Ecc Pecc könyves podcast

Lelki fröccs - Kedvenc lélektani könyveink # Csapó 1 // S01 E04 // Ecc Pecc Podcast

· PT54M18S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a "Ecc Pecc könyves podcast" házigazdái, Milu és Orsi, kedvenc lélektani (pszichológiai) regényeiket mutatják be. Az adásban definiálják, mitől lesz egy könyv lélektani, kiemelve a karakterközpontúságot, a belső folyamatok előtérbe helyezését és az érzelmi…

Röviden

Műsor
Ecc Pecc könyves podcast
Megjelenés
2023. 11. 26.
Hossz
54 perc
Témák
lélektani regények, pszichológia, könyvek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok sziasztok ez itt az edpess könyves podcast én milu vagyok én pedig arsi a mai epizódomban lélektani könyveket fogunk nektek ajánlani illetve az említett könyvekhez kapcsolódóan néhány lélektani kérdést fogunk majd megvitatni ha tetszenek a videóink akkor iratkozzatok fel a csatornánkra és kövessetek instagramon is ahol rendszeresen osztunk meg a csatornához kapcsolódó tartalmakat illetve akkor sem sértődünk meg ha esetleg a lájkot vagy a szívecske gombat benyomjátok a videóknál na akkor térjünk is át a bemelegítő kérdésekre orsim szerinted mitől lélektani egy könyv ahogy elkezdtem ezen a kérdésen gondolkodni rájöttem hogy habár a lélektani könyvek az nekem egy abszolút comfort sáner mégsem néztem még soha annak utána hogy egyáltalán lélektani műfajnak van-e valami fogalma én saját magamnak ezt úgy tudnám megfogalmazni hogy olyan történet ami inkább karakterközpontú ahelyett hogy a cselekményen lenne a fókusz és emellett a a belső folyamatokat helyezi előtérbe és olyan élesen látjuk egy-egy szereplő gondolatát hogy szinte velük együtt lélegzünk velük együtt éljük át az egész történetet és szerintem egy lélektani könyvben minden egyes szereplő reakciójának nagyon fontos szerepe van és ezek segítenek kirajzolni egy-egy karaktert és azt segítik hogy a a karakterek mélyére tudjunk nézni ühüm érdekes én sem tudtam korábban hogy pontosan mit is takar egy lélektani könyv egyébként most megnéztem és most már nem tudom hogy előtte hogy volt meg utána hogy volt de van egyfajta véleményem az egész topikról ami érdekes ugye a lélektani könyvnek a a másik neve az a pszichológiai regény és egyébként én imádom a pszichológia témáját sokszor amikor ajánlok egy-egy általam szeretett lélektani könyvet valamelyik ismerősömnek mindig kitérek arra hogy jaj de egyébként ez nem túl cselekményorientált úgyhogy itt főleg a karaktereken van a hangsúly és közben rájöttem hogy persze hiszen a lélektani könyveknek ez az egyik alappillére hogy nem cselekményodorientált és emiatt nem kell elnézést kérni hanem ugye ahogy te is mondtad emi itt a szereplők részletesen kidolgozott érzelmi vagy gondolati világában ami teljesen természetes és pontosan erre vágyok amikor egy lélegtani könyvet akaruk a kezembe venni ez tök jó hogy rávilágítottál mert tényleg ez a műfaj lényege és én is mindig szabadkozok hogyha ilyen könyvet ajánlok még amit olvastam egyébként erről és ez is tök jó felismerés hogy kimondottan szeret olyan témaköröket kiemelni mint például a magány vagy a szorongás és ezeket középpontba helyezni és és végiggondoltam a hozott könyveimet és valóban szinte az összes könyv ezekkel a témákkal foglalkozik és rájöttem hogy nagyon élvezem ezeknek a témáknak a voncolgatását és általában mit vársz egy lélektani könyv olvasásától magát az elmélyülést amikor arra vágyom hogy elgondolkodhassak méjebben egy történetről vannak olyan napok vagy időszakok amikor kimondottan egyfajta lelassulásra vágyok és nem számít hogy ahogy mondtam is nincsen egy cselekményorientál történet nincsen egy pergős egy izgalmas történeti ív viszont egyfajta elcsöndesedés egyfajta belső monologizálás is akár az ami ilyenkor nagyobb szerepet kap és én szeretem ezeket az elméüléseket és vágik is erre a lelkem rendszeresen időről időre mert úgy érzem hogy ilyenkor kapcsolódni is tudok ezekkel a szereplőkkel és vannak esetleg olyan helyzetek amik kiegészítik az én vélt vagy valós problémáimat nem tudom r remélem hogy ez így nagyjából átmegy amire célzok én azt is szeretem egyébként hogy vannak olyan könyvek amik egy olyan dilemmát is felvetnek amiről nekem előtte volt egy határozott véleményem és utána ezeknél a könyveknél észreveszem hogy ez egy kicsit így elmozdul egy másik irányba vagy elgondolkodok azon hogy tehát hogy van a saját véleményemen kívül egy másik irány is és esetleg abba is így jobban belelátok ú ebben teljesen igazad van és ezzel én is így vagyok segít előítéleteket ledönteni ez am meg azt is szeretem amikor behoznak egy-egy olyan igazságot amit esetleg így magamnak is megfogal vagy nem nem is az hogy megfogalmaztam magamnak hanem pont hogy nem tudtam saját magamnak megfogalmazni nem tudtam így kimondani és aztán ezek a könyvek meg kimondják ezt két mondatban és úgy hogy baromi nagyot üt abszolút igazad van akkor nézzük is azt az ötöt könyvet amit hoztunk a mai epizódhoz orsiban kezdet kezdeni ühüm persze az első könyvem az silvia avallo tól az egy barátság története ez egy olasz szerzőnek a műve a tavalyi évemben kezdtem el egyébként olasz szerzőkkel foglalkozni előtte valamiért teljesen kimaradt az életemből és mindig volt a az olaszokról egy nyilván egy ilyen sztereotípia a fejemben hogy mennyire temperamentumosak és és én úgy gondoltam hogy hát ők biztos ilyenek és akkor az irodalmuk is pont ilyen és aztán meglepődve tapasztaltam hogy sokkal jobban tud tam ezekkel az olasz könyvekkel kapcsolódni mint mint mondjuk egy amerikai könyvvel aminek nem kéne akkora meglepetésnek lennie de mégis nekem ez így a tavalyi év egy ilyen ráeszmélése volt az egybáttság története az úgy indul hogy a főszereplő eliza egy egyedülálló anyuka aki gyakorlatilag az írást használja fel arra hogy egy múltbeli barátságát dolgozza fel ami gyakorlatilag nem tudjuk az elején hogy milyen okból de felbomlott az akkori legjobb barátnője beatrice ő a a jelen pillanatban egy eléggé felkapott sztár aki akit a világon millióan követnek gyakorlatilag influencerként és ez a könyv sem arra fókuszál hogy kimondottan mik történnek viszont egyszerűen ezekkel a hétköznapi leírásokkal azzal hogy az érzelmeket milyen jól visszaadja az írónő engem teljesen elvarázsolt és annak ellenére hogy így alapvetően hosszú könyv mégis teljesen elvesztem benne és nagyon-nagyon jó élmény volt van esetleg olyan közönség akinek kifejezetten ajánlod ezt a könyvet igazából bárkinek tudnám ajánlani azért így h-30 évesen eléggé érdekli az embert az a téma hogy hogy mi van mondjuk a múltbeli barátaival akikkel már nem tartja a kapcsolatot és szerintem ez a korosztály ez kimondottan tud azzal azonosulni hogy mi van hogyha mi magunk meg úgy érezzük hogy valamit nem zártunk le a múltból és saját magunk szeretnénk feldolgozni ühüm nagyon jól hangzik az én első könyvem egy amerikai szerzős könyv lily brooks daltontól az éjféli égbolt ez konkrétan az egyik kedvenc könyvem nagyon röviden felvázolom hogy kábé miről szól a történet ez nem egy cselekményorientált történet két szálon fut itt a cselekmény az egyik oldalról megismerhetjük augustint ő egy idős asztronómus és már hosszú évek óta a sark vidéken él egy elszigetelt kutatóbázison és a csillagokat tanulmányozza miközben pedig a az univerzium nagy kérdéseire keresi a választ nem igazán tudjuk ezen a ponton hogy mi is történik de azt tudjuk hogy valami katasztrofális esemény bekövetkezik a földön a kutatóbázis evakuálására kerül sor mindenki aki eddig itt élt elhagyja a bázist viszont augusztin úgy dönt hogy ő nem megy sehová ő eddig is itt itt élt már hosszú évtizedek óta és az biztos hogy itt is fog majd meghalni ezzel párhuzamosan átugrunk a másik szálra ahol a főszereplő szali ő egy középkorú nő és ő nem a földön hanem egy űrhajón tartózkodik ráadásul egy nagyon hosszú küldetésről tér éppen haza egy marokknyi kis legénységgel a jupiternél jártak mivel ugye ez egy nagyon hosszú út volt ez rengeteg áldozattal is járt az ő életében hátra kellett hagyniia a gyermek t illetve egy felbontott házasság is háta mögött van megszakjaod a kapcsolat ugye a földdel és nem tudják hogy egyáltalán van-e még egy világ ahova ők hazatérhetnek és ez az alapkiindulópont a két szálon mind a kettő különleges a maga nemében az egyik kőjük magányosan tölti a mindennapjait ugye a sarkörön a másik pedig magányosan egy kűrhajón tölti az életét a az űrben és mind a kettő egy végtelenül magányos lelki állapotot egy magányos világot jelenít meg másképpen de mégis ez a fő kapcsolódópont nagyon sok információt megtudunk a két főszereplőnek az életéről egyébként visszaemlékezések formájában amit én egyébként mindig is nagyon élvezek hogyha ez dinamikusan így bele tud szövődni a jelen szálba és itt ez megtörténik illetve van egy érdekes mozzanat amikor ez a két szál a két főszereplőnek a szála össze is fonódik ami szintén egy nagyon érdekes része a történetnek miért annyira külön es ez a könyv számomra először is elképesztően gyönyörű tejleírások vannak ebben a könyvben a fagyos sarkvidék és a végtelen űr mind a kettő számomra egy y lenyűgöző élettér sosem értettem még ennyire hogy mit jelent a mogánny illetve ennyire nem éreztem át több szempontból megközelítve hogy mennyire mi tud lenni egy magány és nem éreztem azt sem még át hogy milyen fontos a csend szerepe én alapvetően egy beszédes típus vagyok és talán ritkán sikerül eljutnom arra a pontra hogy átérezzem hogy milyen fontos és milyen kritikus szerepet tud betölteni egy ember életében a csend ez egy olyan post apokalipszis regény amely nem említi az apokalipszist ez egy szerintem nagyon különleges mozdanata a könyvnek maga a hangulata az napokig veled fog maradni ezt garantálom ami még érdekesség hogy ez a majon 83%-os ami előtt értetlenül állok de rájöttem hogy nekem az ilyen 80-as%z-an álló könyvek valószínűleg tetszeni fognak nagyobb az esély arra mint a 90 plus-osak illetve igen erre erre én is felfigyeltem már meg ami még érdekes lehet hogy ezt a regényt egyébként george clooney 2020-ban megtémesítette az én személyes véleményem az hogy annyira borzasztó hogy öt perc után ki kellett kapcsolnom úgyhogy én soha nem néztem meg nagyon más én én ezt nem is tudtam hogy van belőle film mondjuk szerintem a a védőborítója az nem a az nem filmes ühüm de de maga a védőborítója az a filmes borító ha olvasod a könyvet utána lehet hogy nem ajánlom a filmet majd eldönti mindenki ezt maga érdekes mert szerintem az összes könyv amit hoztam az egyébként így a a való világban játszódik és tök érdekes hogy ez a könyv amit most te hoztál ez meg egy tök más környezetbe helyezi bele és így is lehet lélegtanii egy regény abszolút az űrnél magányosabb hely nem igaz létezik de igazából végül is ez a lil brook dalt megtalálta mert a másik az nyilvánvalóan a sarkvidék valóban elég magányos hely lehet ha belegondolok szóval sikerült azt a két univerzumot megragadni ahol valóban ott se kell lenned de már magányosnak érzed magad ha rágondolsz a helyszínre mi a második könyved mosts a második könyvem az gil honeyantől az elenor olifant köszöni jól van már reakciódban látom talenn te is hoztad ezt a könyvet képzeld nekem is az a második könyvem pedig nem beszél nazt legalább egütt meg iséljük igen akkor jól is időzítettem ühüm egyrészről muszáj megjegyeznem hogy én imádom ezt a címet annak ellenére hogy egy hosszú cím és nem szoktam szeretni a hosszú címeket szerintem nagyon hatásos és megragad az emberben meg elég jól visszaad egy ilyen érzetet vagy hogy milyen érzésvilágról szólhat ez a könyv ugyanis itt a főszereplő elenor olifantn ahogy a cím is mondja egy eléggé elszigetelt é et él hétköznap munkába jár viszont nem nagyon alakít ki kapcsolatokat a hétvégét az pedig szinte mindig egyedül tölti és emiatt őt nagyon furának tartja a környezete sőt igazából az olvasó maga is eleinte nagyon furának tartja az ő karakterét és nekem az volt nagyon érdekes hogy eleinte szinte még nevettem ezen a szereplőn és azt gondoltam magamban hogy jaj milyen kis csetlőbotló mennyire nincs tisztában egy csomó mindennel a világban és ahogy megismerjük közben a karaktert az egy tükröt állított elém hogy én olvasóként is mennyire ítélkeztem egy olyan karakter felett akinek igazából nem tudom a háttértörténetét és nem is ismerem őt és ez egy tényleg egy olyan tükrö állított amit így a saját életünkre is tudunk vonatkoztatni hogy hányszor fordult már elő ilyen plánh ha arra gondolok hogy szerintem mindannyiunk életében léteznek olyan emberek ismerősek karakterek akik sokat nehezebben nyílnak meg és nem feltétlenül úgy reagálnak ahogy mi reagálnák egy-egy eseményre számomra ez a fajta elszigetelődés amikor egy ember tudatosan dönt úgy hogy elszigetelődik vagy egyszerűen annyira diszkomfortosan érzi magát helyzetekben hogy a nagyközönség által talán kínosan reagál eseményekre az az mennyire még inkább elszeparálja őt a a társadalomtól vagy a az úgynevezett normálistól ha már lehet ilyet mondani én például kimondottan leny gözőnek tartottam azt hogy hogyan hasonlítgatja elenor magát a normális emberekhez hogy ő is h egyfajta szemüveget és megpróbál ahhoz alkalmazkodni viszont mindig mintha visszapattanna és nem tud azonosulni a normálissal igen ez végtelenül érdekes szerintem meg én mindig azon kaptam magam olvasás közben hogy mennyire drukkolok neki hogy sikerüljön azokat a hogy végre tudjon innen kilépni igen hogy le tudja azokat a korlátokat dönteni amiket ugye őmának állított ak vagy akaratlanul és imádtam a másik úgynevezett tán főbb szereplő vagy pontos mellékszereplőnek a karakterét aki a raymond volt az informatika osztályról az egyik kolléga aki folyamatosan olyan helyzetekbe hozta ami elenor számára ez a feldolgozhatatlan kategória volt hogy meghívta egy koncertre aztán kiderült az a koncert az valami death metal tehát ilyen körgö zeneé az egyik kedvenc részem volt amikor elenor elslattyog a death metal koncertre és egyszerűen értetlenül áll hogy mi ez mi az úristen ez és imádtam ezt a fajta őszinte reakciót tőle hogy hogy mennyire így rá tud döbbenni vagy csodálkozni arra hogy mi folyik odakint a világban tök érdekes azt látni hogy egy ilyen ember egy ilyen elszigetált ember mennyire őszintén tud reagálni valós dolgokra amiket mi úgy elfogadunk mert benne élünk és mindennaposnak tekintünk miközben lehet hogy egyébként mi vagyunk a furcsák hogy ilyeneket hallgatunk vagy ilyeneket csinálunk igen ebben egy kicsit szerintem ilyen ilyen gyermeki rádöbbenések is voltak tehát szinte ez a ez a gyermeki naivitás ahogy így rá ráeszmél a világra maga körül és szerintem ez tényleg egy nagyon szép szál benne raymonddal hogy nekem tényleg az is tök érdekes volt hogy raymond karaktere az elenort eleinte…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lelki fröccs - Kedvenc lélektani könyveink # Csapó 1 // S01 E04 // Ecc Pecc Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Lelki fröccs - Kedvenc lélektani könyveink # Csapó 1 // S01 E04 // Ecc Pecc Podcast”?

Ebben az epizódban a "Ecc Pecc könyves podcast" házigazdái, Milu és Orsi, kedvenc lélektani (pszichológiai) regényeiket mutatják be. Az adásban definiálják, mitől lesz egy könyv lélektani, kiemelve a karakterközpontúságot, a belső folyamatok előtérbe helyezését és az érzelmi… Az epizód a Ecc Pecc könyves podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 26..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lelki fröccs - Kedvenc lélektani könyveink # Csapó 1 // S01 E04 // Ecc Pecc Podcast”?

Fő témái: lélektani regények, pszichológia, könyvek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lelki fröccs - Kedvenc lélektani könyveink # Csapó 1 // S01 E04 // Ecc Pecc Podcast”?

Megjelenés: 2023. 11. 26.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ecc-pecc-konyves-podcast/lelki-froccs-kedvenc-lelektani-konyveink-csapo-1-s01-e04-ecc-pecc-podcast-ca02dd03

Több epizód a Ecc Pecc könyves podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból