Fintech Világa

Az AI-írástudás lesz az új alapkompetencia a jövőben

· PT20M8S

Összefoglaló

A Fintech Világa podcast legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül. A beszélgetés középpontjában az AI-írástudás, azaz a mesterséges intelligencia tudatos és eredményes használata…

Ebben az epizódban

A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül, akivel egy olyan témát jártak körül, amely ma már nemcsak a technológiai szakembereket érinti, hanem gyakorlatilag minden dolgozót, vállalkozót és cégvezetőt: a mesterséges intelligencia használatának valódi képességét, vagyis az AI-írástudást.

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy miközben az AI-eszközök használata robbanásszerűen terjed, a tudatos és eredményes alkalmazásuk terén Magyarország komoly lemaradásban van.

Nem az AI-t kell bevezetni, hanem a problémákat kell megoldani A mesterséges intelligencia körüli lelkesedés az elmúlt években szinte minden szektort elért.

A ChatGPT, a Gemini és a hasonló rendszerek felhasználóinak száma világszerte százmilliókban mérhető, Magyarországon pedig egyre több vállalat és magánszemély próbálja ki ezeket az eszközöket.

A használat azonban önmagában még nem jelent valódi felkészültséget.

Ma az a legnagyobb probléma, hogy sokan ugyan már használják az AI-t, de nem tudják igazán, mire és hogyan érdemes alkalmazni.

A cégek jelentős részénél megjelentek a különböző mesterséges intelligencia alapú eszközök, ugyanakkor kevés helyen létezik átgondolt stratégia, szabályozás vagy szervezeti szintű felkészülés.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok vállalatnál még az alapvető digitalizációs folyamatok sem kiforrottak.

Murvai Tamás szerint sok vállalat rossz kérdést tesz fel, amikor azzal keresi meg a szakértőket, hogy „vezessünk be AI-t”.

A helyes megközelítés ehelyett az lenne, hogy először feltárják a valódi üzleti problémákat, majd megvizsgálják, milyen eszközökkel lehet azokat megoldani.

Számos esetben a megoldás nem is feltétlenül mesterséges intelligencia, hanem egy egyszerűbb automatizáció vagy a folyamatok rendbetétele.

Amíg egy szervezetben még mindig kézzel másolják az adatokat egyik rendszerből a másikba, vagy Excel-táblák között vándorolnak az információk, addig önmagában az AI bevezetése nem fog érdemi eredményt hozni.

A szakértők szerint a siker kulcsa nem a legújabb technológia kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy pontosan milyen problémát szeretnénk megoldani.

A promptolás kora véget érhet A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása az volt, hogy a korábban rendkívül népszerű prompttréningek jelentős része már elveszítette aktualitását.

A nagy nyelvi modellek fejlődésével ugyanis egyre kevésbé van szükség hosszú, bonyolult utasításokra.

Az új rendszerek képesek értelmezni a felhasználó korábbi tevékenységét, szokásait és kontextusát, így sok esetben néhány egyszerű mondat vagy akár néhány szó is elegendő a kívánt eredmény eléréséhez.

Ez alapvetően megváltoztatja a mesterséges intelligencia használatáról alkotott képet.

Nem az lesz sikeres felhasználó, aki a legösszetettebb promptokat tudja megírni, hanem az, aki világosan képes megfogalmazni, mit szeretne elérni.

Az AI-írástudás valójában kommunikációs készség A műsor egyik visszatérő gondolata volt, hogy az AI használata sokkal inkább kommunikációs, mint technológiai kérdés.

A mesterséges intelligencia ma már olyan szintre jutott, ahol a felhasználónak nem kell értenie a modellek működésének technikai részleteit.

Ahogyan egy autó vezetéséhez sem szükséges ismerni a motor minden alkatrészét, úgy az AI hatékony alkalmazásához sem kell programozónak lenni.

Sokkal fontosabb, hogy valaki képes legyen logikusan és érthetően megfogalmazni a problémáit.

Azok az emberek, akik korábban is jól kommunikáltak, jól strukturálták a gondolataikat és világosan tudták definiálni a céljaikat, ma is előnyben vannak.

A mesterséges intelligencia ezt a különbséget egyszerűen láthatóbbá teszi.

A későn érkezők még nem maradtak le Az adás egyik optimista üzenete, hogy az AI-forradalom jelenlegi szakaszában még azoknak is komoly lehetőségük van felzárkózni, akik eddig kimaradtak belőle.

Murvai Tamás példaként említett egy hetvenéves kézilabdaedzőt, aki saját problémájára keresve megoldást több AI-alapú alkalmazást készített, és ezeket aktívan használja a munkája során.

A történet jól mutatja, hogy ma már nem életkor, technikai háttér vagy programozói tudás kérdése az innováció.

A szakértők szerint a következő időszakot az autonóm AI-ügynökök megjelenése határozza majd meg.

Ezek az eszközök egyre több feladatot lesznek képesek önállóan elvégezni, ami új szintre emeli a termelékenységet.

Éppen ezért most különösen fontos, hogy az emberek és a vállalatok elkezdjék megtanulni a mesterséges intelligencia tudatos használatát.

Az AI használat ma már nem programozói tudás kérdése A beszélgetés során kiemelt figyelmet kapott az AI Kihívás, amelynek célja, hogy megmutassa: a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem technológiai vagy programozói tudás kérdése, hanem a problémamegoldásé.

Murvai szerint a kezdeményezés arra ösztönzi a résztvevőket, hogy ne látványos technológiai megoldásokban gondolkodjanak, hanem valós üzleti vagy hétköznapi problémákra keressenek gyakorlati válaszokat.

Az kihívásban bárki részt vehet, diákoktól egészen nyugdíjas korú jelentkezőkig.

A műsor végkövetkeztetése egyértelmű volt: az AI-jal kapcsolatos verseny nem arról szól, hogy ki használ több alkalmazást vagy hány előfizetése van.

A valódi különbséget az jelenti majd, hogy ki képes felismerni a problémáit, világosan megfogalmazni azokat, és a rendelkezésre álló technológiát célzottan a megoldás szolgálatába állítani.

Magyarország számára pedig az AI-írástudás fejlesztése nemcsak egyéni vagy vállalati, hanem nemzetgazdasági kérdéssé is válhat a következő években.

Említett entitások

Témák

Személyek

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Fintech Világa-ből