EconomX Podcast

Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ

· PT33M2S

Összefoglaló

A magyar mikro- és kisvállalkozások termelékenysége elmarad a környező országokétól, ami gazdaságstratégiai problémát jelent. Gazsi Attila, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) új elnöke szerint az uniós forrásokat hatékonyságnövekedéshez kell kötni. Javasolja például a…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 06. 10.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Gazsi Attila
Témák
mikro- és kisvállalkozások, termelékenység, gazdaságstratégia, uniós források
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Van egy KKV hatékonyságbeli probléma, ami termelékenységi probléma, és ami a környező országokhoz képest is jelentős lemaradást mutat.

Tehát az nehezen védhető, hogy a a vállalkozások 2%-a adja az ipari termelésnek a 40%-át.

Tehát ez nagyon nagy problémát jelent, hogy a mikro és kis válkozások termelékenysége még Lengyelországtól, Csehországtól, Szlovákiától, Romániától is elmarad.

Be vagyunk tárazva rengeteg olyan javaslattal, ötlettel, ami segíti a gazdaságot, hatékonyabbá teszi a gazdaságpolitikai irányítást és segíti a vállalkozásokat.

Erre egy példa mondjuk, hogy ha bevezetnénk kötelező jelleggel a 30 napos fizetési határidőt, akkor a multinacioninális nagyválatok egy jelentős része nem tudna azzal a jelenlegi lazaszabályozással visszaérni, hogy gyakorlatilag a két fél magunk meg tudunk állapodni abban, hogy hogy 6090 vagy akár 180 napos fizetési határidőt is vállal a kisvállalkozás, ami nyilvánvalóan egy multival szemben nem nagy érdekérvényesítési képességgel rendelkezik, ha ezt ezt kötelezővé tesszük és objektív okokból lehet csak eltérés, akkor a válkozásoknál finanszírozás szempontjából is egy kedvező helyzetben lesznek.

Likidebek lesznek ezek a vállalkozások.

Ez gyakorlatilag egy nagyon győr kormányzati döntéssel behozható, és ilyenekből van rengeteg más javaslatunk.

A kormányváltás utáni időszakban, amikor a magyar vállalkozások még mindig küzdenek munkaerőhiánnyal, kiszámíthatatlan gazdasági környezettel, a technológiai fejlődés adta kihívásokkal, felértékelődik az érdekképviselet szerepe.

A vállalkozók Országos szövetségének élére új elnököt választottak Gazsi Attila személyében.

Őt fogom ma kérdezni: Mik a megoldási javaslatai?

Mit lát a legnagyobb problémának?

Ez pedig itt a Money Talks podcast következő adása.

Kérem, ha nem tették volna még meg, mielőtt elkezdjük adásunkat, iratkozzanak fel csatornáinkra, lájkolják ezt a videót is, ha tetszik a tartalom, a végén mondják el- véleményüket.

Most pedig fordulok is mai vendégemhez.

Köszöntöm itt az adásban. >> Köszöntöm én is, és köszöntöm a nézőket. >> Először is ha hadd engedje meg, így, hogy nekünk adja első videós interjúját.

Hadd gratuláljak az elnökké választásához. >> Nagyon szépen köszönöm.

Miben kell változnia a szerepének?

És most ebben a turbulens átalakulási időszakban milyen irányt szeretne ön kijelölni a magyar vállalkozók érdekképviseletének? >> Azt gondolom, hogy szerencsés helyzetben vagyok, mert az elődöm, akivel továbbra is együtt dolgozom, Epe János elnök úr rendkívül stabil alapokra helyezte a Vossnak a működését. olyan hálózatot hoztunk létre, olyan országos hálózatot, amelyre tudunk építeni.

Nagyon erős belső kollégákkal és erő erős szakmaisággal indulunk el.

Amin én változtatni szeretnék, az azt egyrészt külső körülmények okozzák.

Egyrészt van egy kormányváltás, ami miatt ugye a Voss szerepe az, hogy a mindenkori kormánnyal együttműködve a vállalkozók érdekében lépjen fel.

Tehát a Vosszak kormánynak a partnere, de a vállalkozókért dolgozó vállalkozó érdekvédelem met látt el.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy az új szerepünk leginkább abban adódik, hogy a a kormány már a kormány programjában az előzetesen a társadalmasítás és a társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek a nagyobb együttműködésre ö szerez szeretné a hangsúlyt fektetni.

Legalábbis ez volt a a az ő akkori álláspontjuk.

Én azt gondolom, hogy ennek ö nagyon erős alapja van.

Tehát akkor születnek jó törvények, akkor születnek betartható törvények, és akkor lesz társadalmi elégedettség, hogyha nem csak a jogszabályalkotó hoz az ő szempontjából fontos törvényeket, jogszabályokat, hanem adott esetben a munkaadói, munkavállalói, érdekképviseleteknek és az egyéb stakeholdereknek is bemutatja ezt időben, amikor még nincsenek kész ezek a jogszabályok, és ezt közösen hozzuk létre ezeket.

A vállalkozók országos szövetségének mi az elsődleges feladata, illetve ahogy ezt említette, ezen belül a vállalkozók mit éreznek most a legnagyobb kihívásnak?

Felsoroltam itt párat a bevezetőmben, de mik azok, amiket eljutnak az érdekképviselethez, és így elsősorban be szeretnék csatornázni a szakmai munkába?

Nehéz erre a sok kérdésre mindegyikre választ adni, már csak azért is, mert mert mind a vállalkozók küzdenek problémákkal, mint a a VOSnak a szerepe nagyon fontos.

Tehát egyrészt a VOS három fontos szerepet lát el, egyrészt egy érdekképviselő és az a érdekképviseleti szervezet, és az a legfontosabb tevékenységünk, hogy a annak a annak a több 1000 több 10000 vállalkozónak, aki aki tagunk, annak azoknak irányt ők szabják meg azt az irányt, amit nekünk képviselnünk kell a a kormányzat felé, de összességében is, tehát aki nem tagunk, azoknak az érdekeit is felvállaljuk.

Másrészt van egy válkozásfejlesztési oktatási tevékenységünk, ami segíti a vállalkozásokat, és azt a azt a ö szakmaiságot, amit mi képviselni tudunk, azt próbáljuk a vállalkozók felé is mutatni.

A harmadrészt pedig van egy kulturális missziónk, ami a príma primisszima mozgalomban mutatkozik meg.

Minden megyeszékhelyen immár 20 évre visszamenőleg tartunk príadíjakat. ö megtartjuk az év vállalkozója programsorozatunkat is, és a minden év december első péntekén pedig a príma primisszima díjban csúcsosodik ez ki és a válkozók napjában, amit az előző kormány jeles nappá minősített, és általában a miniszterelnök és a gazdasági miniszterek részt vesznek ezen az eseményen. >> És így összefoglalva említettem egy pár problémát.

Mik Mik látszanak ma a magyar közép és kisvállalkozások legnagyobb stratégiai problémáinak? >> Hasonlók a problémák, mint amit a kormány is látta a gazdaságpolitikából, vagy amit eddig látott a kormány, illetve az új kormányban a a miniszterek, akik gazdaságpolitikával fognak foglalkozni, ők látnak.

Van egy KKV hatékonyságbeli probléma, ami termelékenységi probléma, és ami a környező országokhoz képest is jelentős lemaradást mutat.

Tehát az nehezen védhető, hogy a a válkozások 2%-a adja az ipari termelésnek a 40%-át.

Tehát ez nagyon nagy problémát jelent, hogy a mikro és kis vállalkozások termelékenysége még Lengyelországtól, Csehországtól, Szlovákiától, Romániától is elmarad.

Ebben viszonylag gyenge volt az a felzárkozási ív, ami elindult egy komoly felzárkozás, de aztán igazából azt mondhatom, hogy az elmúlt 10 évben maximum 20-25%-nyi hatékonysági javulás történt, míg a a bérek területén pedig 100%-os növekedés történt.

Ez azt jelenti, hogy az egységnyi bérrel ö az egységnyi bérrel együtt megjelenő hatékonyság az nem nőtt, hanem még csökkent is.

Tehát ez egy jelentés problémát jelent a vállalkozásoknak is, mert minél alacsonyabb a hatékonyságuk az, annál nehezebben jutnak forráshoz, annál nehezebben tudnak fejlesztést.

Ez egy komplex probléma, amivel együtt működve a kormánnyal kell megoldásokat találnunk.

Digitalizációban, olcsó forrásokban, ö termelékenységban, generációváltásban, középvezetőépítésben, tehát számos olyan dologban, ami a válkozás önmagában nem fog tudni megoldani.

Erre kellenek jó programok, jó javaslatok, olyan megoldások, amelyek a már működőképesek.

Tehát át kell venni azoktól a vállalkozásoktól, akik jók, azoktól ezeket a ö jó működéseket.

Aztán a vállalkozókban van egy elvárás a EU forrásokkal kapcsolatban is.

Most már eljutottunk oda, hogy úgy tűnik, hogy az EU forrásoknak egy jelentős része felszabadul, és egy jelentős része vállalkozásokra fordítható.

Én abban bízom, hogy most már nem rátoljuk a válkozásokra a pénzt, hanem olyan eredménykötelemmel adjuk a válkozásoknak a pénzt, hogyha ha régen az volt, hogy el kell költeni és venni kell egy egy eszközt, egy egy egy beruházást, de a beruházás attól attól nem lesz hatékonyságnövelő, hogy van egy új eszközünk.

Tehát én eredménykötelemmé tenném a a az európai források felhasználását.

Tehát azt várnám el, hogy valamilyen számban növekedjen, növekedjen a termelékenység, növekedjen a az egységnyi munkaoráról történt előállítás, a kibocsátás, tehát hogy valami olyan számhoz, ami ami a hatékonyságot egyértelműen növeli, olyanhoz hozzuk a a forrásokat.

Aztán harmadik problémaként szeretném mondani azt, hogy azért a az elmúlt három- négy évben a GDP nem növekedett, és ez önmagából nem egy óriási probléma lenne, de ez együtt járt azzal, hogy nem volt a vállalkozásoknak piaca, tehát alacsony fogyasztás mellett nem volt belső kereslete a vállalkozásoknak.

Az autóipari beszállítók sem úgy tudtak működni, illetve a nagy autógyár sem úgy tudtak működni, ahhoz az elvárható lett volna.

Emiatt a beszállítási láncokban is voltak problémák.

Összességében ez visszagyűrűzött a gazdaságban, és nem volt a vállalkozásoknak a kisválkozásoknak sem piacuk.

Így viszont volt egy kapacitásfelesleg és egy belső munkanélküliségük is.

Emiatt sem volt nagy a hatékonyságuk, mivel tartottak embereket ö munkabéren úgy, hogy közben nem volt jelentős feladatuk.

És nem arra kell gondolni, hogy napokig nem csináltak ezek az emberek semmit, hanem azt, hogy mondjuk a három műszakból két műszak lett, a két műszakból egy műszak lett, nem lettek túlórák, nem lettek túlóra elvárások, és nem is tudtak túlórázni a munkavállalók.

És és ezek okozzák azt, amikor egy 8 órára csak 6 órányi munkaidő, vagy hatórányi munka van.

Ezek okozzák azt, hogy alacsonyabb a termelékenység, kisebb a hatékonyság, nincs piac és így egy idő után felélik a vállalkozások azokat az eredményeiket, amit előtte felhalmoztak.

Tehát én ebből látok most egy fényt a Zalagút végén, és abban gondolkodom, hogyha a kormánnyal és gazdaságpolitikai irányításal együtt tudunk működni, akkor van számos olyan megoldásunk, javaslatunk, ami azonnal bevezethető azonnali hatékonyságjavulást vagy azonnal látható eredményt hoz.

Ezzel a a kormánynak is látható eredményt hozunk még, hogyha az egészségügyben vagy a vagy a az egészségbiztosítás terén próbál változást hozni, vagy a kórházak terén próbál változást hozni, akkor az az több ciklusra is kihatóan fog majd látszani az eredmény.

A gazdaságpolitikákban választás vagy a válkozásfejlesztés terén azonnali eredményeket kellett térni, vagy a jogszabálytis alkotás terén.

Most mondok egy nagyon egyszerű példát. >> Ezeknek a javaslatoknak az összessége a 100 nap, 100 vállalkozás programnak a meghirdetése az önök részéről. >> Ez egy másik dolog.

Az előzőre visszatérnék még, és arra szeretnék egy példát.

Tehát be vagyunk tárazva rengeteg olyan javaslattal, ötlettel, ami segíti a gazdaságot, hatékonyabbá teszi a gazdaságpolitikai irányítást és segíti a vállalkozásokat.

Erre egy példa mondjuk, hogy ha bevezetnénk kötelező jelleggel a 30 napos fizetési határidőt, akkor a multilacionális nagyválatók egy jelentős része nem tudna azzal a jelenlegi lazaszabályozással visszaérni, hogy gyakorlatilag a két fél magunk meg tudunk állapodni abban, hogy hogy 6090 vagy akár 180 napos fizetési határidőt is vállal a kisvállalkozás, ami nyilvánvalóan egy multival szemben nem nagy érdekérvényesítési képességgel rendelkezik.

Ha ezt kötelezővé tesszük, és objektív okokból lehet csak eltérés, akkor a válkozásoknál finanszírozás szempontjából is egy kedvező helyzetben lesznek.

Likidebek lesznek ezek a vállalkozások.

Ez gyakorlatilag egy nagyon győr kormányzati döntéssel behozható, és ilyenekből van rengeteg más javaslatunk.

A 100 nap 100 vállalkozás programja ez egy teljesen új program.

Azt szeretnénk mi magunk is megtudni, hogy jelen pillanatban, mert becsatornázzuk a a azokat a vállalkozási visszajelzéseket, amelyeket jelenleg kapunk, de még inkább én azt gondolom, hogy szüksége van arra, hogy vidéken az összes vállalkozásból kiválasztva egyet, kettőt, hármat, négyet 100-at mi megyünk oda és nem egy íróasztal mögül meghíva egy válkozót és és egy kicsit ilyen mesterséges környezetben próbálunk elérni tőle vagy kicsikarni tőle olyan válaszokat, amikre nincs fölkészülve, hanem az ő komfortos működési területén üzletben, étteremben, a saját éttermében, üzletcsarnokba elmegyünk, és ott beszélgetünk arról, hogy hogy milyen problémákkal küzd, milyen jó gyakorlatai vannak, mit ajánlana másoknak, hogy máshogy csináljanak holnaptól, hogy egy kicsit előrébb jussanak. és ezeket fogjuk összegyűjteni, és szeptember elejére, tehát ezt a nyáron meg fogjuk tenni és szeptember elejére amikorra azt gondolom, hogy a kormánnyal már komolyabb együttműködéseket lehet eszközölni, már a kormányzati struktúra is egy kicsivel jobban összeáll, a gazdaságpolitikai irányítás is összeáll, meglesz az, hogy ki foglalkozik a munkaüggyel, ki foglalkozik a kisválkozásokkal.

Mondjuk az a válkozásal kapcsolatos államtitkár asszony az már gyakorlatilag megvan, de mondjuk a munkaerő piaccal, hogy hogy több ö minisztérium is foglalkozik, hogy adott esetben ki fogja mondjuk a VKF-n belül a munkaerőpiacot irányítani, az még nincsen meg, vagy a fejemben nem látszik, hogy meglenne. szeptemberben akkor ezekkel a a konkrét ötletekkel, javaslatokkal fogunk jelentkezni a gazdaságpolitikai irányításnál. >> Nagyon érdekes, már itt kitértünk az előbb a termelékenység problémájára és a hatékonyságnövelés szükségességére.

A legtöbb közgazdász ebben a stúdióban mindig erre a következtetésre jut, hogy Magyarországnak a következő években, évtizedekben ebben kell előrelépnie.

Most hallottam itt öntől először olyan akár a 30 napos fizetési határidő bevezetését, vagy olyan egyéb ötleteket, amik amik valójában egy olyan irányba mutatnak, hogy ez megtörténhetne.

Tudna ebből még esetleg mondani párat, hogy mik azok az azonnali intézkedések, akár középhosszútávú folyamatok, amiket a vállalkozások érdekképviselete szerint el kellene akár rögtön indítani, hogy ez a hatékonyságnövelés elinduljon.

Azt gondolom, hogy a hatékonyság, tehát nem vagyok közgazdász, és emiatt egy kicsit ilyen kézzelf foghatóbb dolgokkal tudok megbarátkozni, és makrogazdasági szempontból is kicsit talán aluliskolázott is vagyok, de nyilvánvalóan, hogy a szervezetünkben vannak olyan emberek, akik le tudják nekem fordítani a makrogazdasági folyamatokat olyan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ”

Miről szól ez az epizód: „Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ”?

A magyar mikro- és kisvállalkozások termelékenysége elmarad a környező országokétól, ami gazdaságstratégiai problémát jelent. Gazsi Attila, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) új elnöke szerint az uniós forrásokat hatékonyságnövekedéshez kell kötni. Javasolja például a… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gazsi Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ”?

Fő témái: mikro- és kisvállalkozások, termelékenység, gazdaságstratégia, uniós források.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ”?

Megjelenés: 2026. 06. 10.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/nem-tobbet-hanem-hatekonyabban-kell-dolgozni-gazsi-attila-vosz-94e8da5f

Több epizód a EconomX Podcast-ből