Fintech Világa

Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre

· PT14M28S

Összefoglaló

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András és Siklós Bence a kriptopiac három eltérő növekedési történetét vizsgálta meg. Elemezték a Quant intézményi sikereit és a QNT token árfolyamának spekulatív mozgását a The Clearing House-zal való együttműködés kapcsán. Szóba…

Röviden

Műsor
Fintech Világa
Megjelenés
2026. 10. 20.
Hossz
14 perc
Szereplők, említett nevek
Érczfalvi András, Siklós Bence
Témák
kriptopiac, tokenizáció, blokklánc, memecoin, pénzügyi infrastruktúra

Ebben az epizódban

A 2026-os év első része nem kedvezett különösebben a kriptopiacnak, mégis akadt néhány projekt, amely látványosan szembe ment az általános trenddel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója három ilyen történetet vett górcső alá: a Quant intézményi előretörését, a Robinhood saját blokkláncának váratlan memecoin-lázát és a Hyperliquid látványos növekedését.

A három esetben közös az emelkedés, de egészen más okok állnak mögötte. A Quant nagyot nyert, de a token még nagyobbat ment A Quant szeptember közepén jelentette be együttműködését a The Clearing House-zal, az Egyesült Államok egyik legfontosabb fizetési infrastruktúra-szolgáltatójával.

A szervezet mögött 25 nagy amerikai pénzintézet áll, rendszerein pedig naponta több ezer milliárd dollárnyi tranzakció fut keresztül. Az együttműködés lényege, hogy a The Clearing House a Quant technológiáját választotta On-Chain Money Initiative nevű projektjéhez, amely tokenizált bankbetéteket kapcsolna össze a hagyományos fizetési infrastruktúrával.

Ez önmagában komoly intézményi validáció egy olyan vállalat számára, amelynek fő profilja különböző blokkláncok, vállalati rendszerek és tradicionális pénzügyi infrastruktúrák összekötése. A hír után azonban nemcsak a Quant megítélése változott meg, hanem a QNT token árfolyama is kilőtt: néhány hét alatt nagyjából 60 dollárról 350 dollár környékére emelkedett.

Itt viszont fontos szétválasztani a vállalat sikerét és a token értékét. A nyilvánosan elérhető információk alapján nincs olyan közvetlen mechanizmus, amely miatt a The Clearing House több ezermilliárd dolláros forgalma automatikusan QNT-vásárlásokat generálna.

A fundamentális hírre ráépült a spekuláció: jelentős derivatív pozíciók jelentek meg, shortokat likvidáltak, majd a momentumkereskedés és a FOMO is tovább hajtotta az árfolyamot. A QNT később vissza is korrigált.

A történet így jól mutatja, hogy egy valóban pozitív üzleti fejlemény és az arra adott piaci reakció között könnyen hatalmas különbség alakulhat ki. A Robinhood részvényeket akart, memecoin-kaszinót kapott Egészen más utat járt be a Robinhood saját blokklánca.

A vállalat eredeti elképzelése az volt, hogy egy Ethereumra épülő layer 2 hálózaton tokenizált részvényeket és más valós pénzügyi eszközöket lehessen a nap 24 órájában kereskedni. A tokenizált részvények akár decentralizált pénzügyi protokollokban, fedezetként vagy likviditási poolokban is használhatók lettek volna.

A felhasználók azonban először egészen mást láttak meg a hálózatban. Ahelyett, hogy Nvidia-, Apple- vagy Google-részvények tokenizált változataival kezdtek volna kereskedni, pillanatok alatt beindult a memecoin-láz.

A nyitott hálózat, az olcsó tranzakciók, a könnyű tokenkibocsátás és a Robinhood ismert márkaneve együtt ideális környezetet teremtett a spekulációhoz. Rövid idő alatt tokenek tízezrei jelentek meg. A történet azonban váratlan fordulatot vett.

A memecoinok jelentős része később 50–70 százalékot esett, a spekuláció visszaszorult, de a felhasználók és a likviditás egy része a hálózaton maradt. A kezdeti őrület így paradox módon segített abban, hogy később az eredeti elképzelésnek megfelelő termékeket, például tokenizált valós eszközöket is elkezdjék használni.

A Robinhood példája ezért szokatlan: a spekuláció először teljesen felülírta az üzleti narratívát, később azonban éppen ez hozta meg azt a forgalmat és figyelmet, amelyre a komolyabb szolgáltatások épülhettek.

A Hyperliquidnek mindegy, merre megy a bitcoin A harmadik történet a Hyperliquidhez kapcsolódik, és itt már egészen más modell rajzolódik ki. A Hyperliquid egy saját blokkláncra épülő decentralizált derivatív tőzsde, amely a centralizált platformokhoz hasonló gyorsaságot és felhasználói élményt próbál kínálni.

Legfontosabb termékei a perpetual futures kontraktusok, vagyis a lejárat nélküli határidős ügyletek. A platform natív tokenje, a HYPE az év eleji 20–25 dolláros szintről 90–95 dollár környékére emelkedett.

Ez hasonló nagyságrendű növekedés, mint amit a QNT produkált, de jóval hosszabb idő alatt. A fontosabb különbség azonban a mögöttes gazdasági modell. A Hyperliquid bevételének jelentős része egy alapba kerül, amely HYPE tokent vásárol a piacon, az így megszerzett tokeneket pedig lényegében kivonják a forgalomból.

Emiatt a platform tényleges kereskedési aktivitása jóval közvetlenebbül kapcsolódik a token keresletéhez. Ráadásul egy derivatív tőzsdének nem feltétlenül rossz a medvepiac. A lényeg nem az, hogy a bitcoin felfelé vagy lefelé megy, hanem hogy legyen volatilitás és kereskedés.

Shortpozíciók, fedezeti ügyletek és likvidációk ugyanúgy díjbevételt termelnek egy eső piacon, mint egy emelkedőben. A logika egyszerű: több kereskedés több bevételt jelent, a több bevételből pedig több HYPE tokent lehet visszavásárolni.

A következő lépés már a hagyományos piac lehet A Hyperliquid közben túl is lépne a szűken vett kriptokereskedésen. A HIP-3 fejlesztés lehetővé teszi, hogy ne csak kriptovalutákra, hanem részvényekre, árupiaci termékekre, indexekre és más hagyományos eszközökre is lehessen perpetual futures termékeket építeni.

Ezzel a platform hosszabb távon egy szélesebb, decentralizált kereskedési infrastruktúrává válhat. A növekedés azonban korántsem garantált. Új versenytársak, például a Lighter vagy az Aster csökkenthetik a Hyperliquid piaci részesedését, ami egyből kevesebb kereskedési díjbevételt és kisebb token-visszavásárlási kapacitást jelentene.

Emellett a decentralizált derivatív termékek szabályozása is komoly kockázat. Vagyis a Hyperliquid mögött jelenleg erősebb fundamentális kapcsolat látható a platform teljesítménye és a token között, de az árfolyam már jelentős jövőbeli növekedést is beárazott.

Ugyanaz az emelkedés, három teljesen eltérő történet A három projekt jól mutatja, mennyire félrevezető lehet pusztán az árfolyam alapján értékelni egy kripto-sztorit. A Quant esetében valódi technológiai és intézményi siker történt, de a token árfolyama jóval gyorsabban emelkedett, mint amit a fundamentumok önmagukban indokoltak volna.

A spekuláció tehát megelőzte a mögöttes üzleti értéket. A Robinhood blokkláncánál a spekuláció kezdetben teljesen más irányba vitte a projektet, mint amit a fejlesztők elképzeltek, végül azonban likviditást, felhasználókat és figyelmet hozott az infrastruktúrának.

A Hyperliquidnél pedig már egy olyan üzleti gépezet működik, ahol a kereskedési aktivitásból származó bevétel közvetlenül táplálja a token iránti keresletet. Mindhárom történet mögött látványos árfolyam-emelkedés áll, de egészen eltérő minőségű alapokkal.

Ez talán a legfontosabb tanulság: a kriptopiacon ugyanaz az eredmény – egy többszöröződő tokenár – létrejöhet puszta momentumból, spekuláció által felépített infrastruktúrából vagy ténylegesen működő üzleti modellből is.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Tickerek

  • QNT

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre”

Miről szól ez az epizód: „Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre”?

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András és Siklós Bence a kriptopiac három eltérő növekedési történetét vizsgálta meg. Elemezték a Quant intézményi sikereit és a QNT token árfolyamának spekulatív mozgását a The Clearing House-zal való együttműködés kapcsán. Szóba… Az epizód a Fintech Világa című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 10. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Érczfalvi András, Siklós Bence.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre”?

Fő témái: kriptopiac, tokenizáció, blokklánc, memecoin, pénzügyi infrastruktúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Három kriptosztori, három teljesen eltérő recept a növekedésre”?

Megjelenés: 2026. 10. 20.. Hossz: 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fintech-vilaga/harom-kriptosztori-harom-teljesen-eltero-recept-a-novekedesre-e2665758

Több epizód a Fintech Világa-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból