Árva, Straight Story, Rejtélyes manhattani haláleset, BIFF-ajánló

Összefoglaló

Ez a Filmá podcast 186. adása, amelyben a házigazdák és vendégeik, Hubert Zoltán és Torontó Zoltán, több filmmel és sorozattal foglalkoznak. Emléket állítanak az elhunyt Diane Keatonnek egy általa választott filmmel, illetve a "Manhattan Murder Mystery" című alkotással pótolnak…

Röviden

Műsor

Filmvilág Podcast

Megjelenés

2025. 10. 26.

Hossz

2 óra 21 perc

Szereplők, említett nevek

Hubert Zoltán, Baski Sándor, Pauló Varga Ákos, Gyöngyösi Lilla, Sztepanov Márkó

Témák

film ajánló, sorozatok, mozi

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 00:02:30 — Mr.
2. 00:05:40 — Árva 00:34:45 - Rejtélyes manhattani haláleset 00:49:45 - Lynch-sorozat: Straight Story 01:14:05 - Ajánljuk még: BIFF -

Ebben az epizódban

Ez itt a Filmá podcastjének 186. adása az én nevem Baski Sándor.

Itt van velem Paulo Varga Ákos. >> Sziasztok! >> És Hubert Zoltán Torontóval. >> Sziasztok!

A mai adásban főleg múltidézés lesz, merthogy közkívánatra folytatjuk a Linch sorozatot, mégpedig a Strace sztorival.

Ugye egy jó ideje már nem volt a mester, de hát természetesen nem felejtettük el, és most már be fogjuk fejezni a sorozatot mindenképpen, még akkor is, hogyha közben hát sajnos újabb és újabb nagy nevek mennek el, és ilyenkor mindig átalakulunk egy kicsit emlékműsorrá.

Úgyhogy most is ez történik, mert előveszünk egy Dian Keaten filmet.

Ugye ő is nemrék halt meg, viszonylag hirtelen, mert ha jól tudom, nem voltak arról hírek, hogy ő beteg lenne, de arra gondoltunk, hogy akkor választunk tőle is egy filmet, és hát nem a zeni holt választottuk, holott nyilván az lett volna a kéf fekvő választás, vagy a keresztpatrilógiát letoljuk, és akkor úgy az ő kedvéért.

Nem ez történik, >> hanem Anic csak kibeszél most, amiben az egyik kutyának ő volt a szik.

Jó, hát helyette Zoli javaslatára döntöttünk a Manhattan Murder Mystery mellett a 493-as film.

Nekem újdonság volt, hogy én már örülök, hogy ezt választottuk, mert be tudtam pótolni egy vakfoltomat. >> Ja, én is. >> És akkor emellett egy fontos magyar bemutatóról beszélünk, amiről egyébként már beszéltünk talán már kétszer is, merthogy én a Velencében láttam az árvát, pontosabban nem Velencébe, hanem még Velence előtt levetítették a sajtónak, csak arról nem sz nem szabadott beszélnem.

Tehát hivatalosan azt én Velenciben láttam.

És aztán utána Zoli meg Dénes látta Torontóba.

És ha jól emlékszem, akkor a kettővel ezelőtti adásban, ahol a torontói filmfesztiválról tartottak élménybeszámoló zolék, ott szóba került az árva is.

Nemes László új filmje, de hát nyilván megérdemli, hogy megint beszéljünk róla, merthogy október 23-ai premier. >> Tök jó időzítéssel egyébként.

Tehát ez egy >> hát a téma miatt a vegy magát.

Ö és még annyit, hogy Dé hazatért a földkörüli túrájáról, csak most még aklimatizálódik, és azt mondta, hogy azért nem akar itt lenni.

De azért nagyon jeles dolog tőle, hogy 22-ére időzítette a hazatérését, hogy részt vehessen 23-án a békemeten.

Úgyhogy reméljük majd vissza fog térni.

Igen, arra gondoltam még az elején, hogy cold opentként beszéltünk, beszéljünk, vagy illetve beszélhettünk volna a Mr.

Scoras sorozatról, ha már ugye az előző sorozatunknak a alanya volt Martin Scorészet, de azzem, hogy csak én láttam ugye? >> Látható te beszélhetsz rólam? >> Hát igazából én is csak a első részt láttam, illetve elkezdtem nézni másodikat, tehát egy más felett, úgyhogy majd akkor visszatérünk rá.

De eddig tök jól összerakott cuccnak tűnik.

Ugye ez az Apple TV Plus-on van, egy öt részes sorozat, dokumentalista sorozat.

Nyilván a mestert megszólalták, ő nosztalgiázik az első részben a gyerekkoráról, arról, hogyan kezdett el filmezni, és hát nyilván a nagyágyúk megszólalnak például Robert Denny Rómáktor a második részben.

Kíváncsi vagyok, hogy például Porsche Raider lesz-e.

Valószínűleg Harv Kel nem ember ő az első részben sem volt már ugye amikor adta volna magát ugye az első nagy filmjét azt vele csinálta a mester és nem volt.

De ettől függetlenül nagyon jól össze van rakva.

Rengeteg archívanyag van róla, sok gyerekkori fotó, még gyerekkori videókat is látunk a családból. >> Hm. >> Akkor ez valahol elképesztő, hogy a scorézieknek volt házi videójuk, nem is tudom mikor született a scor ugye most 70 50-es években, hogy akkor nekik már volt házi videójuk. 42-ben született >> viszontem az első filmét azt úgy is csinálta, hogy a szülei voltak benne a szereplők, és akkor őt ő ott mozgatta őket még még egész fiatalon, hogyha ha jól emlékszem, vagy >> de akkor nem a doxal gondolsz a amit a Zolinak egyik kedvence.

Zoli mondjad a címét. >> Itáló Amerikán. >> De akkor nem arra gondolsz? >> Ja én a arra gondolok, amikor így életiben először elkezdett így filmezgetni, és hogy akkor az volt, hogy ott a szüleit instruálta és tudom.

Szóval, hogy ilyen ilyen érdekes családi videókat >> készítettem. >> Ja.

Meg vannak olyan aspektusok, amiket én nem is tudtam.

Például azt tudtam, hogy azt más, de hogy emiatt ment mentek gyerekként rengeteget moziba, azt nem tudtam, mert ugye a mozi az klimatizált volt, >> tehát az ilyen gyakorlatilag életmentő volt számára moz nagyon szép, ilyen allegória. >> És akkor igazából itt az van, hogy főképp a Scor észe beszél saját magáról, vagy itt azért így egy ilyen szélesebb merítés van, mer én például nagyon szívesen megnéznék olyat, hogy hogy csak mások mit gondolnak a a mesterről.

Szóval, hogy így hogy van ez így arányban ez hogy néz ki? >> Hát azért az első részben ő beszél legtöbbet, mert ugye a saját gyerekkorára ő tudjobban legiteljesebben nyilatkozni, de például a Spielberg már föltűnik talán az első részben, >> illetve leültették gyerekkori barátokkal, akikkel ugye ugyanott nőttek föl ugyanazon a környéken, és akkor nosztalgiáznak.

Hm. >> Plusz ugye az aljas utcáknak van egy figurája, akiről a assiszem a Deniro karakterét mintázták részben, és akkor mesélik, hogy hú az milyen legendás fickó volt, hogy minden balhívba benne volt.

Mondja a mester, hogy hát fogalmam sincs, hogy hogyan tudott, hogyan tudta ő megúszni, hogy ne lőjék agyon.

És akkor kérdez riport akkor ő még él?

És akkor nem lehetne megszólaltatni.

És akkor az egyik alany ez így fölhívja a telefononnal és ott így mondja élő, hogy figyelj izé, látni akar téged a rendező, nem akarsz eljönni?

És akkor megjelenik a a csajával úgy, ahogy egy ilyen olasz maffiozott elképzel.

Úgy úgy is néz ki pont. >> Na.

Úgyhogy lehet, hogy majd visszatérünk rá, mert azzem a Dénes is elkezdte nézni, úgyhogy bár olyan sok mindent nyilván nem lehet róla elmondani, mert a mieltán híres sorozatunkban mindent elmondtunk Scorinő, amit érdemes elmondani.

Úgyhogy ajánljuk mindenkinek pótlásra, akinek esetleg kimaradt.

Akkor kezdjük az Árvával, Nemes Jeles László új filmjével.

Ö azt tudom, hogy Zoli nem túl pozitívan nyilatkozott róla a legutóbbi adásban.

Nem tudom, Ákos, neked jobb-e a véleményed róla? >> Nekem jobb.

Én így a művészben láttam ilyen premier előtti vetítések keretében ment 35-ösről és így és így akkor néztem meg.

Viszont akkora már ugye túl voltunk a Szinefeszten is, és és ott így a az ismerőse nagy része hát így körülbelül annyira volt lelkes, mint a Z Oli, hogy így hát, hogy ez ilyen picit túl van írva, nem tudom. sok helyen döcög, és akkor így így én így kicsit lejjebb vittem az elvárásaimat.

Én egyébként a napszáltát is kifejezetten bírtam.

Aó fiam meg így tényleg újrave is szerintem fantasztikusan jó.

Szóval, hogy lejjebb vittem az elvárásaimat és lehet, hogy emiatt is, de hogy én én nagyon tudtam belemenni.

Meg van egy ilyen erős személyes vagy hát így tudtam magamra, vagy így a saját történetemre vonatkoztatni valamennyire ezt az alaphelyzetet, és és szerintem azt nagyon jól működteti ezt az apa nélküliséget a film.

Ö, Úgyhogy nekem nekem abszolút kellemes kellemes meglepetés volt.

Meg hát baromi jól nézett ki 35-ösről egyébként.

Mondjuk én is elég jó helyen láttam a Korda nagy termében.

Üm, >> csak ott nem 35. >> Hát ott nem, nem, nem, nem.

Hát a történet ugye nagyon személyes.

A rendező apjának a története nyilván rengeteg fikciós elemmel. 57-ben játszódik, amikor is a Anor nevű kisfiút az anyja újra magához veszi, mert ugye egy ideig árvaházban élt, és a a fiú nagyon várja, hogy hazatérjen az apja, ugye még a háborúban tűnt el.

És hát nekem ez már egy kicsit spoiler volt, mert én úgy ültem be a filmben, hogy nem tudtam róla semmit.

De ha jól tudom a szinopszisban az is benne van, hogy hogy jön egy férfi, aki azt állítja magára, hogy ő az apja a kisfiúnak, és ő ezt nem nagyon szeretné elfogadni, mert ez a csávó hát nem egy ilyen szimpatikus fiúra, tehát egy ilyen tenyeres, talpas hentes.

Hát meg ugye nagyon nem az, akinek ő elképzelte a az apukáját, aki egy azzem egy jegypénztárt üzemeltetett a hírs, és hogy egy ilyen művelt polgári neveltetésű ember volt, és hogy egy egészen másképp élt a a srác fejében az apjáról, és aztán megjelenik a az alkoholista hentes is.

Szinopsz is egyébként kicsit csalókam, mert ennek az új apának, vagy nem apának a feltűnése az káb egy óra után történik meg.

Egyébként egy hosszú filmről beszélünk, viszonylag hosszú filmről 130 perc.

Szóval, hogy odáig azért még történnek dolgok, és nagyjából a korabeli milliőt akarja érzékeltetni a a nemes jeles.

És nem azt mondom, hogy hasonló eszközökkel, mint mondjuk a Saufában vagy a Napszáltába, mert itt azért többet látni a szereplőből, és nem csak a hátát látjuk.

Nekem ez nekem ez már szimpatikus volt. >> Ső ő tehát nagyon nagyon más eszközökkel csinálja.

És ilyen szempontból szerintem nagyon érdekes, hogy ez végül is ugye egy trilógia, merthogy történelmi helyzetekben szereplők a családjukhoz keresik a kapcsolódást.

Ez így nagyjából mind a három filmre igaz, de hogy itt tényleg itt tényleg egészen másképpen csinálja.

És szerintem én például ezért is nagyon szerettem, hogy így nem akart még egy napszáltát csinálni, mert hogy a a Saulfiál ez talán inkább kényszer megold vagy olyan értében kényszer megoldás is volt, hogy nyilván nem tudtak akkora annyi pénzből egy akkora díszletet felépíteni, és akkor szépen odaigazították a a formanyelvet, de ugye a Napszátánál meg szándékosan állt bele abba, hogy ott minden meg volt építve, ott minden ki volt találva, de mégis csak az volt, hogy így mentünk így a szereplővel ebben a labirintusban.

Nagyon-nagyon kevés keveset láttunk ott a korabeli Budapestből.

Itt pedig nagyon sokat látunk. >> Igen, igen.

De azért itt is a kisfiúra vagyunk tapadva főleg. >> Bár azért vannak olyan jeletek, amiben ő nincs ilen.

Tehát hogy nem teljesen arról van szó, hogy csak azt látjuk, amit ő lát.

De azért nem tudom, 80-90%-ban most is az ő szemszögét követjük.

Igenis ahogy mondtad, tényleg az egy ilyen állandó motívum az életműben, hogy az egyik szereplő keresi a családtagját, aki nem jelenlik meg a valóságban vagy >> vagy ha meg is jelenik, akkor nem tudjuk, hogy ő-e az.

És igazából itt, hogyha hogyha így nézzük, akkor ez is illik ebbe, merthogy ennél a filmnél sem talán az a legfontosabb kérdés, hogy ez a hentes, aki egyébként félelmetes, szerintem nagyon nagyon nagyon para, ahogy ahogy még a tehát tényleg ilyen kicsit ilyen horrorosan is veszik föl nagyon sokszor a Gregory Gadboa, assiszem így hívják, francia színészt, hogy így nem az a kérdés igazából, hogy ő most akkor ténylegesen az apjá vagy nem, hanem egy tehát hogy magán ezen a rejtélyen túl menően bomlik ki igazából az, amiről ez Igen, igen.

Nektek eszetek be jutott David Lynch a film kapcsán? >> David Lync? >> Igen. >> Nem, >> nekem eszembe jutott, mert ugye arról van szó, hogy a a srác várja az apját, és közben bele projektálja egy kazámba, és mindig lemegy a kazámba, és elkezd beszélni, és nekem eszembe jutott a dekoren nem a reszkesetek betörük jutott eszedbe, hallott ugye szintén a tényleg. >> Ó, hát mert nem láttam annyiszor reszketek töröket, hogy emlékeznék.

Hát ugye a a Finpix the Returnb van a vannak ilyen gép megszemélyesülő gépek.

Asszem a David bowt egy ilyen fura ilyen teás kanna játssza.

Nekem valahogy eszem az jutott róla eszembe és így leírva elmondva ez az ötlet, hogy a a a srác egy kazához beszélen hülyén hangzé de nem tudom, én nem nem éreztem olyan nevetségesnek.

Szerintem ez így megvolt oldal viszonylag viszonylag jól.

Nekem inkább az volt a bajom, hogy hogy Szabó István jutott az eszembe, meg az apa meg a Gotár Pétertől megáll az idő, és azok viszont túl sűrűn juttak az eszembe.

Szóval a ez a millió teremtés, amiről beszéltetek, ez szerintem tényleg tényleg jó.

És egyébként gyönyörű a film, tehát így elképesztően jól néz ki.

Ugye Erdély volt a az operatőr, aki azért ezekhez az arany aranybarna képekhez így nagyon ért, és tényleg gyönyörű.

Csak nekem ez volt a bajom egyébként a a Napszáltával is egy kicsit a Saofiával is, hogy viszont hiányolom a az ilyen nagyon jól megírt karaktereket.

Szóval, hogy értem csak, hogy ezen a million tool nekem még kellene valami és és amit amit kapunk, azt azt én már megkaptam más rendezőktől általában kicsit jobban.

Ugye ez a hentes, ez nyilvánvalóan elég hamar kiderül szerintem, hogy így a a a káddári konszolidációnak egy ilyen allegóriája, és már az is volt egyébként, tehát hogy már ezt is láttuk.

Ahhoz viszont egy kicsit így elrajzolt és nyilván szerintem számít az is tényleg, hogy hol látja az ember.

Ugye mondtad, hogy te a művészben láttad és hogy egy ilyen premier vetítés.

Én meg ugye a toronti fesztiválon, ahol így ahol így láttam, hogy így a a nemzetközi ilyen újságírók meg nézők így nem nagyon tudtak ezzel így mit kezdeni.

Tehát, hogy így oké, szép, szép, csak hogyha nem érted ezt az egészet, márpedig ezt a történelmi helyzetet szerintem a magyarokon kívül azért nem nagyon ismerik, aki nem ezzel foglalkozik.

Önmagában ez az apa történt mintha így nem állna meg teljesen a a lábain.

Szóval nekem ez volt a ez volt a problémám.

Hozzátéve, hogy nagyon kellemesen csalódtam.

Szóval én én a napszáltat azért ennél sokkal kevésbé szerettem.

Tehát, hogy itt egyáltalán nem éreztem azt, hogy legyen már vége, legyen már vége, csak hogy valahogy úgy éreztem, hogy jó, oké, igen, oké, ja, hát akkor meg kéne nézni újra az apát Szabó Istvántól már, hogy ez milyen jó volt.

Szóval, hogy ezeket idézte fel.

Igen, egyébként egyébként kockázatvállaló a film abból a szempontból, és én ezért vagy hát én ezt láttam benne, vagy ezt tudtam így belelátni, hogy hogy minden a Barabástóljára van pakolva, aki ugye a az Andort játssza, és hogy ugye neki meg kell valahogy jelenítenie ezt az ilyen nagyon furcsa tudatosodási folyamatot, ahogy így el kell fogadnia egy apát, akiről nincs meggyőződve, hogy az apja, de azt mondják neki, hogy az apja, és akkor van egy ilyen nagyon furcsa és a ahogy ebből a teljesen elszemélytelenedett feje…

Említett entitások

Témák

• film ajánló
• sorozatok
• mozi

Személyek

• Hubert Zoltán
• Torontó Zoltán
• Baski Sándor
• Pauló Varga Ákos
• Gyöngyösi Lilla
• Sztepanov Márkó

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Árva, Straight Story, Rejtélyes manhattani haláleset, BIFF-ajánló”

Több epizód a Filmvilág Podcast-ből

• Kistotál: Filmreform, Letterboxd, Musk 2026-10-02

  A Filmvilág Podcast Kistotál epizódjában a filmes világ aktuális eseményeit és trendjeit veszik górcső alá. A beszélgetés során szó esik a Letterboxd felületének esetleges eladásá…

• Utólagos élőzés a 2026-os Velencei Filmfesztiválról 2026-09-12

  A Filmvilág Podcast #205. adása egy utólagos beszámoló a 2026-os Velencei Filmfesztiválról. A műsorban Tóth Csaba, Gyöngyösi Lilla, Kiss Dalma, Köves Gábor, Rakita Vivien és Bogná…

• A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A pisztolyhős 2026-09-06

  A Filmvilág Podcast #204. adása a Budapest Klasszikus Film Maratont ajánlja, amely szeptember 15-20. között kerül megrendezésre. Az epizód spoiler-felméréssel kezdődik, majd részl…

• Variációk önbíráskodásra - Citizen Vigilante, Kobra, Night of the Juggler 2026-08-25

  A Filmvilág Podcast #203. adásában az önbíráskodás témakörét járják körül, különös tekintettel három filmre: a Citizen Vigilante (2000), a Kobra (1986) és a Night of the Juggler (…

• Odüsszeia, The Return, Iphigenia 2026-07-26

  A Filmvilág Podcast #202. adása három filmet dolgoz fel: az Odüsszeiát, az Iphigeniát (1977) és a The Return (2024) című alkotásokat. Az epizód az Odüsszeia mindenhol témával záru…

• 2026 legjobb filmjei (eddig) 2026-07-16

  A Filmvilág Podcast szokásos félévértékelő epizódjában a 2026-os év eddigi legjobb filmjeit veszik sorra. Az epizód a magyar filmkritikusok és rajongók által kiemelten fontosnak t…

• A leleplezés napja, Harmadik típusú találkozások, Különvélemény 2026-07-02

  Az új Spielberg-film kapcsán a Filmvilág Podcast e heti adásában a rendező három korábbi alkotását veszik górcső alá: a Harmadik típusú találkozásokat, a Különvéleményt és az A le…

• Backrooms, Megszállottság, Kill Bill, Szőkék előnyben 2026-06-14

  A Filmvilág Podcast e heti adásában a Friss Hús legjobb filmjeivel, a filmipar pénzügyeivel és a "Kill Bill – A teljes véres történet" című filmmel foglalkoznak. Ezen kívül górcső…

• Utólagos élőzés Cannes-ból 2026-05-26

  Az Élőzés Cannes-ból című epizódban a Filmvilág Podcast a Croisette eseményeit taglalja, a Halálos iramban vetítésétől az Arany Pálma-díjas Fjordig, értékelve a fesztivál filmjeit…

• Kistotál: Filmreform és unortodox vetítésélmények 2026-05-19

  A Filmvilág Podcast legújabb epizódja filmreformot, Nagy Ervin színészi debütálását, és Park Chan-wook rendező munkásságát tárgyalja. Az adásban említést kap Enyedi Ildikó is, kit…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Bruce Willis tribute adás - Filmek féktelenül #38 — Filmek Féktelenül

  A Filmek féktelenül podcast Bruce Willis tiszteletére készült adása az őt foglalkoztató 1991 és 2000 között készült filmeket idézi fel.