EconomX Podcast

A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila

· PT3M7S

Összefoglaló

A rezsicsökkentés mögötti gazdasági valóságot vizsgálja az EconomX Podcast vendégével, Holoda Attila energetikai szakértővel. Szóba kerül, hogyan fizethet nyereséget az MVM, miközben a vállalatok magas energiaárakkal szembesülnek, és az energia 40%-a veszendőbe megy az…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 07. 03.
Hossz
3 perc
Szereplők, említett nevek
Holoda Attila
Témák
rezsicsökkentés, energiaárak, gazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

azért az igazsághoz azt is hozzá kell tenni, hogy utoljára földgáz árát a Orbán kormány emelte meg, méghozzá 2011 áprilisában közel 18%-kal.

Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés 25%-ával nagyjából visszaadták azt az inflációt is beleszámolva, amit annak idején hozzáemeltek.

Drágábban jutnak hozzá energiához.

Ráadásul, bár a lakosság örül annak, hogy ő alacsonyan fizet, tehát a szolgáltatóknak drágán adom oda, mondjuk egy étteremnek akár drágábban, jóval drágábban adom a villamosenergiát, vagy a földgázt, ő azt érvényesíteni fogja az árban.

Mi meg elmegyünk a örülünk az alacsony energiaszámlánknak, elmegyünk az étterembe, vagy elmegyünk a boltba, vagy kihívunk egy villanyszerelőt, vagy éppen egy vízgázszerelőt, és csodálkozunk, hogy neked miért nőtt az árad?

Hát azért nőtt, mert én jóval többet fizetek az energiáért.

Jelenleg a magyarországi épületállomány 70%-ánál beleértem a közüzemi épületeket is.

A felhasznált energia 40%-a veszendőbe megy, azaz az utcát, udvart fűtjük.

Mi tranzit szerepünk erősödése azt jelzi, hogy a magyarországi pozíció az ilyen szempontból nagyon jó.

És nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy csak az oroszoktól tudunk gázt venni. nagyon sok helyről tudunk is venni, és veszünk kis gázt most is.

És ez így volt egyébként a múltban is. [Zene] Az előző hónapban több mint 213 milliárd Ft nyereséget fizetett be a magyar költségvetésbe az MVMZRT.

De honnan ez a pénz, hogyha rezsicsökkentésre többet kell költeni és meg is kell védeni?

Ez pedig itt az Economics podcast következő adása.

Mai vendégem Holoda Attila, energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezetőigazgatója.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, lájkolják ezt a videót és sz fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásun.

Kezdjük is talán a bevezetővel el a hangzottakkal. júniusban több mint 213 milliárd Ftot fizetett be az MVMZrt. a magyar költségvetésbe, amivel egyébként éppen kozmetikázta ezeket a költségvetési számokat.

A nagy mínuszuk után jött egy pluszos hónap.

Hogyan is alakult ez az egész egyáltalán?

Miért miért tudott ekkora ekkora nyereséget befizetni az MVMZrt.

Nagyon fontos azt megérteni, hogy az MVMZrt az egy holding rendszerű vállalat.

Az több mint 150 különböző leányvállalata és hozzátartozó cégei vannak. kezen belül akár zárt körű részvénytársaságok is.

És ezeknek a társaságoknak van egy úgynevezett konszolidált mérlege.

A konszolidált mérleg alapján jön ki az, hogy milyen eredményt ért el maga az egész holding.

Azaz nem csupán a lakossági szolgáltató, azaz az egyetemes szolgáltatói kör tartozik ide, hanem ide tartozik a magyar villamis irányító rendszertől kezdve a földgáz nagykereskedő és sok egyéb más cég is.

Ezeknek az együttes eredménye eredményezte azt, hogy valamilyen hasznot értek el.

S%-os állami tulajdonban van, ebből következően az állami tulajdonos osztalékot vehet ki, hogyha úgy dönt a közgyűlés, hogy ezt az osztalékkifizetést ezt akár az eredmény, de akár eredménytalék terhére is megteheti.

De ugye nagyon régóta több mint egy 10 éves VVmány a a rezsivédelem, amiben az elmúlt években azért hangzatosan az a kommunikáció, hogy folyamatosan meg kell védeni.

Nagyon költséges az emberek számára egyáltalán.

Akkor hogy jöhet az ki, hogy plusz pénzt termel ez a cég? hiszen nyilván, ahogy ön is említette, lehet, hogy most szét lehet itt bontani a lakossági, akár a vállalati, akár más portfólióra a cégcsoportnak a működését, de akkor hogyan is oszlanak el ezek a az arányok?

Érdemes egy picit visszamenni időbe.

Ugye egészen 2000 6-ig a Mol volt a nagykereskedő, ő volt az egyetemes szolgáltató, utána értékesítette a gázüzletágát a MOL az EON részére.

Ez 2006-tól egészen 2013 végéig tartott.

Majd utána vette át az MVM mint nagy állami 100%-os tulajdonú állami vállalat és onnantól kezdve került bevezetésre maga a rezsicsökkentés is.

Ami természetesen azt jelenti, és ebbe érdemes ezt figyelembe venni, hogy a a rezsicsökkentés az egyfajta szabályozott tarifa jelent.

Tehát eg mióta Magyarországon piacgazdaság van, nagyjából a rendszerváltás óta, azóta mindig is tariffarendelet alapján szabályozott áron kapták a lakossági fogyasztókat a az áramot is és a fórgázt is.

Ebből következően mindig volt rajta vagy plusz vagy mínusz, attól függően, hogy hogyan tudta beszerezni az adott cég a piacon magát a nyersanyagot, tehát magát a főgázt, vagy éppen a villamos energiát. hogyha ebben neki vesztesége képződött, és ez hosszú ideéig tartott így, akkor bizony ezt a veszteséget le kellett, hogy nyerje a vállalat.

De ugye ahogy azt említettem az előbb is, ez egy holding rendszerű vállalat.

Konszolidált eredményben nem, vagy nem feltétlenül jelentkezett ez a fajta veszteség, hiszen lehettek olyan területei, amelyek nyereségesen dolgoztak.

Mondok rá példát, hogy mindenki számára érthető legyen.

A földgáz kereskedelemnek a szabályozott oldala az csak a lakossági, illetve a közüzemi fogyasztókat érinti, viszont nem érinti sem a szolgáltatóipart, sem a feldolgozóipart, sem a mezőgazdaságot.

Ott szabad áron értékesítenek.

És az természetesen egy nyereséges tevékenység, hiszen mindenki nyereségért dolgozik, az összes vállalkozó. az ott megtermelt nyereségnek lehetett olyan fedezeti értéke, ami kompenzálhatta ezt részben.

De hát természetesen maga a rezsicsökkentés, amikor bevezetésre került, ugye nagyjából 2013-tól 14-ig három lépcsőbe emelték meg h vagy csökkentették 25%-kal a rezsit.

Azért az igazsághoz azt is hozzá kell tenni, hogy utoljára földgáz árát a Orbán kormány emelte meg méghozzá 2011. áprilisában közel 18%-kal.

Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés 25%-ával nagyjából visszaadták azt az inflációt is beleszámolva, amit annak idején hozzáemeltek.

Tehát valójában nem a az előző kormányok által történt emelést adták ők vissza, de ez egy szabályozott ár.

Na most egy olyan piacon, ahol olyan termékkel kereskedünk, ahol tőzsdei termékről van szó, az az napi napi árváltozás van, sőt napon belül is óriási nagy ugrások.

Természetes az, hogy nem engedjük a lakossági fogyasztókra ezt a napi árváltozást, nem tudják ezt igazából kompenzálni, ezért van egy szabályozott formája ennek a lakossági tarifának.

És ugye a rezsi csökkentés az egy ilyen drasztikus csökkentés volt, és minden egyes lakossági fogyasztót érintett egységesen.

És hogyha ezen veszteség képződött, akkor mivel állami vállalatról volt szó, gyakorlatilag az állam lenyelte ezt a veszteséget, tudomásul vette, hogy a a az ő tulajdonába tartozó nagy állami vállalat egyik részénél, azaz kifejezetten az egyetem szolgáltatónál veszteség képződik.

Ha most volt azért egy időszak, amikor nagyon erősen megemelkedtek ugye az energia árak 2021 nyarától kezdődően, akkor bizony egyre nagyobb bajba került a az MVM, hiszen egyre nagyobb veszteséget halmozott föl ezen a lakossági értékesítésen.

És akkor került bevezetésre az úgynevezett rezsivédelmi alap, amibe gyakorlatilag olyan vállalatoktól vett szedték be az extra profit adót, amelyek vagy nyereségesen, vagy nagyon extra nyereségesen tudtak működni, vagy éppen kihasználták a piaci mozgásokból eredő, mondjuk úgy, hogy nem vagy nem feltétlenül a saját kiváló teljesítményükből adódó profitot.

És ennek a profitnak egy jelentős részét az állam elvonta, berakta ebbe a rezsivédelmi alapba, és ezzel megszüntette azt a szituációt is, hogy az MVM folyamatosan veszteséget termeljen, mert kidolgozott egy olyan kompenzációs rendszert, ami azt jelenti, hogy az MBM bemutatja az államnak azt, hogy nagyjából havonta, hogy ő mennyi veszteséget szenved el egy-egy lakossági értékesítésen, hiszen manapság azért már drágább a piacon vett árnak ára a földgáznak is, meg egyébként a villamos energiának is, mitennyért értékesíti a lakosságnak, kiszámolja ezt a veszteséget és kompenzációba kompenzálják.

Ez a kompenzáció 2024-ben az MVM csoport részére közel 800 milliárd Ft volt az éves beszámolója alapján.

Akkor igazából, hogyha 24-ben 800 milliárdot fizetett ki úgymond a költségvetés az MVM-nek, most pedig az MVM nyereségként 200-at vissza, akkor igazából ez csak a költségvetési számok közötti ide-oda tologatás. annyiban nem, hogy nyilvánvaló, hogy amikor létrehoznak valamilyen alapont, mondjuk egy rezsivédelmi alapot, a rezsivédelmi alapnak a a k vagy az abból való költést az egy szabályozott rendszer, vagy egy rendelet alapján szabályozzák, hogy mire és hogyan lehet költeni.

Persze a mai kormány azért elég sokszor élt azzal a lehetőséggel, hogy hogy jóval többet szedett be rezsivédelmi alapból, vagy alapba össze pénzt, mint amennyi szükség volt kompenzációra, akkor a maradékpénzt ő egyéb költségvetési igények alapján szétosztogatta.

Ebben benne voltak akár sporttípusú vagy éppen határon túli egyházak támogatása, sok minden más.

Ezt utána lehet nézni egyébként, mert a kormány minden egyes rendelettel ezt szabályozta, de a dolognak az a lényege, hogy bár úgy tűnik az egyszerű hallgató számára, hogy egyik zsebemből rakom át a pénzt a másikba, de valójában ez egy célzottan beszedett alapba felhalmozott pénzösszeg, amiből én odaadom a kompenzációt.

Az MVM-nek a maradékot meg szépen szétoztam egyéb költségvetési céllal.

Vajd mivel az MVM csoportszinten nyereséget ér el, akkor én már elfelejtem azt, hogy én ezt a kompenzációt csináltam, és akkor föllépek tulajdonosként, és egész egyszerűen tulajdonosként visszaveszem.

Hát, hogyha ebből a aspektusból nézzük, akkor mondjuk ebből a 800 milliárdból visszavette 270 milliárdot.

Tehát gyakorlatilag 600 milliárd volt a nettósítása ennek a ennek az összegnek.

De még egyszer hangsúlyozom, mivel vállalat holdingról van szó, ebből következően vannak olyan területei az MVM holdingnak, amelyek igenis már régóta, nem most nagyon nyereségesen tudnak működni, és abból van nekik hasznuk.

Talán, hogy kicsit ezt jobban megértsük, menjünk bele abba, hogy mik a az MVM-nek a fő lábai, mik a fő bevételi forrásai, tehát hogy hogyan kell ezt az egészet elképzelni azon kívül, hogy mi egyszeri fogyasztók a az MVM-nek fizetjük a a havi rezsinket.

Hát ugye az MVM-nek vannak ugye érdemes mindig elindulni úgy, hogyha nézzük mondjuk az energia az energia folyamatát, hogy a termelőtől a szállítón keresztül eljut fogyasztóig.

A termelő és a szállító után van még egy kereskedő. a kereskedő kereskedésben is nagyon sok ember dolgozik, azoknak nyilván van valami költségük, és utána eljöntt a fogyasztói és az MVM valamennyi szegmensében érintett ennek az úgynevezett értékláncnak, azaz termelőként is fellép, hiszen a Paks egy atomerőmű, az az MVM tulajdonában van, de az MVM-nek ezenkívül vannak még más típusú erőművei is, amelyek az MVM-nek a saját tulajdonában vannak. például a Mátra hőerőmű, ugye, amelyik a lignitből termeli a villamosenergiát, de vannak gázas erőműveik is, kisebbek, nagyobbak is.

Sőt, az MVM az elmúlt időszakban elég sokat fordított arra is, hogy például megújuló energiára áldozzon, azaz vannak napelemterápi, vannak bio massza üzemei, és van van olyan más területe, ahonnan még ő tud be beszedni, vagy tud termelni villamosenergiát.

Utána eljut a az MVM-nek ahhoz a csapatához, amelyik ezt szétosztja.

Ugye szok külön szoktuk beszélni arról, hogy átviteli rendszer és úgynevezett distribútori, tehát elosztói rendszer.

Az átviteli rendszer azok a nagy-nagy villamosvezetékek, vagy nagy-nagy gázvezetékek.

Itt a szállító az már nem feltétlen vagy nem kizárólagosan az MVM-nél van, de például a villamosenergiarendszernél a a teljes elosztó nagy átviteli rendszer az az MVM-hez tartozik.

Utána vannak az úgynevezett szolgáltatók.

Régen a fogyasztók a csak a szolgáltatókkal voltak kapcsolatban.

Volt titász, dégáz dédász, mindenféle különböző cégek, de a elválasztották egymástól ezt, és azt mondták, hogy de a kereskedő már én leszek.

Tehát hogy világos legyen, az MVM Nex, amivel akivel mi ugye ezt lakossági fogyasztóként kapcsolatban vagyunk, ő csak a kereskedelmi részt szér felel.

Nem ő üzemelteti magát a villamosvezetéket, ami hozzánk jön, meg a gázvezetéket sem.

Az vagy MVM tulajdonú cég, vagy egy más tulajdonú cég.

Hát ugye látjuk, hogy itt is azért megjelent a a magántőke ebben a szegmensben is.

Ez gyakorlatilag magát a az alacsony feszültségű vagy éppen kisnyomású földgázhálózatokat érinti.

Tehát jól látható, hogy valamennyi szegmensben ott van az MVM, de a végén a lakossági fogyasztóval már csak és kizárólag az MVM Next van kapcsolatban.

Ő az, aki az egyetemes szolgáltatásért felel, és ugye egyetemes szolgáltatásnak hívjuk azt a lakossági fogyasztói kört és a közüzemi kört, akit ellát.

Na most innentől kezdve az első három lépcsőfokon ő mindenütt szerezhet magának plusz profitot és szerez is, hiszen működtetni kell ezeket a rendszereket, ezeknek a költségeit ő elismeri vagy elismerteti.

Ezek egyébként gyorsan hozzáteszem a magyar villamosenergiatörvényben vagy a magyar földgáztörvényben jól szabályozott módon, átlátható módon működő rendszerhasználati díjakat szednek be.

Aminek a megítéléséért, hogy mennyi lesz ez a rendszerhasználati díj, mindig a magyar energia és közműszabályozás hivatala felelős.

Tehát hozzányújtják be nem csak az MVM, az összes többi szolgáltató is a saját költségelemeit.

És abból megmondja a MECH, azaz az energiaivatal, hogy ebből ő mennyit fogad be elismert költségként, azt ő leszámolhatja belőle.

Egy a cél, hogy nagyjából 4 és 5% közötti úgynevezett tőke, lekötött tőkearányos megtérülést kell elérnie, hiszen mindenki, aki pénzt rak egy bizniszbe, egy üzletbe, ő abból szeretne valamekkora profitot.

Itt ez a szabályozott piaci tevékenység esetén szabályozott maga a profit is.

Tehát maximalizálják, hogy mennyi hasznot lehet ezen elérni.

Ha már rendszerhasználati díj, az elmúlt években azért, hogyha aki szemfüles volt, észrevehette, hogy önmagában a számla végösszegében, amit fizetünk, nagy átalakulások történtek, ha jól tudom.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila”

Miről szól ez az epizód: „A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila”?

A rezsicsökkentés mögötti gazdasági valóságot vizsgálja az EconomX Podcast vendégével, Holoda Attila energetikai szakértővel. Szóba kerül, hogyan fizethet nyereséget az MVM, miközben a vállalatok magas energiaárakkal szembesülnek, és az energia 40%-a veszendőbe megy az… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Holoda Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila”?

Fő témái: rezsicsökkentés, energiaárak, gazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A rezsicsökkentés miatt drága a lángos – lakossági illúzió, vállalati csapda | Holoda Attila”?

Megjelenés: 2025. 07. 03.. Hossz: 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/a-rezsicsokkentes-miatt-draga-a-langos-lakossagi-illuzio-vallalati-csapda-holoda-371f982a

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból