A leleplezés napja, Harmadik típusú találkozások, Különvélemény

Összefoglaló

Az új Spielberg-film kapcsán a Filmvilág Podcast e heti adásában a rendező három korábbi alkotását veszik górcső alá: a Harmadik típusú találkozásokat, a Különvéleményt és az A leleplezés napját. Az epizód végén a készítők összeállítják saját Spielberg-toplistájukat is, és…

Röviden

Műsor

Filmvilág Podcast

Megjelenés

2026. 07. 02.

Hossz

1 óra 35 perc

Szereplők, említett nevek

Pauló Varga Ákos, Gyöngyösi Lilla, Baski Sándor, Sztepanov Márkó

Témák

filmrendezés, steven spielberg, filmtörténet

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt a Filmlight podcastjének jubileumi 200. adása.

Itt van velem Varga Dénes, mint mindig. >> Sziasztok! >> És a torontói emberünk, Hubert Zoltán. >> Sziasztok!

Hát nagy ünneplés helyett Spielbergezünk, tehát mi ezzel ünneplünk, hogy szentelünk egy ilyen mini adást Steven Spielberg munkásságának, illetve az ő földönkívüliekkel foglalkozó filmjeinek, illetve a skifieinek.

És nyilván ennek az apropóját a leleplezés napi adja a legújabb filmje, ami már a magyar muzikban.

És ez az adás először a Donablis támogatóinak fog kikerülni, mert ugye mostanában nem volt kis totál, amit oda szoktunk készíteni.

Úgyhogy most ezzel kompenzálunk, hogy a támogatóink hallgathatják meg először ezt az adást. >> Hát ugye az egész Spielbergi filmográfiában mindig fontos szerepet kap a titok, ugye frigyláda, utolsó grál, a földönkívüliek.

Hát most a közazás is egy ilyen spillbergi titok lesz, amire várni kell, vagy fizetni érte.

Mondjuk ezt most jó, hogy elmondtam, mert aki ezt már hallgatja, annak már ugye fizetett ért. >> Igen, >> igen. >> Ez ez inkább a reklámblokba lett volna jó előzetesen. >> Ez ilyen minority reportos, hogy már megtörtént. >> Na akkor mégis csak jó az adásban ilyen. >> Igen.

Hát ugye aki már látta a tartalomjegyzéket, az tudja, hogy nem az ufós filmeken mentünk végi, mert akkor foglalkoznánk a világok harcával is például.

De helyette a minority report, a külön vélemény, az egyik programpont, amiben tudomásom szerint nincsenek ufók.

És most néztem meg, úgyhogy egész biztos vagyok benne, hogy nem láttam egy földön kívült sem benne.

De hát ez skifi meg azért mégis csak kapcsolódik a lelpezés napjához valamilyen formában, úgyhogy erre majd kitérünk.

Egyébként a Spilvernek már 17 évesen volt egy földön kívül is filmje.

Ez a Fire Light 1964-ben készítette.

Ugye ennek a keletkezéséről a fébelem családban láthattunk láthattunk egy ilyen kis szórakoztató háttértörténetet, hogy ez hogy jött össze.

Hát maga a film az nem maradt föl, nem maradt fönt, vagy az Spielberg inkább nem mutatja meg senkinek, mert nyilvánvalóan ez egy hát elég borzasztó amatőrfilm lehetett, amit a haverokkal meg az osztálytársakkal csinált nulla költségvetésből, de ugye ez jól jegyzi, hogy neki mekkora, hogy őt mennyire érdekelte ez a téma már nagyon fiatalon.

És hát ugye később többször is visszatért ez harmadik típusú találkozásokkal először.

Aztán ugye volt az it a világok harca, és most azt érezte, hogy valamiért még nem mondott el mindent ebben a témában, és megcsinálta a lelpezés napját.

Bocsánat, még az Indana Jonesban is ugye ufók voltak a kristálykopanya királyságában.

Spoiler annak, aki még nem látta.

Hát miatt belekezdünk a harmadik típusú találkozásokba, akkor muszáj megkérdezem tőletek, hogy ti hisztek-e az ufókban? >> Nem, én sem.

De a földönkívüli életben hiszek, az ufokban nem.

Akkor árnyalom, hogyha ugye, hogyha az univerzum végtelen, akkor valahol kell lennie intelligens életnek rajtunk kívül is.

De ez egy olyan gondolat, ami engem nem foglalkoztatott, legalábbis hát olyan mélységben messze nem foglalkoztatott soha, hogy Spielberget. >> Egyébként teljesen véletlenül éppen egy könyvet olvasok a Fermy paradoxonról.

Nem tudom, ismeritek-e a Fermi Paradoxont.

Ugye a Fermi paradoxon lényege az, hogyha ennyi ennyi bolygó van, meg ennyi potenciális hely, akkor a nagy számok törvénye szerint ugye kell lenni életnek, de hogyhogy nem találkoztunk még hitelt érdemlően ufókkal.

Szerintem ez egy nagyon érdekes tudományos paradoxon, és ezb a könyben 80x megfejtés van, és Mirik nagyon érdekes.

Szóval szerintem a kérdés önmagában tök jó meg tök izgalmas.

Az ufóval az a probléma szerintem, hogy ugye ez minden ilyen összeskős elméletnek meg ilyen eltitkolt nagy tudásnak a szerintem a hátulütője és talán a legrosszabb érve, hogyha ennyi ember be van avatva, akkor már ennek ki kellett volna szivárogni. >> Hát szerintem is lehet földön kívülli élet.

Azt se zárnám ki, hogy a földön is van földön kívüli élet, csak nyilvánvalóan, hogyha egy civilizáció eljut arra a pontra, hogy tud nem tudom hány fényévet utazni, eljusson idáig, akkor az meg tudja azt is oldani, hogy ne vegyük észre.

Tehát, hogy nekem ez ez nem tetszik az a ufós filmben meg a tipikus szürke kisemberes ábrázolás módba.

És akkor ez majd a és ez a problémám majd a lepetés napján is előtér, hogy ez emiatt miért nem tudom komolyan venni az ilyen filmeket, mert hát kicsit buggyutának tekintik a a földönkívülieket, akik össze-vissza garamboloznak az űrhajójukkal a földön, mint egy ilyen részeg sofőr, miközben nyilvánvalóan sokkal előttünk járnak technikai tudásban, >> tehát biztos, hogy meg tudják meg tudnák oldani, hogy olyan sugarak segítségével leszkenneljék az egész földet, amit mi nem is ismerünk.

Homeoffice-ból is meg tudják nézni, hogy hogy néz ki a föld, meg hogy élünk mi, nem kell az ide repülni, hogy tanulmányozzanak minket. >> De ráadásul valahogy mindig Ameriká, tehát hogy értitek, van a föld egy geoid alakú valami és valahogy mindig az Egyesült Államok vidéki részein karambol.

Közelítve a Spielbergi életműhöz, ugye most nem fogunk külön beszélni a neik Indiana Jones filmről, de így az adásra készülve újra néztem, és így még élesebben belém nyilalt.

Csak, hogy mi mi milyen milyen az, amikor egy film ilyen elhibázott módon gondolkodik a földönkívli életről, hogy egy ilyen jolly jokerként használja.

És arra gondolok, hogy van egy univerzum, az Inner Jones univerzum, amit így utólag teljesen felülír az, hogy hoppá, már évszázadok óta itt vannak köztünk a földönkívül.

Ők tanították nekik, hogy hogyan építünk, ép építjük a piramisokat és ets egyszerre.

Szóval egy nagy leleplezés árán ez egész emberi történelem újraíródik, csak ugye ezzel az egész Inder John univerzum is beszűkör és így értelmét veszti, mert akkor ezek szerint akkor a a frigyláda is meg a a kehely, amiből Jézus Krisztus hívott, az is valójában ilyen ufóknak a az erejét tükrözi. hirtelen az a sok misztikum, ami különböző vallásokból származik, az leegyszerűsik arra, hogy igen, a háttérben itt konspiráltak a földönkívül, és ők adtak nekünk tudást meg mindent lebíró akaratot.

És nekem például ez szerintem a legnagyobb bína az egész negyedik résznek, hogy így használták fel a földönkívieket.

Amúgy van benne pár egészen jól sikerült akciójelenet, meg nyilván Harison Fordus Harison Ford, ez csak egy ilyen kitérő, ezt csak így le akartam fektetni, hogy számomra amúgy a Spielbergi életmű legelhibázottabb ufó filmje az a negyedik Ind Jones, de hogyha jól tudom, azt inkább George Lucas erőltette, hogy ez a 50-es évek és ufók legyenek.

De akkor be is zárom ezt a zárójelt.

Oké, a menetrend akkor az lesz, hogy beszélünk a harmadik típusú találkozásokkól, a külön véleményről, a lereplezés napjáról, és a végén bónuszként eláruljuk, hogy melyik a kedvenc három Spillberg filmünk.

Mármint, hogy nem így kollektívan, hanem külön-külön. >> De hátha ugyanaz lesz. >> Hát lehet.

Kezdjük akkor a KH-nál, harmadik típusú találkozásoknál, amiről ti fogtok majd beszélni, főleg, merthogy én most nem néztem újra, tehát hogy egy vagy másfél éve láthattam >> utoljára.

És hát hogyha már arról beszéltünk, hogy hagyományos ufóábrázolás, akkor ez a film jó példa arra, hogy hát a Spilverg megpróbált valami mást mutatni.

Tehát hogy ha mondjuk megnézzük a 50-es évek ufó filmjeit, amik ilyen nagyon nyilván ilyen nagyon semantikus Bfilmek voltak, ugye ahhoz képest ez a történet az ezek magáról kapcsolatfelvételről szól, és nem a nem démonizálja az idegeneket, akik idejönnek, hogy elpusztítsanak bennünket.

Úgyhogy nekem az első emlékem erről a film, amit így gyerekként láttam, hogy hát nagyon antiklimatikus és nyilván komaszként én arra számítottam, hogy itt majd lesznek óriási nagy ütközetek, csihi csihibui vagy legalábbis ilyen izgalmasan ábrázolt űrlények, ugye.

És akkor ehhez képest ugye azt kell néznem, hogy vannak emberek, akik elkezdenek furcsán viselkedni, és valami gravitálja őket egy bizonyos ördögtorony nevű sziklához.

Tehát, hogy ez a nagyon lassú felépítmény, és hát nyilván már felnőttkén néztem újra a filmet, amikor tudtam értékelni.

Csak egy gyors elhelyezés az a Spielberg életműben, hogyha most ez tényleg egy ilyen egy ilyen gyorsított adás ennek erről a nagy rendezőről és főleg a skifijeiről, hogy azt fontos elmondani, hogy ez a filmje az első nagy világra szóló sikére után készült a cápa után.

Ez nyilván az a kegyelmi pillanat volt, amikor igazából először az életében mindenki stúdiók producerek keresték a kegyeit.

Akkor nyilván mihez fordult az ő nagy mániájához.

Mondtad a fá a kis amatőr filmét, hogy az is ufós volt.

Hát akkor forgathatott ufókról.

És hogy á gyorsan átmegyek egy nagyon személyes részbe.

Nekem az nagyon izgalmas a harmadik típusú találkozásban, hogy én amikor ezt először láttam gyerekként, tök érdekes, hogy én ezt egy kifejezetten félelmetes filmnek könyveltem el.

Ugye elrabolnak benne egy kisgyereket.

A feszültség az mindig úgy fokozódik, hogy tényleg a az utolsó péntig ki van tartva, hogy akkor most hogy is néznek ki ezek a földönkívül, meg mit akarnak.

Szóval gyerekként ez a ez a misztikum, meg ez a többértelműség, hogy akkor most ők tényleg csak haverkodni jönnek, vagy vagy van valami hátsó szándékuk, ez gyerekként sokkal jobban hatott rám.

Felnőttként már inkább ez a a ami lenyűgöz benne, az a ami nagyon sok későbbik filmében visszatér, az a az a spillbergi álhitat.

Ugye, hogy látunk a főszereplőket, akik a messzességben néznek, és valamit nagyon bámulnak, és odáig vannak érte, és ez ugye vissza és ez az atból és újból előkerül a filme, és ezt nagyon jól meg tudja fogni a Spielberg, hogy hogy valamiért rajongani.

És ez a rajongás, ez ez milyen építő, vagy milyen romboló módon tud aztán az emberi karaktert múdosítani.

Itt ugye egy csádi dráma lesz ebből, hogy ez a ez a rajongás, ez az álhitat, ez ez lényegében az ő csádi életénnek is pontot tesz a végére.

Szóval ja, hogy lekerítve a mondatot, ez az egy szó.

Az áhitatnak a vizualizációja az, ami nagyon megfog a harmadik típusú találkozásban.

És az, hogy most ezek az ufók, ez ez inkább szerintem a Spielbergnek fontos.

Szerintem ide nagyon sok mindent be lehet helyettesíteni az ufók helyére.

Főleg azért nagyon sokan nem is látjuk őket.

És és nyilván az a az a Zsigmond Vilmosi operatőri iskola nagyon helyesen, hogy időtálló legyen a film, igazából hatalmas fénynyalábokkal és fénysugorakkal helyettesíti a valódi látványt.

Ugye a fények mögé mi bármit elképzelhetünk.

M sose látjuk tér az űrhajót így a maga valóságába sem.

Ez nagyon szerintem ez egy nagyon jó dolog.

És ezt teszi például időtlen látvány filmé, hogy ez a fantasztikus operatőri munka és világítás a kornak a hiányosságait szépen kiköszöböli. >> Hát meg mint a cápa esetében ugye, hogy nem volt rá elég költségvetés, vagy ha megmutatták volna a cápát teljes valójában, akkor lerepeződött volna, hogy ez egy hát gumi, vagy nem is tudom miből készült cápa.

Gondolom a harmadik típusú találkozások is kevés büdzséből készült, úgyhogy így kellett megoldani. >> Akkor csak egy egy összegző mondat.

Ugye Zsigmond Vilmos olyan erősen világít a szemembe, hogy én is átérzem azt a mély álhitatot, amit Spielberg próbált ezzel a filmmel átadni.

Pont ezért szerettem sok adjára is felnőttként a filmet, ha már nem is félek tőle, mint gyerekként.

Ehhez képest Zoli, >> én is gyerekként láttam, és körülbelül hasonló emlékeim vannak, hogy ez alapvetően egy félelmetes film, meg nyilván ezek a ezek a színek itt beégtek.

Hát ez tényleg ilyen iskolateremtő, de engem most az lepett meg, így most néztem szerintem újra nem tudom 30-40 év után, hogy hogy mennyire mennyire hasonló ez a film tulajdonképpen a cápához és mennyire a központi magja.

Ez tényleg igazad van, hogy az ufókat akár ki is lehetne innen venni, mert itt hasonló dolgok történnek, hogy van egy ilyen amerikai tipikus kertváros vidék, és most itt nem alulról vagy a tenger mélyéből jön a nem tudom a rettenet, hanem felülről jön az álhitat vagy a a csoda.

De hogy itt is az történik, hogy ez a ez a közösség ez így felbomlik, és ott főleg itt a Richard Drivehus által alakított családfő, aki hát így elhagyja tulajdonképpen a családját.

És nekem a film vége az eléggé ambivaláns, tehát hogy így tök érdekes, hogy hogy ugye ez elvileg egy ilyen happy endszerű valami, de de mégsem annyira egyértelmű, főleg, hogyha így belegondolsz a a gyerekei, vagy a felesége szemszögéből.

Úgyhogy nekem ez nagyon-nagyon tetszett, hogy Spielbergnek ezek a ezek a máiai visszaköszönk.

És visszatérve arra, hogy mutatni vagy nem mutatni, hát ugye szerintem pont ettől működnek ezek a filmek, a cápa is, meg a a harmadik típusú is, hogyha megmutatnák jobban a a az ufókat, vagy vagy többet látnád a cápát, akkor szerintem nem lenne.

Tehát mindig izgalmasabb, amikor te tudod kiegészíteni a a képzeleteddel azt, ami amit amit nem látsz.

Úgyhogy ja, nagyon nagyon izgalmas volt újra nézni ezt a filmet, de én én továbbra is azt mondom, hogy hogy nekem ez az igazi Spielberg, aki még mer ilyen nagyon ambivalensan is, és nem feltétlenül bele, tehát hogy igen, van benne álhitat, meg igen van benne csoda meg ilyen gyermeki mese, de közben ott vannak ezek az ilyen sötétebb tónusok.

Konkrétan azok a azok a családi jelenetek, amikor ott a faszi gyakorlatilag megőrül, és ott szétveri a saját lakását, azok szerintem elég, nem tudom, elég kényelmetlen nézni.

Szerintem ez nagyon fontos, amit mondasz, hogy ez a film amennyire ufó film, annyira egy nagyon is hát drámai portré a a művészettel járó áldozatokról, sőt a művészettel járó mély önzésről, mert hát így konkrétan ugye a filmben magában is van egy ilyen végigvonuló történetszál, ami magáról a a művészi alkotás nehézségéről szól, konkrétan ugye agyakból, sárból meg különböző konyhai hulladékokból. épít egy egy hegynek a kinyitett mását, csak éppen ugye a családi házon belül, és ezzel így el lehet el lehet a családi életet, és semmire nincsen tekintettel.

Ebbe nyilván bele lehet látni egyrészt a a 70-es évekbeli munkamániás…

Említett entitások

Témák

• filmrendezés
• steven spielberg
• filmtörténet

Személyek

• Pauló Varga Ákos
• Gyöngyösi Lilla
• Baski Sándor
• Sztepanov Márkó

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A leleplezés napja, Harmadik típusú találkozások, Különvélemény”

Több epizód a Filmvilág Podcast-ből

• Kistotál: Filmreform, Letterboxd, Musk 2026-10-02

  A Filmvilág Podcast Kistotál epizódjában a filmes világ aktuális eseményeit és trendjeit veszik górcső alá. A beszélgetés során szó esik a Letterboxd felületének esetleges eladásá…

• Utólagos élőzés a 2026-os Velencei Filmfesztiválról 2026-09-12

  A Filmvilág Podcast #205. adása egy utólagos beszámoló a 2026-os Velencei Filmfesztiválról. A műsorban Tóth Csaba, Gyöngyösi Lilla, Kiss Dalma, Köves Gábor, Rakita Vivien és Bogná…

• A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A pisztolyhős 2026-09-06

  A Filmvilág Podcast #204. adása a Budapest Klasszikus Film Maratont ajánlja, amely szeptember 15-20. között kerül megrendezésre. Az epizód spoiler-felméréssel kezdődik, majd részl…

• Variációk önbíráskodásra - Citizen Vigilante, Kobra, Night of the Juggler 2026-08-25

  A Filmvilág Podcast #203. adásában az önbíráskodás témakörét járják körül, különös tekintettel három filmre: a Citizen Vigilante (2000), a Kobra (1986) és a Night of the Juggler (…

• Odüsszeia, The Return, Iphigenia 2026-07-26

  A Filmvilág Podcast #202. adása három filmet dolgoz fel: az Odüsszeiát, az Iphigeniát (1977) és a The Return (2024) című alkotásokat. Az epizód az Odüsszeia mindenhol témával záru…

• 2026 legjobb filmjei (eddig) 2026-07-16

  A Filmvilág Podcast szokásos félévértékelő epizódjában a 2026-os év eddigi legjobb filmjeit veszik sorra. Az epizód a magyar filmkritikusok és rajongók által kiemelten fontosnak t…

• Backrooms, Megszállottság, Kill Bill, Szőkék előnyben 2026-06-14

  A Filmvilág Podcast e heti adásában a Friss Hús legjobb filmjeivel, a filmipar pénzügyeivel és a "Kill Bill – A teljes véres történet" című filmmel foglalkoznak. Ezen kívül górcső…

• Utólagos élőzés Cannes-ból 2026-05-26

  Az Élőzés Cannes-ból című epizódban a Filmvilág Podcast a Croisette eseményeit taglalja, a Halálos iramban vetítésétől az Arany Pálma-díjas Fjordig, értékelve a fesztivál filmjeit…

• Kistotál: Filmreform és unortodox vetítésélmények 2026-05-19

  A Filmvilág Podcast legújabb epizódja filmreformot, Nagy Ervin színészi debütálását, és Park Chan-wook rendező munkásságát tárgyalja. Az adásban említést kap Enyedi Ildikó is, kit…

• Szeszélyes kalandok, Az idegen, Üvöltő szelek 2026-05-02

  A 197. adásban a Filmvilág Podcast stábja friss filmbemutatókat tárgyal. Először a Eurosine Budapest filmes expo kapcsán beszélgetnek a május 8-9-i rendezvényről, amely a filmes s…