EconomX Podcast

Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó

· PT23M6S

Összefoglaló

Az EconomX Podcast vendége Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke, aki az európai üzemanyagpiacot érintő feszültségekről, a kormányzati intézkedésekről és a magyar autósokat érintő kockázatokról beszél. Kiemeli, hogy bár olajválság van, a kormányzati intézkedések…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 03. 20.
Hossz
23 perc
Szereplők, említett nevek
Grád Ottó
Témák
üzemanyagpiac, olajválság, üzemanyaghiány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

lesz Magyarországon olajválság? >> Olajválság van, és nagyon ki sem kerülhetjük.

Viszont a hatását azért jelentős mértékben tompítják azok a kormányzati intézkedések, amelyek az utóbbi napokban a múlt héten bevezetésre kerültek. [zene] A hatása azért ennek ellenére érezhető lesz, mind közvetlenül, mind pedig közvetetten. >> Akkor valószínűleg nem érdemes olyan időszakra készülni, mint az előző benzinársapka bevezetésekor, illetve nem érdemesek utakra rohannunk kannákkal, bármilyen tárolóedénnyel, hogy megtöltsük.

Azért, mert nem tudom, tartanánk a jövőtől.

Nem érdemes változtatnunk a saját megszokott életríppusunkon és piaci szokásainkon.

Mind a szakma, mind pedig a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy folyamatos legyen az ellátás, és meg tudok mindenkit nyug nyugtatni egy elegendő fizikai mennyiségű üzemanyag rendelkezésre.

Rendkívüli nyomás alá került az üzemanyagpiac Európában.

A magyar kormány védettárral és adócsökkentéssel állította meg a drágulást.

A legnagyobb kérdés, lesz-e üzemanyaghiány az olajválság árnyékában?

Én Tgerendre vagyok, ez pedig itt a Moneyalks podcast következő adása.

Mai vendégem Grádttó, a Magyar Ásványolajszövetség főtitkára.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, most tartsanak velünk.

Jó napot kívánok, főtitkár úr.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot kívánok. >> Rögtön a közepébe vágnék. lesz Magyarországon olajválság? >> Olajválság van, és nagyon ki sem kerülhetjük.

Viszont a hatását azért jelentős mértékben tompítják azok a kormányzati intézkedések, amelyek az utóbbi napokban a múlt héten bevezetésre kerültek.

A hatása azért ennek ellenére érezhető lesz, mind közvetlenül, mind pedig közvetetten, hiszen annak a helyzetnek, ami ma a világpiacon kialakult, ugye egyre több szakértő véleménye szerint is sokkal hosszabb távon és sokkal szélesebb körben érezhető lesz majd sem, mint csak az olajárakban, vagy éppen az üzemanyagárakban Európában. >> Kell tartanunk üzemanyaghiánytól?

Ez egy nagyon fontos kérdés, és én őszintén remélem meg tudok nyugtatni mindenkit.

Azok a kormányrendeletek amelyek felszabadították mind a kőolajkészlet egy részét, mind pedig a teljes benzin és gázolajstiai készletet, biztosítják a következő időszakra azt, hogy folyamatos legyen az ellátás mind benzinből, mind gázolajból, és működni tudjon folyamatosan a hazai finomító is. akkor valószínűleg nem érdemes olyan időszakra készülni, mint az előző benzinársapka bevezetésekor, illetve nem érdemesek utakra rohannunk kannákkal, bármilyen tárolóedénnyel, hogy megtöltsük.

Azért, mert nem tudom, tartanánk a a jövőtől, nem érdemes változtatnunk a saját megszokott életríppusunkon és piaci szokásainkon. >> Így van.

Mind a szakma, mind pedig a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy folyamatos legyen az ellátás, és meg tudok mindenkit nyugtatni elegendő fizikai, mennyiségű üzemanyag rendelkezésre.

Meg is kívánnék mindenkinek a figyelmét felkívánom hívni, hogy ne is nagyon menjen kannával a töltőállomásokra, mert a védettár csak az üzemanyag tankba történő tankolásra érvényes.

Tehát minden többlet kannába, egyéb szállítóeszközbe vásárolt üzemanyagnak normál piaci áron kell megfizetni az árát.

Ugye ezt azért kérdeztem, mert az elmúlt napokban megjelentek azok a hírek a magyar vidékről és a kisebb benzinkutakról, hogy mennyiségi korlátozásokat vezettek be, de ha jól olvastam, jól tájékozódtam, akkor ez gyakorlatilag inkább a logisztikai kapacitások túlterhelésének volt köszönhető, nem pedig valójában az üzemanyaghiánynak. >> Így van.

Annak ellenére, hogy azért én is igyekszem, illetve a szakértők minden sajtó csatornán keresztül igyekeznek megnyugtatni a vásárlókat.

Ennek ellenére azért történtek spekulatív vásárlások, és elsősorban vidéken ugye a mezőgazdasági tavaszi munkák indulásával megnövekszik az üzemanyagigény, és hogyha ezt hirtelen egyszerre akarják megvásárolni, az már jelenthet olyan többletigényt, olyan többlet fogyasztást egy-egy vidéki kisebb töltőállomáson, amit logisztikailag aztán nem lehet lefedni.

Tehát csak átmenetek ezek a lefogyások, és az okaz kimondottan ez, amikor egy-egy töltőállomáson, vidéken bevezetik a a mennyiségi korlátozást, az is a legtöbbször olyan 50 l környékén van, azaz a magán személygépjárművek részére elegendő mennyiségű üzemanyagot szolgálnak ki.

Azt kívánják elkerülni, hogy a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek szállítóeszközök olyan többletigénnyel jelentkezzenek, amit már a töltőállomás nem bír el, és pont a legfontosabb vevők a magánszemélyek részére ne legyen elegendő üzemanyag. >> Ha már nevezhetjük ezt olajválságnak, megértésem szerint ez két nagy tényezőre vezethet vissza.

Az egyik az orosz szankciók és a barátságkőolaj vezeték mostani legújabb fejleményei.

A másik pedig a hormozi szorosban, az iráni háborúban történtek.

Ugye miért olyan fontos maga a hormuzis szoros, a világ nyersolaj és végtermékfelhasználásának szempontjából?

A világ kőolajtermelésének és a világpiacra történő szállításának egy nagyon jelentős része, 15-20%-a ezen a szoroson keresztül kerül ki a világkereskedelembe, hiszen ezen a földrajzi ponton keresztül történik a tengeri szállítása a legnagyobb mennyiségben a szaúdi kőolajnak. a Katari, kuvaiti és az emirátusok által kitermelt kőolajoknak, de még az iraki kőolajnak egy része is ebben az irányban kerül be betárolásra, azaz a tartályhogba betöltésre.

Tehát rendkívül fontos földrajzi pont a szállítások szempontjából.

Nem szabad elfelejteni, hogy nem csak a kőolaj, hanem a régió finomítói által megtermelt termékek is jelentős részben ezen keresztül kerülnek ki a piacra.

És ö különösen fontos ez a távolkeleti fogyasztók vagy távolkeleti vásárlók szempontjából, hiszen a közelkeletről az araböbölből érkező kőolaj és termék jelentős része a távolkeletre Indiába, Kínába, illetve az ázsiai országok irányába megy.

És szintén van még egy elem, ami érezhető is, és hatással van a piacra, az pedig a földgáz.

A csepfolyós földgáz igen komoly mennyiségben kerül előállításra Kuvaitban Szaudarábiában.

És ez a földgáz szintén fontos eleme a világ földgáz ellátásának.

Ez a csepfolyos földgáz szintén nagyon hiányzik a piacról.

Mi okozza azt a töréspontot, hogy gyakorlatilag a nyersolaj ára is rendkívüli mértékben emelkedett az iráni háború kitörésére és a hormózi szoros lezárására, viszont a dízel üzemanyagnak az ára ennél is jóval nagyobb ugrás ugrást ért el.

Ugrás történt az ár az árkalkulációban Európában.

Ez a kettő nem pontosan együtt mozog. >> Eltérő kimondottan azért, mert más a struktúra.

Hogyha csak most Európára koncentrálunk, ugye a kőolaj világpiaci ára megjelenik a Brend jegyzésén keresztül.

Pontosan lehet követni, és gyakorlatilag Európa is követi a kőolajárakban a a világpiaci árakat.

Ugye Európában jellemzően a brend típusú északengeri olaj az, amelyik mértékadó, és ennek a jegyzésárát követik az árazásokban.

Emellett azonban ott a gázolaj.

Azt tudni kell az európai finomítói kapacitásokról, hogy nagyjából az európai finomítók képesek annyi kőolajat feldolgozni, hogy az abból kijövő benzin elegendő az európai fogyasztók ellátására, viszont gázolajból kevés.

Tehát normál piaci körülmények között Európa alapgázoló importőr, tehát keverőkomponensben nagyon komoly mennyiségű. a felhasználásnak 15-20%-át kitevő mennyiségű importgázolajra van szüksége az ellátás biztosításához. a szankciók bevezetése előtt, ugye az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően ez az alapgázolaj gyakorlatilag teljes mértékben Oroszországból érkezett, és ez az orosz alapgázolaj biztosította azt, hogy legyen elegendő üzemanyag, dízel vagy éppen háztartási tüzelőolaj, annak függvényében, hogy mire volt éppen kereslet, de ezek középpárlatok ellát igényét ennek az importnak a felhasználásával tudt tudták kialakítani, illetve kielégíteni.

A szankciók bevezetését követően ugye már akkor érezhető volt egy gázolajáremelkedés.

Gyakorlatilag a hazai árakban is tapasztalhatjuk, hogy szinte folyamatosan magasabbak a gázolaj árak, mint a benzinár. ö kellett találni Európának alternatív szállítási forrásokat, alternatív útvonalakat, és ez egyik ilyen legfontosabb útvonal pont a Közelkelet, hiszen ezek az nagy olajtermelő országok már eljutottak oda, hogy nem csak ő oolajat kívánnak értékesíteni, hanem finomítók építésével a termék piacra is kiléptek, és nagyon komoly mennyiségben állítottak elő benzint, gázolajat, amik alapkeverő komponensként a világ minden tájára szállítottak. jelentős része érkezett ennek a gázolajnak Európában.

Ez is most nagyon hiányzik, és és részben hiányzik az a földgáz, ami csepfolyóított földgázként ebből a régióból érkezett.

Ahogy az előbb is említettem, a gázolajfelhasználás nemcsak dízelt típusú üzemanyagként, hanem Nyugat-Európában nagyon természetes háztartási fűtőanyag a háztartási tüzelőolaj.

Annak függvényében, hogy épp földgáz vagy a háztartási tüzelőolaj ára kedvezőbb, a legtöbb háztartás váltani tud gázolaj és földgáz között.

Ha hiányzik a földgáz, vagy extrém módon megdrágul, még nagyobb igény lesz a háztartási tüzelőolajra.

És ez a kettős igény jelentette azt, hogy extrém módon növekedett a gázolaj európai jegyzésára.

Tehát ma azt tapasztaljuk, hogy és ez hazai árképzésre is, hogyha lassan majd áttérünk, látható, hogy nagyjából folyamatosan drágább a gázolaj, pedig a múltban szezonalitása mindig tapasztalható volt.

A normál piaci körülmények között itthon is a benzin nyáron mindig drágább volt.

A gázolaj felértékelődött a téli időszakban.

Tehát azt tudtuk mondani, ősszel téléllel drágább a gázolaj.

Nyáron viszont mindig mindig drágább a benzin.

Az utóbbi időszakban napok azok, amikor esetlegesen a benzin ára a gázolaj fölé emelkedik.

Az utóbbi két évben szinte folyamatosan drágább volt a gázolaj, néha akár nagyon jelentős mértékben, mint ami most is a szabadpiacon.

Ha nem lenne a védett ár, akkor gyakorlatilag 40-50 Fttal drágább a szabadáras gázolaj, mint a benzin.

Mielőtt erre rátérnénk a védett tárra és a magyarországi helyzetre, még a globális piachoz lenne lenne egy kérdésem, hiszen a hormuzi szoros most olyan szempontból zárva tart, hogy az iráni fenyegetettség miatt egyetlen tankárs hajó sem mozdul se ki, se be.

Ugye ez, ahogy ön említette, nagyjából egy 20%-os kiesést jelent a globális piacon.

Ugye az orosz szankciókkal szintén le van zárva Európa egy nagy része, a világ nagy része is.

Ugye ezen most az Egyesült Államok enyhített valamennyit.

India ismételten vehet azért, hogy ez a ez a nyomás valamennyest enyhüljön, de gyakorlatilag van-e még a világ tartalékaiban van-e olyan a térsége a világnak, ahonnan ezeket a kieső mennyiségeket, hogyha ez a hiány hosszabb távon fennmad, ki lehet egészíteni?

Vagy gyakorlatilag itt most az egész globális piacnak arra kell várnia, hogy mikor nyílik meg a hormozi szoros, mikor lesz újra biztonságos az átjárás. >> Hát mindenképp nagyobb a rugalmasság, tehát azért akár az OPEC országok, akár az OPECen kívüli kőolajtermelő országok képesek a kitermelési kvótájukat emelni.

Tehát folyamatosan ugye probléma volt az OPECen belül, hogy kvótacsökkentésekkel próbálták az árakat stabilizálni. mindig rá kellett kényszeríteni a tagországokat arra, hogy csökkentsék, vagy éppen csak egy bizonyos szinten tartsák a kitermelésüket.

Most, hogy ugye a piac megbillent és kiestek kőolajkitermelő országok köztük a legnagyobb ügye Szaudarábia, ezt a piaci hiányt azért ők képesek valamilyen szinten pótolni.

Az, hogy a gázolaj ára ennyire extrém módon megemelkedett, annak pont ez az oka, hogy a kiesőfinomítói kapacitások mögött nincsenek tartalékok.

Tehát amíg a kőolajkitermelésben van némi mozgástér és egy részét ennek a kiesésnek az egyéb irányokból akár az észak-afrikai, nyugat-afrikai dél-amerikai olajkitermelő országok egy részét ennek kompenzálni tudják a termelés növelésével.

A finomítói kapacitásokban nincsenek tartalékok.

Ez az oka annak, hogy extrém módon gyár drágult a gázolaj.

Magyarországra térve gyakorlatilag a két legfontosabb csőolajvezetékünk, mind a barátság, mind az Adria, politikai csatározások közepette áll jelen helyzetben.

Tehát a helyzetünk semmiképpen sem könnyű.

Ez alapján az Adria vezetéken hoz-e már föl a MOL, illetve a vásárolunk-e már annyi kőolajat, hogy ez kielégítse a hazai keresletet, illetve a barátságkőolaj vezetéknek a megnyitására van-e bármilyen lehetőség a politikai szempontokon túl?

Ön is tulajdonképpen információkkal csak a sajtóból rendelkezem, illetve gyakorlatilag a politikai megnyilatkozások alapján tud az ember képbe kerülni.

Az, hogy a barátságcsővezeték ténylegesen mikor tud elindulni.

Ez bizonytalan időpontokről van szó, ígéretek elhangzanak. mindenképpen fontos lenne, hiszen addig amíg a szankciók az Európai Uniós döntések lehetőséget biztosítanak arra, hogy Szlovákia és Magyarország a barátság csővezetéken keresztül orosz kőolajat vásároljon, addig az mindenképpen kihasználó és az mindenképpen hasznos ennek a két országnak, hiszen a tengeri forrásoktól alapvetően elzárt az Adria csővezetéken keresztül úgy tud felhozni.

Ha áttérünk az Adria csővezető >> még egy pill főleg ebben a kritikus időszakban a barátságolla vezeték megléte vagy működőképessége az kritikus fontosságú Magyarország szempontjából >> tulajdonképpen fontos de majd meglátszik meglátjuk hogy mennyire kritikus ugye mennek a viták a Horvátors országgal és a Janaf szakembereivel arról hogy ténylegesen mekkora a kapacitása az Adria csővezetés nek teoretikusan, ha igaz, amit a horvátok állítanak, akkor azért szlovák, Kia és Magyarország, azaz a pozsonyi finomító és a dunai finomító ellátható kőolajjal technikailag a fizikailag az Adria csővezetéken keresztül.

Az már egy másik kérdés, hogy jelen helyzetben hogy lehet lekötni kargókat, milyen fizikai lehetősége van a két finomítót működtető mnak ahhoz, hogy kőolajat kössön, odaszállítsa és azt a csővezetéken feltolják.

Technikai az egyik oldalon és…

Említett entitások

Témák

  • üzemanyagpiac
  • olajválság
  • üzemanyaghiány

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Ásványolaj Szövetség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó”

Miről szól ez az epizód: „Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó”?

Az EconomX Podcast vendége Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke, aki az európai üzemanyagpiacot érintő feszültségekről, a kormányzati intézkedésekről és a magyar autósokat érintő kockázatokról beszél. Kiemeli, hogy bár olajválság van, a kormányzati intézkedések… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Grád Ottó.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó”?

Fő témái: üzemanyagpiac, olajválság, üzemanyaghiány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Üzemanyaghiány jöhet Magyarországon – meddig bírja a rendszer? | Grád Ottó”?

Megjelenés: 2026. 03. 20.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/uzemanyaghiany-johet-magyarorszagon-meddig-birja-a-rendszer-grad-otto-539bd828

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból