EconomX Podcast

Heti nyugdíjnyi teher a költségvetésnek: ennyibe kerülhet az Otthon Start | Panyi Miklós

· PT28M20S

Összefoglaló

A műsorban Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az Otthon Start programot mutatja be. Kiemeli, hogy a program 250 ezer fiatal első lakásvásárlását segítheti, és akár 4500-5000 milliárd forintnyi beruházást mozgósíthat. Az államtitkár szerint a…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 09. 19.
Hossz
28 perc
Témák
lakásprogram, költségvetés, lakásvásárlás, otthon start
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a lakásfejlesztés, aminek a 250 lakásnál több lakás megépítését célozza, és ennek a 70%-a belefér az otthonstartprogram keretrendszerébe.

Az egy nagyon egy gyorsított engedélyezési eljárást kaphat.

Tehát itt az engedélyezési időszak az le tud csökkenni 6-8 10 hónapról akár másfél két két és fél három hónapra is.

Azt látjuk, hogy 4500- 5000 milliárd Ftnyi beruházási érték fog megmozdulni Magyarországon, ami egyébként nem mozdulna meg.

Ez a program annyit fog megmozdítani.

Ö ennek a költségvetési bevételei nagyon magasak lesznek.

Öltalában ezt úgy lehet számolni körülbelül 22-25%-a annak a beruházási értéknek, ami ilyenkor valamilyen szinten visszakerül a az állami körforgásba valamilyen adó vagy gyárulék formájában.

Ugye sok tizer új munka is létrejön.

Építőipari láncok megmozdulnak, különféle hatásokkal számolva lépnek be a azok a térülési hatások, amikről beszélünk.

A ennek az egy évi kamattámogatás kiadása az nem lesz több mint egy heti nyugdíjkiadás.

Ez pedig azt jelenti, hogyha ezzel a programmal így 250000 fiatalnak az első lakásszerzését tudjuk támogatni, és az egy heti nyugdíjkiadás lesz 10-12 év múlva, akkor az egy az egy olyan üzlet, amit meg kell csinálni és nyilbe kell ütni. [Zene] [Zene] Az otthonstart program néhány hét alatt több 100 családot és fiatalt mozgatott meg.

Mik a program keretfeltételei?

Mire számít a magyar kormány, illetve hogyan lesz fenntartható a program hosszú távon?

Többek között ezekről a kérdésekről fogunk ma beszélgetni.

Jó napot kívánok, én Tiger Rendre vagyok.

Ez pedig itt az Economics Money Talks című podcast adása.

Panyi Miklós, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára lesz, akivel többek között ezeket a kérdéseket is érintjük majd.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják videóinkat, és a végén fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Most viszont tartsanak velünk.

Jó napot kívánok, államtitkár úr.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Jó napot kívánok és köszönöm szépen a meghívást. >> Utalán kezdjük is a legelején.

Miért kellett behozni ezt a teljesen új programot?

Miért nem lehetett a CSOKot, vagy egyáltalán például a CSOK Plus bővíteni, szélesíteni más körben?

Máris válaszolok a kérdésre, csak tekintettel arra, hogy ma szeptember 16-a van, és amikor ideérkeztem erre az adásra, akkor ugye eszembe jutott, hogy most ma van a röszkei összecsapásnak a 10 éves évfordulója, és az jutott eszembe, hogy milyen jó dolog az, hogy most olyan dolgokról beszélhetünk, ami lakhatási kérdés, otthon teremtési kérdés, ami arról szól, hogy az első lakásválságoknak, a fiataloknak tudunk indítani egy ilyen programot, és nem pedig olyan problémákról, olyan lakhatási problémákról kell beszélni, amit ami az elmúlt 10 évben megjelent nagy-nyugat-európai városokban, például, hogy a tömeges bevándorlás miatt konténer házakat, konténerlakásokat kell telepíteni, vagy hogy hozzá kell nyúlni a bérleti piac szabályozásához, és kötelezően kell elhelyezni ilyen ö migránscsaládokat, vagy pedig az, hogy bizonyos városrészekben annyira megromlott a közbiztonság, hogy ott az ingatlanpiac összeomlott és menekülnek egyébként a lakástulajdonosok.

Úgyhogy én ezt a felvezetőt csak azért akartam mondani, mert 10 éves évforulóra tekintettel mindenképpen örömtől, hogy ilyen jó témákról tudunk beszélgetni.

És akkor otthonstart program első lakásvásárlók programja.

Ugye a ha egy kicsit messzebbről indulunk, akkor az elmúlt 15 évet lehet több-nagyobb szakaszra bontani.

Ugye az első 2010-15 között a a kormány lakáspolitikája az alapvetően a devizahitelmentés körül összpontosult.

Ez egy otthon mentésnek volt az időszaka. 2015-ben indult meg ugye a csok, amire utalt ez a családi otthontemtési kedvezmény, a CSOK által fémjelzett család, ami többször kibővült, részben átalakult, megújult.

Ugye a falusi chsok csatlakozott hozzá, a babavárókölcsönnek kiegészült, ami nyilván egy nagyon rugalmas termék, de nagy részét a fiatalok otthonteremtésre fordították, és a CSOGP plusszal pedig átalakult, és ott egy nagyobb hitel termék van már elérhető a a fiatal és gyermekfállalást tervező házaspárok számára.

Ugye ami ebben a lakás vagy otthonteremtési támogatási programból még hiányzott, és mindenképpen szerettünk volna egy ilyen programot indítani.

Sajnos a háború ennek a programnak az indítását azért meglehetősen kitolta.

Az az az a logika volt, hogy a családok mellett a fiatalokat és a lakástulajdon nélküli fiatalokat is támogassuk, és számukra is legyen egy olyan program, amivel egy nagyot tudnak előrelépni az életbe, és az első otthonokat megszerzik.

Ez nevezhetjük első lakásprogramnak.

Ugye van sok nemzetközi példa is, ahol hasonló logikában, vagy valamilyen logikában próbálják segíteni az első lakáshoz jutást.

Mi egy más egy abból a logikából indulva ki, mivel a családtámogatási, otthonteremtési programoknak alapvetően a család köré épülnek a gyermekvállaláshoz, a házasság kör épülnek.

Ezt a programot tipikusan úgy próbáltuk összerakni, hogy a fiataloknak az élethelyzetére legyen jól illeszthető.

Ebből ugye egyrészől levezettünk egy olyan jogosultsági meghatározást, ami alapvetően az első tulajdon az első otthonnak a fogalmi körépül, fogalmi köre köré épül.

Másrészről pedig egy olyan hosszútávú kiszámítható konstrukciót próbáltunk letenni az asztalra ami fiatalok számára vonzó lehet.

Nagy kedvezményeket ad, például a kamattámogatáson keresztül. egy kisebb önerővel lehet hozzáférni ezekhez az első otthonokhoz, ami egy élete elején, karrierje elején egy kevesebb megtakarítással rendelkező fiatal számára is egy nagyobb hozzáférhetőséget ad.

Ez ugy ez a 10% önerőszabály, ugye a főszabály az a 20% a bankoknál egy jelzárítel esetén.

Ez nagy mértékben szélesíti az elérhetőségét a programnak.

És emellett pedig egy rugalmasságot is beletettünk a programba.

Ez a rugalmasság nem csak ott érvényesül, hogy ezt már egyedülállók is felvehetik, tehát fiatalok is felvehetik, hanem például azzal, hogy már a felvételkor kombinálható család, de támogatási és otthon teremtési termékekkel, például babavárókölcsönnel Csopusszal, illetve később is átalakítható, valamint vannak benne olyan rugalmas megkötések, ami például más termékek esetén nincsenek.

Így például a fiatalok élethelyzetéhez alkalmazkodva például nincsen bentlakási kötelezettség.

Sok olyan eleme van ennek, ami emiatt egy más logikában érvényesül. viszont azzal, hogy itt a fiatalok sokkal hamarabb el tudnak indulni az életben, albélet albéletből ki tudnak törni, megszerezhetik az első otthonukat, béleti díj helyett inkább a saját tulajdonuknak a törlesztőjét fizetik, a szülői házat hamarabb elhagyhatják, és mivel kombinálható családtámogatási eszközökkel, termékekkel is, ez valamilyen szinten szervesen illeszkedik abba a logikába, hogy itt a családtámogatást, a családalapítást, az életben való elindulást támogassuk.

Tehát ha fogalmazhatunk, úgy is, ez az otthonteremtési támogatásoknak egy előszobája, egy meghosszabbítása, egy kiszélesítése, ami végső soron azokat a célokat is szolgálja, amik a családtámogatási, a korábbi családtámogatások családtámogatási sok köré épült.

Tehát >> a kombinálhatóságra, bocsánat, a kombinálhatóságra vissza szeretnék majd térni a későbbiekben, de talán maradjunk még egyszer a piaci oldalán.

Ugye a legtöbb kritikát talán úgy tudom összefoglalni, hogy a magyar kormány ismételten a keres a k a keresleti oldalt növeli, tehát nyilvánvalóan a hitelezéssel megnő, felbolydul a piac. egyre többen szeretnének lakáshoz jutni, ami egy természetes dolog is ennek a lehetőségnek az összességében.

Viszont Gulyás Gergely miniszter úr a kormányinfón úgy fogalmazott, hogy már az első pár hétben több mint 300 lakásépítésre érkezett kérelem a magyar kormányhoz.

Beindulhat a lakásépítések száma, mert ahogy az egy elmúlt években látjuk, azért a magyar lakásépítések, új lakások építésére való törekvés piaci alapon elég jól visszaesett.

Ez megmozgathatja az építőket is, tehát megéri beruházni és új lakásokat építeni az otthonteremtési program számára. >> Ugye valóban az a helyzet, hogy az elmúlt években ugye 22 tavasszán járunk.

Ekkor van az a pont, amikor a ugye 22 februárjában kitör a háború, és elindul az egész régión egy intenzív jegybanki alapkamat emelés.

És ez az időszak, amitől kezdve ugye megnőtt a piaci hiteleknek is természetes módon a kamatláva.

Ez azt jelentette, hogy a jelzárak piacot is nagyon rosszul érintette, hiszen nyilván egészen más az a világ, amikor 3-45% körüli hitelekkel hozzá lehet férni jelzok hitelkezés.

Egészen más, amikor 7 8 9 10%.

Tehát nagyon visszaesett az a és alapvetően egy nagyon helyes fogyasztói magatartás.

Ilyenkor a biztonságot keresik, és nem akarnak magas kamatozású hitelekbe belemenni az emberek. és nagyon sok otthonteremtési cél emiatt a helyzet miatt nehezebbé vált, ellehetetlenült, és ez látszódott egyébként látszik a tranzakciós számokba is visszaestek az éves ingatlantranzakciós számok, illetve nyilván az éves hitel kihelyezési mutatók is.

Ö ez az építőipart is rosszul érinti természetesen, hiszen a lakások is, az újépítésű lakások és házak száma is visszaesett, hiszen egy olyan ne az a az a csoport, ami tipikusan jelen volt a piacon, ennek egyébként egy jelentős része az első lakásvásárlók, ezek ugye elmaradtak.

Amikor ezt a programot összeraktuk, akkor konzultáltunk ugye építőipari szervezetekkel is, és egyértelműen nagy örömmel fogadták ennek a programnak a a kialakítását is, illetve az elindítását is. már csak azért is, mert hogy ők fogalmaztak, hogy ez ennek a program ennek a programnak a hatására meg fognak jönni a vevők és hogyha látják azt az ingatlanfejlesztők, hogy azokat a lakásokat, házakat fogják tudni értékesíteni, mert van mögöttük egy olyan kereslet, a kereslet meg van támogatva egy olyan programmal, mint például az otthonstart program, akkor ezeket a lakásokat értékesíteni tudják, akkor az az üzleti kockázat, hogy ők elinduljanak ezzel a fejlesztéssel, az nyilvánnyilván lecsökken.

És ugye a számokból ezt is látjuk.

Mi azt láttuk előre, hogy egyrészről nagyon sok olyan engedély van már, ami ami megvan, tehát érvényes építési engedély.

Viszont ezek a projektek nem indulnak el azért, mert azt látják a fejlesztők, hogy nem biztos, hogy ezeket a lakásokat értékesíteni tudják.

És pontosan arra reagálva, amit említett, hogy itt most nagyon adunk egy nagyon erős keresletösztönzést, ez azt is jelenti, hogy szükséges a kínálati oldalon is bizonyos ösztönzőket és kedvezményeket adni.

Erre pedig azt a rezsimet alakítottuk ki, hogy minden olyan lakásfejlesztés, aminek a 250 lakásnál több lakás megépítését célozza, és ennek a 70%-a belefér az otthonstartprogram keretrendszerébe, az egy nagyon egy gyorsított engedélyezési eljárást kaphat.

Tehát itt az engedélyezési időszak az le tud csökkenni 6-8 10 hónapról akár másfél, két két és fél három hónapra is.

Ez pedig azt jelenti, miért fontos ez. hogy elinduljanak azok a lakásfejlesztések, amik az elmúlt években nem indultak el, megépüljenek ezek a lakások, ezek a lakások szerződhetőek legyenek, és megjelenjen néhány hónapon belül már több 100z olyan lakás, ami egyébként a fiatalok számára elérhető és fiatalos igényeket is kielégíti.

És nyilvánvalóan itt is cél az, hogy nyilván mi láttuk azt, hogy több mint 100000 olyan ingatlan van, ami az otthonstart program keretébe belefér.

Azt is láttuk, hogy sok 100 olyan eladó lehet, aki aki azért nem próbálja értékesíteni az ingatlanát, mert azt látja, hogy a mostani piaci körülmények között ő vagy nem tudja eladni, vagy nagyon lassan tudja eladni, vagy nem tudja olyan áron eladni, amilyen áron szeretné.

Ezek az eladók is most elkezdenek megérkezni az ingatlanpiacra, de nyilván láttuk azt, hogy sok 100z új lakásra van szükség, és azt pedig nyilván próbáltuk kialakítani, összekötni, és a kínálati oldalon is különböző ösztönzőket indítani, hogy ezeket a lakásfejlesztéseket mi megtámogassuk, és egyrészről megtámogatjuk engedélyezési oldalról, másrészről pedig megtámogatjuk tőke oldalról is, hiszen indítottunk egy lakhatási tőkeprogramot, amiben 300 milliárd Ftnyi tő tőkét irányít a kormány tőkealapokba, amelyek lakásfejlesztéseket céloznak.

Ez 300 új lakásépítését fogja jelenteni.

És azt látjuk, hogy a program bejelentése után és ennek az engedélyezésé, ennek a könnyítési rezsimnek a meghirdetése után valóban rengeteg, rengeteg fejlesztő megjelent országosan, tehát nem csak Budapestre irányuló, hanem nagyvárosokra és agrlomerációs városokra irányuló fejlesztés is megjelent.

És azt lehet látni, hogy eddig már 300, ahogy fogalmazott gulyásminisz úr is új lakás megépítésére irányuló kérem érkezett be, de azt látjuk, hogy rengetegen most teszik össze a dokumentációt.

Már rendelkeznek egyébként építési telkekkel, de most egy nagyon intenzív előkészítési fázisban van még több lakásfejlesztő.

Én azt láttam, hogy még több 10000 ilyen kérelem fog beérkezni, és ezeken a kérelmeken az építési és közlekedési minisztériummal intenzíven dolgozunk, úgyhogy bízunk benne, hogy sok projektet nagyon gyorsan olyan fázisba tudunk léptetni, hogy azzal fognak találkozni a fiatalok is a az ingatlanpiacon.

Milyen hatásokat, milyen hatásokra számít a magyar kormány abban az esetben, hogy nyilvánvalóan itt azt gondolom, hogy érdemes különválasztani a budapesti lakáspiacot, a nagyvárosi megyeszékhelyek lakáspiacát és a vidék lakáspiacát, hiszen látjuk azt, hogy egyes összeállításokból kiderül, hogy Budapesten jelentősen kevesebb az az elérhető lakás, ami még belefér az otthonteremtési otthonstart program keretei közé, míg vidéken nyilván ebből bővebb a kínálat.

Mik azok az elsődleges piaci várakozások, amikkel számolt a magyar kormány ennek a programnak a kidolgozásakor? >> Ugye azt látjuk, hogy mi ezzel a négyzetméter árkorláttal, és valóban nagyon jó a kérdésfeltevés, mert valóban itt nem beszélhetünk egy egységes országos lakáspiacról.

Itt van egy Budapesttel kapcsolatos kérdéskör.

Van néhány nagyon jó, nagyon ingatlanpiaci oldalon, nagyon jól futó…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Panyi Miklós

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Heti nyugdíjnyi teher a költségvetésnek: ennyibe kerülhet az Otthon Start | Panyi Miklós”

Miről szól ez az epizód: „Heti nyugdíjnyi teher a költségvetésnek: ennyibe kerülhet az Otthon Start | Panyi Miklós”?

A műsorban Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az Otthon Start programot mutatja be. Kiemeli, hogy a program 250 ezer fiatal első lakásvásárlását segítheti, és akár 4500-5000 milliárd forintnyi beruházást mozgósíthat. Az államtitkár szerint a… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 19..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Heti nyugdíjnyi teher a költségvetésnek: ennyibe kerülhet az Otthon Start | Panyi Miklós”?

Fő témái: lakásprogram, költségvetés, lakásvásárlás, otthon start.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Heti nyugdíjnyi teher a költségvetésnek: ennyibe kerülhet az Otthon Start | Panyi Miklós”?

Megjelenés: 2025. 09. 19.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/heti-nyugdijnyi-teher-a-koltsegvetesnek-ennyibe-kerulhet-az-otthon-start-panyi-m-b9bb8cfd

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból