EconomX Podcast

Az inflációs válság segítette a minőségi gasztronómiát | Horváth Zoltán

· PT35M22S

Összefoglaló

Horváth Zoltán, a Food Truck Show és a Magyar Street Food Egyesület alapítója a podcastban arról beszél, hogy az infláció hogyan segítette a minőségi gasztronómiát. Kiemeli, hogy a magasabb árak miatt a fogyasztók a minőségibb, jobb ár-érték arányú street foodot részesítik…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 06. 05.
Hossz
35 perc
Témák
street food, infláció, gasztronómia, food truck show, magyar street food egyesület, vendéglátás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Azok a kereskedők, akik akik nagy áruházláncokban, fagyasztott termékekből próbálnak csodát [zene] létrehozni, azok elvesznek egy idő után, mert a kínálati sokszínűségben az nagyon hamar kitűnik, és annyival nem tudja már olcsóbban adni, hogy hogy már csak azért beálljanak a sorba, mert neki fele annyiba kerül a hamburgere. [zene] Ilyen különbségek nincsenek.

Ö de olyan van, hogy ennyi pénzér, amennyibe ma belekerül egy [zene] szendvics, azért megkeresd azt, ami ami neked a legjobb lesz.

És ez a verseny ez ez működik, és ez a verseny mind a minőség felé hajtja a a kínálatot.

Nekem ebben az egész inflációs folyamatban ez az egyetlen pozitívum, hogy olyan kicsi lett a különbség [zene] a rossz és a tökéletes között, hogy hogy az emberek már sokkal inkább, ha már pénzt költenek egy rendezvényen, és ide azért úgy kell érkezni, hogy legyen nálad valamennyi, akkor a legjobbat fogják megvenni.

Horvát Zoltán neve mára teljesen összeforrt a hazai Streetfood forradalommal.

A Food Trck Show és a Magyar Streetfood Egyesület vezetőjeként egy olyan gasztronómiai kultúrát segített kiépíteni, amely meghatározza a magyarországi rendezvények látképét.

De hogyan lesz egy merész ötletből vállalkozás?

Hogyan kell lejuttatni odáig, hogy országosan ismertté váljanak a rendezvényeink?

Én Tiger Rendre vagyok, ez pedig itt a Money Talks podcast legújabb adása.

Ha még nem tették volna meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Most pedig fordulok is mai vendégemhez.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Én köszönöm szépen, hogy itt lehetek.

Rögtön bevezetőben említettem, hogy amikor meghallja valaki a food truckot, vagyis hát a a street foodot ma Magyarországon, annak biztosan beugrik a Food Truck Show.

Honnan indult ez az egész mozgalom?

Te is egy másodpercre megakadhatsz a Food Truck kimondásánál.

És nekünk ez volt az első nagyon komoly missziónk, hogy ezt a kifejezést valahogy beültessük a fejekbe.

Az én nagyon kedves kolléganőm szerint ez a mai napig nem áll fönt, tehát nagyon kevesen tudják, vagy sokkal kevesebben tudják, mint nem, hogy ez valójában mit jelent.

De hát ezek nagyon egyszerűen büfékocsikat jelentenek magyarra fordítva, vagy kajakocsinak is szoktuk ezt mi magunk között hívni.

A street food fogalmával kevésbé van nehéz dolgunk, mert az azért egy sokkal általánosabb műfaj lett Budapesten. nak is nagyon fontos helye van a magyar gasztronómiában, és és nekem nagyon fontos elméletem van arról, hogy miért állta meg a helyét nem csak Magyarországon, nyilvánvalóan az összes nagyvárosban, de nekünk a missziónk első körben az volt, hogy hogy maga az utcai vendéglátás vagy akár a fesztiválok kiszolgálása az egy nagyon nehéz helyzet volt.

Én én én a vendéglátásban jövök, de volt egy komoly munkám a Szigetfesztiválon hosszú-hosszú éveken keresztül, 20 éven keresztül, ahol végig kellett néznünk nap mint nap azt, hogy hogy próbálják megoldani azt, hogy az a fél millió ember jó tegyen higiénikus környezetben, minél kevesebb hulladékkal.

És hát az egy elképesztő munka, mert ha belegondolsz, hogy hogy egy jó minőségű éttermet, vagy akár csak egy büfét kiépíteni egy faházba arra a hétre, ami a szigeten történik, ez persze igaz bármilyen más rendezvényre, csak nyilván ezt így mindenki látta már legalább egyszer.

Vagy egy sátorba fölépíteni egy konyhát, ahol nagy mennyiségben, jó minőségű adott esetben itt a műfajban frissételt, és nem egy csomagolt szendvicset akarsz kiadni, hát az elképesztő kihívás.

És mi is belefogtunk a street foodi parákban, mint fővárosi éttermesek, mert meg volt az igényel.

És valahogy ezt a kettőt lehet összeépíteni egy büfékocsiban, ami ami egy nagyon-nagyon régi műfaj.

Vissza lehet menni a történelembe akár a középkori háborúkig, ahol azt a sok-sok 10000 katonát is ott kint a placon kellett megetetni, tehát valahol onnan indul a próbálkozás.

Elképesztő felfutása volt az Amerikában.

Felfutása volt ennek Amerikában már a századforduló elején, ahol ahol a hatalmasra nőtt városok megetetését nem tudták az épített helyek ellátni.

Ez egyébként New Yorkban a mai napig így van, hogy azért van dömpingje ennek a műfajnak, mert nincs annyi szék a városban, amit azt a egy órás ebédidő igényel, hogy ott kitódulnak ezekből az épületekből az emberek.

És lett szokás az utcán enni bármit, amit gyorsan kézbe adnak.

Majd velünk együtt a világban ennek lett egy ilyen újjászületése, hogy valahogy újra lettek ezek értelmezve, valahogy elértek egy olyan színvonalat ezek a kocsik, és ez köszönhető hollywoodi filmnek, a Séf című filmnek, ahol ahol ezt így így kicsit kiráz a híd tőle.

Én azt nagyon szeretem azt a világot, ahol ahol profik álltak be, megunva az éttermesdít, megunva séfek azt, hogy falak mögött bezárva gyártanak ételt, és nem kapnak választ, kitörnek a kocsiba, beállnak és és bárhol bármikor valami jó ételt adnak.

Tehát volt ennek egy egy új elszületése, ami nekünk azért volt fontos, mert rájöttünk arra, hogy egy ilyen autóban, ahol 8 nm vendégtér vendéglátótér adott a kiszolgálásra, ezt föl lehet építeni tökéletesen egy bizonyos termékre.

Tehát itt nyilván egy autóból nem egy komplett tétlapot szolgálnak ki és kocsmától a deszerti mindent, hanem fókzálnak jellemzően egy termékre.

Ha nem, akkor mi megpróbáljuk erre rábeszélni őket.

És azt az egy terméket viszont a visszabontva attól, hogy beleharabsz egy szendvicsbe, mi kell ahhoz, hogy ez az alapanyagból higiénikusan és természetesen gyorsan, frissen a kezedbe kerüljön?

Ezt meg lehet építeni 8 nmenen, és hogyha ez viszont meg van építve, ez egy olyan higiénikus és pofonegyszerű, gyors munkafolyamatot eredményez, ami tökéletes.

És mondjuk egy szigetfesztiválon, amikor egy ilyen autót látsz, sokkal nagyobb bizalommal fordulsz oda, és választasz bármilyen terméket.

Legyen ez egy burger, egy pporszendvics, egy egy csirke valami, egy oldalas, vagy akár egy csóz, vagy bármilyen deszert, mert tudod, hogy ők ebben nagyon jók.

És és amikor ezt felismertük, hogy hogy ilyen autók vannak, akkor és felismertük azt, hogy egyébként ebből ebből nem egy üvegtigris féle >> pontosan. akartam rákérdezni, mert a büfékocsi szóból nekem alapból nyilván szinte lehet, hogy az egész magyar társadalomnak a klasszikusan az Üvegtigris film jut eszébe, hogy ez Magyarországon nektek ez a felismerés, illetve ez a munka, hogy ezekben a futruckokban, büfékocsikban megbízható, jó minőségű, kiváló árut lehet előállítani és eladni, az az mikor állt így össze?

Hát valahogy valahogy nekem 12-13 évvel ezelőtt, és a pillanat az volt, nyilván nagyon sokszor használom az üvegtiglist példának, ami egy fantasztikus műfaj, és hát ismerjük ezeket a büféket a Velenceó partjáról, amiből lángost vagy kukoricát vettünk, de de nekem személy szerint egy berlini filmfesztivál adta azt a pontot, ahol ahol ezt átformáltam, mert ott az történt, hogy a nagymozi előtt februárban mínusz fokban van vörös szőnyegeken volt egy ilyen futkort, egy ilyen büfékocsi kör kitéve, ahol a az előadások között kitódultak a szépen felöltözött emberek, és és elképesztő kinézetű autókból nagyon komolyan kinéző ételeket ettek, ettem én is.

És ott volt az a az a törés bennem pozitív irányban, hogy hogy hát lehet, tehát lehet itt Mlencsillag közeli minőséget prezentálni. olyan embereknek, akik akik ott szépen felöltözve jó érzéssel fogyasztanak, nem egy ideális környezetben, mínusz fokban.

És és onnan jött a gondolat, hogy ha ez van, és nem csak lángost lehet árulni egy ilyen kocsiból, akkor azzal érdemes egy kicsit foglalkozni. a mi tapasztalatunkat, mint vendéglátós, vendéglős, ezt át lehet ültetni egy ilyen műfajba, aminek több funkciója van, de erre majd talán rátérünk és és lehet ezt csinálni.

És mi mi hirdettünk egy nagyot, elkezdtük összeszedni a Magyarországon fellelhető újragondolt büfékocsikat.

Az első alkalommal hat darabot sikerül találnunk.

A következő évben már 50 darab ilyen ilyen kocsi állt ki a a Dűrelparkban. a Dürekben akkor még két hónappal a rendezvény előtt mi ezt kihirdettük a szocial médiában és 25000 ember látogatott ki, ami nekünk is egy hatalmas meglepetés volt.

Nyilván a a tényezőknek, a kereskedőknek is fantasztikus öröm volt.

És ebből az egészből lett egy olyan energiabomba, amire azt gondoltuk, hogy ez egy valami.

Ez egy valami, aminek persze nem volt gazdája, nem volt műfaji sajátossága, nem volt besorolva, körülbelül egy binnyárussal volt egy kategóriába a népiknél ez a műfaj.

És erre alapult a Magyar Sedfood Egyesület, ami ami összefogta az egyre növekvő tagok számát, és és próbáltunk szabályokat kreálni magunknak, próbáltunk elérni a hatóságoknál valami pozíciót ebben.

Sok mindenben a mai napig megyünk még, mert nincs vége a feladatnak, de lett belőle egy közösség, lett belőle egy egy ilyen kis zárt k túra, és lett belőle most már hát több mint 200 büfé kocsi van, az egész biztos az országban.

Én szerintem 150-et ismerek, de de 100 komoly ilyen vállalkozással dolgozunk nap mint nap egész évben.

Még egy picit hadd ugorjak vissza ide a kezdetekre, hiszen említetted, hogy először hatkocsi volt, social médián hirdettétek meg, mik voltak az első reakciók?

Mert amikor az ember vállalkozókkal le beszélgetni, akik vagy külföldről, vagy valamilyen teljesen új ötletet szeretnének megvalósítani, azért sokszor a magyar vállalkozó vállalkozási közeg meg a magyar közönségnek az első reakciója az nem biztos, hogy mindig a megértés, vagy az, hogy hajrá, támogatunk, csináld meg. voltak negatív visszajelzések. >> Nagyon kevés.

Vagy hát én azt ha azt mondom, hogy nem voltak, az >> akkor enni mindenki szeret. >> Hát egyrészt enni szeret mindenki.

Nekünk valahogy az lett már ott a a a gondolat gondolkodásunk, hogy hogy mi szeretnénk az embereket összeengedni, szeretnénk nekik egy nagyon komoly kínálatot mutatni, ami akkor sokkal újabb volt, mint most, mert azért ez valahol általánossá vált, ami nekünk adkihívást, de mivel annyi minden új dolog történik a műfajon belül, mi mindig tudunk újat adni, de akkor nem volt nehéz újat adni.

És ami ami fontos volt, hogy itt embereket összeengedtünk.

Ezek az emberek találkoznak a sarokban, találkoznak a a megosztott ülőhelyeken egy ilyen rendezvényen.

A fő motiváció az volt, hogy hogy beszélgessenek, az volt, hogy jókat egyenek.

És ezt a mai napig egyébként nagyon ritkán egészítjük ki olyan programmal, ami ami egy hívószó.

Tehát, hogy mi nem a Kispál és a borzal szeretnénk odahívni az embereket, hogy aztán pénzt költsenek az ételre, hanem hanem azt próbáljuk elérni egyébként akár a social média segítségével vagy veletek, hogy hogy azt értsék meg, hogy itt jót fognak enni, frisset, attól az embertől fogják megkapni az ételt, aki azt elkészíti, és annak az élete az a szendvics, ami szerintem egy nagyon jó dolog, ha már manapság nem kevés pénzt költünk egy ételre.

Ö és ez volt a hívószó, és ebben ők nem csalódtak.

Abban az 50 kocsiban egy elképesztő kínálat volt már akkor felvonultatva.

Ez nyilván azóta nagyon komolyan specializálódott.

Elképesztő jó márkák alakultak, magyar jó márkák, amik konkurenciái nagy külföldről bejött márkáknak is.

És és azért ők ők mindig meg tudják lepni a népeket. hogy egy pici családi vállalkozás.

Van egy nagy kedvencem, mert persze mi lesz a kedvencem, az a kérdés, de hogy van egy nagyon nagy kedvencem, egy egy palacsintás házaspár, akik akik kijönnek egy rendezvényre, hét darab klasszikus serpenyőbe forgatják a palacsintákat, és abból raknak össze teljesen általános tekert palacsintát.

Persze nagyon jó minőségű lekvárokkal krémekkel fantasztikus palacsinta tésztarecepttel, de ez nem egy ördöngőség, de az a az a módszer, ahogy ők ezt klasszikus módon csinálják a >> De olyan, mint a mamánál. >> Pontosan.

És a és a két delikvens is pont olyan, mintha hazamennél.

Fantasztikus, nagyon aranyosak és [horkantás] ezek is színfoltok.

És amikor egy ilyen találkozol, legalább olyan boldog vagy, mint amikor beállsz a Simonshoz vagy a Zingburgerhez és és egy vérprofi abban az évben a két és fél millió modig hamburgerüket gyártják éppen le.

Az is fantasztikus élmény, meg a Tivadarféle palacsinta is fantasztikus élmény.

Úgyhogy, úgyhogy itt szerintem ez az, ami a szerethető benne, és azért ebbe nagyon nehéz belekötni.

Lássuk be >> a már említetted, hogy ezek túlnyomó többségében magyar kis, főleg családi vállalkozások.

Itt nekem eszembe jutott az a kérdés, hogy kik a beszállítók?

Próbálnak-e ezek a vállalkozók figyelni arra, hogy elsősorban magyar alapanyagokat használjanak, hogyha nincs egészen különleges termékkínálatuk?

Honnan érkeznek, vagy próbáltok-e erre figyelni? >> Komoly kihívás, az alapanyag.

Ö ráadásul azért mert a rendszer úgy működik, hogy egy ilyen autóban nem készíthetsz elő alapanyagot.

Ez nagyon megnehezíti egy dolgot, amire mindig vágytunk.

Tehát nekik egy háttérkonyhájuk kell, hogy legyen.

Az mondjuk nagy többségben budapesti bázis ezeknél a cégeknél.

Nyilván van sok vidéki, de mondjuk jellemzően azért ez is ide fókuszál.

Nekik oda kell, hogy beérkezzen az alapanyag.

Innentől nagyon nehéz mondjuk egy zalaegerszegi húsbeszállítótól rendelni a dolgot.

Előkészített állapotban kerül be a büfékocsiba, ami elindul egy rendezvényre, lehet, hogy pont Zalába, és nekik azt be kell lőni, hogy nagyjából mi mire számítunk ott a hétvégén, hány darabot kell előállítsam abból a termékből.

Ha ez nem jól lett belőve, akkor neki kell futni egy kört haza.

És innentől kezdve az a számomra egyébként nagyon szerethető dolog, nem tud megvalósulni, hogy mi elmegyünk Zalaegerszegre, körbenézünk a környékbeli termelőknél, akár zöldség, akár húsbeszállítóknál, mi megvesszük ott a az alapanyagot, és abból csinálunk valami csodát.

Hozzáteszem, előfordul, ha másnem a kényszer szület, de de [horkantás] jellemzően azért ezek jól kitalált háttérkonyhákból érkeznek, még egy családi vállalkozás…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Horváth Zoltán

Szervezetek, cégek

  • Food Truck Show
  • Magyar Street Food Egyesület

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az inflációs válság segítette a minőségi gasztronómiát | Horváth Zoltán”

Miről szól ez az epizód: „Az inflációs válság segítette a minőségi gasztronómiát | Horváth Zoltán”?

Horváth Zoltán, a Food Truck Show és a Magyar Street Food Egyesület alapítója a podcastban arról beszél, hogy az infláció hogyan segítette a minőségi gasztronómiát. Kiemeli, hogy a magasabb árak miatt a fogyasztók a minőségibb, jobb ár-érték arányú street foodot részesítik… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az inflációs válság segítette a minőségi gasztronómiát | Horváth Zoltán”?

Fő témái: street food, infláció, gasztronómia, food truck show, magyar street food egyesület, vendéglátás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az inflációs válság segítette a minőségi gasztronómiát | Horváth Zoltán”?

Megjelenés: 2026. 06. 05.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/az-inflacios-valsag-segitette-a-minosegi-gasztronomiat-horvath-zoltan-d97d3e55

Több epizód a EconomX Podcast-ből