elszikasztani valamilyen szikasztómedencében, de azért az időnként megtelik.

És akkor jönnek a szippantós autósok, akik mondjuk egy milliós városra, mondjuk 100 szippantós autós tudja kiszolgálni a a a az érintett részben, lakossági részben, meg közületi meg ipari meg egyéb kibocsátókat, és ürítik teljesen rendezetlenül a szippantmányt a lehető legelső alkalommal, patakba, folyóba, tóba vagy erdőszélen.

Ez azt jelenti, hogy a élhetlenné válik a környezet. >> A környezet.

Így van. és egy gánában az ottani szilárdhulladékfeldolgozást nagyjából országos szinten lefedő társaság keresett meg bennünket azzal, hogy ezt a műszóval, szakmai műszóval lév folyékony hulladékot, tehát ez a szipantmány folykony hulladék, hogy ő a szilárd hulladék kezelés mellé a telepeihez, tehát a szilárd hulladék kezelőkhöz szippantott szennyvíz tisztisztítókat is, és hogy miet tudnánk-e.

És ugye a 90-es évek elején még, amikor a szennybíz hálózatok és a tisztítók fejlesztési programja indult, akkor akkor voltak olyan hazai projektek is, ahol és ezekben mi már akkor is részt vettünk több mint 200 hazai szennyvíztelepet, a 800 valamennyiből, azt mi terveztük, illetve valósítottuk meg. a ahol az agglomerációba tartozó kisebb települések, ahol nem volt csatornahálózat, de a szippantmány ugye ott is megképződött, hogy akkor olyan telepeket terveztünk, ahol volt szippantott szennyvízfogadó is, és annak az előtisztítása és a a csatornán beérkező szennyvízekkel közös tisztításra.

Szóval a lényeg az, hogy azt azt mondtuk, hogy meg tudjuk csinál csinálni >> a bocs muszáj vagyok közben vágni, hogy van arra vonkozóan felmérés, hogy a föld lakosságának hány százaléka él olyan helyen, ahol ezek a problémák akuttan vannak, élnek jelen közegészségügyi élelmiszerbiztonsági egyéb szempontból.

Hát a a, hogy úgy mondjam, ennek a jó indikátora az ENS globális célkitűzés, a 2015 és 2030-ra kitűzött úgynevezett fenntarthatósági célok, amelyek azt fogalmazták meg, hogy mindenkihez jusson el az egészséges ivóvíz, és mindenki férjen hozzá megfelelő szanitációhoz.

És igazából ezt a szanitációt direkt használom most így, mert annak idején elő első körben nem is gondolkodtunk el, hogy mit érthetnek alatta. szinte automatikusan, legalábbis a magunk számára úgy fordítottuk le, hogy hát valamilyen szennyvíz, csatorna, elvezetés, tisztítás [horkantás] is legyen.

Nos, ehhez képest időközben én 2000 mindegy, két-három éve vagyok a az afrikai víz, és 23-ban lett a valamikori 40 éven keresztül víz szövetségből, víz és szanitációs szövetség.

Tehát egyáltalán ezt a szanitációt, ezt most egy pár évvel ezelőtt emelték mellé a víz ellátás témaköre mellé szakmai és itt jelenti. >> És ez ott bizony azt jelenti, hogy úgy fordítják le, hogy a víz az élet, a szanitáció pedig a méltóság, az emberi méltóság.

És ez most egy picit nagyon magyarra lefordítva, ez a zárható ajtót jelenti, tehát ez a klozetet jelenti, hogy valamit magamra tudjak húzni, hogy körülöttem tehát ne nézzenek, ne támadjanak meg, tehát legyen egy zárt helység, ahol egy illemhely, ahol a dolgomat el tudom végezni, hogy ez most egy pottyantós.

Uram bocsánat. >> Ezek a feltételek is hiányoznak. >> Ezek is hiányoznak.

És akkor ebben az értelemben igen.

A nagyjából 2 milliárd emberre tehető azoknak a száma, akiknek nincs megfelelő ivóvízhez való hozzáférése, és 2,5 milliárdra pedig azoké, akiknek ez a bizonyos klozet sem adatik meg.

A szennybíz képzés és képződés és a 80% tisztítatlan.

Ezt ezt e ezt meg már említettem. >> És egy nagyon tragikus hír van.

Ö és ez már a nemzetközi szervezet szintjén is megfogalmazódott, hogy tudnék az a célkitűzés, amit 2015-től majd 30-ra elérünk valahova, ettől nemhogy ehhez közelednénk, hanem fokozatosan távolodunk, ha a számosságát nézzük azoknak az embereknek a földön, akik nem jutnak hozzá egészséges ivóvízhez, és nem jutnak hozzá ehhez a bizonyos klozethez, ehhez A eh ez az emberi méltóság >> és mi akadályozza a célok elérésé?

A számos az a számossági probléma az abból adódik, hogy gyorsabban nő a lakosság száma.

Jelenleg ugye Afrikában 1,2 milliárd, 1,3 milliárd ember él. 2050-re 2,s5 milliárd emberre prognosztizálható.

Ö a a korfa az egy teljesen alulról szélesen felfelé ívelő és a a reprodukciós számok, tehát a az egyfőre jutó vagy az egy nőre jutó népesség szaporulatnak is a mértéke még mindig mindig a a kettő fölött van messz. >> Ez így nekem úgy hangzik, mint egy időzett bomba.

Tehát vagy súlyos járványok és akint látjuk is, hogy Afrikából egyre másra robbannak és járványok.

De összességében összességében igen.

Tehát vannak vannak komoly megbetegedések, vannak ebből a közegészségügyi problémák. érzékelhető egyébként, és ezt például különböző szervezetekkel együttműködve Gánában a Gána második, harmadik legnagyobb, negyedik legnagyobb városában építettünk meg ilyen tisztító telepeket, mondom [horkantás] teljesen privát beruházás keretében.

És ez mondjuk egy mondjuk finanszírozás szempontjából egy egy olyan példaértékű valami, [horkantás] ami ami ami kvázi megerősíteni azt a szándékot, amit egyébként az Európai Unió, a a az ENS, a világ bank, az összes európai fejlesztésű, afrikai összes regionális fejlesztési bankok hirdetnek, hogy a magántőke bevonása, tehát a privát tőke bevonás a az infrastruktúra finanszírozásban.

Ezzel kapcsolatban alapveten és ez részben hazai vonatkozásban is abszolút így van és Európában is.

A világon és mindenütt a víz közmű infrastruktúra a legeslees legdrágább.

Es globális előrejelzések szerint városi infrastruktúra fejlesztési igények víziközmű úthálózat energiaellátórendszerek fejlesztési költségeit [horkantás] 1000 milliárdokba, tehát trilliókban mérve következő 25 évre nem mondom az iratlan számokat, tehát 1000 még egyszer 1000 özer milliárdok, dollár milliárdok lennének szükségesek, ami engem meglepett.

És aztán azóta mindenkit is, akinek ezt így előadom, mert hogy a vízi közmű önmagában több, mint az összes többi együtt véve.

Tehát hogy merthogy egyébként 1 köbméter víz az 1 tonna áru és azt azt…

Említett entitások

Témák

  • vízhiány
  • aszályhelyzet
  • vízellátó infrastruktúra

Személyek

Szervezetek, cégek

  • 24.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk”

Miről szól ez az epizód: „Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk”?

Dr. Kovács Károly vízipari szakértő a 24.hu gazdasági podcastjében, a Dellában a magyarországi vízhiányról és annak következményeiről beszél. Felhívja a figyelmet a súlyosbodó aszályhelyzetre, a vizek szennyezettségének növekedésére és a vízellátó infrastruktúra kritikus… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk”?

Fő témái: vízhiány, aszályhelyzet, vízellátó infrastruktúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk”?

Megjelenés: 2026. 07. 01.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/vizpara-nem-az-utolso-oraban-hanem-az-utolso-percben-vagyunk-970fd687

Több epizód a Della - 24.hu-ből