EconomX Podcast

Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani

· PT33M23S

Összefoglaló

Ilku Miklós, az economics.hu főszerkesztője Jakabfalvy Dóra, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. üzleti divíziójának ügyvezetője, vendégül látja Jakabfalvy Dóra a lakástakarékpénztári konstrukciók és az öngondoskodás fontosságáról beszélnek. Kiemelik, hogy a lakásvásárlás előtti…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 03. 12.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Jakabfalvy Dóra
Témák
lakásvásárlás, megtakarítás, öngondoskodás, lakástakarékpénztár
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Megnézzük azt, hogy Budapesten hát nagyságendel 970000 lakás van. [zene] Ennek az 1hada körülbelül az panel.

Ráadásul több mint fél millió év élnek például panel lakásban, de egyébként ha nem, tehát ha Budapestről kicsit kitekintünk, akkor a a vidéki nagyvárosokban is, ha nem is hasonló mértékű, de mondjuk ott is van egy ilyen 40-50%-os mértékű lakás arány.

Tehát [zene] van több olyan vidéki helyszín is, ahol ez ugyanígy igaz.

Én azt gondolom, hogy hogyha elindulna egy ilyen felújítási hullám, az biztos, hogy hogy azt eredményezné, hogy az egész ingatlanpiacot megmozgatná.

Egyrészt megmozgatná a kivitelezői piacot, merthogy elindulna egy olyan kereslet, ami ami a kivitelezői piacon, illetve az építőiparban egy nagyon pozitív felhajtóerő tudna lenni.

Nagy szeretettel köszöntöm a Mone Talks podcast nézőit.

Én Ilku Miklós vagyok, az economics.hu főszerkesztője, és mai adásunkban a március 6-ai energiahatékonysági világnap és az ahhoz kapcsolódó energetikai korszerűsítések és beruházásokról fogunk beszélgetni.

Vendégünk pedig Jakab Falvi Dóra, a Fundamental Lakáskassza üzleti divíziójának ügyvezetője.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Én köszönöm a meghívást. >> Érdemes visszatérni az alapokhoz.

Ugye amikor legtöbb embernek, ha azt mondjuk, hogy fundamenta, akkor alapvetően ugye a lakástakarékpénztárjut eszébe és az az állami támogatású konstrukció, ami ugye jó pár évvel ezelőtt megszűnt, az azóta eltelt időszakban kik és miért választották a fundamentált, és most miért érdemes fundamentalakáskasszát választani?

Szerintem egyébként az alapjai nem változtak az egész konstrukciónak.

Ugye akkor, mikor 18 októberében megszűnt maga az állami támogatás, az ugye nagyon hirtelen jött mindenkinek. >> Hát lényegében a a ezt a lakástakarékpénztári piacot majd úgyn be is döntötte. >> Hát ez attól függ, hogy honnan nézzük.

Szerintem már csak azért is, mert biztos, hogy mindenki elkezdett arról gondolkodni, hogy hogy mit csináljon.

És itt szerintem két irány volt.

És az egyik irányt azt mi képviseltük, mert hogy nekünk nem volt kérdés az, hogy ennek tovább kell mennie, vagy hogy ennek van létjogosultsága.

Inkább csak az volt a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt nagyon gyorsan úgy továbbvinni, hogy már holnapra ne érezze az ügyfél azt az űrt, hogy nincsen állami támogatás és ezért nincsen semmilyen konstrukció se, amit igénybe tud venni.

És azért nagyon gyorsan és ebbe a felügyelet is partner volt meg mindenki egyébként így a a cégen belül, hogy nagyon gyorsan össze tudtuk azt rakni, hogy állami támogatás nélkül mi is az, amit mi tudunk hozzátenni az ügyfélnek ahhoz, hogy továbbra is ez a konstrukció meg meg ez a fajta megtakarítás, ez a fajta finanszírozási lehetőség, ez tovább éljen, mert hogy mi akkor is hittünk, meg egyébként a mai napig is hiszünk, hiszen azért vagyunk itt, és azért vagyunk a mai napig piacvezetők. hiszünk a lakástakarékpénztárban és ebben az egész szakosított hitelintézeti működésben.

Ugye mi talán annál azért voltunk egy kicsit mások, mint a többiek a piacon, mert hogy nekünk a német tulajdonosunk, a német többségi tulajdonosunk ugye nem adott egy nagy banki hátteret nekünk, hanem mi mindig is önállóan működtünk a piacon lakástakarékpénztárként, kihasználva egyébként a szerepünknek mind a két lábát, a megtakarítási oldalt is, az öngondoskodást, illetve a finanszírozási oldalt is.

És azért sikerült egy héten belül egyébként az állami támogatás megszüntetéséhez képest egy héten belül egy új konstrukciót piacra is vinni.

És ezt ezért vitte tovább a lendület, és nem érezték azt az ügyfelek, hogy hogy van egy űr, hogy van egy hiány.

És én azt gondolom a mai napig is, hogy ez egy ez egy olyan konstrukció, aminek van létjogosultsága, mert hogy mindenki hozzáférhet, minden magánszemély is, illetve társasházak, lakásszövetkezetek.

És ráadásul nem kell hozzá semmi olyan előfeltétel, aminek ne tudnának megfelelni.

Tehát van egy keret, aminek meg kell felelnünk, de nincsen egy olyan szigorú szabályozottsága, hogy valaki ezt ne tudná elkezdeni és elindítani ezt a szerződést.

Úgyhogy mi mindig is hittünk, meghiszünk, meghinni is fogunk ebben a rendszerben. >> Ugye mondtál egy nagyon fontos mondatot a az elején, hogy ez a gondolkodás és és az tapasztalható a magyar lakosság körében, hogy sajnos ez az előregondolkodás, a tudatos pénzügyek az még azért nem teljesen kristályosodott ki a magyar lakosság fejében.

És akkor finoman fogalmaztam, ugye pont a múlt hét csütörtöki Macromix konferenciánkon beszélgettünk arról a makrogazdasági elemzőkkel, hogy a a magyar lakosságnak a vagyoná az több mint 15000 milliárd Ft hever még mindig lekötetlen betétekben vagy készpénzben, ami azt jelzi, hogy a lakosság még mindig nem tudatos a saját pénzügyeivel.

Ti mit tapasztaltok fundamentaloldalon a ez a fajta előregondolkodás, tervezés, ugye a lakástakarék pénzel, az pont erről szól, hogy előre megtervezem a saját jövő ilyen szempontból is.

Ez mennyire van jelen, és ebben mennyire fejlődik a magyar társadalom? >> Biztos, hogy van még tér benne, tehát ebben egyetértünk.

De azt is látjuk, folyamatosan csinálunk saját kutatásokat is, és folyamatosan hála Istennek jó irányba változik ez a hozzáállás.

Ugye mi is azért nagyon sokat teszünk, meg egyébként szerintem az egész bankszektor sokat tesz azért akár, hogyha mondjuk a az iskolai edukációt nézzük, ugye ott is megjelenik a bankszektor és a pénzügyi edukáció.

Azért, hogy már fiatal korában mindenki elkezdjen erről gondolkodni, és valóban még messze vagyunk a végétől és messze vagyunk az ideálistól, de de a mai állapotunk az már egy sokkal pozitívabb állapot, mint mondjuk egy öt évvel ezelőtti állapot.

Ugye a lakásvásárlásoknál, amik hát mostanában ugye a különösen az otthonart programmal eléggé felpörögtek, de ma már ugye alapvető elvárás a az energetikai tanúsítványnak a beszerzése, az, hogy a magának az ingatlannak az energetikai besolása az minél jobb legyen.

Ez a zöld tudatosságból fakad, ami én személy szerint kevésbézek benne, vagy vagy egyfajta gazdasági adminisztrációs kényt szerezti, hogy látjátok? kényszernek nem nevezném, én inkább egy egy a kettőnek az összekötését látom, hogy van benne egy fenntarthatósági tudatosság már nagyon sok mindenkinek a fejében, ami egyértelműen összekötődik egy gazdasági gondolkodással.

Egyrészt, mert hogyha végiggondolja egy vásárló azt, hogy milyen ingatlant vesz, annak milyen az energetikai tanúsítványa, egy gyengébb energiahatékonyságú vagy egy jobb energiahatékonyságú ingatlan közt kell választania, akkor elkezdi kiszámolni azt, hogy mondjuk a havi rezsi költsége mekkora ennek az ingatlannak.

És hogyha egy jobb ingatlan az, amit ő megvesz, akkor ugye ez a rezsiköltségkülönbség pozitív irányba több 1000 Ft vagy több 10000 Ft is lehet, attól függ, hogy milyen méretű ingatlanról beszélünk.

Hogyha ezt éves szintre, vagy mondjuk egy ilyen 5-10-15 éves távlatra vetítjük, merthogy egy ingatlanvásárlás ez nem egy rövidtávú gondolkodás, akkor akkor ugye ez már milliókat is tud jelenteni.

Tehát egyértelműen itt van egy gazdasági meg egy pénzügyi szempontja magának a a vevőnek, a vásárlónak.

Van egy finanszírozási oldali szempont is szerintem ebben, merthogy a bankok nagy része most már olyan konstrukciókat is kínál, hogyha egy energiahatékonyabb ingatlant finanszíroz, akkor ott bizonyos kedvezőbb feltételeket tud biztosítani.

Ehhez szerintem hozzájárul az is, hogy a következő években biztos, hogy lesz szabályozó szabályozói oldalon is támogatottsága ennek.

Tehát biztos, hogy ugyanebbe az irányba fogja tolni a a gondolkodást.

Hát volt a zöldhitel is, igen, illetve vannak folyamatosan szerintem gondolkodások is, amennyire én ezt így olvasom, látom, hallom.

Ami egyébként szerintem egy jó irány, mert mert biztos, hogy olyan irányba tolja a gondolkodást, ami fenntarthatósági oldalon is egy tudatosabb irányba visz. illetve van egy harmadik szempont szerintem, hogyha befektetőként nézed ezt az egészet, akár azért, mert veszel egy ingatlant, amit később majd el el akarsz adni, akár veszel egy ingatlant, amit kizernél adni, akkor az nem kérdés, hogy egy olyan ingatlan, ami egy energiahatékony ingatlan, az kellendőbb lesz.

Azt drágábban fogod tudni eladni, azt jobban fogod, gyorsabban fogod tudni kiadni.

Ö még egy olyan ingatlant, ami kevésbé energiahatékony, gyengébb energiahatékonyságú, ott biztos, hogy már a vásárlásnál is végig kell azt gondolnod, hogy később például milyen felújítási költségei lesznek, milyen kockázatot futsz ezzel.

Szóval, hogy ez egy ilyen viszonylag komplex téma.

Úgyhogy szerintem a a környezettudatosság az egy ilyen jó felhajtóerő, vagy egy jó húzóerő ehhez, de szerintem ma azért ez a gazdasági szempont nélkül nem működik.

A fővárosban a lakásoknak közel 80%-a társasházakban található.

Egy széleskörű ilyen energetikai korszerűsítési hullám az mondhatni, hogy ráférne a fővárosi társasházak jelentős részére.

Ennek milyen piaci hatása lenne, és hogyan lehetne erre ösztönözni a a társasházakat?

Ugye ahol egy hát konszenzuális tulajdonosi döntés kell mindezeknek a >> meglépéséhez?

Ugye hogyha megnézzük azt, hogy Budapesten hát nagyság 9700 lakás van.

Ennek az 1ada körülbelül az panel.

Ráadásul több mint fél millió év élnek például panel lakásban, de egyébként ha nem, tehát ha Budapestről kicsit kitekintünk, akkor a a vidéki nagyvárosokban is, ha nem is hasonló mértékű, de mondjuk ott is van egy ilyen 40-50%-os mértékű lakás arány.

Tehát van több olyan vidéki helyszín is, ahol ez ugyanígy igaz.

Én azt gondolom, hogy hogyha elindulna egy ilyen felújítási hullám, az biztos, hogy hogy azt eredményezné, hogy az egész ingatlanpiacot megmozgatná.

Egyrészt megmozgatná a kivitelezői piacot, merthogy elindulna egy olyan kereslet, ami ami a kivitelezői piacon, illetve az építőiparban egy nagyon pozitív felhajtóerő tudna lenni.

Ennek azért lehet egy olyan hatása is, ami ami a a felújítási költségeket egy picit megemeli, de hogyha ez egy hosszútávú meg egy meg egy tudatos program keretében zajlik, akkor meg egy menedzselt program keretében, akkor azt gondolom, hogy ez is keretek közt tartható.

És ez ugye azért azt eredményezi középhosszú távon, hogy egyrészt a a rezsi költségei az ingatlanoknak normalizálódni tudnak, illetve hát az állaga meg az állagmegóvása ezeknek a társasházi lakásoknak az egy nagyon pozitív irányba fordul.

Ugye ez elindíthat egyfajta differenciálódást is a társasházak között, mert lesznek ennek olyan társasházai, ahogy egyébként te is mondtad, ahol ez a döntés tudatosan meg tud születni a társasházi lakóközösség által. ők ugye ebből egy értékelőnyt fognak kihozni, és ehhez képest relatív lemaradásban lesznek azok, ahol ezek a ezek a döntések nem tudnak megszületni.

Viszont szerintem nagyon fontos az, hogy ez ez se csak egy ugye ez egy makrogazdasági kérdés is pont emiatt, mert hogy nagyon sok társasházat érint.

Ö de hogy nem is ez a legnehezebb része, meg nem is a finanszírozási oldal a legnehezebb része, hanem tényleg az, hogy erről kell egy olyan tudatos lakóközösségi döntés, ami sokszor ugye nehezen születik meg kisebb dolgokban is.

Ami szerintem még fontos ehhez, hogy hogy kellenek olyan programok is, akár kormányzati, akár önkormányzati programok, amik ezt tudják támogatni.

Ugye most elindult 26 elején a Budapest Zöld Panelprogram, ami jelenleg kísérleti jelleggel zajlik, amennyire én látom, de hogy egy nagyon jó irány, meg egy nagyon jó kezdeményezés, már csak azért is, mert hogy itt nem csak a a pénzről van szó magáról, hogy mekkora összeget kell magának a társasháznak előteremtenie, hogy mekkora összeget tud finanszírozni, meg milyen vissza nem térítendő támogatás van, hanem hanem igazából ez arról is szól, hogy hogy ők ők saját maguk uk milyen irányba tudnak elmenni, hogy ők saját maguk ezeket a lépéseket tegyék meg.

Illetve amiért ők nem teszik meg ezeket a lépéseket, az az, hogy nincsen meg az a az a tudás, az a projektmenedzsment tudás, az az adminisztratív tudás.

Sokszor egyébként kisebb társasházaknál, a közös képviselőknél sem, amivel össze tudják állítani akár a pályázati programot.

Tehát szerintem ennek ennek sok vetülete van. van egy finanszírozási vetülete, van egy öngondoskodási vetülete, hogy mi az, amit ők maguknak előteremtenek, és van tényleg az a fajta menedzselési vetülete, ami viszont nagyon fontos a társasházak életében.

Ugye ez nem magától értetőd, hogy egy társasház egy ilyen programot össze tud rakni ebben például ebben a a zöld otthon vagy zöld panelprogramban benne van ez is, hogy ilyen támogatást is kapnak.

És ugye ha kicsit visszatérek a a saját házunk tájára, akkor akkor egy nagyon jó lépése például egy ilyen előkészítésének, hogy kezdjen el a társasház önondoskodni, hogy kezdjen el egy lakástakarékpénztári szerződést fizetni, kezdjen el kicsi összegekben megtakarítani, hogy mire odaér, hogy szüksége van valóban egy egy összegre, egy finanszírozásra, hogy magára csak a megtakarításra addigra az rendelkezésre álljon.

Ugye kifejezetten a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek készült a nemrég megjelent közös alap nevű konstrukció.

Mit lehet erről tudni, és hogyan segít ez a a társasházaknak? >> Igen, ez egy következő lépése annak, amit egyébként elkezdtünk már sok évvel ezelőtt. már egyébként az állami támogatott időben is voltak a társasházaknak iskonstrukciók, illetve az a mostani időszakunkban, ugye 18 októb óta is, mióta nincs állami támogatás, minden konstrukció, ami elérhető a magánszemélyeknek, az elérhető a társasházaknak is.

Ugye egy kicsit rugalmasabbá vált az egész világ azáltal így a lakástakarékpénztári szektorban, hogy nincs állami támogatás, mert hogy nincsenek olyan összeglátok benne, amit maga a támogatás limitál be.

Innentől kezdve egyrészt lehet több szerződése is a társasházaknak is, és nincsen korlátozva az az összeg, amit ők befizethetnek.

Amit a közös alap még ehhez pluszban hozzátesz, hogy szerettük volna azt megkönnyíteni nekik, hogy ne kelljen semmilyen indulóköltséggel számolniuk, hanem úgy el tudják indítani a szerződést, hogy tulajdonképpen az első…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
  • economics.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani”

Miről szól ez az epizód: „Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani”?

Ilku Miklós, az economics.hu főszerkesztője Jakabfalvy Dóra, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. üzleti divíziójának ügyvezetője, vendégül látja Jakabfalvy Dóra a lakástakarékpénztári konstrukciók és az öngondoskodás fontosságáról beszélnek. Kiemelik, hogy a lakásvásárlás előtti… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jakabfalvy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani”?

Fő témái: lakásvásárlás, megtakarítás, öngondoskodás, lakástakarékpénztár.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani”?

Megjelenés: 2026. 03. 12.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/jakabfalvy-dora-mar-a-lakasvasarlas-gondolata-elott-erdemes-elkezdeni-megtakarit-4d17446f

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból