EconomX Podcast

Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)

· PT4M39S

Összefoglaló

A Nyugat-Balkán átalakult Európa "puskaporos hordójából" az üzleti lehetőségek tárházává. Fellegi Áron, a Hypex Consulting igazgatósági elnöke szerint a régió nem kezelhető egységként, mivel jelentős kulturális és gazdasági különbségek vannak az országok között. Az…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 06. 24.
Hossz
5 perc
Szereplők, említett nevek
Fellegi Áron
Témák
nyugat-balkán, üzleti lehetőségek, gazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az fontos, hogy a Nyugatbalkánról ne mint egységes régióról beszéljünk.

Tehát óriási különbségek vannak kulturális és gazdasági értelemben egyaránt.

Azok az Európai Uniós elvárások, amik az ahhoz kellenek, hogy minél hamarabb ezen országok, legfőképpen Albánia és Montenegro csatlakozni tudjanak az Unióhoz, ezen reformok végrehajtása számos gazdasági előnnyel is jár.

Ez talán az a terep, hogyha lehet így mondani, ami nagy-nyugat-európai államok nagységeinek, a magországok nagyvállalatainak kevésbé érdekes. [Zene] Hogyan lett a Nyugatbalkán Európa puskaporos hordójából az üzleti lehetőségek tárháza?

Jó napot kívánok, én Tiger Endre vagyok, ez pedig itt az Economics podcast következő adása.

Mai vendégem Fellegi Áron a Hypex Consulting igazgatósági elnöke, akivel többek között ezeket a témákat is fogjuk érinteni.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, lájkolják ezt a videót, fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál, tartsanak velünk.

Azért is köszöntelek így a a az eddigiekkel és a megszokottakkal ellentétben, mert régi ismertségünk okán ezt így illik, úgy gondolom megtennem most.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Ahogy említettem is, 35 éve ebben a térségben, azaz a NyugatBalkánon még háború dult, ma pedig egyre több helyen beszélgetnek Európában, sőt már Magyarországon is arról, hogy az üzleti lehetőségek tárháza.

Hogyan alakult át ez ilyen gyorsan?

Hát a pus puskaporos hordó és a lehetőségek tárháza nem feltétlenül üti egymást, tehát a kettő egyszerre lehet igaz, de talán komolyabbra fordítva a szót, az általad is említett balkáni háborúk óta eltelt időszak számos változást hozott magával a nyugat-balkáni térségben.

És hogyha üzleti lehetőségek külön beszélünk, akkor a jogbiztonság egyértelmű, a jogbiztonság kérdése az egyértelműen egy egy kulcsfontosságú tényező abban, hogy például külföldi befektetők akár az Európai Unióból, akár a világ más régióiból, hogy viszonyulnak a Nyugatbalkánhhoz.

Ebben például egyértelmű változások zajlottak le.

Ugyanakkor az fontos, hogy a Nyugatbalkánról ne mint egységes régióról beszéljünk.

Tehát óriási különbségek vannak kulturális és gazdasági értelemben egyaránt.

Az ugyanakkor világos, hogy a térség országai jellemzően ugyanazokkal a típusú problémákkal gazdasági problémákkal küzdenek.

Lehet itt említeni a az infrastruktúra hiányát közlekedést.

A turizmus az egy kiemelt ágazat.

Jellemzően ez azt is jelenti, hogy ezek a gazdaságok kitettek ennek a szektornak, tehát az elmúlt években tapasztalt válságok és járványok esetén ez negatívan befolyásolja az országok gazdasági helyzetét. és mely más szektorok vannak még, amiket így lehet említeni.

Nyilván a turizmus az egy kiemelkedő ágazatot, mely más szektorok fontosak, vagy akár üzleti szempontból befektetésre alkalmasak.

Az, hogyha az infrastruktúra és kivált képp az infrastruktúra hiányát említettem, akkor az építőipar az abszolút kulcs.

Tehát a vasúti összeköttetés, a közlekedés, az elérhetősége a a az egyes főbb központoknak igencsak fontos.

Tehát az építőipar mellett a feldolgozóipar, az energetika, ezen belül is minden, ami a körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódik.

Tehát a hulladékdálkodás, vízgazdálkodás, megújuló energia beruházások, ezek mind-mind fontos gazdasági szegmensek.

A nyugatbalkánt attól függetlenül, hogy lehet egy-eg egy egységként is kezelni.

Nyilván nagyok a régiós különbségek.

Melyek azok az országok pontosan, amelyeket ki lehet emelni Magyarország szemszögéből? több ország is megemlíthető, és itt már akár a geopolitikai játszmák területére is tévedhetünk abban az értelemben, hogy a nyugati orientáció vagy a vagy a keleti orientáció a-e a meghatározóbb a jelenlegi politikai és gazdasági áramlatokat tekintve.

Tehát ami biztos, hogy Albánia és Montenegro az a két nyugat-balkáni ország, ami objektív szempontrendszer alap alapján a legközelebb áll a nyugathoz, hogyha lehet ilyen egyszerűen fogalmaz.

Mi áll csak azért is, mert az Európai Uniós csatlakozási folyamatban a ez a két ország rendelkezik a legtöbb lezárt úgynevezett fejezettel.

Tehát ők állnak a legjobban, hogyha megint csak lehet egyszerűen fogalmazni abban a tekintetben, hogy egyszer az Európai Unió tagjaivá válhassanak.

Még a többi ország esetében Szerbia, Észak-Mcedónia ugyanúgy ö EU tagjelölt státusszal bírnak már jó ideje.

Ugyanakkor ezek a geopolitikai összefüggések valószínűleg nem teszik lehetővé azt, hogy Montenegróval és Albániával egy ütemben történjen meg az Európai Unióhoz való csatlakozás, és ezáltal a nyugati gazdasági körbe való teljes betagozódás.

Mennyire kiszámítható ezen országoknak gazdasági környezete?

Ugye itt beszéltünk jogbiztonságról, de üzleti szempontból hogyan lehet a következő évekre kalkulálni akár a két kiemelt országot, Montenegrót és Albániát említve.

Nyilván a szerb helyzetet most azért bontom le erről a körről egy picit, mert ugye ott a Belgrád, Pristina szerb koszovói hát párbeszéd vagy inkább konfliktus nagyban akadályozza ezt az előrehaladást.

De visszatérve, mennyire kiszámítható ezen ezen államok gazdasági környezete?

Egyre inkább kiszámítható a gazdasági környezet, ami befolyásolja az üzleti lehetőségek tárházát is innen külföldi és legfőképpen magyar szemmel nézve.

Ö azt nagyon fontos tudni, hogyha már az EU csatlakozási folyamatot érintettük, hogy az integráció egyes előfeltételei azok az Európai Unió által meghatározott területeken történő reformok végrehajtása, amik egyúttal jelentős gazdasági előnyökkel is járnak ezen országok számára.

Tehát ezzel azt szeretném mondani, hogy összefüggésben áll a politikai és a gazdasági síkja és dinamikája a nyugatbalkáni történéseknek.

Tehát azok az Európai Uniós elvárások, amik az ahhoz kellenek, hogy minél hamarabb ezen országok, legfőképpen Albánia és Montenegro csatlakozni tudjanak az Unióhoz, ezen reformok végrehajtása számos gazdasági előnnyel is jár.

Itt számos több mint 30 meghatározott Európai Uniós elvárásról beszélünk.

Ezeknek az elvárásoknak a teljesítése ezek befolyásolják azt is, hogy mennyire ideális befektetési helyszínek minősítik ezt a a nemzetközi alapok és befektetői körök ezeket a ezeket az országokat.

Ez ebben a körben említhetőek társadalmi reformok. az országok energetikai hálózatának kibővítése korszerűsítése infrastruktúrák létesítése, logisztikai összeköttetés szállítmányozás vasúti közlekedés de akár a társadalmi érzékenyítés is egyes témákban.

Tehát ezek mind-mind összefüggésben állnak, és hogyha az említett országok nagy hangsúlyt fektetnek ezeknek az elvárásoknak a teljesítésére, akkor azzal nemcsak az Európai Unióhoz kerülnek közelebb, hanem gazdaságilag is előnyös a számukra.

Az Európai Uniós integrációban felmerül az a kérdés, nyilván logikából következik, meg hogyha visszatekintünk a a magyar csatlakozásra, hogy megjelentek-e már ezekben az országokban az Európai Uniós előcsatlakozási pénzek, vagy hol tartanak ezek a folyamatok?

Mennyire elérhetők akár a helyi szereplők, akár az európai szereplők, vagy a magyar vállalatok számára?

Számos európai uniós forrás elérhető a tagjelölt státusszal bíró nyugat-balkáni országok számára.

Itt Koszóvót és Bosznia Hercegovinát, amit még nem említettünk a hat országból, azokat ebből a szempontból külön kezelném.

A többi ország számára számos európai Uniós forrás elérhető.

Ezek közvetlen brüsszeli programok, egyrészt, amik pályázatok útján érhetők el.

Másrészt pedig számos más finanszírozási eszköz van. amit az Európai Bizottság indított nagyurópai bankokkal karöltve, hogy a térség felzárkóztatását segítsék ilyen formában.

Itt a brüsszeli pályázatok mellett kiemelném az előcsatlakozási alapot, amit te is említettél, illetve az úgynevezett reformtervet, a reformagsendát, aminek keretén belül vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel jár a nyugat-balkáni országoknak, amiket az Európai Unió lakosság arányosan oss szét köztük.

Ez mind azért nagyon fontos, megint csak, hogyha mondjuk magyar szemmel nézzük a térségi dinamikákat, mert ezeknek a forrásoknak a felhasználása kapcsán előfeltétel, hogy európai tagállambeli szereplőt vonjanak be az egyes beruházások megvalósításában.

Itt a technológiatranszfertől a kivitelezésig széles a skála, hogy milyen szerepet tudnak kialakítani külföldi európai uniós szereplők a helyben megvalósított projektek kapcsán.

De de az a lényeg, hogy amellett, hogy hogy az Európai Unió számos kedvező finanszírozási eszköst eszközt biztosít a ezeknek az országoknak, amellett érdemes ezeket olyan szemmel is nézni, hogy nem csak az országok fejlődését szolgálja ez, hanem a magyar részvételre is lehetőséget biztosít.

Az európai integrációs folyamatból adódóan nyilván nagy esély az, hogy előcsatlakozási finanszírozásokban részt vehetnek már európai tagállamok vállalatai, és nyilván ez érinti a magyar magyar cégeket is, de adódik ebből a kérdés, hogy mekkora a verseny.

Tehát hogyha visszagondolunk Magyarországra, az előcsatlakozási időszak volt az a az a periódus, amikor nyugati cégek tömegével jelentek meg a magyar piacon.

Hogy érinti ez a nyugat-balkáni országokat?

Hiszen ha egy magyar cég kimegy, akkor szintén nyugati cégekkel kell ezen ezen térségben is versenyre kelnie.

Milyen nehézségek, kihívások vannak?

Nemzetközi verseny mindenképpen van.

Az, hogy ez milyen intenzitású és milyen méreteket ölt, az függ attól is, hogy melyik országról, illetve melyik iparágról beszélünk. az országok tekintetében, hogyha Montenegro már említésre került, talán a nyugat-balkán legkisebb piaca és legkisebb országa maga 600000 lakosával, ez talán az a terep, hogyha lehet így mondani, ami nagy-nyugat-európai államok nagységeinek, a magországok nagyvállalatainak kevésbé érdekes.

Ugyanakkor ott van a szomszédos Albánia, ami geolokációs és egyéb szempontok alapján talán nagyobb versenyt jelent, és egyben magyar szempontból nagyobb kihívást is jelent a az ottani piacra lépés.

Ugyanakkor, hogyha mondjuk az iparági elosztásokat vesszük, akkor fontos megemlíteni, hogy a nyugat-balkáni térségben nem csak az Európai Unióhoz, hanem a NATO-hoz való viszony is abszolút meghatározó tényező.

És amellett, amit a montenegroi piac méretére mondtam, amellett fontos, hogy Montenegróban van a NATO központ a Nyugatbalkánon.

Így például a védelmi ipar és a hadipar tekintetében Montencro egy abszolút kútszereplő és jelentős nemzetközi verseny van, akár beszállítói, akár más beszerzési folyamatokat tekintve Montenegroban.

Úgyhogy ezek azok a kulcs tényezők, amik befolyásolják a versenyt.

Említettük itt az európai integrációt, a csatlakozási ütemet, hogy ez nem biztos, hogy egy körben egyszerre fog megvalósulni.

Ugye itt is nagyon sok európai tervről hallunk, akár a többsebességes Európa koncepciójáról.

Mit lehet tudni a a magyar Magyarország és ezen államoknak a bilaterális kapcsolatáról?

Tehát, hogy nyilván az is meghatározza a az üzleti együttműködéseket.

Nem kizárólagossá teszi, de azért egy meghatározó szerepet játszik.

Ö ezen a vonalon hol lehet talán úgymond a magyar vállalatoknak egy kicsit könnyebb útja?

Ö eggyel messzebbről indítok, hogyha megengeded.

Említettem az elején, hogy számos probléma azonos, amivel a nyugat-balkáni országok küzdenek.

Egy dolog mindenképpen általánosságban kijelenthető, az az, hogy ezen államok működése forráshiányos.

Tehát a az egy jelentős szempont az állami és magánszektorbeli együttműködéseknek, hogy a nemzetközi vállalatok milyen tőkeerősek és hajlandók-e invesztálni a saját piaci jelenlétükbe.

Itt kanyarodunk rá a Magyarország és az egyes nyugat-balkáni államok viszonyára. ugyanis Magyarország kifejezetten jó gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol számos nyugat-balkáni országgal.

Ez magába foglalja azt is, hogy a magyar állam ösztönzi azon magyar vállalatokat, akik a nyugat-balkáni piacra lépést fontolgatják.

Ezek ezen ösztönző rendszer részét képezi mind visszatérítendő, mind vissza nem térítendő támogatási formák rendelkezésre, bocsátásra és lehívhatósága magyar vállalatok által. ezzel jutva ahhoz a lehetőséghez, hogy mind a PPP konstrukciókban, mind egyéb konstrukciókban megvalósított beruházásoknál azt a tőkerőt tudják képviselni, ami szükséges ahhoz, hogy hogy akár előfinanszírozási kötelezettséget tudjanak vállalni a projektek megvalósításánál, ami különösen fontos.

Tehát hogyha mondjuk arról beszélünk, hogy mi lehet az ottani siker kulcsa általánosságban, és mivel vehető fel nemzetközi szinten a verseny más országok vállalataival, akkor az mindenképpen egy fontos tényező hogy az előfinanszírozási hajlandóság milyen fokú, és itt már nyilván vannak piaci és egyes iparági sajátosságok, amiket érdemes figyelembe venni, hogy most itt egy turisztikai fejlesztésről beszélünk. vagy éppen egy nagy infrastruktúrális beruházásról, de az általánosságban kijelenthető, hogy a képviselt tőkerő és az előfinanszírozási hajlandóság az mindenképpen egy kulcs.

Visszatérve a Magyarország és az egyes nyugat-balkáni államok viszonylatára a egyes kormányközi megállapodások vannak érvényben.

Ö ezek lehetővé teszik a magyar válatok számára, hogy ne csak Európai Uniós forrásokat mérlegeljenek, akár banki hitel, akár pályázati konstrukciók tekintetében, hanem a magyar állami támogatásokat is igénybe vegyenek ahhoz, hogy aztán a piacra tudjanak lépni egyes termékekkel, eszközökkel vagy szolgáltatásokkal.

Jellemzően a magas szintű, gyümölcsöző gazdasági politikai kapcsolatok kvázi leszűrődnek az üzleti élet alsóbb rétegeibe is.

Tehát saját tapasztalatból is azt tudom mondani, hogy szívesen fogadják a magyar vállalatokat, a magyar gazdasági szereplőket és megfogalmazott elvárás a a piacra lépő cégek irányába, hogy hosszú távon gondolkozzanak és a vállalati stratégia részét képezze az ottani piaci jelenlét.

Tehát ne a profit maximalizálás és a rövidtávú előnyök, hanem a hosszútávú tervezés az, ami ott igazán átütő erőt tud képviselni egyes tárgyalási folyamatokban.

Ha valaki járt már ezekben az országokban, esetleg az albán vagy a montenegroi tengerpartra utazott nyaralni, átmegy ezeken az országokon autóval,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Hypex Consulting

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)”

Miről szól ez az epizód: „Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)”?

A Nyugat-Balkán átalakult Európa "puskaporos hordójából" az üzleti lehetőségek tárházává. Fellegi Áron, a Hypex Consulting igazgatósági elnöke szerint a régió nem kezelhető egységként, mivel jelentős kulturális és gazdasági különbségek vannak az országok között. Az… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fellegi Áron.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)”?

Fő témái: nyugat-balkán, üzleti lehetőségek, gazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Puskaporos múlt, üzleti jövő – Mit kínál a Nyugat-Balkán? | Fellegi Áron (Hypex Consulting)”?

Megjelenés: 2025. 06. 24.. Hossz: 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/puskaporos-mult-uzleti-jovo-mit-kinal-a-nyugat-balkan-fellegi-aron-hypex-consult-737a8c66

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból