EconomX Podcast

Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila

· PT28M23S

Összefoglaló

A magyar munkaerőpiacról és a magas fizetések elérésének lehetőségeiről szól ez az epizód, Katkics Attila HR szakértő részvételével. Az EU-s átlaghoz képest a férfiak által elért bérkülönbség 13%, ami csökkenő tendenciát mutat. A nyugat-európai bérek elérése még távoli cél. A…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 06. 27.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Katkics Attila
Témák
munkaerőpiac, fizetések, bérkülönbség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

13%-os bérkülönbség van a férfiak javára egyébként az EU-s átlag 12,7.

Az a jó hír, hogy egyébként ez csökken és ez nagyon fontos is, hiszen a következő évtől egyébként jogszabályi keretek közé kell egyébként mindezt terelni.

Valamelyest leszakadtunk, és távolabb kerültünk attól a céltól, hogy megközelítsük, reálisan megközelítsük a nyugat-európai béreket. csak a bérre megyünk-e, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy hogy nem.

Bár messze ez a ez a vezető szempont, tehát az anyagi rész a meghatározó, de azért rengeteg minden mást is néznek a a munkavállalók tanulás, alázatos munka és egyébként egy tudatos karriertervezés.

Ez szükséges ahhoz, hogy valaki a beszélgetés elején tárgyalt úgy úgynevezett bér, fölső bérkategóriába kerüljön. [Zene] Miközben emelkedő bérekről szóló hírek dominálják a közbeszédet, a legfrissebb KSH adatok szerint 2025 áprilisában még a munkanélküliség is nőtt.

De hol tart ma a magyar munkaerőpiac?

Milyenek az átlagos bérelvárások és bérszínvonalak?

Jó napot kívánok, én Tigger Endre vagyok, ez pedig itt az Economics podcast következő adása.

Az cons alapító tulajdonosa HR szakember.

Ha még nem tették volna meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, lájkolják ezt a videót, és fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Ahogy fogalmaztam, emelkedő bérek dominálják nagyon régóta a közbeszédet, de azért látjuk ennek az árnyoldalait is.

Hol és kik tudnak igazán ma jól keresni Magyarországon, és miért vannak ezek a különbségek, ha vannak?

Ez a kettősség egyébként megfér egymás mellett.

Tehát az, hogy növekszik valamelyest a munkanélküliség, és egyébként vannak felső kategóriás bérek Magyarországon, ez azért megfér egymás mellett. egyébként érdemes ezt több szeletben vizsgálni.

Meg lehet nézni ezt szektorálisan.

Tehát nyilván az úgynevezett high-end szektorokban tipikusan ugye az IT, a gyógyszeripar, a tanácsadás, ahol kimagasló béreket lehet keresni, de meg lehet ezt vizsgálni felelősségi körök szintjén is.

Nyilván az úgynevezett C típusú, tehát ügyvezetői vezérigazgatói felső vezetői pozíciókban, és egyébként jellemzően multinacionális vagy hát nemzetközi háttérrel rendelkező vállalatok esetében lehet kimagaslófizetéseket elérni.

Továbbá speciális felelősségi köröket is meg lehet nézni, hiszen mondjuk egy légiirányító, légi forgalmi irányító, illetve egy pilóta is rendkívül jól tud keresni.

De nagyon érdekes, hogy nem feltétlenül csak a nagy vállalatoknál, hanem kisebb funkcionális cégeknél is lehet egyébként kimagaslófizetéseket elérni. nemrég kijött egy toplista, azon például azért van mondjuk sportklub is.

Úgyhogy kihangsúlyoztam a nemzetközi hátteret, de azért magyar vállalkozásoknál is természetesen lehet felső vezetői pozícióban kimagasló béreket elérni.

Itt azért jellemzően a felelősségi kör elégből szokott lenni, azért erre érdemes figyelni.

No meg hát becsapós, mert azért ha én valahová jelentkezem, nem az első pillanatban kapom meg ezt a bért.

Ha ugye az említett tanácsadást nézem, akkor mondjuk egy nagy nemzetközi vállalatnál azért el kell teljen hét-nyolc év, mire mondjuk én egy partneri szintet el tudok érni, illetve mesterdiplomát várnak el, folyékony idegen nyelvtudást.

Úgyhogy nem mondom, hogy feltétlenül rögös az az út, de azért hosszabb, mint az átlag. gondolni, mit árul el a magyar munkaerőpiacról a az itthoni, akkor fogalmazzunk így, hogy átlagbérezés, de akár szétbonthatjuk ezt, ahogy ön említette, szektor szektoriálisan is, mik azok a a tényezők, amik meghatározzák mondjuk a a mai bérsávokat?

Nagyon érdekes, hogy azért Magyarországon megfigyelhető, hogyha keletről nyugat felé megyünk, akkor növekednek a bérek.

Vannak kifejezetten leszakadó régiók, vannak megyéink, ilyen például Nógrád, Szabolcs vagy Békés megye például, ahol jelentősen kevesebbet is kereshetnek mondjuk a az emberek.

Érdemes egyébként az iparágakat is vizsgálni, hiszen itt is előfordul két-háromszoros különbség, ha megnézem mondjuk a vendéglátást szemben mondjuk egy IT-val.

Ugye Magyarországon jelenleg a az átlagkereset az 714000 Ft bruttót jelent.

Egyébként ennek van egy mediánja, ez 550000 Ft.

Budapesten ez az összeg 800000 Ft, Nógrádban 500000 Ft alatt van.

Tehát látszik, hogy azért komoly különbségek vannak.

De nemcsak szektorálisan, nem csak földrajzilag vannak befolyásoló tényezők, hanem azért nálunk is jellemző, hogy mondjuk férfiak, nők adott esetben eltérő keresettel rendelkeznek.

Ez Magyarországon még még mindig jellemző.

Tehát hogy mennyire lehet azt mondani, hogy a nemek közötti különbség meghatározza a kereseti lehetőségeket? 2023-as statisztika alapján 13%-os bérkülönbség van a férfiak javára egyébként az EU-s átlag 12,7.

Az a jó hír, hogy egyébként ez csökken és ez nagyon fontos is, hiszen a következő évtől egyébként jogszabályi keretek közé kell egyébként mindezt terelni.

Ez valami EU direktíva alapján.

EUs direktíva alapján pontosan. ugye azonos munkáért azonos pénzt kell fizetni.

Ez a jövő év közepétől érvényes egyébként majd Magyarországon is.

És vállalati mérettől egyébként független.

Ami ami érdekes, hogy ha nézem a friss diplomásokat, ott azért már a nullához konvergál ez a különbség.

Ha nézem a fiatalabb generációt, ott is alacsony egy számjegyű százalék-ot találunk.

Mindazon által jelenleg Magyarországon ez 10-15% környékén van. nők, illetve férfiak között.

Egyébként felső vezetői pozíciókban akár 20-30% is lehet ez a ez a különbség.

Mert ez nagyon érdekes szerintem, hogy a fiatalabb generációnál talán ezek a különbségek kisebbek, míg hogyha jól értem, akkor ez ennek ellentétében az idősebb generációknál ezek a különbségek jobban megjelennek.

Én inkább a bérpálya megtörését látom emögött.

Ö, tehát semmilyen ördögi dolgot nem látok mögé.

Egész egyszerűen ha egy édesanya két-három vagy több gyermeket is vállal, akkor ötnyc évre kiesik a munkaerőpiacról, és evidens módon megtörik a bérpályája, és sokkal nehezebb utána lépést tartani a piaci bérekkel.

Talán térünk még kicsit vissza a földrajzi szempontokhoz.

Nyilván Budapestnek egy kiemelkedő szerepe van, mind a az Európában elfoglalt helye, mind pedig a az országban betöltött szerepe miatt, de mégis melyek azok a régiók, amik tudják tartani a lépést, illetve mit lehetne azért tenni, hogy mondjuk ezek a az országos különbségek nem az, hogy kiegyenlítődjenek, de mondjuk közelebb kerüljenek egymáshoz, illetve mit okoz ez a társadalomban, hogyha Budapesten sokkal magasabb éreket lehet keresni.

Gondolok itt a az úgynevezett vízfejelenségre, hogy Budapest minden jó munkát elszipkáz.

Tehát Budapest központú ez az ország, illetve minden, ami Budapest és környéke.

Jellemzően azért itt vannak a legmagasabb fizetések, de vannak igenis olyan vidéki nagyvárosaink, akár Kecskemét, akár Győr, akár Debrecen, én úgy gondolom, hogy hamarosan Szeged is csatlakozik ehhez a körhöz, ahol azért elég komoly felzárkózás van a bérek tekintetében, számos iparákban, és azért vannak üdítőkivételek.

Tehát ha megnézem, hogy mondjuk egy egy termelésvezető mondjuk az előbb említett gócpontokban mennyit keres szemben egy Budapest környéki gyárban dolgozó termelésvezetővel, azért vannak meglepetések, tehát lehet magasabb bért elérni.

Ez ugyanúgy igaz minőségirányítási területre, adott esetben logisztikai területre, de vannak kék galléros hiányszakmák is, ilyen mondjuk egy CNC gépkezelő, egy villanyszerelő, egy karbantartó, aki adott esetben ezekben a nagyvárosokban mondjuk többet tud keresni.

Vannak akár lokális hiányszakmák, tehát ilyen egy agrármérnök vagy egy autószerelő, aki mondjuk vidéken jobban tud keresni.

Én nem gondolom, hogy ez a különbség ez egyik pillanatról a másikra, egyik napról a másikra el fog tűnni.

Ugyanúgy, ahogy nem fogjuk tudni nagyon hamar megközelíteni azokat az átlagkereseteket, amik mondjuk külföldön tapasztalhatóak.

Rátérünk arra is egy pillanat múlva, de még hadd kérdezzek annyit, hogy az elmúlt években ugye mindenki az inflációról beszél.

Az inflációhoz viszonyítva hogyan alakultak a reál bérek?

Ugye a 2022-es23-as esztendőben ugye egy nagyon komoly infláció inflációs környezetben voltunk, és bár volt bérnövekedés, tehát volt bérfejlesztés a vállalatok részéről, a reálbérek láthatóan csökkentek.

A 2024-es esztendő volt a fordulópont.

Itt ugye szelíült az infláció, és itt azért a vállalatok egy komoly bérfejlesztést vittek, vagy vihettek véghez, ami azt okozta, és átlagosan mondom, 9-10%-os reálbérnövekedést tapasztalunk a magyar piacon.

Ez 2025-ben is tartós pozitív trendet mutat, bár jelentősen szelidült. 2-3%.

A vállalati szféra egyébként egy 5 és 10% közötti bérfejlesztésben gondolkozik, de ez hozhat egy további 2-3%-os reálbérnövekedést.

Akkor térjünk is rá, hol tartunk összehasonlításban.

Tehát hogyha megnézzük a magyar munkaerőpiac bérszerkezetét és összehasonlítjuk akár a kelet-közép-európaal, ami azt gondolom egy méltányosabb összehasonlítás mondjuk Lengyelországhoz vagy Romániához nézve, és nyilván össze lehet hasonlítani magunkat Nyugat-Európával is, Németországgal vagy éppen Franciaországgal.

Tehát, hogy mit mutatnak ezek a tendenciák mondjuk picit hosszabb távon, akár itt a az inflációval nehezített évek után, hol vannak, hol helyezkednek el most a magyar bérek Európában?

Nem vagyunk élharcosok, sőt ugye az elmúlt évek megtették hatásait, tehát valamelyest leszakadtunk és távolabb kerültünk attól a céltól, hogy megközelítsük, reálisan megközelítsük a nyugat-európai béreket.

Azért én valahol egy picit a az elvándorlással hoznám párhuzamba.

Azért slágerországok elvándorlás szempontjából, tehát aki életvitelszerűen külföldön szeretne élni, dolgozni, ott azért Ausztria, Németország, Hollandia, ezek toplistás országok.

Ezekben az országokban átlagosan a magyar bér két háromszorosát lehet megkeresni.

Evidens módon vannak olyan költségek, amik amik magasabbak ezekben az országokban.

Ö mégis ha csak a béreket nézem tisztán, akkor akkor még messze vagyunk attól, hogy komoly felzárkózásról beszélhessünk.

És akkor hogyan alakul ez a régiós összehasonlításban?

Régiós összehasonlításban, ahogy említettem, élharcosok nem vagyunk, és sajnos az elmúlt évek inflációja azért megtette a hatását.

Tehát távolabb kerültünk mondjuk akár Lengyelországtól például, ugye említette Lengyelországban rengeteg vállalat működtet olyan sert központot, amit mondjuk Magyarországon már kevésbé.

És ha ha már elvándorlás ugye nagy vita folyik akár közgazdász szakemberek közében évek óta, hogy ez milyen mértékű.

Ugye sokan állítják, hogy már kiürül, kiürült az ország és a legjobbak mentek el.

Sokan pedig azt mondják, hogy hát ez egy másokhoz viszonyított a közép-európai számokhoz, akár Romániához, ahol ez talán 20% a munka munkaképes korúak elvándorlása, egy ellennyésző adat.

Hol lehet ebben keresni valahol a az igazságot, az árnyoldalt?

Tehát, hogy mi mik itt a a valós számok?

Tehát én azok közé tartozom, akik akik ebben nagyon moderáltak.

Ö főleg ha tényleg azt az összehasonlítást nézem, hogy mondjuk románokkal, lengyelekkel, vagy mehetünk keletebbre törökökkel szemben, mondjuk hol állnak a magyarok?

Ugye ma Magyarországon körülbelül 4,7 millió ember dolgozik.

Ez ez egy 75%-os foglalkoztatottságot jelent, ami egyébként Európában is egy jó adat.

Nagyjából egy 4-4,5%-os munkanélküliségen mozgunk évek óta, tényleg hosszú évek óta.

Ehhez képest a csúcsév kivándorlás szempontjából a 2023-as esztendő volt, amikor nagyjából 35000 ember hagyta el Magyarországot.

Érdekességképpen ez 2010-ben 7000 fő volt nagyjából.

Ugye van egy OECD statisztika, ami azt mutatja, hogy 2018 és 21 között az elvándorlás és a hazatérés nagyjából egyenlő arányban volt.

Elvándorlás mindig is volt, és én úgy gondolom, hogy lesz is.

Elsősorban azért a fiatalabbakra jellemző.

Kifejezetten a 30 év alatti jól iskolázott hölgyek hagyják el az országot.

Nyilván azzal a céllal, hogy jobb megélhetést, karrierutat, egy kicsit biztosabb szociális teret, oktatást, egészségügyet találjanak.

Viszont az is látható, és ugye az előbbi statisztikára való hivatkozva statisztikára való hivatkozással igazából ugye ez nagyjából egyensúlyban volt pár évvel ezelőttig.

Én úgy gondolom, hogy ez vissza is tud térni.

Ehhez kell egy nagyon ügyes hazaváró politika.

Egyébként ezek a jól képzett fiatalok szívesen is térnek haza, megalapozva az anyagi jólétjüket egy egy jó kapcsolatrendszerrel.

Én úgy gondolom, hogy értéket teremthetnek az országnak, a hazatérnek.

Ha a képzettségi szinteket nézzük, akkor inkább a a fehér galléros munkakörökből vagy a kék galléros munkakörökből térnek haza szívesebben, illetve hol nagyobb az elvándorlás. úgy említette, hogy a fiatal jól képzett nők nagyobb arányban választják mondjuk Nyugat-Európát, de ugye nagyon sokszor lehet a magyar sajtóban olvasni arról, hogy hogy akár a keleti országrészből a nyugatibba költöznek a hogy onnan tudjanak ingázni Ausztria felé.

Tehát, hogy itt milyen tendenciák azok, ahol valaki például véglegesen elhagyja az országot, valaki pedig csak például idénymunkákra vállalkozik a kalandra.

Jelenleg nagyjából három 3 és 400000 fő között van az, aki aki emigrációban él és dolgozik évek óta.

Ez azért a teljes munkaerőállománynak kevesebb, mint a 10%-a.

Mi magyarok nem vagyunk túl mobilisak.

Tehát az, hogy Kelet-Magyarországról valaki Nyugat-Magyarországra költözzön, hogy aztán onnan ingázzon, az kevésbé jellemző.

Tudnilik ugye beszéltünk idénymunkáról, amikor mondjuk tényleg az osztrák határ mellé mennek dolgozni, vagy hat hónapra egy évre Németországban, mondjuk a húsüzembe és utána hazatérnek.

Ö, és teljesen más az a réteg, az a 18-49 év közötti korosztály, amibe természetesen ugye az említett 30 éves nők is beletartoznak, akik pár évre mennek ki, és tudatosan mennek ki, hidegfejjel hozzák meg ezt a döntést.

Kimennek, életvitelszerűen élnek, ott karriert építenek, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila”

Miről szól ez az epizód: „Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila”?

A magyar munkaerőpiacról és a magas fizetések elérésének lehetőségeiről szól ez az epizód, Katkics Attila HR szakértő részvételével. Az EU-s átlaghoz képest a férfiak által elért bérkülönbség 13%, ami csökkenő tendenciát mutat. A nyugat-európai bérek elérése még távoli cél. A… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Katkics Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila”?

Fő témái: munkaerőpiac, fizetések, bérkülönbség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ki keres ma igazán jól Magyarországon? A válasz meglepő lehet | Katkics Attila”?

Megjelenés: 2025. 06. 27.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/ki-keres-ma-igazan-jol-magyarorszagon-a-valasz-meglepo-lehet-katkics-attila-adf134cc

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból