Predator - Halálbolygó, A menekülő ember, Sárkányok Kabul felett, Feszült helyzet

Összefoglaló

A Filmvilág podcast 188. adása háborús és akciófilmekkel foglalkozik. A műsorban szó esik az Edgar Wright rendezte „A menekülő ember” című filmről, amely Stephen King regényének adaptációja, és összevetik az 1987-es Arnold Schwarzenegger-féle változattal. Kitérnek a „Predator…

Röviden

Műsor

Filmvilág Podcast

Megjelenés

2025. 12. 02.

Hossz

2 óra 23 perc

Szereplők, említett nevek

Sztepanov Márkó, Pauló Varga Ákos, Baski Sándor, Kuber Zoltán, Gyöngyösi Lilla, Varga Dénig

Témák

predator, a menekülő ember, sárkányok kabul felett, feszült helyzet, filmkritika

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 00:01:15 — A menekülő ember 00:22:00 - A menekülő ember spoilerekkel 00:24:55 - Predator: Halálbolygó 00:45:05 - Feszült helyzet 01
2. 01:28:10 — Ajánljuk még: Podcast Live a Corvinban + Christy

Ebben az epizódban

Ez itt a Filmvilág podcastjének 188. adása.

Itt van velem Varga Dénig. >> Sziasztok! >> És kapcsoljuk Kuber Zoltán Torontóval. >> Sziasztok! >> A mai adásunk egy ilyen macsós adás lesz.

Csobó ilyen háborús akciófilmel fogunk foglalkozni. menekülőember, predátor, halálbolygó, atomháború réme, Kabu fölötti sárkányok és hasonló jóságok.

Úgyhogy direkt egy ilyen macsós pasis adás.

Tehát a Janka konkrétan könyörgött, hogy hadd jöhessen el, de mondtuk neki, hogy nem, ez most nagyon komoly ilyen tesztoszteron szö >> Predátor halálbolygó az pont nem az. >> Hát igen, ez a ez a csavar a sztoriban.

Erre majd kitérünk, hogy ott ott mi az, ami miatt kiróg ebből a sorból.

Zoli jól le is lőtte itt a point rögtön, de nem, hát Janka nem bírta volna ezt a penetrens tesztoszterin szagot, ami terjeng a stúdióban. >> Így van.

Sőt konkrétan a a másik filmet meg egy nő rendezte.

Szóval ez egy kicsit ez azért megbicsaklik. >> Hát igen, de a Katherine Bigalo azért konzekvensen idézőjeles férfi filmeket csinál, férfi műfajú filmeket. >> Igen, de na mindegy, majd én ezt ott elmondom. >> Na kíváncsi vagyok. >> Nekem van egy elmélet egy érdekes elméletem Katherine Miguelóról.

Vágjunk bele a legelső filmbe.

Ez pedig a menekülő ember, Edgar Wrightnak a adaptációja.

Mondhatnák úgy is, hogy a remake, mert ugye készült ezen a címen egy egy akciófilm 87-ben Arnold Svácieres főszerepléséel, ami hát nem egy jó film.

Mostanában nem néztem újra, de de akik újra nézték és én adok a szavukra, azok azt írták, hogy az idő vasfoga elrepült felette.

De hát attól még kultusfilmnél nem eset egy film, hogy hogy mondjuk már a maga korábban is inkább B filmnek minősült, de ez a kisebbik probléma. >> Bocs, csak annyit, hogy a 87-os Runningman az az egy teljesen okés film, és egyébként nagyon jól öregedett, úgyhogy ne higgyjoknak, akik azt mondják, hogy nem jó.

Ugye van az a van az az időtáv, amikor szerintem így a a sutaságok és a bénaságok hirtelen kedves szöszenetekké válnak.

Úgyhogy szerintem az egy tök vállalható és nézhető film, ami >> hát akkor most jó vagy futa és béna? >> Az szerintem két dolog nem zárja ki egymást. >> Na jó, újra fogom nézni és akkor majd számon kérem a következő adásban rajtad.

Igen, onnan indultam ki, hogy ugye föltették Edgar Wrightenak a kérdést egy podcastben, hogy ugye ő azt nyilatkozta még az előző filmje idején, hogy hát ő nem szeretné azt csinálni, hogy mindig a gyerekkori kedvenceit ismételgeti újra és újra.

És ehhez képest ugye megcsinálta menekülő ember remakeét, amire azt mondta teljesen jogosan, hogy ez nem egy remake, merthogy az eredeti film, mármint a 87-es, az olyan mértékben eltért a Stephen King regényétől, hogy az adaptációnak is nehezen nevezhető.

Az alapötetet ugye átvette, hogy van egy ilyen játék, egy ilyen disztópikus jövőben, ahol emberek menekülnek pénz összegéért cserébe, és a nagyközönség nézheti szórakozásképpen, ahogy megpróbálják őket levadászni.

Tehát egy ilyen élethalálra élethalálra történő játékról van szó, ami hát ugye nagyon aktuális most is, mert ugye most is vannak ilyen nagyon bizar valóságsok és egyre őrültebb és őrültebb ötletek vannak.

Úgyhogy ez a történet jól öregedett.

Viszont a Stephen King érthető módon nem volt oda ezért az eredeti filmért, merthogy teljesen lecserélték a regénynek a sztoriját.

Ehhez képest ugye az Edgar Wrightenak a adaptációja az sokkal szöveghűbb.

Nem olvastam a regényt, csak a Sinops is.

Hát a Wikipédián, úgyhogy a szakértelmem az az ennyire terjed ki.

De hát elég részletesen le van írva a regénynek a cselekménye, és az majdnem teljesen megegyezik a a filmnek a cselekményével.

Ami azért is érdekes, mert olvashattunk olyan kritikát egy magyar kritikustól a közösségi médiában, aki Edgar Wrightnak a személyre vetette a filmnek bizonyos fordulatait, amik egy az egyben a regényből lettek átemelve.

Az a kérdésem elsőként, hogy ti olvastátok-e regényt?

Én is csak Wikipédián futottam át, és ugyanarra a következetésre jutottam, mint te, hogy ez egy meglepően szöveghő adaptáció, de azért majd erről majd gondolom fogunk beszélgetni.

Azért van egy-két nagyon fontos rész, főleg a fináléval kapcsolatban, amit átírt Edgar Wright, vagy és és ő pontosabban az író írói, és ez nem válik a film javára, a szokásos hollywoodi betegségeket követték el.

Zoli, >> nem olvastam én se a regényt, úgyhogy azt nem tudom, hogy mennyire, >> de azt tudjuk, hogy a első film az a kedvenced volt.

Úgyhogy gondolom úgy ültél be rá, hogy volt egy kis elfogultság benne. >> Nekem ez az alapötlet nagyon tetszik.

Hát ugye azért az nem egy ilyen forradalmi alapötlet, ezt tegyük hozzá.

Tehát ez a meneküles sztori. >> Hát de amikor megírta, akkor még az volt. >> Hát már akkor se volt. >> Erről szól Oroszdi Dániel kiváló cikke a decemberi fémvilágban, hogy ez a pénzért vadászunk emberekre, és ez ez egy ilyen szórakoztatás.

Ez azért már korábban is megjelent, aztán ugye médiakritikává is vált. >> Ja, persze.

Ez olyan, hogy ugye a Mátrixnak az alapötletét is megírták már mások, tehát hogy van egy ilyen fajta computerek által generált állvilág, csak ugye nem kapott akkora figyelmet, amikor megjelent egy nem tudom milyen skifi magazinba 70 akárhányban.

Tehát hogy a a main streamben a a Kingnek a Kingnek köszönhetően tört át ez az alapötlet.

Nem, én ugye nyilván Edgar Wright miatt mentem a moziba, mert én azért a korai filmeit nagyon szeretem, és hát mint torontói nyilván a kábé kötelesség a, mert ugye ő rendezte a Scott Pilgrimet és hát ugye a Glen Power nekem ilyen nagy kedvencem, mert így tök jó egy ilyen friss nem tudom akciós sztárt figyelni, hogy emelkedik egyre fentebb, úgyhogy ja én én ezek miatt mentem el, meg szerettem volna valami jó kis szórakoztató filmet látni.

Ezt itt akkor ezt szerintem ezt rögtön húzzuk is alá, hogy szerintem itt a nézőknél ez lesz egy fő határvonal, hogy miért ülnek bele erre a filmre.

Ha akarnak egy ilyen rohans, alapvetően szórakoztató látványfilmet nézni erős skifi beütéssel, azoknak szerintem jobban fog tetszeni, mint nekünk, akiknek itt a fő húzónéve az Edgar Wright volt.

És aki ugye Edgar Wright filmet vár, nem tudom akár abból indul ki, hogy milyen ügyesen fordítottak ki a a bevált műfaji simá sémákat akár a zombifilmes haláli hullák hajnalában, akár egyre később a zsarufilmből, kisvárosi horrorba át mászó vaskabátokban, az egyetben csalódni fog, mert itt nincs semmiféle kiforgatás, még csak az a az a vizuális kreativitás is hiányzik ebből a filmből, ami eddig majdnem az összes munkáján jelen volt.

Hát vegyük akár a Scott Pilgrimet, vagy a kicsivel későbbé nyomd, béb nyomd, azt hiszem az volt az a bankrablós autós filmjének a magyar címe, ahol meg ugye a zene volt egy nagyon központi szervező elve annak, hogy hogyan vágta a filmet.

Ott a ritmus az ilyen központi szereplő volt.

Ehhez képest hát itt most azt látjuk, hogy Edgar Wright csinált egy teljesen jellegtelen, középutas látványfilmet.

Én az egészben azt nem értem, hogy hogy ezt rajta kívül még több tucatnyi hollywoodi rendező meg tudta volna ugyanezon a színvonalon csinálni.

Lehet éppen a válaszpont Steven King nevében rejlik, hogy neki valamiért fontos ez a alapsztori.

Ha van problémám ezzel az egésszel az, hogy ha nincs rajta Edgar Wright neve, hanem csak megnézem ezt a filmet, és az meg adnak egy papírt, hogy találjam ki, hogy ki rendezte, akkor sose találnám ki.

Ami, hogy ezt a ezt a játékot eljátszanánk bármelyik másik Edward R filmmel, úgyhogy előtte láttam mondjuk akár csak egyet vagy kettőt tőle, akkor kitaláltam volna itt.

Szerintem mondjatok, hogy ti kitaláltátok volna.

Szerintem itt üresen maradt volna az a papír. >> Hát szerintem a a az előző pár filmje az már már ebbutatott, de én nekem abba a a szerencsésnek ézzem magam, mert hogy ugye én már akkor mentem be erre a filmre, amikor mindenki így lehúzta kábé, meg leírták, hogy ez a világ legszörnyűbb filmje, meg hogy Edgar Wright megkattant, meg elfelejtett rendezni.

Tehát kábé én ilyen elvárásokkal mentem, és én kifejezetten kellemesen csalódtam, és tök jól szórakoztam.

Nyilván itt vannak vannak ezzel filmmel problémák, főleg így a vége felé, de kifejezetten vannak olyan részei, ami szerintem simán Edgar Wrightos.

És most itt például a a Michael szenás részre gondolok, az például felvillantja azt a fajta hát ilyen humort és vizuális, ugye Edgar W nagyon jól tud vágni és nagyon jól tud sűríteni.

Talán a az első dolog, ami eszébe jutt az embereknek, az a ezek a nagyon frappáns ilyen vágás vagy ilyen montázsai, ahol így össze tud két jelenetet kötni.

Én például annál a részné így éreztem ezt a ezt a fajta ilyen vizuális kreativitást.

Hát valószínűleg azért én se dobnám vissza, ha azt mondják, hogy rendezhetek egy disztópikus akciófilmet.

Hát azért ez egy tök tök jó móka lehet.

És egyébként tele volt szerintem olyan kis apró ötletekkel, amik engem mindig így átlendítettek, úgyhogy én valószínűleg, mert nagyon rosszra készültem, tök jól éreztem magam. >> Egyetértek, én is így vagyok vele, hogy a vége az lehúzós volt.

Kicsit dős is volt, hogy hogy fejeződik be a film, de hogy addig én tök jól szórakoztam.

Lehet, hogy nai vagyok, de meghallgattam azt a podcastot, amit az előbb említettem az EG W és olyan lelkesen mesélt erről az egész projektor, hogy én el tudom képzelni, hogy neki ez tényleg egy gyerekkori kedvence volt és egy régi álma, hogy megcsinálja és és nem azért csinálta meg, mert kellett neki a pénz, és ezzel az ajánlattal keresték meg a producerek.

Hogy miért nem annyira Edgar Wrightos, mint a korábbi film?

Lehet, hogy ez a giga költségvetés hozta magával.

Azért nehezebb nehezebb kísérletezgetni meg a saját kéznyomát rátenni egy filmre, hogyha ekkora szuper produkció.

Hát ne felejtsük el, több mint 10 éves történet, de most most még inkább tanulságossá válik, hogy ideig ugye ő rendezte volna a Marvel filmből az egyiket, a hangyát, és ott is művészi különbségek miatt, tehát ezt a szokásos creatív differences miatt aztán elváltak az útjaik, >> de amikor ott el tudom képzelni, hogy nem a hangja volt a gyerekkori, hogy pont azt fogja megrendezni, tehát ott ott könnyebben el tudod sétálni.

Hát meg ezt most már csak tippelgetünk, de szerintem ott ő tényleg nagyon sok mindent bele akart rakni magából, és aztán ugye ez ezt ezt a Marveles szuperprukció meg nem engedte, és ő meg próbálták eltolni ebből a középut irányba, amit viszont szerintem most viszont tökre elsajátított, vagy most behódolt.

Én ebből az az igazság, hogy én ebből a Running Manből azt olvastam ki, hogy ő most már meg tudna csinálni egy Marvel filmet, és nem válnálak el az útjaik művészi különbségek miatt.

Most már a pályájának azon a szakaszán jár. >> Ha már fölhoztam az eredeti filmet, akkor nagyon rövid ideig térünk ki rá, hogy mi a fő különbség.

És hogyha megnézzük, hogy a Schwarzenegger kit játszott, meg kit játszik a Grandpáol, akkor egyértelmű lesz.

Ugye a Schwarzegger, ha jól emlékszem, egy katonát vagy egy rendőrt játszik, egy helikopter pilóta, >> egy kapitányt játszik, tehát egy hivatásos katona, míg az új verzióban a könyvhöz hasonlóan egy kétkezi jómunkás ember, a Gen Powel, Ben Richard, aki akit konkrétan azért rúk munkájából, mert mert ilyen szakszervezet is idézőjelben, de nyilvánvalóan nem szó szerint, de hogy kiáll a a munkatársai mellett ugye, akik megsérülnek munkaközben, és nem kaptak semmilyen ellátást, kirúgják őket, ezért őt is kirúgják.

Ami ugye azért probléma, mert közben a kislánya assiszem rágbeteg, és kellene neki a gyógyszert.

Tehát egy ilyen nagyon ilyen egy ilyen balós történet. >> Ez például pozitívum is a filmben, hogy hogy kis, >> hogy egy hogy igen, ez nem sok mainstream produkció lehet elmondani, hogy nem csak az, hogy osztályöntudat, hogy egy ilyen szót le lehet írni egy hollywoodi szuperprukció kapcsán.

Ez például szerintem izgalmas.

Igen, de Jason Tatem ott az osztályon tudod meg.

Szerintem ti nem nézitek a Jason Statem filmeket.

Ugye az utóbbi időben ő konkrétan arra állt rá, hogy ilyen kétkezi melósokat játszik, akikről persze kiderül, hogy egyébként ilyen szuper katonai múltjuk van, de hogy de hogy hangsúlyosan ugye volt a amikor méhész és akkor ugye azon dühödik fel, hogy a méheit kinyírták a szomszédjának meg melós is volt.

Szóval, hogy egyébként Krisztian Petolda általam nagyon-nagyon szeretett német rendező beszélte erről, hogy milyen érdekes, hogy Hollywood ahogy felfogja a munkát ahhoz képest, hogy az Amerikai Egyesült Állunk egy ilyen munkamániás.

És ő ő hozott egy csomó példát, hogy például nagyon szereti a Gerald Butler filmeket, ahol szintén ilyen hát nem melós feltétlenül, de hogy de hogy látod, hogy így elmegy dolgozni.

És ahhoz képest viszont itt azért ez ez nincs meg.

Tehát hogy itt itt azért melós, de azért gyakorlatilag egy akciófigura, akiről el kell hinnünk.

A munkafolyamatot hiányolod, hogy lássuk a a a fó >> nem a munkafolyamatot hiányolom, hanem hogy elhigyem, hogy ez a csávó tényleg melós, és nem egy akcióhős, aki egyébként melósnak >> igazából abból a szempontból, tehát így mindkettőtöknek igaza van, hogy hogy igen, akcióként lép föl, de azt látjuk a filmben, hogy azért neki nincsenek ilyen nem tudom ilyen signature movjai, mint a setnek, tehát hogy igen, túlél mindent, túlélt mindent, de hogy nem úgy viselkedik, meg nem úgy lő, mint egy profi akcióhős.

Tehát, hogy ez a koncepció, hogy ő a nép egyszerű gyermeke, aki aki mégis túlél mindent, mert ilyen nagyon rafinált.

Ez működhetne, ha amúgy a Grand Paul nem lenne kigyúrva, és ezt ugye látjuk is, amikor leveti a a felső öltözetét, tehát hogy a maga az alkat az ellent mond a karakternek. >> Meg ugye a nép egyszerű gyerekének szerintem nincsen ilyen kontaktja egy ilyen pincébe, hogy gyakorlatilag egy perc alatt tud hamis személyt és fegyvereket, tehát hogyha én ilyen helyzetbe kerülnék, tehát nem tudom így elkezdenék Googleözni, hogy hol tudok, értitek?

Szóval, hogy azért ez kicsit sántit.

Meg a én egyébként nagyon szeretem a balos üzeneteket meg sőt hajrá, de azért ez a ez a négy rákos…

Említett entitások

Témák

• predator
• a menekülő ember
• sárkányok kabul felett
• feszült helyzet
• filmkritika

Személyek

• Sztepanov Márkó
• Pauló Varga Ákos
• Baski Sándor
• Kuber Zoltán
• Gyöngyösi Lilla
• Varga Dénig

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Predator - Halálbolygó, A menekülő ember, Sárkányok Kabul felett, Feszült helyzet”

Több epizód a Filmvilág Podcast-ből

• Kistotál: Filmreform, Letterboxd, Musk 2026-10-02

  A Filmvilág Podcast Kistotál epizódjában a filmes világ aktuális eseményeit és trendjeit veszik górcső alá. A beszélgetés során szó esik a Letterboxd felületének esetleges eladásá…

• Utólagos élőzés a 2026-os Velencei Filmfesztiválról 2026-09-12

  A Filmvilág Podcast #205. adása egy utólagos beszámoló a 2026-os Velencei Filmfesztiválról. A műsorban Tóth Csaba, Gyöngyösi Lilla, Kiss Dalma, Köves Gábor, Rakita Vivien és Bogná…

• A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A pisztolyhős 2026-09-06

  A Filmvilág Podcast #204. adása a Budapest Klasszikus Film Maratont ajánlja, amely szeptember 15-20. között kerül megrendezésre. Az epizód spoiler-felméréssel kezdődik, majd részl…

• Variációk önbíráskodásra - Citizen Vigilante, Kobra, Night of the Juggler 2026-08-25

  A Filmvilág Podcast #203. adásában az önbíráskodás témakörét járják körül, különös tekintettel három filmre: a Citizen Vigilante (2000), a Kobra (1986) és a Night of the Juggler (…

• Odüsszeia, The Return, Iphigenia 2026-07-26

  A Filmvilág Podcast #202. adása három filmet dolgoz fel: az Odüsszeiát, az Iphigeniát (1977) és a The Return (2024) című alkotásokat. Az epizód az Odüsszeia mindenhol témával záru…

• 2026 legjobb filmjei (eddig) 2026-07-16

  A Filmvilág Podcast szokásos félévértékelő epizódjában a 2026-os év eddigi legjobb filmjeit veszik sorra. Az epizód a magyar filmkritikusok és rajongók által kiemelten fontosnak t…

• A leleplezés napja, Harmadik típusú találkozások, Különvélemény 2026-07-02

  Az új Spielberg-film kapcsán a Filmvilág Podcast e heti adásában a rendező három korábbi alkotását veszik górcső alá: a Harmadik típusú találkozásokat, a Különvéleményt és az A le…

• Backrooms, Megszállottság, Kill Bill, Szőkék előnyben 2026-06-14

  A Filmvilág Podcast e heti adásában a Friss Hús legjobb filmjeivel, a filmipar pénzügyeivel és a "Kill Bill – A teljes véres történet" című filmmel foglalkoznak. Ezen kívül górcső…

• Utólagos élőzés Cannes-ból 2026-05-26

  Az Élőzés Cannes-ból című epizódban a Filmvilág Podcast a Croisette eseményeit taglalja, a Halálos iramban vetítésétől az Arany Pálma-díjas Fjordig, értékelve a fesztivál filmjeit…

• Kistotál: Filmreform és unortodox vetítésélmények 2026-05-19

  A Filmvilág Podcast legújabb epizódja filmreformot, Nagy Ervin színészi debütálását, és Park Chan-wook rendező munkásságát tárgyalja. Az adásban említést kap Enyedi Ildikó is, kit…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• "Ha vérzik, meg lehet ölni" a Predator összes adás - Filmek féktelenül #36 — Filmek Féktelenül

  Dávid, Edvin és Roli a Predator filmsorozatot tárgyalják ebben az epizódban. Áttekintik a Predator (1987), Predator 2 (1990), Predators (2010), The Predator (2018) és Prey (2022)…