FilmFókusz podcast

FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)

· PT28M16S

Összefoglaló

A FilmFókusz podcast 14. epizódjában Edwin S. Porter 1903-as némafilmjéről, A nagy vonatrablásról beszélgetnek. Kitérnek a film történelmi jelentőségére, mint az első western és akciófilm, valamint az Edison Studios és Thomas Edison szerepére a gyártásban. Emellett megvitatják a…

Röviden

Műsor
FilmFókusz podcast
Megjelenés
2025. 04. 05.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Edwin S. Porter, Muri Emese, Thomas Edison
Témák
western, action film, silent film
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok ez itt a film fókus podcast ahol 11 filmet fogunk megnézni mielőtt meghalunk az én nevem nagy ferenc az én nevem az én nevem kukorica kukorica jános aha hát az én nevem miért mondjuk ez hog az én nevem ez olyan izé ez o hogy my name is johnny cash az mi is meg ez leszünk hogy az én nevem az én nevem helló my name is johnny cash az én nevem muri mese de alig hallom magam megint le van izélve ez a szar mell este egy szellem é letekeri üdvözlünk titeéket hallgatók a 14 epizódban de ahogy mondtuk most kicsit átalakítjuk átreformáljuk az adásmenetet mert pont úgy hozta a sors az elmúlt három filmnél hogy öszken majdnem kilenc órás játékidő öszjátékidőt tudtunk megnézni és ez így nem nem tarató dolog most a jelenlegi életvitelünk mellett úgyhogy most úgy átstruktúráljuk ezt a dolgot hogy már ki fogom silabizálni a rövidebb filmeket és ezekkel fogunk egy ideig menni amíg még kicsik a gyermekeink és így hatékonyabban fogunk tudni mi is filmeket nézni és utána beszélni róla ennek mentén én nagyon megúszósra vettem ezt a mostani figurát főleg mivel az előző filmünk a heat szemtől szemben volt ami egy nagyon modern kori rablós he movie úgy gondoltam hogy ennek örvén akkor maradjunk a rablásnál és nézzük meg a legesleelső rablós filmet ami valaha elkészült filmvászonra nagyon-nagyon mögöttes tartalmal mondod ezt mert egyébként meg nem is így történt hanem én mondtam neked hogy akkor nézzük meg a második filmet a könyvből és ez pont egy olyan heist movie egy rablós mozi ami kicsit korrelál az előző adásunkkal ez pedig az 1903-as a nagy vonatrablás the great train rubbery című feketefehér 11 perces némafilm amit edwin phantom porter jegyez mint filmrendező és ez tekinthető a legeslegelső akciófilmnek a legeslegelső western filmnek a legelső narratív filmek között lévő filmnek mert tudjuk hogy a george milnek a utazás a holdban ez egy évvel korábbi filmje de ettől függetlenül ez is a narratív filmeknek az egyike a legelső filmek egyike valamint az is egy érdekes szempont hogy itt ugye a konkurens edison pictures égisz alatt készült ez a film a ahogy tudjuk az első részünkből hogy thomas a edison volt a nagy konkurenciája szegény george millinek is azért hogy el ellopta a filmkópiáját és akkor a azzal lett gazdag és itt is a gyártó a filmgyártója az edison studióz amerikai film new jerseybe forgatták tizen hát itt 12 percet ír a wikipédia de 11 perc valamennyit ír az indb maradjunk kerekítettek kerekítettek költségvetése az kemény 250 dollár volt ezt ízlelgessétek m a mai infláció átszámít sem egy nagy költségvetésű film azt kell mondjam 1903 december 1jén mutatták be a legelső ilyen némafilmozikba és mi is úgy néztük meg most így a youtube csatornán elérhető publikusan hogy autentikus zongorajáték van a film alatt tényleg úgy tapasztaltuk ezt meg minthogyha ott ültünk volna egy ilyen szalonban a századfduló elején nem is tudom mi volt a te ismered azt a zongora játékot ami volt igen mindjárt megnézem az egy nagyon híres klasszikus igen csak nekem se ugrott be így a a neve de tudom hogy ez mer tudjátok ezt mondtuk is az első részben hogy itt úgy működött a dolog hogy nem volt dedikált filmzene amit komponáltak volna a filmekhez mondjuk gesorge itt is útörő volt az utazás a holdban mertot ő sajátban komponálta az aláfestő zenét de a legtöbb némafilmnél akkoriban úgy volt hogy ilyen híres ismert kottákat játszottak mint egy ilen hangolatfokozó úgy ott a vetítőtermekbe és ez is egy ilyen ismert zongoradallamok játszódnak a film alatt és nagyon érdekes hogy tényleg ezt tekintik a legeslegelső western filmnek és a legelső amerikai kasasszaasikernek is egy hát edison farvizén emzve ez nem is volt egy annyira nehéz dolog mert az edwin staton porter ez tényleg az edison manufacturing companynek volt a hivatalos kameramanja és filmrendezője is mert ő egy 1870-ben született és 890-es években tehát a 20-as éveiben dolgozott egy ilyen mozi gép ként meg mechanikusként és akkor úgy került edison közelébe ő is nagyon szerette george millinek a rövid filmjeit tehát innen ő is lopott a nagy francia öregtől és így jutott el oda hogy akkor ezt a filmet megrendezete 903-ban ebbe a filmbe ő volt az aki kifejesztette a folyamatos vágásnak a modern koncepcióját hogy itt tényleg egy narratív filmnél a vágás az meg az egyes shotok egyes felvételek azok amik a film legelemébb egységét alkotják nem pedig a maguk a jellenetek és ebben is úgtörő volt ez a film ja youtube linket küld már át nekem most messengeren jó amúgy azt mondja hogy nem mondja meg konkrétan hogy mi a zene alatta csak azt hogy nem volt eredetileg hozzárendelt zene hanem a filmeket élő zenekor vagy zongorista kísérte a moziban amit ugye beszéltünk is az első filmnél is és akkor amit hallhattok általában nem volt specifikusan a film hez írva a kisírűzenészek azok gyakran népszerű dallámokat vagy improvizált zenét játszottak ami illillik a képernyőn látottakhoz a későbbi kiadásokban és vetítéseknél gyakran adnak hozzá újrazenésített kíséretet a némafilmekhez hogy jobban megfeleljenek a modern közönség igényeinek ezek az újabb zenei aláfestések általában szintén nem eredeti kompozíciók hanem kifejezetten a film újrazenésítéséhez írt darabok a nagy vonatrablás eset ben is több változatban létezhet különböző zenékkel attól függően hogy ki és mikor készítette az adott kiadást ezért kérdeztem el hogy akkor k igen tehát lehet hogy az lehet hogy az a youtube verzió is egy ilyen kön mert azt írja az egyik komment hogy a in the hall of the mountain king az a klasszikus zenei kotta amit játszanak a filmleges legelején de valóban egy több több darabból több kottábó megy az aláfestő zene ü így indul igen igen és ez valami reklámzene is volt jó hát igen deát de tég egy több több mint 100 éves darab mert már itt is felcsendül közben megnéztem 11 perc 52 másodperc a nagyon pontos másodpercre pontos játék ideje a filmnek és am például wikipédia linket megnézitk már ott is egy beágyozott videóban megtekintettétek akár ott is a filmet tehát ez tényleg egy nagyon publikusan elérhető és megtekinthető alkotás olyannyire is például hogy amerikában van egy olyan múzeum a asztóriába queensbe a mozgókép múzeuma egy olyan kiállítás ahol megállás nélkül ilyen konstans ciklusban vetítik a filmet újra meg újra meg újra meg újra tehát ott ezt így láthatjátok ha egyszer amerikába mentek asztória queensbe miről szól maga a film nem nagy meglepetést áralunk el hogyha arról hogy y nagy vonatrablásról négy bandita túszuljt egy ilyen minek hívják azt a váltók akik ott a bakterház v mit mondtál amikor közben ééz ul a baktérházba amit ugye van ez a híres magyar film és akkor ott van az állomáson valaki aki irányítja a a vonatoknak a haladását és akkor ezt az embert túszullejtik leütik megkötözik majd utána mennek a indulóvonathoz ott felkéreckednek így a mozdony meg az első vagon közé oda fel be belopakodnak vagy fellelopakodnak és akkor megáll egy megállóhelyen ez a vonat a semmi közepén gondolom technikai szünetet tarthatnak és akkor ott fedik fel kilétüket a gaz banditák ott még magát a mozdonyvezetőt is nem tudom lelövik vagy ott megsebesítik vagy mit csinálnak vele hát kilö kilökték vagy lelőtték igen igen mert ott elég agresszív amúgy a film ahhoz képest tényleg így egy vadnyugati milliőt láthatunk hogy többször is ütik verik az embert meg ledobják a mozgóvonatról az egyik ottani vasutast ezek a banditák ez ez a négy bandit és tényleg így a vonatot elkötik és ott megállítják a semmi közepén majd ott a leköt lecsatolják a mozdonyt a többi vagontól és akkor többi vagonból a népes ut utazóközönséget leszólítják ott ilyen libasorba állítják őket és akkor egyesével az értékeiket elveszik ott én kicsit filóztam hogy hát né négyen vannak a banditák és ott van egy egy ilyen nagy statisztta tömeg nem tudom gondolom féltették az életüket hogy nem mertek hősködni de a igen könnyen lenyomhatták volna ezt a négy egyént ami amilyen sokan voltak jaj fecó hát most ott van a nagy pénzrablás is amikor túszul ejtik a sokkal több embert hát mindenki a saját életét félti és ilyen szempontból nem képes tehát a tömeghisztériai elve nem érvényesül itt hogyha valaki hősködni próbál az többiekkel cseszik ki igen itt itt nem hősködés vanit az egyik megpróbál megszökni az egyik utas de őt egyből hát hátba is lövik ott helybe igen és úgy össze is csuklik igen látványosan ugye némafilm de itt nem tréfálnak és akkor tényleg kirabolják az embereket szépen ott is összegyűjtik a különböző értékeket majd ilyen zsákba pakolják hátizsákba milyen hátizsákba zsákokba hát ez zsákos hátokra dobják vagy hogy hogy mondjam hát igen nem volt még olyan hátizsák mint ma naapság ugyog nem nem voltak ilyen márkás adidas tatyók ami bele tudták tenni a szajrét és akkor fogják magukat is a mozdonnyal tovább szöknek és ott hagyják a semmi közepén a többi vagont meg az utazóközönséget megtervezett volt egyébként mert ugye alapból az is hogy egy ilyen kiesőhelyen állítják meg a vonatot hogy akkor ne tudjanak hamar utánuk küldeni senkit egy részről másrészről pedig ahol megállították a vonatot amivel menekültek akkor ott várt őket a négy paripa amivel továbbmentek igen egy sikeres rablás abszolút és ezt meg is ünneplik egy ilyen kocsmát láttunk egy oan rövid táncjelenetet ahol így mulatoznak iszogatnak táncolnak így a otta nép fehér néppel nem tudom hogy az egy lebúj-e amúgy egy kuplerája vagy pedig csak egy sima ital ital ital kég fadó lehetett egy fogadó ahol megaludtak és akkor ott berúgtak meg buliztak egyet igen aztán másnap pedig már a serif a meg a bandája a nyomukban van megpróbálják nem tudom az azt h hogy tüzet raknak vagy valami kaja van de lehet hogy itt megpróbálták elásni az nem tudom hogy most vagy elásák vagy vagy az volt hogy elássák a cuccot vagy pedig kipakoltak hogy majd ők piknikeznek esznek egyet nem számoltak azzal igen hogy folyamatosan kellett volna menniük nem kellett volna bulikázni és akkor talán el tudtak volna tűnni a rend őrei elől igen és itt azt látjuk hogy a bűntének nem kifizetődő elkapják őket a rend rendíthetetlen őrei lepuffantják őket hát ez a vadnyugat it nincs olyan hogy bíróság meg hogy rá rádolvassák a jogaidat hanem ott tényleg vadnyugat puff kész vég a banditák de ugye a dead or alive élve vagy holtan net ez volt a divat é akkor ez a film ez beállította az alapját számos jövőbeli műfajnak itt a western is még az akciófilmek is a film módszerei és a témái és előrevetítették a filmkészítés fejlődésének az irányait legeslegutolsó apró jelenet amikor van egy bandita aki így így a kamerába lő egyet és így ér véget a film na az egy nagyon ikon tehát a az összes mozioszterem meg mindenhol ez a ez az egyetlen egy kép az amit láthatsz erről ismert maga a film erről a végső jeletről ésá ettől a korabeli emberek nagyon megijedtek mert akkor még a maga a film az eg nagyon újkeletű dolog volt nem nagyon tudták azt a mozgóképet még hova tenni és így nagyon megijedtek hogy tényleg megjelent egy bandita és így meg meg meg meg lőtte őket akkor ez így nagyon érdekes korlyomata volt meg azt tudjuk hogy martin scorzée a korunk egyik nagy rendezője ő nagyon nagy tisztelője ezeknek a régi némafilmeknek legyen az akár george milliésnek is a munkássága vagy ez a nagy vonatrablás és itt ez a ezt a végső lövést ezt így a nagy menőkbe joe pessi karakterébe így tett egy ilyen főhajtást ezelőtt a pár másodperces befejezés előtt de m olyan jó hogy ez most így későbbiekben valaki rendez egy filmet és akkor van egy rendet és akkor azt mondja hogy hát akkor most ennek a tiszteletére hát most mi is elkezdtük nézni ezt az 1001 filmet akkor majd nem tudom mi lesz a harmadik film vagy vagy vagy valamelyik amit majd egyszer meglátok és akkor majd forgatok egyszer a jövőben egy filmet és akkor maj h ezt fogom mondani hogy hát ennek a filmnek a tiszteletére mert nagy csodálója voltam és hogy ez erre egy egy tiszteletadás ilyenek ezek összevissza hivatkoznak egymásnak meg lopnak egymástól hát leg legnagyobb mester ennek tarantino aki ugye vide videotékában dolgozott és akkor több 100 több 1000er filmet nézett ő is mert ez volt részint a munkája is meg ő szerette is ezt csinálni és akkor az ő filmjeiben tényleg van egy ilyen lista a neten hogy filmenként hány 100 ilyen beállítást kameraállítást referenciát lopkod v mindenféle fémből amitő amit ő a élete során láthatott de ez így is van helyén hogy valaki alkotóművész akkor általában inspirálódik valahonnan és akkor szeret ilyen húsvéti tojásokat elrejteni a saját műveiben ami így tiszteletadás a iklető iránt ha már a kameramunkát említetted akkor itt meg kell említeni azt is hogy a rendező porter úttörő módon használta a vágást és a különböző nézőpontokat ami hozzájárult a film nar struktúrának a fejlődéséhez is mert most akkor ugye hogyha azt nézzük hogy az első filmhez képest ez milyen volt valóban sokkal sokkal folyamatosabb dinamikusabb izgalmasabb ugye az akciójelenetek is nagyon nagyon dobtak rajta szerintem ugye több kamerabeállítást is szöget is alkalmazott és akkor ez abban is segített hogy a nézők azok jobban bele tudják magukat élni a történetbe és a film végén pedig a rabló ahogy a közvetlenül a kamerába ő az nagyon direkt volt és megrázóhatást keltett ahogy mondtad is hogy ezzel reklámozták magukat és hogy nem tudták hova tenni az emberek ez is tényleg egy olyan volt hogy hogy azért az úgy oda szott meg nagyon érdekes ugye edison manufacturing company készítette ezt a filmet és edisonról tudjuk hogy ahhoz képest milyen gazember volt ő feltalálónak meg tényleg polis nak nem mindennapi volt és ez a film ennek a filmnek az eredeti negatívjai még a mai napig 2025-tel bezárólag kiváló állapotban vannak tehát nem rajt nem nem rontotta meg az idővasfoga a negatívokat a library of congress az aki még mindig ezt a negatívokat birtokolja és még mindig mindig tudnak ilyen friss kópiákat készíteni ebből a filmből annyira jó minőségű még mindig az a az az anyag amire felvették ezt a filmet na hála isten igen és a amúgy nagyon nagy óriási kereskedelmi siker volt és segített is megszilárítani a mozi helyét az amerikai…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Edison Studios

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)”

Miről szól ez az epizód: „FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)”?

A FilmFókusz podcast 14. epizódjában Edwin S. Porter 1903-as némafilmjéről, A nagy vonatrablásról beszélgetnek. Kitérnek a film történelmi jelentőségére, mint az első western és akciófilm, valamint az Edison Studios és Thomas Edison szerepére a gyártásban. Emellett megvitatják a… Az epizód a FilmFókusz podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Edwin S. Porter, Muri Emese, Thomas Edison.

Milyen témákat érint ez az epizód: „FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)”?

Fő témái: western, action film, silent film.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „FilmFókusz #14 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903)”?

Megjelenés: 2025. 04. 05.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmfokusz-podcast/filmfokusz-14-a-nagy-vonatrablas-the-great-train-robbery-1903

Több epizód a FilmFókusz podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból