EconomX Podcast

Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor

· PT31M24S

Összefoglaló

Új korszak kezdődik a mesterséges intelligencia (MI) magyarországi szabályozásában az EU AI Act hatályba lépésével. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára, Vajda Viktor szerint a szabályozás önmagában nem elég, de segítség a fejlesztésekhez. Fontos a tudatosság…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 01. 05.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda Viktor, Magyar Péter, Orbán Viktor
Témák
ai act, mesterséges intelligencia, szabályozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a tengeren túlon innoválnak, mi pedig adjuk hozzá a múzeumot, meg meg esetleg inkább szabályozunk ahelyett, hogy innoválnánk itt az európai térségben. [zene] Én azt gondolom, hogy a a szabályozással önmagában, ha nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, az, hogy ez létezik, az mindenképpen segítség ahhoz képest, minthogyha szabályozatlan környezetben kellene a fejlesztéseket [zene] kivitelezni. jövőben az várható, hogy jó gyakorlati alapon bekerül a az oktatásba a mesterséges intelligencia, a képzésnek a részévé válik a erre vonatkozó tudását.

Fontos, hogy növeljük a tudatosságunkat, mert csak ez tudja megtartani a megfelelő kritikai gondolkodást, illetőleg kiiktatni [zene] a helyenként szigetszerűen még jelenlévő bizonytalanságot.

Márpedig, [zene] hogyha tudatosan állunk, tudatos felhasználóként állunk a technológiához, akkor lehet veszélyből esély a mesterséges [zene] intelligencia mindannyiunk számára.

Kritikai gondolkodással kell fordulnia az elétárt eredményhez [zene] mert a hibákért, amit mondjuk a a műszaki eszköz, egy egy nagy nyelvi modell elkövet, azért továbbra is a humánum lesz a felelős.

Tehát a munkát megkönnyíti [zene] de összességében nem vesz le minden terhet a válunkról.

Új korszak kezdődött Magyarországon a Mesterséges Intelligencia szabályozásában, ugyanis a napokban megalakult a magyar mesterséges Intelligencia tanács.

Vajda Viktor a szervezet főtitkára lesz, akivel többek között arról fogunk beszélgetni, hogy a szervezet megalakulása hogyan fogja érinteni a vállalkozókat, fejlesztőket vagy minket felhasználókat.

A mindennapokban én Tigger Endre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Tisztelettel köszöntöm önt is és a kedves nézőket is.

Mi is az apropója a magyar mesterséges intelligencia tanács megalakulásának?

Mi volt az egyetlen gondolat, vagy az az egyetlen kihívás, ami életre hívta ezt az új szervezetet? >> Az Európai Unió egy rendeleti típusú jogalkotás keretében határozta meg az első átfogó nagy szabálycsomagjával az egész világnak, hogy a mesterséges intelligenciával hogyan kell foglalatoskodni a a szabályozónak.

Ez az európai AI act, a European AI act egy közvetlenül hatályos norma, tehát az anyagi jogi kereteket mindenhol az összes uniós tagállamban kötelezően megadta, de a tagállamoknak adott házi feladatokat fel kellett állítani az intézményrendszert, amellyel ennek a bizonyos termékmegfelelősségi normarendszernek a működtetését a tagállamok el tudják végezni.

Ennek a keretében Magyarország a tagállamok többsége előtt járva már október 31-ével hatályba lépően, illetőleg elfogadással megalkotta a szabályrendszert, amely december 1jén lépett hatályba.

Kijelölte a piacfőleti hatóságokat, kijelölte a bejelentő hatóságot, illetőleg megkezdődtek a kötelezően felállítandó szabályozói tesztkörnyezet előkészítő lépései.

Ez majd 26. augusztus 1jével kell, hogy felálljon és működésbe lépjen.

Ugyanakkor van egy magyar novum, ami a magyar mesterséges intelligencia tanács.

Ugyanakkor a szakpolitika javaslatára a jogalkotó megfontolta annak az igényét, hogy egy asztalhoz ültesse az érdekelt szereplőket.

Itt egy széles körről beszélünk.

Először is a ágazati piacti hatóságok, akiknek a működése során a mesterség és intelligencia megjelenhet, egy közös fórumban tudnak úgy eszmét cserélni, hogy annál az asztalnál egyidejűleg ott ülnek a tudománypolitika szereplői, az iparpolitika szereplői, és egyúttal más állami intézmények is még ebben szerepet kaptak.

Itt szükséges említenem azt, hogy a tudomány képviselőit széles körben próbáltuk megszólítani így a Magyarudományos Akadémia mellett a Magyar Művészeti Akadémia, illetőleg a Hunren kutatóhálózat is jelen van.

Úgypedig a kamarai oldalról, az ipar oldaláról a Vállalkozások Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és iparkamara is ott ül ennél az asztalnál.

Tehát van lehetőség arra, hogy egy adott kérdést, amely érinti mind a szabályozót, mind pedig a piaci szereplőket, azonos fórumon lehessen megvitatni, és így minden érdek gyakorlatilag egyidejűleg figyelembevételre kerülhessen. >> Ez alapján mi lesz a tanácsnak a működési elve?

Hiszen hogyha ilyen széles káláról ilyen széles portfólióval rendelkező szereplők ülnek le egy helyre, biztos azért lesznek vitás pontok is.

Hogy lehet a leggördülékenyebben a tanács munkáját megalkotni, megalapítani, hogy ez a jövőben mindenkinek az érdekeit szolgálja? >> Ez nagyon jó kérdés, ugyanis ez részben ügyrendi, részben pedig egy hatásköri felvetést is hordoz.

Ami a hatáskört illeti, itt azt szükséges leszögezni, hogy nem egy ügydöntő hatáskörrel rendelkező testület jött létre, hanem egy tanácsadó típusú, előkészítő, szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó grémium kezdi meg a munkáját, amelynek ugyanakkor lehetősége van ajánlásokat, iránymutatásokat megfogalmazni mindazokon a területeken, ahol még nincsen európai szintű iránymutatás, irányelv, mondjuk vagy valamiféle guideline.

Ez egy erős hatáskör, és azt gondolom, hogy mivel széles konszenzusra épít, ezért egyúttal hiánypótló jellegű is, hogy olyan kérdésekben, ahol adott esetben a jogalkalmazás divergáló, eltérő természetet hordozó lehet, ott a jogalkalmazás egységességével, mint a versenyképesség zálogával tudjuk segíteni a gazdasági folyamatokat, és ezáltal versenyképesebbé tenni a mesterséges intelligencia hazai implementációját, fejlesztését és az abban rejlő előnyök kihasználását.

Ügyrendileg pedig egy olyan kérdésre kell válaszolni, hogy egy ilyen széles körű résztvevői kört lefedő grémium miként tud hatékonyan működni.

Nyilván úgy, hogy több szinten fejti ki a tevékenységét.

Előkészítő fórumok szorgos munkáját követően a tanács döntéseket tud hoz hozni a legrelevánsabb kérdésekben, és ezáltal segíti az imént említett célokat.

Tehát lesz a tanácsülés mellett különböző tematikus fórumstruktúra.

Ezeket mi értekezleteknek kereszteltük el.

Itt kell gondolni a hatósági képviselők értekezletére, a tudomány képviselőinek, az ipar képviselőinek az értekezletére, és végül de nem utolsó sorban az Európai Unió működési mechanizmusaira reflektálva egy úgynevezett uniós értekezletet is életre hív a tanács, amely alatt azt kell érteni, hogy az Európai Unió Mesterség és Intelligencia testületének a European AI Boardnak a döntésére létrejött úgynevezett subgroupok, munkacsoportok munkáját leképezzük nemzeti szinten.

Ez jelenleg 10 munkacsoportot jelent, de ennek a száma folyamatosan bővülni fog a jövőben, ahogy egyre több releváns témát azonosítanak a tagállamok.

Ez alapvetően egy az Európai AI Office, az Európai Bizottság egyik szerve által irányított folyamat.

Ezt a magyar delegáltak szakértői szinten támogatják, de fontos az, hogy ezek a szakértők találjanak egy közös fórumot, ahol egyrészt az álláspontjaikat tudják egyeztetni, a kollíziós pontokról meg tudják találni a nemzeti érdeknek és a technológia mindenkori állásának megfelelő közös válaszokat.

Ezt is segíti a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, hogy mindenben napra készek legyünk, élesek és tudjuk képviselni a magyar érdeket.

Ha már ugye ez az egész az Európai Uniós AIből indult ki, mik azok az elsődleges területek, amik már most látszanak, hogy ez az uniós szintű szabályozás nem fedi le akár azokat a nemzeti tagállami igényeket, kritériumokat, amiért többek között szükség volt a magyar mesterséges intelligencia tanács létrehozására.

Magyar mesterséges intelligencia tanács a jogalkotó jóvoltából számos területen fejtheti ki a tevékenységét.

Olyan hosszú lenne a felsorolás, hogy inkább a csoportosítást említeném.

Először is van egy stratégia alkotási kormányzati támogatási funkció.

Ha itt az összes a mesterséges intelligenciában érdekelt, érintett és tudást nohoutt hordozó személy és szervezet jelen tud lenni, akkor észerűen elvárható, hogy a következtetéseiket ajánlják a a döntéshozó a végrehajtó hatalom csúcsának figyelmébe.

És ez pedig a stratégia alkotás módján csúcsosodik ki.

Itt a magyar mesterség és intelligencia stratégiára kell gondolni, amely 2020-20-as megalkotásában élen járt a államok között, de ugye sok körülmény akadályozta annak a kellő időben történő felülvizsgálatát.

Erre végül idén 20-25-ben sor került, de azzal az igénnyel, hogy a jövőben ezt évenként ismételjük meg.

Tehát ebben a feladatcsomagban, amit a stratégia alkotás és a kormányzati támogatás halmazában tudok megjelölni, a legfontosabb az az évenkénti felülvizsgálata és szakmai minőségbiztosítása a mindenkori nemzeti EA stratégiának.

A második nagy halmaz az a szabályozás, a koordináció, illetőleg az Európai Unió AI-nek a végrehajtási megfelelősségének a nyomonkövetése.

Ugye itt egy lépcsőzetesen, ténylegesen alkalmazásba veendő szabálykötegről beszélünk.

Hiába lépett hatályba az éjekt, a tényleges alkalmazandóságot különböző mérföldkövekhez, határidőkhöz köti a az uniós szabályozó.

Ráadásul most éppen az európai szabályalkotó, az Európai Bizottság rendelettervezete értelmében, egy úgynevezett digital omnibus keretében az európai AI is szeretné átütemezni és bizonyos határidőket eltolni.

Ilyen formán fontos az, hogy legyen egy egy folyamatos nyomonkövetője a kötelezettségeknek és egy támogatója a végrehajtó hatalom csúcsának.

De említettem már az ajánlások kibocsátását, amely azt gondolom, hogy ekkora szabályozói tömegben azért is hiánypótló, mert segíti az eligazodást, a kézzel foghatóság igényével és a legfontosabb kérdésekre fókuszálva tud irányt mutatni.

A harmadik nagyon fontos csoport az pedig a képzés, a kompetencia és az etika területe.

Itt egy konkrét eredménytermékként a tanács megfogalmazta, hogy egy úgynevezett társadalmi, etikai kódexet szeretne letenni a döntéshozó asztalára, ami széles munkacsoporti előkészítést követően kerülne megfogalmazásra azzal az igénnyel, hogy az önáltal is megfogalmazott felhasználói igényeknek is megfelelően ebben a szabályrengetegben segítse az eligazodást.

Tehát a piaci szereplők leginkábbis az ajánlásokból táplálkozhatnak.

A felhasználói szint számára pedig egy társadalmi etikai kódex fog rendelkezésre állni.

És végül de nem utolsó sorban említeném, hogy az Európai Unió AI által is előírt szabályozói tesztkörnyezetek felállításának kötelezettségét is szeretné támogatni a tanács, mégpedig kihasználva hazánk egyedi versenyelőnyét a Zalazón fizikai tesztkörnyezet rendelkezésre állásában, amelyhez egy szabályozói tesztkörnyezetet hozzákapcsolva egyedi lehetőséget kínálhatunk úgy a hazai vállalkozásoknak, úgy pedig a külföld innovatív fejlesztéseknek, hogy európai konform környezetben úgy teszteljék megoldásaikat, hogy az mindenben megfeleljen az Európai Unió Eajekjének, és ezáltal a megfelelősségi megfelelősség értékelési eljáráson hazánkban történjen ez meg ez az eljárás, és itt szerezzék meg a magas kockázatú élrendszerek azt a szükséges CL minősítést, amelynek birtokában utána az Európai Unió 450 milliós piacán történhet az adott AI rendszernek a forgalmazása. >> Mielőtt erre visszatérnénk, ez egy rendkívül érdekes téma.

Hadd kérdezzek még arra rá, hogy a az az AI szabályozással és úgymond a globális, ha az AI szabályozást globális kitekintésbe nézzük, akkor nagyon-nagyon sok kritika is érte, hiszen megint Európa ho egy szabályozást, amit rá akar kényszeríteni a világra.

Ez még talán lenne a kisebb problémája a világ többi részének.

Viszont Európában mindig megjelennek azok a hangok, hogy egy ilyen típusú jogszabályalkotással gyakorlatilag a saját versenyképességünket rontjuk.

Hogyan áll most ehhez a magyar szakmai szakmai kör, illetve hogyan látják, illetve a tanácsnak milyen szerepe lehet abban, hogy ezt az európai versenyképességet nyilvánvalóan benne a magyar innovációval, a magyar versenyképességgel fenntartható pályára helyezze, illetve újra újra felemelje oda, hogy a mesterséges intelligencia szabályozással vagy annak ellenére ne veszítsük el az innovatív képességeinket.

Köszönöm a nagyon éleslátó kérdést, amelyet gyakor kereteznek úgy kicsit érdesebb hangon, hogy mondjuk a tengeren túlon innoválnak, mi pedig adjuk hozzá a múzeumot, meg meg esetleg inkább szabályozunk ahelyett, hogy innoválnánk itt az európai térségben.

Én azt gondolom, hogy a a szabályozással önmagában, ha nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, az, hogy ez létezik, az mindenképpen segítség ahhoz képest, mintogyha szabályozatlan környezetben kellene a fejlesztéseket kivitelezni, hiszen a szabályozás elsődleges célja mégis csak az alapvető emberi jogoknak a védelme, és a magyar megfontolás is az, hogy a sérülékeny csoportok, így elsősorban a gyermekek ne legyenek kárvallottjai a technológiai fejlődésnek.

Tehát továbbra is egy emberközpontú, az ember által felügyelt működés az, amit célzunk.

Ahhoz, hogy ehhez a egyébként továbbra is pozitív jövőképhez el tudjunk jutni, ahhoz folyamatosan szükség van arra, hogy magunk is adaptálódjunk a változókörnyezethez.

És itt nem arra kell gondolni, hogy a szabályokat mindenkinek be kell magolni, hanem az a mesterséges intelligencia jártasságunkat, ahogyan a jogszabály fogalmaz, az AI literacyt, azt ki kell alakítani arányosan mindenkinek a maga felhasználói alkalmazói fejlesztői szintjéhez, döntéshozói szintjéhez, vagy éppen egyszerű alkalmazói szintjéhez képest.

És ebben nyilván az oktatási intézmények, a foglalkoztatók mellett az állami szerepvállalásnak is meg kell, hogy legyen a helye. egyeténképpen egyre szélesebb körben érhető az tetten, hogy elemitől egyetemig mindenhol megjelennek a mesterség és intelligencia tudását elemek mindenhol természetesen a szükséges a meglévő tantervekhez igazított mértékben.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is idén szeptember 1j hatállyal olyaténképpen módosult, hogy a felsőoktatási intézményeknek felül…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor”

Miről szól ez az epizód: „Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor”?

Új korszak kezdődik a mesterséges intelligencia (MI) magyarországi szabályozásában az EU AI Act hatályba lépésével. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára, Vajda Viktor szerint a szabályozás önmagában nem elég, de segítség a fejlesztésekhez. Fontos a tudatosság… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda Viktor, Magyar Péter, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor”?

Fő témái: ai act, mesterséges intelligencia, szabályozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor”?

Megjelenés: 2026. 01. 05.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/tiltas-vagy-lehetoseg-ai-act-magyarorszagon-ki-felel-a-hibakert-vajda-viktor-de41a6a3

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból